Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-06 / 157. szám
2 1980. JÚLIUS 6., VASÁRNAP A hét kérdései Új szovjet kezdeményezések A Schmidt-látogatás eredményei — Carter „kampányaién” Afrikai csúcsértekezlet — Feszültségek a Távol-Keleten Ahogy a nyár egyelőre várat magára az időjárásban, ugyanezt el lehet mondani a világpolitikára is: az események gyorsan zajló folyamata azt bizonyítja, hogy a külpolitikában sem kezdődött meg az afféle „nyári szünet”, amikor híján vagyunk nemzetközi történéseknek. A hét főeseménye kétségtelenül Helmut Schmidt bonni kancellár kétnapos látogatása volt Moszkvában. Ez a magas szintű találkozó az Egyesült Államok második legfontosabb NATO-szöveíségesével adott alkalmat a szovjet vezetésnek arra, hogy új kezdeményezéseket tegyen a nemzetközi légkör megjavítására. Fontos fejlemény volt az Afrikai Egységszervezet e héten Sierra Leone fővárosában, Freetownban megtartott immár 17. csúcsértekezlete. A jövő héten kezdődő detroiti republikánus párti elnökválasztó gyűlés előtt felgyorsult az Egyesült Államokban a választási hadjárat. Carter, aki eddig kitért az elől, hogy személyesen vegyen részt kortesbeszédek tartásával az amerikai államokban megtartott választási eseményeken, most ,,kampányaira” kelt. Kiemelkedő esemény volt a magas szintű szovjet—vietnami tárgyalás Moszkvában. Fontos fejlemény volt a közel-keleti kérdéskomplexumban az ENSZ Biztonsági Tanácsának az Egyesült Államok egyedüli tartózkodásával, egyhangúan elfogadott határozata, amely megbélyegezte Izraelt Jeruzsálem törvénytelenül megszállt részének bekebelezési terveiért. MIK VOLTAK SCHMIDT MOSZKVAI LÁTOGATÁSÁ- NAK EREDMÉNYEI? Az amerikai vezetés egyáltalán nem lelkesedett azért, hogy második legfontosabb NATO-szövetségesének kormányfője Moszkvában tárgyaljon a szovjet vezetőkkel. Washington már Giscard d’Estaing francia elnök varsói utazása idején is — amikor a francia államfő Leonyid Brezsnyevvel tárgyalt — kifejezte ingerültségét. A Fehér Ház, mivel nem vitathatta szövetségeseinek azt a jogát, hogy a párbeszéd fenntartásáért, az enyhülés megvédéséért erőfeszítéseket tegyenek, akkor azzal indokolta nemtetszését, hogy „előzőleg nem tájékoztatták a készülő csúcs- találkozóról”. Most viszont Schmidt látogatása kapcsán ilyen ürügyet nem hozhattak fel. A bonni kancellár sokszorosan egyeztetni próbálta az amerikai külpolitika irá. nyitóival' hogy milyen problémákat vet fel Moszkvában. Más kérdés, hogy Washington eléggé lekezelő módon fogadta a bonni kancellár előzetes erőfeszítéseit, hiszen a hivatalos amerikai politikai vonal szerint jelenleg a nemzetközi légkör nem alkalmas arra, hogy bármiféle eredményeket elérjenek a kelet-nyugati tárgyalásokon. ■ Ismeretes egyébként,’hogy ez az amerikai álláspont mennyire képmutató. Hiszen éppen az Egyesült Államok új fegyverkezési programjai és bojkottintézkedései teremtettek egészségtelenebb légkört a nemzetközi kapcsolatokban. A nyugatnémet sajtó viszont már a kancellár moszkvai látogatásának előestéjén megírta, hogy Bonnak mily különleges érdekei fűződnek ahhoz, hogy az enyhülési folyamat folytatódjon. Túl földrajzi. fekvésén — mint rámutattak — gazdasági meggondolások is szerepet játszanak ebben. Bonnban jól tudják azt is, hogy ha a közép-hatótávolságú rakéták korlátozása ügyében nem jön létre keletnyugati megállapodás, s ezekben a nukleáris tömegpusztító eszközökben folytatódik a fegyverkezési verseny, ez aláássa az európai biztonsági rendszert. S tekintve, hogy a NATO tavaly decemberi döntése alapján Nyugat-Németország- ban is elhelyeznek ilyen új amerikai gyártmányú rakétákat, Bonnban jól lemérték, hogy szovjet részről 1933-ra — amikor ezek a rakéták telepítésre kerülnek — joggal tehetnek majd ellenlépéseket. Ezért Schmidt olyan programmal érkezett Moszkvába, hogy elősegítse valamiképpen e veszélyes helyzet elhárítását. S mint kitűnt: o szovjet vezetés rendkívüli segítőkészséget tanúsított. E középhatósugarú rakéták ügye ugyan eredetileg csak a SALT—III. egyezmény keretében került volna „terítékbe”. Ez pedig egyelőre bizonytalan távolságba tolódott ki amiatt, hogy a washingtoni törvényhozás még a tavaly júniusban aláírt SALT—II. egyezmény ratifikálását is elodázta. Leonyid Brezsnyev kijelentette: a Szovjetunió még a SALT— II. ratifikálása előtt kész tárgyalásokat kezdeni a középhatótávolságú rakéták korlátozásáról. Más kérdés viszont, hogy bármiféle erről létrejövendő megállapodás csakis akkor léphet érvénybe, ha előzőleg a SALT—II. szerződést ratifikálják. Ennek logi- kusságát Bonnban sem tagadhatták. Vagyis: a szovjet kezdeményezés nyomán megnyílt az út a közép-hatótávolságú rakéták csökkentéséhez is, amely már a hadászati fegyverkorlátozási megállapodások harmadika lehetne. Csakhogy ehhez most a másik oldal beleegyező válasza szükséges. Joggal írja tehát a nyugati sajtó egy része: a diplomáciai labda most a NATO térfelén pattog... MIÉRT KAPCSOLÓDOTT BE OLY ERŐVEL EGYSZERRE CARTER A KORTES- HADJARATBA? Schmidt látogatásának eredményei újból azt bizonyították, hogy Carter kiszámíthatatlan. rögtönző és megbízhatatlan külpolitikai húzásai mily sokat ártottak a kelet— nyugati kapcsolatoknak. S az is bebizonyosodott, hogy az Egyesült Államok jelentősen elszigetelődött a nemzetközi porondon. Belpolitikailag is mind nyilvánvalóbbá válik az amerikai elnök hibás politikai vonalvezetése — mint arra washingtoni bírálói rámutatnak. Ezért Carternek fel kellett adnia azt a kényelmes magatartást, hogy a „felelős állami ügyek” megakadályozzák abban, hogy személyesen szálljon be a korteshadjáratába. Carter döntésében szerepet játszott Ronald Reagan köztársaságpárti leendő elnökjelölt bírálatainak kiéleződése. Reagan — aki joggal számíthat biztosan arra, hogy a jövő héten Detroitban hivatalosan is a republikánus part elnökjelöltjévé választják — frontális támadást intézett Carter bojkottintézkedései ellen. Gunyorosan jegyezte meg, az a tény, hogy Carter megtiltott gabonaszállításokat a Szovjetunióba, nem a Szovjetuniót, hanem az Egyesült Államok farmerjeit sújtotta. A szovjet vezetés máshonnan könnyen pótolhatja az elmaradó szállítmányokat, de az amerikai farmerek viszont képtelenek jó áron elhelyezni terményeiket. S az amerikai kincstár által fizetett „kártérítés” csak részben kárpótolja veszteségeiket. Az amerikai elnököt meghökkentette, hogy az Egyesült Államok törvényhozásában előterjesztettek olyan javaslatot, amely e szállítási tilalom megszüntetését irányozza elő. Ezt az indítványt ráadásul egyes demokrata politikusok is támogatják. MI TÖRTÉNT AZ AFRIKAI CSÜCSÉRTEKEZLE- TEN? ____________________ A legmagasabb szintű találkozón először vett részt az új ötvenedik tagállam, Zimbabwe miniszterelnöke, s ez mérföldkő volt a kontinens történetében. Jelezte, hogy a nemzeti felszabadulás folyamatát nem lehet feltartóztatni. A tanácskozás középpontjában a „fekete kontinens” teljes felszabadulásának ügye volt. Ez ma Namíbia és Dél- Afrika problematikájára összpontosul. Éppen a freetowni tanácskozás előestéjén zajlottak le véres terrorcselekmények Dél-Afrikában. A pretoriai rendszer — amely a fehér fajgyűlölet utolsó fellegváraként maradt vissza Afrika déli részében — rend- őrsortüzekkel próbálta ismét elfojtani a fekete bőrű többség jogaiért vívott küzdelmét. A Dél-Afrikén belüli here — mint erre Freetownban rámutattak — új szakaszába érkezett. A szabadságharcosok immár nem érik be békés felvonulásokkal, tüntetésekkel, hanem — mint az olajtartályok felrobbantásával erre bizonyságot is adtak — áttértek a hadműveletek új szakaszára. Az afrikai csúcsértekezlet nagy súllyal foglalkozott a namíbiai helyzettel és a délafrikai rendszer Angola elleni agressziójával. Pretoria úgy próbálja elodázni azoknak az érvényes ENSZ-hatá- rozatoknak teljesítését, amelyek szerint Namíbiának szuverén, független állammá kell válnia, hogy a dél-afrikai kormányzattól függő bábrendszert hoz létre ezen a területen. Ez ellen nemcsak a nemzetközi közvélemény tiltakozik a leghatározottabban, hanem felemelik szavukat az afrikai államok, és minden segítséget megadnak a SWA- PO-nak, a Délnyugat-afrikai Felszabadítás! Szervezetnek, amelyet az ENSZ is Namíbia egyetlen törvényes képviselőjének ismert el. Pretoria úgy igyekezett megfélemlíteni az afrikai független államokat, s elriasztani a SWAPO támogatásától, hogy egy teljes héten át véres hadműveleteket folytatott Angolának Namíbiával határos területei ellen. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte ezt az agressziót. S most az afrikai csúcsértekezlet is messze hangzóan bélyegezte meg ezt az agresszióé cselekményt, és követelt, teljes függetlenséget Namíbiának. miért TÄMADT ÚJ FESZÜLTSÉG A TÁVOL-KE- LETEN? __________ Az új feszüítségi góc a kambodzsai—laoszi határon támadt. A thaiföldi kormányzat ugyanis minden figyelmeztetés ellenére segítséget nyújtott Pol Pót megdöntött véres rendszerének idemenekült bandáinak. Ezek a fegyveres csoportok a thaiföldi— kambodzsai határon rendezkedtek be a bangkoki kormányzat hallgatólagos támogatásával, s állandó bizonytalanságot teremtettek Kambodzsa Thaifölddel határos vidékein, s zavarták a hely- réállítás munkálatait és a békés építő tevékenység kibontakoztatását. S .amikor az új kambodzsai népi rendszer eltávolította őket a határterületekről, hogy így biztonságot teremtsen ezen a vidéken, Bangkok rendkívüli hisztérikus kampányba kezdett, s azt állította, hogy „veszélyeztetik biztonságát”. Washington is gyorsan cselekedett: azonnal megkezdte modern fegyverek légihídon való szállítását a bangkoki kormányzatnak. Így válik teljessé a kép: az amerikai kormányzatnak nyilvánvalóan csak ürügyre volt szüksége ahhoz, hogy a világnak ebben a részében mesterségesen új feszültséget teremtsen. Arkus István A Pravda az észak európai NATO terjeszkedésről Növekvő amerikai jelenlét Lengyel-Mii határtalálkozó Szombaton a lengyel—NDK határon, Zgorzelecben Edward Babiuch lengyel és Willi Stoph NDK miniszterelnök részvételével megkezdődtek a két ország közti határmegállapodás aláírása 30. évfordulójának ünnepségei. Mindkét miniszterelnök méltatta a harminc évvel ezelőtti megállapodás nagy politikai jelentőségét, rámutatva, hogy a szilárd határok megállapítása történelmi fordulópontot hozott a lengyel —német szomszédság ezeréves történelmében, megteremtette a barátság és együttműködés alapjait. Angela Davis, aki az Egyesült Államok Kommunista Pártjának alelnökjelöltjeként indul a küszöbönálló elnökválasztásokon, a Daily World-nek adott interjúban kijelentette: a hidegháború felélesztését szolgáló amerikai külpolitika növeli a nukleáris világkatasztrófa veszélyét. Az Egyesült Államok agresszív politikát folytat Iránnal szemben, és a Cl A útján támogatja az Afganisztán-ellenes bandákat. Az amerikai vezetőkörök — fűzte hozzá —, az iráni válságot és az afganisztáni eseményeket arra használják fel, hogy elvonják az amerikai dolgozók figyelmét a belpolitikai problémákról, és a Car- ter-kormányzat népellenes gazdaságpolitikája ellen vívott harcról. A választási kampánnyal kapcsolatban Angela Davis szólt, arról, hogy a polgári politikai rendszer nagy akadályokat gördít a többi párt, köztük a kommunista párt jelöltjeinek útjába. De semmiféle megkülönböztető intézkedés nem gátolja meg a kommunistákat abban mondotta —, hogy részt vegyenek a választási kampányban, amelyet A spanyol legfelsőbb katonai bíróság jóváhagyta a madridi katonai bíróságnak a Galaxia-ügy néven ismert, 1978. novemberi puccskísérlet miatt felelősségre vont két tisztre — Antonio Tejero csendőr alezredesre és Ricardo Saenz de lnestrillas rendőr századosra — kiszabott rendkívül enyhe (6, illetve 7 hónapi börtön) ítéletet. Az ítéletet, amely annak idején a spanyol demokratikus körökben általános felháborodást keltett, a madridi katonai körzet parancsnoka nem hagyta jóvá, súlyosbítását javasolta, így került a legfelsőbb katonai bíróság elé. Az El País című lap szerint az ítélet a spanyol politikai Észak-Európa különleges fontossággal bír az amerikai és a NATO hadigépezet számára — írja szombati számában a Pravda azzal a bejelentéssel kapcsolatban, hogy az, amerikai kongresszus költség- vetési bizottsága tanulmányt dolgozott ki a NATO északi szárnyát védő amerikai hadiflotta tevékenységének finanszírozásáról „válságos helyzetben”. A lap emlékeztet a múlt év őszén az Egyesült Államok és Dánia által aláírt egyezményre, amelynek értelmében az arra használnak fel, hogy a dolta meg Iránt, hogy összetű- sék a szervezett harc szükségességét. Az iraki kormány szombaton szóvivője útján azzal vádolta meg Iránt, hogy összetűköröket — még a kormányt is beleértve — nem töltötte el megelégedettséggel. A Spanyol Kommunista Párt sajtónyilatkozatában megdöbbenését juttatta kifejezésre az ítélet miatt, látván az aránytalanságot az ítéletben bizonyítottnak vett tények súlyossága és a kiszabott büntetések enyhesége között. Az SKP nyilatkozata arra is emlékeztet, hogy ugyanakkor a bíróságok aránytalanul súlyos ítéleteket hoznak újságokban megjelent cikkek szerzői ellen. Néhány héttel ezelőtt 6 évi börtönre ítélték Francisco Garda Salvét, az SKP Központi Bizottsága és a munkásbizottságok állandó titkárságának tagját egyik cikke miatt. ország területét támaszpontként használhatják az amerikai repülőgépek, felújítják a már meglevő repülőtereket, és egy sor katonai létesítményt építenek. Nyugaton egyesek a NATO védelmi rendszerének szükséges korszerűsítésével kísérlik meg igazolni Washington új katonai programjait. Ezek igazi indítéka viszont az a törekvés. hogy növeljék az amerikai katonai jelenlétet és politikai befolyást az Egyesült Államok számára stratégiailag oly fontos térségben. Ami Norvégiát illeti, a norvég katonái politika egyik alapelve szerint az ország békeidőben nem engedi külföldi csapatok és atomfegyverek állomásoztatását területén. Az utóbbi időben azonban a tények arra utalnak, hogy a tengerentúli stratégák kedvéért Norvégia eltávolodik ettől az irányvonaltól — írja a Pravda. zéseket provokál a közös határkörzetekben. Az INA iraki hírügynökség által ismertetett szóvivői nyilatkozat közli, hogy szerdán éjszaka iráni csapatok ágyúzták az iraki Man- dali határmenti körzetben levő határőrállomást. Az iraki egységek „viszonozták a tüzet, károkat okozva a túlsó oldalon levő iráni határőrposztban”. A szóvivő szerint ugyanakkor egy iráni helikopter Basra térségben megsértette az iraki légteret, az iraki légvédelem a helikoptert lelőtte, s az már az iráni területen zuhant le. A Pars iráni hírügynökség ugyancsak szombaton közölte, hogy iraki fegyveres erők pénteken és szombaton éjszaka megtámadtak három iráni határőrposztot Kermanshah tartományban. Zimbabwe Délafrikai agresszió Augela Davis Washington politikájáról Veszélyes Felháborodás Spanyolországban Enyhe ítélet puccsistáknak Irán párizsi nagykövetsége Visszafoalalták az énületet A francia rendőrség visszafoglalta Irán párizsi nagykövetségét. A képen: a diplomáciai képviseletet még megszállva tartják az iráni diákok, akik — mint jelentettük — Khomeini ajatollah híveinek vallották magukat. CSAK RÖVIDEN... LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára, államfő szombaton elutazott Moszkvából évi rendes szabadságára. A repülőtéren magas rangú szovjet vezetők búcsúztatták. MOSZKVÁBAN megjelent Alekszej Kosziginnak, az SZKP KB PB tagjának, miniszter- elnöknek a könyve, amely a szovjet népnek a Nagy Honvédő Háború alatt elért munkasikereiről szóló írásokat tartalmaz. BOLÍVIÁBAN a számító, gépek megerősítik a baloldali Demokratikus és Népi Egység (UDP) jelöltjének, Hernan Siles Zuazónak választási győzelmét. Kizárható azonban, hogy a szavazatok abszolút többségét elnyerje. ROBERTO LOPEZ, a Salvadort Demokratikus Front képviselője havannai sajtóértekezletén megbélyegezte a Salvadort juntát, amiért az Egyesült Államok és a hondurasi valamint a guatemalai rendszer támogatásával népirtást folytat Salvadorban. AZ OLASZ RENDŐRSÉG terrorizmusellenes csoportja a hét folyamán több razziát tartott Torinóban és környékén. Rendőrkézre került 21 terrorista. LIBANON északi részén szombaton is folytatódtak a napok óta különös hevességgel tartó fegyveres harcok a kezükben levő területek növeléséért vetélkedő jobboldali milíciák között. Nyugati hír- ügynökségek jelentései szerint megközelítőleg hatvan halottja és sebesültje volt a pénteki összetűzéseknek. A bejrúti kormány az újjáalakult libanoni hadsereg egy 650 főnyi alakulatát vezényelte szombaton az egyik legveszélyeztetettebb körzetbe. Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnök megerősítette kormánya eltökéltségét, hogy harcolni fog a dél-afrikai fajgyűlölő rezsim, ellen. Salis- bury-ben tartott sajtókonferenciáján Mugabe ismertette azokat a dél-afrikai terveket, amelyek a nemrég függetlenné vált állam belügyeibe történő katonai beavatkozásra irányulnak. A pretoriai rendszer — mondotta Mugabe —, mintegy 5000 főből álló titkos intervenciós haderőt hozott létre, amelynek egyes különítményei rendszeresen behatolnak Zimbabwe területére azzal a céllal, hogy csapást mérjenek a fiatal államra. A miniszterelnök közölte, hogy kormánya elhatározta a Dél-afrikai Köztársaság diplomáciai missziójának bezárását — semmiféle diplomáciai kapcsolatot nem szándékozunk fenntartani a fajüldöző rezsimmel —, jelentette ki Mugabe.
