Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-01 / 179. szám

Beruházások a járásban Csak körültekintő szervezéssel Megfelelően előkészített munkálatok A munkaterületet az ácsok is birtokba vették. A Monori Épí­tők Ipari Szövetkezetének szakmunkásai már a 26 lakásos ház alsó zsaluzását végzik. A járási pártbizottság vég­rehajtó bizottsága a közel­múltban tárgyalta a tanácsi beruházások helyzetét, általá­nos jellemzőit. Az ülésen át­tekintették a járásban folyó kommunális fejlesztések me­netét is. Monoron lemaradás mutat­kozik a lakásépítés területén. A Deák Ferenc utcai 24 la­kásos OTP-ház átadási határ­idejét módosították. Eredeti­leg június 30-ig kellett volna elkészülnie, de a kazánház építése körüli 'bonyodalmak ezt nem tették lehetővé. A Kossuth Lajos utcában tnár hozzáláttak az építők a 26 lakásos, négyszintes lakóház alapozásához, ame­lyet 1981 végére szeretné­nek átadni. Megkezdődött a Pozsonyi úti lakótelep építésének előkészí­tése, a tereprendezés. A Monor Térségi Vízmű építésének meggyorsítására kötött szocialista együttműkö­dési szerződés beváltotta a hozzáfűzött reményeket, s a létesítményt augusztus 20-án a terveknek megfelelően ót is adják. A hozzá kapcsolódó járulékos beruházások folya­matosan készülnek el. A kö­zeljövőben Sülysápon megala­kul a víztársulás, amely célul tűzi ki a község és vonzáskör­zete vízellátásának megoldá­sát. Jól halad Menőén a nyolc­tantermes iskola építése, ame­lyet szintén augusztus 20-a tiszteletére adnak át. Monori - erdőn is bővítik az iskolát négy tanteremmel, ugyanak­kor a régi szárnyat is tata­rozók, bevezetik a központi fűtést. Az iskola november 7- ig elkészül, s az építők olyan ütemtervet dolgoztak ki, amelynek segítségével csak alig zavarják majd a szep­temberben megkezdődő taní­tást Vecsésen a földuzzadt gyer­meklétszám miatt indokolt egy új, tizenhat tantermes iskola építése. Az építkezést megyei keretből finanszírozzák. Az alapozás már az idén megkez­dődik, s az iskolát jövőre ad­ják át. Gyomron, a Pázmány utcai óvodában november 7-től száz­zal több gyermeket fogadhat­nak, mint korábban. Az el­képzelések szerint csak ötven személyes bővítésről volt szó, de a felmérések szerint ez nem elégítette volna ki az igényeket, ezért a terveket át­dolgozták. Maglódon ötven hellyel bővítik az óvodát augusz­tus végéig, bár először ott is csak ennek a felét ter­vezték. Mindkét községben széles tár­sadalmi összefogás eredmé­nyeként duplázódik meg a Köszünetemet fejezem ki mind­azoknak a rokonoknak, ismerő­söknek. a posta vezetőségének, munkatársaknak, akik szeretett férjem és édesapánk, Horváth József temetésén megjelentek, és sírjára koszorút vagy virágot he­lyeztek. Gyászoló család. tervezett óvodai helyek szá-1 ma. Pilisen is jól halad az óvo­da bővítése, szeptembertől újabb huszonöt gyermeket fo­gadhat az intézmény. Úgy tűnik, hogy végre, sok évi tortúra után az idén fel­épül az ecseri művelődési ház. Az építkezés kivitelezését a vecsési nagyközségi tanács költségvetési üzeme vette át, s november elejéig szeretnék befejezni a munkát. Augusztus 20-a tiszteletére, épül fel Maglódon az Alsó- Tápiómeniti Áfész vas-műszaki boltja is. A végrehajtó bizottság ál­lásfoglalása szerint a nehe­zebb gazdasági körülmények, a beruházások visszafogása ellenére sem szabad lemon­dani a kommunális fejleszté­sekről. Ezek a jövőben is előnyt élveznek majd. Ugyan­_ ^ akkor megállapították, hogy az utóbbi időben tapasztalt fejlődésre alapozva tovább kell emelni a beruházások végrehajtásának színvonalát. Előtérbe kell kerülnie a körültekintő szervezésnek és a gyors, hatékony be­fejezésnek. A megfelelő előkészületek nélkül egyet­len beruházást sem sza­bad megkezdeni a járás­ban. A végrehajtás során ügyelni kell a határidők megtartásá­ra, így a költségek nem nö­vekednek, s nem terhelik meg feleslegesen az amúgy is sze­rény fejlesztési alappal ren­delkező községi tanácsok költ­ségvetését. K. L. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1980. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK Többe kerül az aratás Teljes üzem a szárítókban is Nem könnyű a gépek dolga Most már bármit is produ­kál az időjárás, nem lepő­dünk meg. Ezen a nyáron volt már részünk kánikulá­ban, éltünk át szokatlanul hű­vös napokat, megszoktuk a futó záport és az elmúlt na­A monori Deák Ferenc utcában a markolót Is bevetették az építők. Az alapozásnál kiter­melt földet tehergépkocsikkal szállítják el. Barcza Zsolt felvételei Melléktermékből - takarmány Az abrak- és fehérjetakar­mányok takarékos, az eddi­giektől hatékonyabb felhasz­nálásához fontos népgazdasági és üzemi érdekek fűződnek. Ez a megállapítás a tömegta­karmányokra és melléktermé­kek takarmányként való fel­használására is igaz. Éppen a népgazdasági érdek érvényesítése érdekéiben szü­letett a múlt évben az a MÉM-rendelet, amely a vég­termékek egységnyi mennyi­ségére vonatkozóan meghatá­rozta az abraktakarmány fel- használásának maximumát. A Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság ez év feb­ruárjában a takarmányterme- lés-ellátás és -felhasználás té­májában vizsgálatot folyta­tott és a tapasztalatokról ösz- szefoglaló jelentést készített. A jelentést megküldték azoknak a gazdaságoknak, amelyekben a vizsgálatot folytatták. így megkapta ezt a Rákosmezeje Termelőszövet­kezet is, azzal a javaslattal, hogy a téesz vezető testületé értékelje az abban foglalta­kat. Ezentúl a melléktermék- hasznosítás lehetőségeinek fel­mérését, a melléktermék fo­kozottabb felihasználását a takarmányozásban biztosítsa. A szövetkezet vezetősége megtárgyalta a szövetkezet 1979. évi takarmánygazdálko­dásának helyzetét és az 1980. évi feladatokat. A jobb tömegtakarmány biztosítása érdekében a téesz mindenekelőtt a gyepterületek jobb hasznosítását tervezte mag ez évben. Ennek érdeké­ben a gyepterület minden hektárjára műtrágyából 70 kg hatóanyagnak megfelelő mennyiséget szórtak ki. A jobb tápanyagellátás bizonyá­ra jelentősen növeli a termelt fű mennyiségét. A melléktermékek hasznosí­tását a kukoricaszár takar­mányként való felhasználásá­val biztosítják. A kombájno­lás utáni szár betakarításának gépi megteremtését, a gépeik vásárlását, átalakítását, a szór gépi úton való begyűjtésének technológiai megoldását a gé­pesítési főágazatvezető pré­miumfeladatául kapta. A fentiekből az látszik, hogy a járás egyik legnagyobb gaz­daságában nagy fontosságot tulajdonítanák a takarmányo­zás javításának, . a mellékter­mékek takarmányként való hasznosításának. Noteszlapok Emberségre van szükség... E A monori buszpályaudvaron délután két óra felé ismét megélénkül a forgalom. Nagy a nyüzsgés, mindenki türel­metlenül vár az indulásra. A pádon öreg nénike üldögél, te­kintélyes halmot alkotó cso­magjai, batyu társaságában. Amolyan mesebeli jóságos anyókához hasonlít. Főkendő­be burkolt arca állandóan mo­solyog, kíváncsian csillogó szemeivel végigsöpör az uta­sokon. Minden újonnan érke­zőt megszólít, engem is. — Hová utazik kedvesem? — Pestre, de miért tetszik kérdezni. — Mert Kávára mennék, de nem vagyok itt ismerős, ezért keresek valakit, aki szintén oda utazik. — Arra a buszra tessék föl­szállni — mutatok egy távo­labb álló sárga Ikarusra —, az odamegy. — Igen, mondták már má­sok is, de félek, hogy eltéve­dek, még is csak más az, ha valakivel együtt utazik az em­ber. És folytatja tovább a kérde- zősködést. De az utánam jö­vők — a két kis diáklány, egy fiatalasszony és a munkaruhás férfi —, is másfelé tartanak. Nem értem én az egészet — szólal meg mellettem valaki. A néni azt mondta, hogy a gyerekeket, az unokákat akar­ja meglátogatni és úgy volt, hogy Itt találkoznak. Mégsem jött elé senki sem, pedig is­merem a családot, jó embe­rek azok. Elkísérném szívesen, én is kávai vagyok, de hát be kell utaznom Pestre. Közben megérkezik a busz, fölszállunk. Az ablakon kinéz­ve látom, hogy a néni vissza­ül a padra, vigyázza a csomag­jait. Ha valaki érkezik rögtön fölpattan és kifaggatja, majd csalódottan leül. Vajon hogyan érkezik meg végül is szeretteihez és főleg vállalja-e majd máskor is ezt az utat? E Szaporán szedem a lábam a monori Kossuth Lajos utcá­ban. Már jó tíz perce kopta­tom tempósan a járdát, s ez idő alatt senkivel sem talál­koztam ezen az álmos, fülledt délutánon. Csak egy markológép áll az út mentén. Néhány méter hosszúságban már kész az árok, aztán hirtelen abbamarad. Ép­pen a földhányást és az üres vezetőfülkét kémlelem, ami­kor majdnem orrabukom a gép gazdájában. Békésen heveré- szi'k a fűben, jóízűen hortyog. Még azt sem lehet ráfogni, hogy ebédidő van, hiszen az óra mutatója dél óta már né­hányszor körbejárt. A szerkesztőségbe érve már el is felejtem az előbbi esetet, ám néhány perc múlva meg­nyílnak az ég csatornái. No,lám gondolom magamban, is­mét beigazolódik, hogy egyik munkának kedvez, a másik­nak árt az időjárás. Az ara­tók a zápor miatt néhány per­ces kényszerpihenőt tartanak, a markolós viszont biztosan bemenekült az eső elől a veze­tőfülkébe. Talán már dolgozik is. E A végállomás után a Pest fe­lé tartó busz először a József Attila gimnázium előtt áll meg. Szokás szerint sokan akarnak fölszállni, az első ajtónál nagy a tumultus. Az utasok sorra váltják meg a jegyüket, majd igyekeznek befelé, hogy a kevés ülőhely valamelyikét elfoglalják. A fiatalasszony már a fölszállás­kor is tolakodik, de a többiek előreengedik, gyerekkel van. Türelmetlensége azonban nőt- tön-nő látszik rajta, hogy mindenáron ülve szeretne utazni. Egyszercsak kitör a sorból az egyetlen szabad helyre rá­teszi a táskáját, s csak ezután megy vissza a kalauzhoz jegyet váltani. Majd karonfogja a 6 éves forrna kisfiút, és odave­zeti a lefoglalt helyhez. — Látod milyen ügyes anyu­ka — szólal meg, A többiek állnak, mi pedig ülhetünk. Hát igen. Hadd tanulja a gyerek, hogy egy kis ügyeske­déssel előnyt lehet szerezni. Kövess László Ezúttal nem műszaki hiba miatt vesztegel a kombájn a tábla közepén; az érett kicsépelt magvakat üríti a teherautó plató­jára. pókban éppen a tartós esőtől ijedeztünk. A mezőgazdasági üzemek­ben egyre haragosabban ve­szik tudomásul a szakembe­rek a kedvezőtlen időjárásit. Alaposan elhúzódik az ígére­tes termés betakarítása. Ta­valy ilyenkor már az aratás befejezéséről számolhattunk be, most pedig miég bele sem lendülhettek igazán a k,om- bájmosok a munkába. Utazik a gabona — Milyen többletköltségek­kel kell számolni ebben a hely­zetben? — kérdeztük Czövek Rudolftól, a monori Kossuth Termelőszövetkezet főmező- gazdászától. — Először is ott kezdeném, hogy az elmúlt esztendőben egyáltalán nem kellett szárí­tani a termést. Az idén egé­szen más a helyzet. A leg­utóbbi becslések szerint a magvak nedvességtartalma 16 —20 százalék között mozog. Az eddig betakarított 160 va­gon búzát egyenesen a szárí­tóba kellett vinni. A bábol­nai rendszerű szárítónk teljes kapacitással üzemel, ez pedig pénzbe kerül. A szárításhoz fölhasznált energiához való­színűleg árkedvezményt ka­punk, így a többletköltség nem nálunk jelentkezik. Vi­szont jelentkezik majd má­sutt. Több üzemanyag fogy a gé­peknél is. Nem azért, mert a kombájnok kimennek a táb­lákra, majd az eső miatt kénytelenek visszafordulni. Ilyen fölösleges utakat nem engedhetünk meg, a gépek mind kínt vannak a határban, s ha lehet dolgoznak. A több­let felhasználása abból adó­dik, hogy tovább kell utaz­tatni a gabonát, mint tavaly. Az elmúlt esztendőben egye­nesen a gabonaforgalmi rak­táraiba vittük a termést, most először a szárítóba, majd új­ra kocsira rakjuk, hogy eljus­son rendeltetési helyére. Hogy a költségek végül is hogyan alakulnak, az csak a betaka­rítás után derül ki. Még tíz nap — Hogyan befolyásolja a csapadék a minőséget? — Az eddig learatott búza hozama 57 mázsa fölött van hektáronként, s a minőséggel is elégedettek lehetünk. A hektolitersúly sokkal jobb a tavalyinál, így egyelőre szá­míthatunk a minőségi felárra. Hogy ez mennyi lesz ponto­san, azt még nem tudjuk, hi­szen csak húsz vagon ter­mést adtunk le, az értékelés viszont ötven történik. vagononként Az eső egyelőre még nem ártott meg, de ha tovább tart ez az időjárás, ákkor lesznek veszteségeink. Félő, hogy a vetőmagnak termesztett rozs kalászban csírázik ki és ve­tésre alkalmatlanná válik. Amit a búzánál nyerhetünk, azt elveszíthetjük a rozsnál. öt jó nap kellene a búzá­ra, s ha a többi kalászost is beleszámítjuk, akikor tíz nap­ra van szükségünk. Eddig még sohasem dolgozhattak vé­gig a kombájnosok egy egész munkanapot, mert a határ va­lamelyik részén mindig esett az eső. Hiba nélkül — Hogyan bírják a gépek a terhelést? — Rendkívüli igénybevétel­nek vannaik kitéve, pedig gz emberek nagyon kímélik őket. A nagy mennyiségű nyirkos szalma betakarítása különö­sen nehéz. Sok a leállás, eltö- mődnek a gépek, nem folya­matos a munka. Szerencsére komolyabb műszaki hiba még nem történt. K. Cyömrő Üdülő dolgozók A gyömrői vállalatok, üze­mek is rendszeresen gondos­kodnak dolgozóik nyári üdülte­téséről. Az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat dolgozói Haj­dúszoboszlón és Káptalanfü- reden nyaralhatnak ezekben a hetekben egyhetes turnusok­ban. A Ruhaipari Szövetkezet Egerben és Zalakaroson bérel üdülőt ezen a nyáron, minden hely foglalt erre a szezonra. A PÉVD1 gyömrői vegyi gyáregységének munkásai és családtagjaik a vállalat Bala- tonszabadiban levő saját nya­ralójában tölthetnek bizonyá­ra kellemes napokat. A nap kulturális programja Gyömrőn 10-től 18 óráig a gyömrői művészek tárlata. Monoron, a moziban: augusz­tus 1-től Kojak Budapesten. Pilisen, a moziban: 17.30-tól Kü'önös házasság. Úriban: könyvtári órák 14.30- tól 18.30-ig. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlapi I

Next

/
Oldalképek
Tartalom