Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-26 / 174. szám
Megkezdődött az uborkaszezon A napokban kezdték meg az uborka felvásárlásit Val- kón a Galga-vidéke Áfész telephelyén. A tervek szerint hetenként két vagon uborkát vásárolnak fel a kistermei {.kiöl, amit a Hatvani Konzervgyárba szállítanak. Barcza Zsolt felvétele A jövő juhászaid Egyöntetű, tisztább gyapjú Milyen a juhászat jövője? Erről talán meggyőző lehet az a tény, amit a statisztika bizonyít: a juhászatok árbevételének átlagosan mintegy hatvanöt százalékát o pecsenyebárányok értékesítése adja. Másfelől, ahogy azt a MÉM Műszaki Intézetben is megállapították: a világpiac felvevő képessége a bárány- húsexportunk kétszeresét is lehetővé teszi. Ezért van, hogy az intézetben az elmúlt években vizsgálták az intenzív, kétszintes ketreces bárányhizlalási eljárás módszereit és eszközeit. A napjainkban elterjedt tartási módra, az úgynevezett nagy- csoportos bárányhizlalás a jellemző, amelyben 50—90 bárányt nevelnek és hizlalnak, ennek egyik hátránya, hogy a kis állatok felesleges mozgása alapjában véve nincs korlátozva. Az intézet munkatársai, egyebek közt a nemesgulácsi Badacsony Tsz-ben folytatott kísérletekben, a kétszintes,' ketreces bárányhizlalást vizsgálták, s biztató eredményeket kaptak. A ketrecekben tízes csoportokban helyezték el a leválasztott bárányokat. Ahogy arról Zágoni György tudományos főmunkatárs, a kísérletek vezetője számot adott: a ketreces hizlalásban a bárányok napi súlygyarapodása háromszáz gramm volt. Az eljárással — a hagyományoshoz képest —, mintegy 25 százalékkal csökkenthető a takarmányfelhasználás, ráadásul, a hizlalás időtartama tíz nappal rövidíthető. Tény, hogy a mélyalmos bárányhizlaláshoz képest a beruházási költségek mintegy 60—65 százalékkal magasabbak, viszont további előny, hogy az élőmunka-ráfordítás 60 százalékkal kisebb. S ugyancsak csökken a szükséges alapterület, hiszen a hagyományos tartással szemben ennél két szinten helyezhetik el a bárányokat. A ketrecben tartott állatok egyöntetűbbek, gyapjújuk tisztább, a hizlalt bárányok a nemzetközi szabványoknak megfelelően extrém minőségűek voltak, amely a külföldi eladásoknál nagy előnyt relent. Galgamácsa Befejeződött a torna Befejeződött Galgamácsán a Nyári Galga Kupa labdarúgó- torna. A befejező összecsapások eredményei: I. csoport: összefogás KISZ Medosz— Galgagyörki KSK Vegyes 0-11. Vezette: Pesti L. Nem tanúsított nagy ellenállást a hazai csapat, a vendégek viszont kitűnően játszottak. All. Gazd. Medosz—Galgagyörki ifi 1-7. Vezette: Harcos Gy. Az ifjúsági együttes idegenbeli győzelme meglepetés. összefogás KISZ Medosz— All. Gazd. Medosz Vegyes 5-4. Vezette: Pesti L. Már 4-0-ra vezetett a hazai gárda, amikor egyenlített a vendégegyüttes, amely végig öt emberrel játszott. A mérkőzés sorsát egy kavarodásból szerzett góllal döntötte el végül is az összefogás. Galgagyörki KSK—Galga- mácsai Kiskút SC 4-6. Vezette: Kurucz J. A csoport rangadóján jó játékkal nyert a galgamácsa! együttes. Idegenbeli győzelmével csoportelső lett. Sok néző volt kíváncsi az összecsapásra, megemlítendő még, hogy a mácsaiak szép gólokat lőttek. II. csoport: Váckisújfalu Község—Galgagyörki öregfiúk 3-0. A györki csapat nem állt ki, ezért 3—o-ás gólkülönbséggel a hazaiak kapták a két pontot. Vácegresi KISZ Lakatosüzem Vegyes—SE ifi 3-0. Ez a mérkőzés is elmaradt, mert az ifjúságiak nem tudtak kiállni. , , Váckisújfalu Község—Vácegresi KISZ Lakatosüzem Vegyes 6-3. Vezette: Kor esek. Ügy kezdődött a mérkőzés, hogy a hazai csapatnak nagyon meg kell küzdenie a két pontért, hisz a vendégek hamar vezetéshez jutottak, de aztán a kisújfalulak rákapcsoltak és sportszerű mérkőzésén megszerezték a két pontot. Galgagyörki Öregfiúk—Gal- gamácsai öregfiúi: 3-3. Vezette: Pancsucska P. A mácsai csapat már 2-0-ra vezetett, sőt, még egyszer előnyhöz jutott, de a galgagyörkieknek mindig sikerült egyenlíteniük. Az első csoport végeredménye: 1. Kiskút SC, 2. Galgagyörki KSK, 3. Galgagyörki ifi, 4. Áll. Gazd. Medosz, 5. Összefogás KISZ Medosz Vegyes. A II. csoport: 1. Váckisújfalu Község, 2. Vácegresi KISZ Lakatosüzem Vegyes, 3. Gal- gamácsai SE ifi,.4. SE öregfiúk, 5. Galgagyörki öregfiúk. Borna István LLOi met A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM 1980. JÜLIUS 26., SZOMBAT Gyorsítva feltúrni a tartalékot Ülést tartott a Járás? pártbizottság Ülést tartott tegnap, pénteken délután a járási pártbizottság. A végrenajtó bizottság előterjesztésében megtárgyalták és elfogadták a járásban működő vállalatok és szövetkezetek gazdálkodásáról szóló beszámolót, amely a módosított gazdasági szabályozók tükrében összegezte a tapasztalatokat. Ennek a napirendi pontnak az előadója dr. Szabó Gyula, a pártbizottság titkára volt. Ezután Bállá János első titkár előterjesztésében az ülés jóváhagyta azt a megyei pártbizottság elé kerülő beszámolót, amely az MSZMP Központi Bizottsága 1978. március 15-i, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről, továbbfejlesztéséről hozott határozatának járási tanúlsáeait foglalja össze. Befejezésül elfogadták a párt- bizottság és szerveinek 1980. második félévi munkatervét. Szelekció és dinamizmus A módosított gazdasági szabályzók várható hatásairól készült összegezés, először néhány általános megállapítást idéz fel: az 1980. január elsején életbelépett továbbfejlesztett gazdasági szabályozó rendszer feladata, hogy jobban ösztönözzön a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítására, a hatékonyság és a gazdaságosság növelésére, a korszerűbb termelési és termékstruktúrára váló gyorsabb áttérésre. Az árrendszer és -mechanizmus módosításának célja, hogy közvetítse a termékek világpiaci értékítéletét, tükrözze a nemzetközi értékarányokat, s a vállalati nyereségképződést eszerint differenciálja. A belföldi árakba beépíthető nyereséghányad növelése a külföldön elért áremelések függvénye, s így erőteljesebben ösztönöz az export gazdaságosságának fokozására. Mivel a beruházások területén erőteljesebb szelekció érvényesül, az átlagosnál hatékonyabban és gazdaságosabban dolgozó vállalatok, szövetkezetek továbbra is dinamikusan fejlődhetnek. Az általános elvek felidézése után a beszámoló részletesen taglalja a járás gazda- , sági egységeinek helyzetét. A Labdarúgás Nevezhet a Nagytarcsa Járási nyitány: augusztus 10-én Emlékezetes eseménye volt a járási labdarúgó-bajnokságnak a finálé. A nagytar- csai ifjúsági csapat dicstelen szereplése miatt történtek sokáig foglalkoztatták az illetékeseket és a járás sportszerető közvéleményét. A szurkolókat természetesen nagyon érdekli, hogy a tavalyi bajnokságból törölt Nagytarcsai KSK az új idényben indulhat-e. Hírek terjedtek el ugyanis, hogy igen. Idézzük fel a járási labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottságának határozatát: Az 1979—80. évi versenykiírás alapján a Nagytarcsai KSK csapatait a bajnokságból töröljük. Az összes eredményüket megsemmisítjük'és a bajnokság utolsó helyezettjének tekintendők mind a felnőttek, mind az ifjúságiak. Újbóli nevezésüket a járási szövetség 1985. december 31-ig n,em fogadja el. A nagytarcsaiak nem nyugodtak bele a határozatba és a megyei sporthivatal segítségét kérték annak megváltoztatására. Indokolásukban arra hivatkoztak, hogy a legalacsonyabb fokú bajnokságban szerepelnek, s ha innen is kizárják őket, a község fiataljainak nem marad sportolási lehetőségük. Mérlegelve kérésünket és érveinket, a járási labdarúgó-szövetség elfogadta nevezésüket az 1980—81 évi bajnokságra. Ugyanakkor felhívták figyelmüket a szabályok és a kiírás betűjének és szellemének megtartására. Reméljük, a nagytarcsaiak esetéből minden járási sportkör vezetősége okul, idejében tanulmányozzák a bajnokság szabályait, s azok szerint járnak el minden esetben. Az új bajnokság augusztus 10-én kezdődik, az őszi idény november 16-án fejeződik be. Cs. J. mezőgazdaságban a felvásárlási árak színvonala átlagosan 11 százalékkal emelkedett. A növénytermesztésben 7, az állattenyésztésben 14 százalékos az emelkedés. Ennek eredményeképpen a termékösszetételtől függően gazdaságainkban emelkedik a termelési érték és az árbevétel. Túrán és Ke- repestarcsán 11, Vácszentlász- !ón és ikladon 7—8, a dányi és a kartali termelőszövetkezetekben 3—4 százalékkal. Kisebb alapok Figyelembe véve a mező- gazdasági termelés •növekvő mennyiségét, ebben az évben járásunk szövetkezetei és a tangazdaság 12 százalékos üzemi termelésiérték-növelést terveztek. A megemelt felvásárlási árak bevételnövelő hatásánál nagyobb mértékben, 12—15 százalékkal növekedtek a költségek, az ipari eredetű eszközök és anyagok drágulása miatt. Egyidejűleg kisebb az állami támogatás. Az árbevétel-növekedésnél nagyobb arányú ráfordítás-emelkedés csökkenti a nyereség tömegét és hányadát is. Üzemszervezési, takarékos- sági és egyéb intézkedésekkel azonban mérsékelhető a csökkenés mértéke. Példamutatóak az Agrártudományi Egyetem Tangazdaságának nyereség- csökkentést ellensúlyozó intézkedései. A veszteséges baromfi- ágazat felszámolásával és épületeinek más irányú hasznosítása révén jutnak jelentős többletbevétel hez. A kisebb nyereségből természetszerűleg kisebb érdekeltségi alapok képezhetők. Ezért a beruházási és fejlesztési terveket mindenütt felül kell vizsgálni és álcmfwyp cmfwyp A bér- és keresetszabályozásban lényeges változás, hogy a bruttó jövedelem után fizetendő jövedelemadón felül az évközi munkadíjak növekedése alapján munkadíjadót, az év végi részesedés után pedig részesedési adót kell fizetni. Mivel általában 3 százalékos évközi munkadíjfejlesztést terveznek a gazdaságok, az év végi részesedés nagysága kisebb lesz. Áttételes hatás Ezután az ipari vállalatok és szövetkezetek helyzetéről olvashatunk a beszámolóban. A szabályozók módosulása számukra is lényegesen nehezebb feltételeket teremtett. Az ikladi Ipari Műszergyár tőkésexportja bevételének 12 százalékát adja ebtjen az évben. S mivel úgynevezett vezető vállalat, versenyárakat kell alkalmaznia. Nyereséghányada a devizakitermelési költségek csökkentése és eredményes tőkés ármunka esetén nőhet. Nyilvánvalóan pozitív hatása lehet a takarékosságnak és a gazdaságosabb termékszerkezetnek is. Nagyjából hasonló helyzetben van az egészen más profilú és természetesen nem exportáló Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat is, már ami a szabályozók hatását illeti. Fejlesztési alapja például egyenlő az amortizációval, részesedési alapja pedig a múlt évinek a fele. Ikladon 4—5 százalékos bérfejlesztést terveznek, s ha ez meglesz, bér- színvonaluk meghaladja a 42 ezer forintot. A Sütőipari Vállalatnál 4 száza’ékes bérfejlesztést irányoztak elő. Két másik jelentős ipari üzemünk, a kistarcsai fésűsfonó- és a Peíém veresegyházi gyáregysége nem önálló elszámolású egység, s ezért a szabályozók változásai áttételeT sen éreztetik hatásukat. Mindkét helyen létszámgondok mutatkoznak. A fésűsfonó hatékonysága az idén tovább nő, a változások a gyár stabilitását nem veszélyeztetik. Jelentősen változtak az ipari szövetkezetek gazdálkodási feltételei is. Az új árak alkalmazásával a termelési érték és az árbevétel járásunk hat szövetkezetében átlagosan 13 százalékkal csökken. A kisebb nyereség és a felére mérséklődött részesedési alap miatt csupán 2—3 százalékos bér- fejlesztésre van lehetőségük. Ipari szövetkezeteink ebben az esztendőben 4—5 százalékkal kívánják növelni a javítási, szolgáltatás értékét. E tevékenységgel kapcsolatban kedvezőtlennek tartják azt a változást, amely szerint ezután a lakosságnak végzett szolgáltatás arányában a nyereségadóból nem képezhetnek fejlesztési alapot, s így ez a kedvezmény is megszűnt. A pártbizottság a gazdasági szabályozók alkalmazásának tapasztalatait összegezve a legfontosabb feladatokat a következőkben látja: a gazdasági szabályozás változásainak alapjait, okait és céljait, valamint várható hatásait a helyi párt- és társadalmi szerveknek még alaposabban meg kell ismerniük és agitációjuk- ban, propagandájukban hasznosítani : tudatosan keresni, elemezni és alkalmazni szükséges a nyereségnövelő tényezőket, méghozzá folyamatosan: a helyi pártszervezeteknek erősíteniük kell a szabályozó rendszer iránti bizalmat és segíteniük, ösztönözniük helyes, hatékony alkalmazását; el kell érni, hogy a hatékonyság és a gazdaságosság növelésére a helyi tartalékok feltárása és hasznosítása meggyorsuljon, eredményesebbé váljon. K. P. — Mintegy tizenhatmillió forint a péceli tanács építőipari költségvetési üzemének idei termelési terve, amelyből több mint tizenhárommilliót tesz ki a lakás- és tornaterem-építés, valamint az általános iskola felújítása. Állatorvosi ügyelet Csömörön, Gödöllőn, Erdőkertesen, Isaszegen, Kerepes- tárcsán, Mogyoródon, Nagy- tarcsán, Pécelen, Szadán, Veresegyházon július 27-én, vasárnap: dr. Mohai Imre, Veresegyház, Kinizsi u. 58. Aszódon, Bagón, Dányban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Valkón. Váceg- resen, Váckisújfalun, Vácszent- lászlón, Versegen, Zsámbokon július 27-én, vasárnap: dr. Varró Imre, Túra. Dózsa György u. 2. Városi moziműsor A rejtélyes bankbetét: Színes szovjet bűnügyi film. Kísérőműsor: Pontosság. Csak 4 órakor. Kínai negyed. Gyilkosok, telekspekulánsok, elferdült családi kapcsolatok. Kísérőmű- sor: Magvar Híradó. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Szombati jegyzőt Parázsfogó Aszódi ismerősöm szép fekvésű udvarának árnyas fái alatt beszélgettünk. Az idei nyáron ritka melegebb napok egyikének késő délutánján voltunk, a tűzgömb már eltűnt a nagy iombú fák mögött, csend borult a tájra. A zavartalan nyugalom a beszélgetőkre is rátelepedett, meg- megakadozva csordogált a diskurzus. Magam is messze Tévedtem, fel tudatom volt csak a kertben, amikor egy szó ütötte meg fülemet. Egy szó, amely visszarántott a kerek asztalhoz. Parázsfogó. Legfiatalabb társunk kíváncsian függesztette tekintetét az idős emberre, aki kimondta, majd mikor az befejezte, halkan megkérdezte: mi az a parázs- fogó? Az idősebb készséggel magyarázni kezdett, az én képzeletem azonban ismét elkalandozott. Felderengtek azok a régi esték, amikor még petróleumlámpával világítottunk, de nagyapánk csak akkor gyújtotta meg a kanócot, amikor már teljesen besötétedett. Addig a kályha ajtaján kivetődő lángcsóvák árnyjátékával vigasztalhattuk magunkat. Az öreg időnként kinyitotta az ajtót, a fogóval kikeresett egy megfelelő parazsat, pipájára tartotta, újraélesztve annak füzét. Egyebek között erre szolgált a parázsfogó. — De menj el valamelyik tájházba, falusi múzeumba, ott talán láthatsz ilyen szerszámot — biztatta idősebb beszélgető társunk a fiatalabbat. Az valamit hümmögött, a többiek pedig ettől kezdve csak a múlttal foglalkoztak, pontosabban a viharos gyorsasággal átalakuló faluval, amelynek életmódja, szokásai, szerszámai, eszközei a haladás sebességével arányosan avulnak el, kerülnek a lomtárba. Nem is lettünk volna magyar ház udvarán, ha rövidesen nem sóhajtozik egyik-másik asztal körül ülő. Az egyik a feledésbe merülő szép szokások miatt búslakodott, a másik a tárgyi emlékek elkallódását nehezményezte. S mindjárt szapulta a fiatalokat, akik szerinte nem veszik ki kellően részüket a tárgyak összegyűjtésében. A tárgyilagosabbak persze könnyedén cáfolták a komorak állításait, hiszen járásunkban szép számmal akadnak fiatalok, sőt gyerekek is, akik nagy szorgalommal járják a portákat, szedik össze a régi paraszti munka, falusi mesterségek szerszámait, rögzítik írásban és hangszalagon az öregek emlékezéseit a régi életformáról, ünneplést szokásaikról, játékaikról, szórakozásaikról. Kétségtelen persze, hogy az idősebbek járnak az. élen, amin nincs mit csodálkozni, hiszen ők érzik a legjobban az átalakulást, nekik voltak kedvesek a valamikor használt eszközök, még ha verejtékcsep- pek ezrei tapadtak is hozzájuk, ők élték azokat a szokásokat, viselték a ruhákat. A minap jelent meg lapunkban írás a turaiak kedves Dusika tanító nénijéről, aki elszántan jelentette ki: a tájház pedig az ő községében is meglesz, a szive szakad meg arra gondolva, hogy a sok értékes tárgy veszendőbe megy. Bizonyára létrehozzák, mint ahogy másutt is, például Ikladon a nemzetiségi múzeumot. Lassan-las- san járásunk minden településén lesz hajléka a múltnak, amelyben összegyűjtik mindazt, ami segít elődeink életét megismerni. tetteiket, erőfeszítéseiket megérteni és méltányolni. Nem tudom, hogy parázsfogó a mai működő fóiházakban van-e. de ha nincs, valamelyik későbbiben biztosan lesz. Kör Pál IRSV 0113-19V1 iCödOPIftl HU l»o>
