Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-09 / 186. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM 1980. AUGUSZTUS 9., SZOMBAT A határozat szellemében A nagyközséget is segítik A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága az 1977. október 20-i határozatá­ban hat legfontosabb terület­re irányítva a figyelmet, a vi­lággazdaságban megváltozott körülményekhez igazodva szab­ta meg a vállalatok és szövet­kezetek legfontosabb gazdaság- politikai tennivalóit. Korszerűbben Ezek között is fontos helyet foglalt el a termékszerkezet megfelelő átalakítása, az im­port anyagok behozatalának csökkentése. A határozat vég­rehajtásáról augusztus 7-én, csütörtökön délután két fóti kisipari szövetkezet vezetői adtak számot a váci járási párt-végrehajtóbizottságnak. A Papíripari Feldolgozó Szö­vetkezet jelentését Borbély Je­nő elnök terjesztette elő. Az 1948-ban alakult gazdasági egy­ség központja Budapesten van, de a termelés nagyobbrészt a nagyközségben folyik, ahol a tagok és dolgozók 80 százalé­kát foglalkoztatják. Kisebb üzemegységei ezenkívül meg­találhatók néhány vidéki tele­pülésen is, sőt, egy dokumen­tum a működési terület című fejezet alatt Angliát, Finnor­szágot és Ausztriát is megje­löli. A papírfeldolgozással, cso­magolástechnikával, nyomdai munkával, műanyag-feldolgo­zással és szolgáltatásokkal fog­lalkozó szövetkezet már az el­múlt 10 évben is tapasztalha­tó dinamikus fejlődését a KB- határozat után a még céltuda­tosabb beruházások, a gyárt­mányszerkezet korszerűsítése, a termelékenységet növelő tech­nológiai, műszaki, szervezési in­tézkedések gyorsították meg. Az ötödik ötéves tervben 80 millió forint értékű beruházást valósítottak meg. Beszüntették a gazdasági erőforrások haté­kony kihasználását gátló ter­mékek gyártását, gyorsították a műszaki fejlesztést, s növel­ték az exportképességet. Több korszerű gyártmányt vezettek be. köztük a több példányos telex és egyéb sveciális teker­cseket, melyekből az ország szükségleteit innét elégítik ki. Importkiváltó terméknek szá­mítanak a peremlyukkártya kartonok, a diagnosztikai lapok és más speciális átírókartonok. Korszerű termelőberendezés­nek számít az ipari televíziós hálózat és központ kiépítése, amivel munkanapfelvételeket készíthettek, s az adatok elem­zése után intézkedéseket tettek a jobb munkaízervezés érde­kében. A munkahelyi pártalap- szervezetek aktívan támogat­ták a határozat alapján szüle­tett célkitűzések megvalósí­tását, s ehhez sok segítséget nyújtott a 10 szocialista bri­gád 125 tagja is, akiknek nem kis szerepük van abban, hogy az utóbbi évek során több­ször, legutóbb az idén május elsején ismét elnyerhették a Kiváló Szövetkezet címet. A gazdálkodási mutatók között 114 millió 229 ezer forint tel­jes termelés szerepel az első fél évben. Import helyett hazai A Műanyag- és Faipari Szö­vetkezet, melyet az ülésen Kürtössy Ottó elnök és Molnár Lászlóné párttitkár képviselt, 1951-ben alakult, s a KB-hatá- rozat megjelenése időszakában egyebek között a vezetés belső összhangjának gondjaival kel­lett megküzdenie a pártveze­tésnek. Itt néhány olyan sajá­tos termék gyártásával is fog­lalkoznak, mint például a vilá­gító KRESZ-táblák készítése, vagy inkubátorok gyártása a MEDICOR részére. A legna­gyobb egységnek számító gombüzemben csatok, kellékek gyártása folyik. Ezek a termé­kek divatcikkek, így hát a tí­pusok többször módosulnak. Beszüntették a gazdaságtalan fröccstermékek készítését, s jelenleg több olyan kísérleti gyártást folytatnak, melyek gyakorlati hasznosítása, pél­dául a főként műanyagból elő­állított bútorlapok és egyéb műanyagburkolók a népgazda­ság számára is hasznot jelente­nek. A gombgyártásban többek között az import poliészter he­lyett magyar, ún. polikon G elnevezésű gyanta alkalmazá­sát vezették be, 60—70 száza­lékkal olcsóbb anyagfelhasz­nálást értek el a magyar fedő­paszta alkalmazásával is. Az eszközállomány hatékonyabb kihasználása, az anyaggazdál­kodás átszervezése és más in­Délutáni Esti Hírlap Vettem egy Esti Hírlapot — ez máskor is megesett velem. Ám amiért ez a legutóbbi em­lékezetes marad: csütörtökön dél­után két óra után Zeb egényben, a vasútállomás mel­letti bisztró kert­helyiségében egy csinos szőke hölgy adta el nekem két forintért — a szer­dai számot. Bevallom, elő­ször nem fogtam gyanút. A kelle­mes nyári kániku­lában, az árnyé­kot adó hatalmas fák alatti asz­talnál tovább kor­tyolgattam a hi­deg almaszörpöt, s gondtalanul cse­vegtem isme­rősömmel. Sőt: elégedetten állapí­tottam meg azt a gyorsaságot, ' ami az esti lapot ilyen kora délutánra e távoli faluba röp­pentette a fővá­rosból. Beszélgettünk hál, s aztán ott­hon a heverön ké­nyelmesen elnyúl­va tüzetesebben átolvastam a friss híreket. Fontos in­formációkat kap­tam arról, hogy Józsefváros,, Zug­ló és Pesterzsébet lakói, üzemeinek, intézményeinek dolgozói milliókkal gazdagították vá­rosrészüket az „el­múlt hónapban’’. Megtudtam azt is, hogy Hirosimában „ma reggel (közép­európai idő szerint tegnap, röviddel éjfél után)’’ meg­emlékeztek a pusz­tító atomtámadás­ról, a 270 kilomé­teres óránkénti se­bességgel örvény­lő Allen hurrikán pedig „tegnap éj­szaka elérte Hai­tit”. Nem sorolom to­vább. Szó, mi szó, szinte az utolsó betűiig nem tűnt fel, hogy nem mai újságot olvasok, hanem mert szer­dán az autóbu­szon az előttem ülő Esti Hírlapjá­ba belepillantva egy hír címe — „Tésztából készí­tett rizs" — vala­hogy megragadt bennem, s most a harmadik olda­lon szintén ezt láttam, pillanatok alatt felfedeztem a csalást. Csalás? Utólag visszagondolva, el­képzelhető, hogy tévedek, hiszen a csinos szőke leány­zó az asztalhoz lépve azt mondta: „Kértek Estit?” Lehet, hogy in­gyen akarta adni? tézkedések következtében az idei első fél évet a tervezett 3 millió 250 ezer forint nyereség­gel szemben 6 millió 673 ezer­rel fejezték be. A szövetkezet legnagyobb gondja, hogy a technológiai színvonal jelentő­sen elmaradt a termelőegység általános fejlesztésétől, s a szükségessé vált beruházások­hoz központi segítségre van szükség. Együtt a tagsággal Mint Krima János, a Járási Hivatal elnöke mondotta hoz­zászólásában, mindkét szövet­kezet jelentős részt vállal a községpolitikai feladatok vég­rehajtásából. A vb eredmé­nyesnek ítélte az itt dolgozó vezetők és kollektívák törek­véseit, s arra kérte a vezető­ket, hogy ezt a megállapítást és a jelentés tartalmát ismer­tessék meg a tagsággal is. A két szövetkezet tervszerű együttműködését, s más szö­vetkezetekkel való jó kapcso­latok építését ajánlva kívántak sok sikert a további munká­hoz. Az ülés második napirend­jén a következő fél év szocia­lista ünnepségeinek előkészí­tése és megrendezése szerepelt. K. X. I. Munkásból el Ne legyenek vendégmunkások Gépszerelők a könyvtárban Az ország nagy munkásszál­lásain lakók életformája ugyan még>a múltban alakult ki, de a felszabadulás utáni gyors iparfejlesztés idején vált általánossá. Szükséges rossz ez, mert kell a munkaerő, s aki vállalja, hogy távol a csa­ládtól csak hetenként vagy a még távolabbi országrészekbe csak kéthetenként utazhat ha­za, minden tiszteletet megér­demel. Más ösztönözte erre az embereket két évtizeddel ez­előtt, amikor vidéken még gyéren akadt munka, megél­hetési lehetőség, s a helyzet más ma. A szálló társadalma Károlyi Mártonnéval, a DCM kőhídpairti munkásszáLloda vezetőjével a szállások mai helyzetét tekintjük át. Az idősebbek, akik évtizede­ket töltöttek az ország nagy építkezésein az építőiparban, ma már hazatérhetnének a falujukba, amelytől sohasem szakadtak el véglegesen, de nem akarnak már újabb mun­kahelyet választani. Talán nem is tudnának az új környezetbe beilleszkedni. A fiatalabbak otthon is találhattak volna munkát, de többet akarnak ke­resni, s egy kicsit világot látni. Mert itt arra is van lehetőség, részben a határokon belül, részben azon is túl. A modern, minden kényel­met biztosító munkásszálloda a hetvenes évek elején épült, s a 210 ember hétközi pihené­sét 2—3 ágyas kik részek bizto­sítják. Hideg-meleg vizes mos­dó is van, s központi fűtés ad­ja a meleget. A DCM építői még a C telepi panelbarakkok­ban kaptak szállást, vaskály­Szocialista brigádok igyekezete Százmilliós nyereség A Cement- és Mészművek váci gyárában a munkaver- seny-bizottság a félév eltelté­vel értékelte a gazdasági ered­ményeket, a szocialista brigá­dok tevékenységét. Megállapí­totta, hogy a brigádok segít­ségével és jó munkájával a gyár termelési feladatai közül féléves szinten teljesítette, il­letve túlteljesítette az ipari­kő-, a klinker- és a cement­termelést, a cementkiszállí­tást, valamint a zsáktermelést. Egyedül az égetett mész ter­melése maradt el mintegy 4,6 ezer tonnával a tervtől. Az őrlőüzemi Matejka Já­nos, Korvin Ottó, Kossuth La­jos s a Felszabadulás szocia­lista brigádok együttes érde­me, hogy az üzemnek féléves szinten nyerslisztből kétezer tonna, cementből pedig kilenc­ezer tonna többletet sikerült gyártani. A kemenceüzem a tervelőirányzatát 5,3 ezer ton­nával túlteljesítette, ami az itt dolgozó Lőwy Sándor, Sal- lai Imre, illetve a Kun Béla szocialista brigádok jó mun­káját dicséri. Ezek a brigádok az év eleji vállalásaikban a fajlagos mutatók javítását tűzték ki célul. Jelen időszak­ban a fajlagos kalóriafelhasz­nálás kedvezően alakult (1063 kcal/kg). Ez a bázisnál 15, a tervnél pedig 22 kcal/kg-mal jobb érték. A tranzitüzem ce­mentkiszállítási tervét 1,3 ezer tonnával túlteljesítette. Ezen belül a zsákolt kiszállítás lé­nyegesen több volt, mint a tervezett. E szép eredmények elérésében nagy szerepe volt a csomagolói Kun Béla, válla­lat kiváló brigádjának. Több esetben a zsákos kiszállítást szabad szombati, vasárnapi rakodás megszervezésével biz­tosították, alkalmazkodva a rapszodikus vagonellátáshoz. A zsákgyár nátronzsák-ter­melési tervét ütemesen, zavar­mentesen, az elvárásoknak megfelelően teljesítette. Sőt körülbelül 500 ezer darab zsákot terven felül készítet­tek. Ez az itt dolgozó Gagarin és Kilián György szocialista brigádok jelentős hozzájárulá­sával valósulhatott meg. A mészüzem féléves tervét a nagy erőfeszítések ellenére sem tudta teljesíteni. Ennek oka o készégi kőbánya saját tervétől való jelentős lemara­dás. Csányi Ferenc munkaverseny-felelős Piaci jelentés Bőséges volt az áruválaszték tegnap a váci piacon, bár egyik­másik termék ára mérsékelten emelkedett. Paprikát, minő­ségtől függően 6—16 forint kö­zötti áron láttunk. A paradi­csom 5—8 forintba került. A tök ára változatlanul 3 fo­rint, a karfiolért 14 forintot kértek. Az uborkáért 3—6 fo­rintot mondtak, a káposzta 5 forintba került. Borsót 16 fo­rintért láttunk. A zöldség cso­mójáért 5—7 forintot kértek, a cseresznyepaprikáért 24-et. A burgonya 7—8 forintba került, hagymát 6.50 és 8 forint közöt­ti áron láttunk. A fejtenivaló bab 16 forintba került, a fej­tett 40-be. A korábbi hétnél szegénye­sebb volt a gyümölcsfelhoza­tal. A sárgadinnye 12—15 fo­rintos áron kelt el, őszibarac­kot, amelyből a legtöbb volt, 16—18 forintért láttunk. Az al­ma 10 forintba került, a ring­lóért 14-et kértek. Sárgabarac­kot 14 forintért láttunk, s a gö­rögdinnye kilója is 14 forintba került. Tojást 2—2,20-ért kínál­tak. A naposcsirke 12 forintért kelt el, a tíznapos kacsa 30 fo­rintba, a háromhetes 45 forint­ba került. A tyúk ára 32 forint volt, a vágnivaló csirke pár­jáért 75 forintot kértek. A kardvirág szálja 4 forint­ba került, a szegfű csokronként 5—6 forintba. Cs. J. hákkal fűtöttek, reggelre átnedvesedtek a falak, hideg volt a bitumenpadló, komor a környezet, s a folyosó végén mindig hideg víz folyt a csap­ból. Az itteni szállodai viszo­nyok ehhez képest óriási fejlő­dést jelentenem. Ám a körül­ményekben is lehet kifogást találni, s ezekre bosszankodva hívják fel a figyelmet a lakók, amikor végigjárjuk az emele­teket. A szobákban ugyan lenne elég beépített szekrény, de nem terveztek bele polcokat. Igv aztán a fehérneműt, meg az apróbb holmikat nincs ho­va eltenni. Emeletenként 60- an laknak, ehhez a létszám­hoz jár a megfelelő számú zu­hanyozó, a villanytűzhellyel berendezett főzőkonyha, s in­nen nyílik egy kis fülke, ami­ben 60 ételtárolószekrénynek 'kellene lenni, de csak 30 lakó­nak jut ilyen, s ezek közül sem használhatják az elérhe­tetlen magasságú felső sorokat. Tervezési hibák ezek, ame­lyeknek a korrigálását a meg­nyitás óta kérik a lakók, de eddig eredménytelenül. A földszinti társalgót ping­pongteremnek rendezték be. de a helyiség olyan kicsi, hogy az asztal teljesen elfoglalja, s mozogni már nem lehet mel­lette. Igaz, van egy fölösleges garázs, ami jó lenne erre a célra, de abban idegen autótu­lajdonosok tartják a kocsijai­kat — mondják bosszúsan az emberek. — Pedig ahol eny- nyien laknak együtt, a társas szórakozásoknak is teret kell adni. Sokan például futballoz­ni szeretnének, de csak a DCM készenléti lakótelepének a parkjában rúghatják a bőrt, mivel a szálló előtti téren anyag és géphiány miatt min­dig elmarad a társadalmi munkában épülő kispálya be­fejezése. Nehéz teher A közös épületben ma már korántsem a DCM dolgozói él­nek a legtöbben. Magát az épületet sem tudják teljesen kihasználni. Az üres szobák egy részében a CEMÜ irodáit rendezték be míg az irodahá­zuk el nem készül. Itt laknak a cementgyári szerelési mun­kákat folytató Gépszerelő Vál­lalat, a Cementipari Gépjaví­tó, a Fővárosi Szellőzőművek dolgozói, de megtalálható az Egyesült Izzó és a Dunamenti Regionális Vízmű emberei is. A .teljes létszám 130—140 között váltakozik. Károlyiné maga is messziről, Hajdúböszörményből indult el egykor, s a cementipari nagy­üzem dolgozója volt. Ezt a sa­játos foglalkozást itt ismerte meg, itt vált vezetővé, s a be­szélgetés alatt érezni lehet, hogy nem közömbös az embe­rek sorsa iránt. Meg is jegyzi, hogy ez bizony nem könnyű életforma, ami nagyon sok em­ber idegrendszerét, lelkiállapo­tát megviseli. A legnehezebb azoknak, akik sohasem utaz­nak haza, mert nincs hová. Ez ugyan nem menti némelyikük elítélendő viselkedését, s azt, hogy kirívp magatartásuk alapján a .városbeliek vala­mennyi szállón lakó emberről ítélkeznek. Irántuk nagyobb türelem kell. Nem javíthatat­lanok, de a fáradságo-í, cél­ratörő munkához nemcsak sok energia szükséges, hanem jó érzék és hozzáértés is. Ez itt a legnagyobb hiánycikk. Visnyi István a hatvanas évek telepi munkásszállásának egykori gondnoka, ma már nyugdíjasként vezeti a hangu­latosan berendezett, 2 ezer 100 kötetes könyvtárat, amelyben néhány lexikon és kézikönyv is található, hogy egy-egy is­meretlen dolognak, fogalom­nak utána lehessen nézni. Ká­rolyiné úgy tudja, hogy keve­sen olvassák a könyveket, de az adminisztrációból ennek az ellenkezője derül ki: mintegy száz olvasójuk van. Támogatás kell Legtöbben a gépszerelők kö­zül járnak a könyvtárba. Ha a napi forgalmat nézzük — már kedvezőtlenebb a kép. Télen átlag 8—10, míg nyáron ennél is kevesebb érdeklődő kopog­tat be a szellem birodalmába. Pedig a könyvikölcsönzés, a könyvtár a legnagyobb erőssé­ge a szálláshelyi művelődésnek — állapították meg nemrég az MSZMP városi végrehajtó bi­zottságának ülésén is. Ennek kell hát még nagyobb propa­gandát kifejteni. A közműve­lődés egyéb kereteit a játék­filmvetítések és ismeretterjesz­tő előadások adják. Ám — mint Károlyiné mondja — kevés a látogató­juk. Kevesen látogatnak el a városi kulturális eseményekre is. Nincs is aki mindezt szer­vezze, a szállás politikai, kul­turális és társadalmi életét irá­nyítsa. Király Ottó, a szállás­bizottság elnöke testület nél­kül gyakorolja tisztségét, s nem nagyon tudja, mit kezd­jen vele. Pedig úgy kellene a segítség, mint a falat kenyér. A vállalatok itt élő, legöntuda- tosabb dolgozói alakíthatnák meg a valódi szállásbizottsá­got, a DCM szakszervezeti bi­zottsága nyújthatna rendszeres instrukciót számukra. A kulturális élet és a szemé- lyiségformálás nehéz munká­jához pedig a város közműve­lődési és pedagógiai szakembe­rei adhatnának támogatást. Nemcsak a város legmoder­nebb munkásszállásán, hanem a többi helyen is, hogy a vá­rosért dolgozó, a családtól tá­vol élő emberek ne érezzék magukat saját országukban is vendégmunkásoknak. Kovács'T. István Labdajátékok, lövészet Sportversenyek a hét végén A nyár egyik legrangosabb sportprogramját rendezik meg a hét végén, a Vác és Duna­keszi városi, a váci járási KISZ-bizottság, valamint a városi-járási sportfelügyelőség szervezésében, a gödi Fészek­napok keretében. Szombaton és vasárnap, Gödön és Duna­keszin hét sportágban folynak majd a küzdelmek az elsősé­gért. Augusztus 9-én, szomba­ton, legkorábban a teniszver­senyek elődöntői kezdődnek a gödi vasútállomással szem­közti pályán. Délelőtt fél 9-kor kezdődnek a selejtezők, majd vasárnap ugyanebben az idő- Dontban a döntők mérkőzései. Az asztalitenisz-versenyek Göd-felsőn, a Németh László Általános Iskolában, délelőtt 9-kor kezdődnek. Délután 2 órakor a Gödi TK sporttelepe ad otthont a női kézilabda­versenyeknek, s ugyanebben az időpontban kezdődik a kis­pályás labdarúgó-bajnokság is a göd-alsói pályán. A vasárnapi sportesemények helyszíne a Dunakeszi MÄV- sporttelep lesz, ahol a röplab­da, tollaslabda és a lövészet is, délelőtt fél 10-kor kezdődik. Ezt követően, délután 2 órakor rendezik meg á gödi Fészek­sportpályán a kispályás labda­rúgó-mérkőzések döntőit. Cs. J. Moziműsor Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.) augusztus 11-től 13-ig csak délután 4 órakor: Rákó­czi hadnagya (a színes, ma­gyar történelmi film felújítása) — este 6 órakor, dupla hely­árral: A sáska napja, 1—II. (magyarul beszélő amerikai film, a harmincas években Hol- lyvoodban játszódik. Rendez­te: John Schlesinger, főszerep­lők: William Atherton, Karen Black és Donald Sutherland). ISSN 01.13-1759 (Väcl Hírlapi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom