Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-26 / 174. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM 1980. JÚLIUS 36.. SZOMBAT A lakosság támogatásával Megvalósulóban az abonyi tervei Átadás előtt az új rendelők Abony ütemesen fejlődő nagyközség, amelynek több nélkülözhetetlen beruházása a megvalósuláshoz közeledik. Milyen a jelenlegi hely­zetkép, hol tartanak ezek a munkák az év derekán? — kérdezzük Szűcs László ta­nácselnököt. — Mint minden településen, nálunk is van egy rangsor. Előtérbe kerülnek azok a munkák, amelyek nem tűr­nek halasztást. Jóméhány ko­rábban megkezdett építkezés befejeződik ebben az évben. Most már bizonyos, hogy át­adják az építők a központban emelt 15 lakásos házat. A földszinten lesz az OTP-ki- rendeltség. Ez a beruházás 1Ö millió forintba került. Jó ütemben halad a 17 milliós Tószegi úti építkezés is. Száz­személyes óvoda, 600 adagos konyha kap ott helyet. Az óvodaépítési program nagy je­lentőségű terveinkben. A Me­chanikai Művek segítségéve] eddig már két, 50 személyes óvoda létesült. Most a Zalka Máté úton készül a harma­dik. melynek megvalósításából tevékeny részt vállal a kon­zervgyár is. Eredményeként könyvelhetjük el a Zalka úti egészségügyi központ kialakí­tását is. Augusztusban alkot­mányunk ünnepe alkalmából adjuk át ezt a létesítményt, ahol helyet kap egy fogorvosi, egy körzeti orvosi rendelő, az ügyelet és egy laboratórium. Idén fejeztük be a Tószegi út felújítását, a Zalka út 2. szá­mú ház tatarozását, valamint a tanácsháza épületének fes­tését és a, központi fűtés be­vezetését. Ezek eléggé jelen­tős eredmények, melyeket már régóta vártunk vala­mennyien. — Milyen gondok adód­nak a munkálatok során? — Sajnos, probléma bőven van. Már maga a tervezés is gyakran elcsúszik. Van, ame­lyik kerek egy esztendőt hú­zódott. Megesik, hogy olyan elemeket terveztek felhaszná­lásra, melyek már évek óta nem kaphatók. Ekkor jön a tervmódosítás, majd ennek a módosítása. Az idő telik, a pénz fogy, a munka áll. Mű­szaki csoportunk anyagbe­szerzéssel, kivitelezéssel — és országjárással foglalkozik. Van, hogy szállítás előtt két hónappal lemondják például az ablakot. Csak hosszú utá­najárással sikerül elérni, hogy mégis vállalják a szállítást. Közben múlnak a hónapok. Előfordult, hogy csak az óvo­dára való hivatkozásunkkor tettek ígéretet. Szóval, gond van elég. — A munkaerő helyzete. a gépesítés hiánya meny­nyiben akadály? — A gépesítettség elég ala­csony fokon áll. Gyakran köl­csön kell kérnünk egy-egy gépet, ez növeli a költsége­ket. Komoly munkaerőgon­dunk azonban nincsen. — Mennyiben veszik igénybe a lakosság köz­vetlen segítségét? — Járdaépítést az idén 3 ezer méternyit terveztünk. Eddig 1100 méter készült el belőle. Ha az erre szánt ösz- szegből építhetnénk csak kész járdát, jóval kevesebb sike­rülne. így viszont kiszállítjuk a sódert és mindenki megcsi­nálja a háza előtt a részét. Emellett parképítéskor, lakó­hely szépítésekor az ott lakók segítenek. A legtöbbet azon­ban az üzemek, termelőszö­vetkezetek adják. Támogatá­suk, társadalmi munkájuk többszöröse a lakossági hozzá­járulásnak. Nem lehet eléggé köszönetét mondani érte, hisz csak így, közösen tudjuk meg­oldani gondjainkat. Mik a terveik a követ­kező időszakra? — Lassan kezd körvonala­zódni a következő ötéves ter­vünk. Most folyik a rangso­rolás. Továbbra is kiemelt helyen foglalkozunk a lakás­építéssel, az óvodai és bölcső­dei helyek bővítésével és a vízbekötéssel. Tervezzük, hogy újabb kutakat is fúratunk, ak­kor talán megoldódnak a víz­hiány okozta problémák. Ám addig is sok megértést és kol­lektív szellemet várunk a la­kosságtól. Hisz csak közösen tudjuk megoldani a gondokat. Cs. B. Népművészet, zene, film Augusztusi program Augusztusban egy heten at t megint színes eseménysor ] i kedvez Cegléd lakóinak. A Kossuth Művelődési Központ megrendezi a szabadtéri kul­turális napokat. Az esemé­nyek fő színhelye a város központja és a Károlyi lakó­telep lesz. Hónap elejére már „napra kész” a program. Most csak annyit árultak el, hogy látványosságból, szórakozásból ki-ki kedvére válogathat. Vagyis, azok számára is ese­ménydús lesz a nyár, akik nem utaznak országot, világot látni, rokonokat látogatni, nya­ralni, kirándulni. A tervek szerint lesz a jel­zett időpontban népművészeti bemutató és vásár, népművé­szeti kézimunka-kiállítás, a gyermekeknek műsor és rajz­A szolnoki rádió műsora Július 28-tól augusztus 3-ig Hétfő, 17.00: Hírek. Keönch Boldizsár, a kecskeméti Ko­dály Intézet tanára énekel. 17.15: Apró-cseprő közügyek. Barbra Streisand énekel. 17.35: A kunok múltját kutatja. Beatpercek a Cream-együttes felvételeiből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Funky ritmus­ban. 18.26—18.30: Hírösszefog­laló, lap- és műsorelőzetes. Kedd, 17.00: Hírek. 17.05: A Beatles-együttes filmdalaiból. 17.15: Űttörőhíradó. (Az úttö­rőolimpia után. Portré a he­lyezettekről. Munkát vállaló gyerekek.) 17.30: Készletek a vasutiaskórusok országos talál­kozójának szolnoki bemutató­jából. 17.45: Üzemi lapszem­le. 18.00: Alföldi krónika. Ked­velt melódiák a V. Moto-Rock új dalaiból. 18.26—18.30: Hír­összefoglaló, lap- és műsor­előzetes. Szerda, 17.00: Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. 17.35: Beatparádé — közben: Taka­rékos tálalás. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A tegnap slá­gereiből énekel Manfred Mann és a Monkes együttes. 18.26— 18.30: Hí-összefoglaló, lap- és műsörelőzetes. Csütörtök. 17.00: Hírek 17.05: Hétközben. 18.00: Alföl­di krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26— 18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Péntek, 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. 17.35: Kulturális figyelő. vA tartalomból: A színházi nyár hírei. Tárlatról tárlatra. Szabadságon, üdülő­ben. Folyóiratszemle.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A nó­takedvelőknek Vörös Sári éne­kel, Oláh Kálmán zenekara játszik. 18.26—18.30: Hírössze­foglaló, lap- és műsorelőzetes. Szombat, 9.00: Hétvégi ka­leidoszkóp. (A tartalomból: Hírek. Lapszemle. Aratás után. Az illetékesé a szó. Piaci kör­kép. Sportprogram. Kulturális események.) 9.30: Cserháti Zsuzsa énekel. 9.50: Vasárnapi ebéd. 10.10: Lukácsi Huba népdalfelvételeiből. 10.30: Mű­sorzárás. Vasárnap, 9.09: Lapszemle, 9.05: Nyári örömök. 10.00: Mű­sorzárás. Az adások mindennap a 322 méteres középhullámon hang­zanak el. verseny. A felnőtteket esztrád program és térzene szórakoz­tatja, citerahangvensenyt, sza­badtéri filmvetítést, diszkót, utcabált és sportvetélkedőt szintén terveztek. Augusztus­ban ceglédi pódiumon lépnek fel a jövő színművészei, a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatói. S hogy minderre rádupláz­zon, a mozi is felnőttet, gyer­meket érdeklő előadásokat kí­nál augusztusi műsortervében. Festik a napközit Szinte minden harmadik gyerek napközis volt az el­múlt tanévben, a járási szék­hely 4 ezer általános iskolása közül A szeptemberben kez­dődő új tanévben sem számít­hatnak kevesebbre. A nyáron az iskolákkal együtt a napkö­ziket is festik, tatarozzák. Ha szűkös is, de friss környezet fogadja a gyerekeket. Rézszulfid és ammónia Antikoksz, seregnyi tasakban Nyársapáti asszonyok csomagolják A községben, sőt, a járásban is, csak Viíeda-üzemnek isme­rik azt a kis manufaktúrát, amely egy hajdan volt tyúk­házban rendezkedett be, a fa­lu legeslegszélén. Üzemnek? Már régóta nem csomagol­ják ezeket a praktikus törlő­kendőket, szivacsokat és abro­szokat sem. Ahogy azt Barkó- czi Józsefné, az itteni Május 1. brigád vezetője elmondotta, már a kályhafényesítő vaspor és a növényvédő szer „kisze­relése” is lefutott dolog náluk. Náluk, azaz: a Budapesti Fer- rokémia Ipari Szövetkezet nyársapáti részlegében. Most éppen egy olajkályhatisztító- szert, az úgynevezett antikok- szot dobozolják. Nézzük, mi­ből is áll ez a munka? Por a bura alatt Kékeszöld vagy zöldeskék színű port hoznak a teherau­tók — mikor mennyit — zsá­kokban. A tartalmukat aztán beleöntik egy adagolószekrény­be. (Mint később megtudhat­juk, ez a szekrény egyáltalán nem adagol majd.) Aki már látott a szülészeten — vagy a tévében — inkubátort, az el tudja képzelni, milyen szerke­zet lehet ez. Ott a csecsemőt védik a külvilágtól, itt a dol­gozókat, a munka tárgyától: a cseppet sem barátságos termé­szetű rézszulfidot és ammó­niát is magában foglaló por­tól... Elnéztem például Var­ga Ferencné adagolót, ahogy dolgozik. Ahogy az alkarra mé­retezett lyukakba bededugja a kezeit, s belemeríti a három- dekás űrtartalmú mérőpoha­rát az anyagba. Ahogy bele- tölti a port egy átlátszó, mű­anyag fóliába. Egyszer, két­szer ... naponta kilencezer­szer. Ugyanúgy, ahogy a töb­bi, hasonló kinézetű, manipu­látornál ülő asszonytársa. Az adagolók nem túlságosan bőbeszédű emberek. Nem mintha a természetük lenne ilyen zárkózott. Szállong a por, hiába vannak elszívók, azért csak ' terjeng. Bemegy a légutakba is. Be az orrba, száj­ba, torokba és a légcsőbe. Jobb hát, ha csendben dolgoznak, mert a szapora beszéd, tapasz­talták, gyakoribb levegővé­telt igényel. Csak a kezük jár. Másképpen elmondanák a bri­gádvezető helyett, hogy az imént említett mérőpohár a saját találmányuk. Azelőtt kis lapáttal töltöttek. Utána mér­tek, elvettek, vagv hozzárak­tak az adaghoz. Még jobban szállt a por. Most már iste­nes. Csak épp a kezüket festi zöldre meg kékre az antikoksz. Fura újítások A műanyag zacskók készíté­se már sokkal tisztább mun­ka, s valamelyest gépesített is. Most egy asztalt s két támla nélküli széket kell elképzel­nünk. Azon van keresztülfek­tetve egv vasától megfosztott lapátnyél, mint valami ten­gely, mert arra a f ól iahender illeszkedik. Persze, a „tengely” ide-oda csúszkál, ha a fóliát tekénk. Még ígv is jobb. mint azelőtt, mert akkor se szék, se lapátnyél nem volt Csak fó­Az idén kezdték gyártani az ÉVIG ceglédi villamos kis­gépgyárában a HVM—2 típusú nyomómágnest, melyet hid­raulikus szerszámgépek alkatrészeként használnak. Az eddig készített tízezer darabból négyezret szovjet megrendelőknek szállítottak. Apáti-Tóth Sándor felvétele lia. amit tekerni kellett. Ez a „gépezet” is az itteniek találé­konyságának eredménye. Fel­tétlenül meg kell azért említe­ni: a Ferrokémia-központ két gépet is küldött Budapestről. Két műanyagfólia-hegesztőt. Ezeket ugyanis már nem tud­ták volna elkészíteni a nyárs­apátiak ... Négy helyen kell meghe­geszteni a zacskóitat. Három­szor akkor, amikor még mit sem tartalmaz a fólia, negyed­szer pedig a már porral tele­töltöttek Kiss Sándorné ezen a poszton dolgozik. Azt mond­ja, az olvadt műanyag szagát hamar megszokta. És ő is, mint a többi húsz vagy huszonöt munkatársa — adagolók és do­bozolok egyaránt —, naponta fél liter tejet kap védőital­ként. Kérdezem az asszonyoktól: kinek van otthon olajkályhá­ja? Elsőként Szűcs Sándorné és Szűcs Józsefné nyújtja fel a kezét. Sógornők, mindketten nagykőrösiek. Kérdezem az asszonyoktól, hogy a szakszer­vezet — juttatásként — nem ad-e egyet-egyet az itteni dol­gozóknak az antikokszos do­bozokból? Azt mondják, nem. Igaz, még ők se kérték soha. Melyikük hát a szakszervezeti bizalmi? Azt mondják, az Bu­dapesten dolgozik, a központ­jukban. A kérdések-feleletek közben égyre csak jár a kezük. GáliU János az egyetlen férfi a bri-* gádban, feláll, s a sarokba ál* lítja a megtelt papírzsákot. Tő* le érdeklődöm, mennyi lehei egy átlagos nap termelése? Azl mondja, huszonkét zsák, azaj hatezerhatszázszor három deé ka antikoksz — „készreszerel­Kiváló brigád Egyet nem kérdeztem csak: az itteniek fizetését. Helyette álljon más, olyan, amiről meg­bizonyosodtam. A Május 1. bri­gád idén elérte a Kiváló mun­kabrigád címet. Szeretnék megpályázni a további fokoza­tokat is. Egyben azonban még nem biztosak. Vajon elisme­rik-e majd társadalmimunka­vállalásnak, ha a mostani „fó­liatekerő” helyett alkalmato- sabb vasállványt készítenek maguknak? Vagy ez egysze­rűen a munkaköri kötelessé­geik közé tartozik? Mint effajta kérdésekben já­ratlan ember — nem tudtam mit mondani erre. Nem baj— csivitelték az asszonyok —, majd a Ferrokémia-központ- ban megmondják, ne törjem a fejem, nyugodjak meg, ők meg­kérdezik ezt. Azóta is nyugtalan vagyok. Vörös István Tölcsérből, dobozból Gömböc és társaik Bár alapjában véve hűvös a nyár, mégsem függvénye teljesen az időjárásnak a fa­gyiforgalom. Kelendő a fagy­lalt esőben, szélben. Cegléden a cukrászdákban, eszpresszókban naponta sok ezer adag elfogy belőle. Fő- ,ként a biztonságos konzervált alapanyagot használják fel, ez is közrejátszik, hogy a város­ban hosszú évek óta fagylalt- mérgezés nem fordult elő. Népszerűek az élelmiszerbol­tokban árusított Leó jégkré­mek is, amelyekből hetente több tucat kartonnal elfogy. Vannak, akik sajátos ízekre vágyva, fagylaltport vásárol­va otthon próbálják ki fagyi­főző tudományukat — szinte mindig sikerrel. Lőszőr-ékszer kiállítás nyí­lik ma a tápiószelei Blasko- vich Múzeumban, délután 16 órai kezdettel, Bodrogi Sán­dornak, a népművészet mes­terének munkáiból. A közön­ség az érdekes bemutatót augusztus végéig láthatja, hét­fő kivételével bármelyik na­pon, 10—18 óráig. Csintalanok, de dolgosak Szükség van a munkájukra Diákok a Mechanikai Művekben Vidám nevetés töri meg a Mechanikai Művek abonyi gyáregységének monoton gép- zaját. A szakmunkástanulók tanműhelyét a szünidőre kö­zépiskolás diákok szállták meg. Jókedvük könnyebbé teszi komoly munkájukat. Tizen­öten vanak és a kondenzátor- részleg számára dolgoznak. Né- hányan az asztalnál ülnek és pórul járt társukon derülnek, aki fülig olajosán törölgeti ma­gát. Ketten a fal melletti kézi fúrógépen dolgoznak, két tár­suk a kész alkatrészeket hord­ja egy nagy ládába. A munka nem nehéz, szemlátomást könnyedén megbirkóznak ve­le. A keresett pénz mindig jól jön. Filó Mihály lakatos, megbí­zott csoportvezető mosolyog­va nézi őket. — Csintalanok, de nem baj, mert dolgozni is tudnak. Az általuk készített alkatrészek a kondenzátorrészlegbe kerül­nek. Magam is ott dolgozom, vesebbek lesznek a számom­ra. Közben hozzálátnak a taka­rításhoz. Műszak végén ma­guk tesznek rendet, hiszen hol­nap ugyanitt kell kezdeniük. Reggelizéshez, a zenés torná­hoz külön szünetet kapnak. Kedvezményes ebédet ehet­nek, és délután az üzemegység tornapályája, sportfelszerelése várja őket. — Már évek óta rendszere­sen alkalmazunk diákokat szünidei munkára — mondja Balogh István személyügyi csoportvezető, és eddig még nem volt rájuk panasz. Ren­desen dolgoznak, munkájuk­ra szükség van. Az előkészítő­formáló folyamatot végzik, ez eléggé könnyű munka, és ne­kik jól jön a nyári kereset. A diákmunka nemcsak népgaz­dasági és vállalati érdek, ha­nem o gyerekek szempontjá­ból is nagyon fontos. A mun­kára nevelés nemcsak az is­kola feladata, hanem többek , között a mienk is. Nem mind- így könnyen el tudtam magya- i egv, hogy már serdülő korban rázni nekik, mit miért kell pon- i milyen kép alakul ki bennük a f AO o n rwnrfncinnlnítilr ^ /T í i T* __ V- £ j t tosan megcsinálniuk. Mielőtt elkezdték a munkát, oktatást kaptak tűz- és munkavéde­lemből. Betartják a szabályo­kat, eddig még semmi gond nem volt velük. Juhász Ildikó, a ceglédi Kos­suth Gimnázium másodikos ta­nulója: — A barátnőmmel együtt jöttem. Ö már tavaly is dolgo­zott itt, és nagyon tetszett ne­ki. A munka nem nehéz, és majdnem másfél ezer forintot kerestünk egy hónap alatt. Jól jön ez a pénz, mert szeretnék egy pár holmit vásárolni. így, hogy megdolgoztam érte, ked­rmtnkáról. Ezért is bíztuk őket Filó Mihály kezére. Kiváló dolgozó, törzsgárdatag, nagyon ért a gyerekek nyelvén. Sokat tanulhatnak tőle. Tapasztalat­ból mondhatom, ez a nálunk töltött néhány hét eléri a cél­ját. A vidám, zsin atoló csanat már az ebédlő felé tart. Ma­guk választotta időbeosztásuk, reggel 6-tól 14 óráig, véget art. Ahogv elnézem játékos kedvüket, úay vélem, jól telt el ez a nap is. Csilléi Béla ISSN #133-260« (Ceslédl Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom