Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-06 / 157. szám
Púja Frigyes hazaérkezett Svájcból Tegnap hazaérkezett Svájcból Púja Frigyes külügyminiszter, aki Pierre Aubert- nsk, a Svájci Államszövetség külügyminiszterének meghívására tett hivatalos látogatást A megbeszéléseken a két külügyminiszter áttekintette a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. A tárgyszerű, nyílt légkörben lezajlott eszmecserén az egyes kérdések eltérő megítélése ellenére egyetértettek abban, hogy békés tárgyalások útján kell megtalálni a feszültség feloldásához vezető utat. Sxoveikexeti nap Ráckevén Meghatározó szerepük van AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM Ára 1.60 forint 1980. JÚLIUS 6., VASÁRNAP Pest megye csaknem 250 szövetkezetének 260 ezer tagja, s 110 ezer alkalmazottja van. A munkaképes lakosságnak mintegy fele a szövetkezettől kapja a fizetését. A megye mezőgazdasági termékeinek a 75 százalékát a termelőszövetkezetek állítják elő — hangzott el egyebek között az 58. nemzetközi szövetkezeti napnak Ráckevén, az Ács Károly Művelődési Házban szombaton tartott megyei rendezvényén. Az ünnepségen a termelőKedv N em gondosan szakszerű fogalmazással ugyan, de így hangzik egy friss és fontos tapasztalat: az év első felében megélénkült a vállalatok exportálást kedve. A fogalmazás azért nem szakszerű, mert aligha a kedven, azaz hangulati tényezőn múlt, s múlik az, miként alakul a vállalatoknál a kiviteli tevékenység, ám amit a pongyola megjelölés sűrít, az lényeges elem a gazdálkodásban. S ez az elem nem más, mint az, hogy a januártól érvényes szabályozás a korábbiaknál tisztább képet teremt abban, hogy ami a vállalatnak kifizetődő,, az a népgazdaság számára is hasznos-e, s ha igen, akkor — mert a mögöttünk álló években nem egészen volt ez így — azt az exportáló cég is jól érzékelhesse bevételeiben, illetve érvé- nyesíthessé belföldi áraiban. A hat hónap alapján elénk rajzolódó kép azért ad okot szerény bizakodásra, mert sokféle szín keveredik benne, azaz: nem egy területen, nem egyvalamiben sikerült az új irányt elfogadottá tenni, hanem — s ezen a hangsúly — a gazdálkodó egységek sajátosságainak, lehetőségeinek megfelelően. így például a. termelőhelyek egy részénél — a Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál, az ikladi Ipari Műszergyárnál — a kivitel korábbi mennyiségének visszafogása, a gazdaságosság alapján történő átsorolása javította ráfordítások és hozamok viszonyát. Másutt a jól értékesíthető termékek exportra kerülő mennyiségének növelésén túl — ez történt a Dunai Kőolajipari Vállalatnál — új árucikkek bővítették a kínálatot, s ezek a cikkek magasabb feldolgozottsági fokot testesítenek meg, azaz értékesebbek. Akadnak olyan közösségek is, ahol az új szabályozás a népgazdasági érdekeltségnek megfelelően a korábbinál kita- ointhatóbban mutatja meg a jövedelmezőséget, mint például a Fűrész-, Lemezes Hordóivari Vállalat ceglédi gyárában. A januárig érvényben volt szabályozás ugyanis kevésbé ismerte el a különbségeket, mint a mostani; uniformizált, s ezzel csitította a kezdeményező kedvet, a sajátosságok, a helyi adottságok jó kamatoztatását. K ;zdeményező kedv, ex- portálási kedv — vajon nem vétkes szakszerűtlenség, ha ezt a megjelölést használjuk? A bevezetőben már utaltunk rá: a fogalmazás valóban pongyola, ám az kétségtelen, valami lényegeset kifejez a változásból, s ez nem más, mint az emberi tényezők, a gondolkodásmód előtérbe állítása. Egy pillanatra sem feledjük: a vállalkozáshoz szigorúan meghatározott feltételek kellenek. Ezeket a feltételeket az ösztönző és szabályozó rendszernek szükséges — elvileg és gyakorlatilag — fölkínálni a vállalkozónak. Am ahhoz, hogy valakik vállalkozzanak, azaz új feladat végrehajtásába kezdjenek, kétségtelen, minden mást megelőzve kedv kell. Kedv, értve ezen azt a gondolati, hangulati felfűtöttséget, amely kívánatossá, érdemessé teszi a cselekvést, a vele járó többletmunkát, a rejtező vagy éppen takarat- lan kockázat vállalását. Ha nincs kedv, akkor hiába vannak feltételek, de persze az is igaz, ha van kedv, de hiányoznak a feltételek, akkor kár- bavész a lendület. Kölcsönösségről van szó, tehát, két egymást kiegészítő, egymás nélkül nehezen érvényesülő tényezőről, ám közülük hol az egyik, hol a másik kapott figyelmet, de egyszerre mind a kettő ritkán, elvétve. Hiba volt? Igen, az, ma visszatekintve könnyű így ítélkezni, hiszen amikor fut a szekér, akkor úgy tűnik, nem lehet baj az úttal sem. S tagadhatatlan: futott a szekér. Egy ideig. S amikor már csak gurult, akkor, azaz késve vettük észre: az úton kátyúk is vannak. E zek a kátyúk azért rázták a kivitel képletes szekerét, mert mindig egyvalamit ragadtunk ki dolgok összefüggő rendszeréből, mondván, most ez a fontos, az elsődleges. S mert az irányítás gyakorlata ezt tette, a vállalatok sem követtek — követhettek — más jelzőrendszert. így váltakoztak azután a főszereplők a kivitel forgószínpadán, hol a mennyiség, hol a speciális igények kielégítése, azután a minden piacon értékesíthetőség, majd az importhelyettesítés jelmezét öltve. S talán nem is az okozta a gondot, hogy az említett feladatok egy-egy időszakban az átlagosnál nagyobb figyelmet kaptak, hanem ott volt a baj, hogy a többi feladat másodlagossá lett! Ezért azután bővült a mennyiség, de rohamosan romlott a minőség, a minden piacon eladhatónak vélt áruról kiderült, nem felel meg a vevő speciális igényeinek — például tartósítóipari termékeknél következett be ez —, az importhelyettesítés pedig olykor derék dolognak tűnt a vállalat esetében, de alaposan ráfizetett a népgazdaság. Napjainkban ha valami, akkor az az elsődleges, hogy a vállalat döntheti el, mit tartson a fő helyre ál- lítandónak, s a népgazdasági elszámoltatás nem azt kérdi, mi áll a-fő helyen, hanem azt, mi az eredmény. Alapvető változás ez a korábbi metódusokhoz képest, s mint a bevezetőben említett példák tanúsítják, egyszeriben fö’fokozódott a •'•Mlalatok kedve a kivitel növelésére, s azért lett több a kedvük, mert szabadabban — de: még mindig nem teljes döntési szabadsággal — határozhatnak arról, mit akarnak. Ezekben az elhatározásokban lényeges elem az érdekeltség, s mert napjainkban ez az érdekeltség világosabb, mint volt korábban, a kedv sem számít ritka jellemzőnek. A kedv megtartása éppen ezért nem ráolvasással érhető el, hanem az érdekeltség megszilárdításával. S ha a kedv fokozása a kívánatos, akkor az érdekeltség fokozása sem maradhat el. Mészáros Ottó Kádár János és Georges Marchais tegnap folytatta a megbeszéléseket A hazánkban tartózkodó Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára és kísérete pénteken megtekintette Budapest nevezetességeit, majd rövid pihenésre Fejér megyébe utazott! Kádár János, az' MSZMP Központi Bizottságának első titkára és felesége szombaton ebédet adott Georges Marchais és felesége tiszteletére. Kádár János és Georges Marchais szombaton folytatta a megbeszéléseket a két pártot kölcsönösen érintő kérdésekről. T&hb kombájnt a gazdaságokba Meleget, napfényt vár a határ Szedik a meggyet, begyűjtötték a isscernát Bár nem készült statisztika róla, aligha találnánk a megyében olyan gazdaságot, amelynek földjeit ne öntözte volna az elmúlt héten kiadós eső. A máskor szívesen fogadott csapadék — tavaly éppen hiányát szenvedték a kalászosok — egyre több nehézséget okoz a mindennapi mezei munkában. A nagy gabonatermesztő szövetkezetek, állami gazdaságok szakemberei szerint azonban a búza számára még mindig kedvező a mostani szokatlan nedves időjárás. Különösen azokban a mező- gazdasági üzemekben, ahol mint a . gombai Fáy András Tsz-ben is, harmadízben kezelték az állományt légi úton vegyszerekkel és nem fenyeget lisztharmatveszély. A gombaölő szerekkel együtt kipermetezett lomibtrágya ugyanis serkenti a szemek fejlődését. A gombai tsz-ben nem is a sok esőre, inkább a meleg és napfény hiányára panaszkodnak. Hiába ígér rekord- termést 460 hektárnyi napraforgójuk, ennek és a többi kapásnövénynek nélkülözhetetlen szüksége lenne a nyár hevére. A közös gazdaságban egyébként minden nehézség ellenére befejezték a lucerna első kaszálását és begyűjtését. Nem tétlenkedtek az elmúlt héten a gyümölcsösökben sem. Hatalmas mennyiségű, 300 mázsa korai meggyet szedtek le, és szállítottak a konzervgyárakba, illetve a szobi léüzembe. Az időszerű munkák sorában az utóbbi napok legfontosabb eseményeként az árpaaratás megkezdését könyvelhetjük el. Ismét bebizonyosodott szövetkezetek, az áfészek, az ipari, a takarék, és a lakás- szövetkezetek képviselői mellett ott volt dr. Olajos Mihály, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője, Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnök- helyettese, Jónás Zoltán, a ráckevei járási pártbizottság első titkára és Vándor Béla, az SZMT elnöke is. A szavalatokkal és a ráckevei Aranykalász Tsz makádi gyermekzenekarának műsorával színesített rendezvényen Csonka Tibor mondott ünnepi beszédet. Mint mondotta, Pest megye több mint egymilliós lakosságának ellátásában a szövetkezeteknek meghatározó szerepük van. Több tsz a zöldségtermesztésben, a baromfitenyésztésben és a tejtermelésben elért eredményeivel országos, sőt. nemzetközi hírnevet vívott ki. A szövetkezeti kereskedelem pedig, az országos átlagnál gyorsabban fejlődik. A takarék- szövektezetek tavaly 1 milliárd 442 millió forint' betétet kezeltek, s 427 millió forint kölcsönt nyújtottak. Erősödtek a lakásszövetkezetek is. Tavaly 270 szövetkezeti lakást építettek, s most már 5400 otthon tartozik hozzájuk. Pest megye 59 ipari és szolgáltató szövetkezete 16 ezer dolgozót foglalkoztat. Termelési értékük 3 milliárd forint. A ráckevei ünnepségen Nagy Gábor, a MÉSZÖV elnökhelyettese és Bán Antai, a KI- SZÖV Pest megyei elnökhelyettese a SZÖVOSZ, illetve az Országos Béketanács megbízásából az élenjáró dolgozóknak és kollektíváknak kitüntetést adott át. hernádi Március 15. Tsz százötven hektáros szőlőjében tárcsával gyomtalanítják és, lazítják a talajt a szövetkezetek az ipar akadozó alkatrészellátása ellenére képesek a betakarítás teljes géprendszerét csatasorba állítani. Amikorra a kalászosok vágásra alkalmasakká váltak, nem kellett egyetlen kombájnt sem nélkülözni. Igaz, ebben a termelési rendszerek is nagy segítséget nyújtottak. Általános jelenség, hogy a kicsépelt szemet mesterségesen szárítani kell. A dányi Magvető Tsz- ben, ahol például pénteken estig már 200 hektáron aratták le a gabonát, a termény víztartalma 18—20 százalék volt. Jól halad a betakarítás az abonyi József Attila Tsz-ben is. Egyetlen napon négy vagon árpát vágtak le az aratócséplő gépek es mindössze két nyújtott műszakra lenne szükség ahhoz, hogy végezzenek a legkorábban érő kalászos aratásával. A Pest megyei Tanács szak- felügyeleti csoportjának a munkatársai a megye határának bejárása után arra a következtetésre jutottak, hogy a rendkívüli időjárás következtében várhatóan összeérnek a gabonafélék, magyarán a tervezettnél rövidebb idő lesz majd a betakarításra. Ezért célszerű újabb kombájnokat vásárolni, hogy a lehető legnagyobb kapacitás álljon a termelők rendelkezésére. V. B. Ma: Az Aranykalász aranybányája? Nyérctenyésztő telep a ráckevei termelőszövetkezetben (3. oldal) Hit a szóban — hit az életben Érdekes találkozó az Izbégi olvasótáborban (4. oldal) Kizárólag klubtagoknak A Magyar Autóklub Pest megyei szervezetének múltja és jövője (6. oldal) Kiállták a próbát A moszkvai olimpiai játékok előzményeiről, a NOB munkájáról nyilatkozik Csanádi Árpád (7. oldal) Ha nyaralni szeretnék... Az idegenforgalom gondjairól, problémáiról (8. oldal) QJEB QSE-kisidottérfekexSet • • Ot esztendő a mérlegen A Szentendrei Papírgyárban fehér és színezett papírból egyaránt készítenek csomagolóanyagokat, borítékokat és irodai papírárukat. A késztermékek többségét a főváros ÁPISZ- üzleteibe szállítják Veres Jenő felvétel* Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pest megyei bizottságának küldöttértekezletére tegnap került sor. Az OEDOSZ budapesti székházában rendezett eseményen ott volt Sárfi Rózsi, az OEDOSZ központi vezetőségének alelnöke, Nagy Sándorné. a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese, Fodor László, az SZMT titkára, Ara- nyossy László, a Vöröskereszt megyei vezetőségének titkára is. A megyebizottság ötéves munká.iáról szóló beszámolót dr. Renkó Mária, az OEDOSZ megyei titkára terjesztette a küldöttértekezlet elé. Hangsúlyozta: a megyében az utóbbi öt esztendőben számottevően fejlődött a gyógyító-megelőző munka. Az új orvosi körzetek létesítésével a betegek ellátása az országos szintre emelkedett. A városokban kiépült a körzeti gyermekorvosi hálózat. A szakmai egység meg- | teremtése után a gazdasági i integrációra összpontosítának. | A beszámoló foglalkozott az ! 1977—78-ban végrehajtott bé- I rezessel s aniíak hatásaival is. I A beszámolót vita követte, majd a küldöttértekezlet megválasztotta a tizenöt tagú megyebizottságot, melynek elnöke dr. Várkonyi András, a megyei tanács Semmelweis Kórháza főigazgató-helyettese lett, s titkára ismét dr. Renkó Mária. Az OEDOSZ VIII. kongresszusára 18 tagot, az SZMT küldöttértekezletére pedig tizenegyet delegáltak. KOZELET * I Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Zöld-Foki Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Aristides Pereirát, az ország elnökét. A szocialista országok és sok más ország állam- és kormányfői, valamint parlamenti vezetői táviratban üdvözölték Losonczi Pált, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, Lázár Györgyöt, a Mi- | nisztertanács elnökét és Apró I Antalt, az országgyűlés elnö- I két az országgyűlés tisztika- ! rának, az Elnöki Tanácsnak I és a Minisztertanácsnak a I megválasztása alkalmából.
