Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-05 / 156. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM 1980. JÚLIUS 5., SZOMBAT Becsület és tisztesség dolga A társadalmi tulajdon védelme Az áruházakba belépő vá­sárló bizonyára észre sem ve­szi. ha az ott dolgozók diszk­réten szemügyre veszik. S ha a mozdulatai, a viselkedése okot ad arra, akkor ez a „fel­ügyelet” tartósabb lehet, mint általában. Bár a váci Naszály Áruházban az utóbbi időben nem növekedett a fizetés nél­kül távozó vásárlók száma, az áruházi lopások időről időre megismétlődnek, számtalan ap­ró vagy nagyobb bosszúságot okozva az alkalmazottaknak. A legtöbb áruházi lopást Vácott a fiatalok ás az idős emberek követik el. Nem alap­vető élelmiszereket, hanem él­vezeti cikkeket szeretnének eltulajdonítani, amelyek ősz- szege általában alig haladja meg az ötven-száz forintot. Indok nélkül? — Az idősebbekre elsősor­ban a pálinka és más szeszes italok eltulajdonítása a jellem­ző — mondotta Tóth István, a Naszály Áruház igazgatója. — Nemegyszer előfordul, hogy ittas emberek emelnek le a polcról egy-egy üveg bort, csomagnyi cigarettát. A fiata­lokat a csokoládé, a cigaret­ta, a kazetta, a lemezjátszótű csábítja leginkább. — Ha fiatalkorú követ el lopást, akkor az iskoláját ér­tesítjük. Én valamennyi áru­házi szarkával beszélek, meg­kérdezem, miért követte el a tettét. A legtöbb esetben nem mondanak semmit. Előfordul az is, hogy kisebb csoportok­ban jönnek: az egyik falaz, amíg a másik a táskájába tesz valamit. Megesik, hogy valaki csak a „balhé” ked­véért lop, míg a másik azt ál­lítja, hogy azért, mert nincsen pénze. A közelmúltban az egyik eladónk az ABC-ben egy 15 éves fiút ért tetten, csokoládét vitt volna el. Jegy­zőkönyvet készítettünk, majd értesítettük a gyerek iskoláját és szüleit. Elsősorban az ABC a tolva­jok fő vadászterülete. Az üz­let átmenőforgalma igen nagy. a busszal, vonattal utazók kö­zül sokan ide térnek be vásá­rolni. A lopások többségét nem a helyiek követik el, bár közöttük is akadnak olyanok, akiknek enyves a kezük. Az eladók már tudják, hogy kik ezek, s hogyan kell viselked­niük velük szemben. — Minden esetben megvár­juk, hogy a vevő elhagyja a pénztárat, mivel csak akkor válik egyértelművé, hogy eset­leg bizonyos dolgokért nem kíván fizetni. Ilyenkor diszk­réten félrehívjuk és számon kérjük a kifizetetlen árut. Mennyi a kár? Széchenyi utca, 10-es ABC- áruház. A város legnagyobb, legkorszerűbb áruháza havon­ta átlagosan 12 millió forintos forgalmat bonyolít le. Csak­nem százan dolgoznak ebben az üzletben, de a hatalmas ki­terjedésű eladótér miatt nem könnyű az alkalmazottak dol­ga. Márcsak azért sem, mert itt fordul meg a város és a járás lakosságának legtöbbje. — Sok a női tolvaj, s akad­nak jó anyagi körülmények között élő emberek is, akik­nek nincs szükségük az ilyes­mire, mégis megteszik — mondta Stenhauzer Ferenc igazgató. — A lopásokból származó veszteségünk évente körülbelül 50 ezer forint. Az utóbbi időben a külföldiek közül is néhányan megpróbál­nak a kabátjuk alá vagy a táskájukba rejteni valamit... Becsület dolga Az esetek 95 százalékáról jegyzőkönyv készül, s miután a tetten ért azt aláírta, el­küldjük a lakóhelye szerinti illetékes tanácshoz. Ilyen jel­legű szabálysértési ügyekben, a lopás nagyságát figyelembe véve, 5—700 forintra büntetik meg a tolvajokat. Ha valaki nagyobb tételű árut tulajdonít el, s ráadásul nem az első al­kalommal, a rendőrséget is értesítjük. Vajon érdemes-e egy-egy doboz csokoládéért, egy cso­mag kávéért, esetleg cigaret­táért tíz- vagy ki tudja, hány- szoros árat fizetni? A becsü­letes embereket nem ingerli lopásra az áruval zsúfolt ki­rakat, a teli polcok. A tolva­jok közül a legtöbben szó nélkül beismerik a lopást, de akadnak, akik közismert veze­tő beosztású emberekre hivat­koznak, mondván, hogy pa­naszt tesznek nála a „sérele­mért”. Volt már arra is pél­da, hogy egy ilyen hatásta^ lannak bizonyult hivatkozás után az üzlet egyik vezető be­osztású dolgozóját támadta meg az utcán két fiatal. Őket a bíróság vonta felelősségre. Csitári János Rajzszakkör a gödi iskolában Festőművész a diákok között XJhrig Zsigmond, Göd-felsőn élő festőművész a közelmúlt­ban fejezte be a göd-új telepi gyermekotthon díszítését, ame­lyet társadalmi munkában vállalt el. A szakemberek a művész munkáját 120 ezer fo­rint értékűre becsülték fel. Gyermeki fantázia A gyermekotthonban végzett munka csak egyetlen mozza­nata annak a tevékenységnek, amely a festőművész gyer­mekszeretetét jelképezi. Uhrig Zsigmond, aki Szentendrén született, majd hosszú ideig Dunakeszin lakott, s ott is al­kotott, a munkáslakta város­ban — akkor még nagyközség volt —, csaknem húsz évig vezette a dunakeszi képzőmű­vészeti szakkört. Két évvel ez­előtt leánya révén, aki a göd- íelsői általános iskola rajtaná­ra, kapcsolatba került a Né­meth László általános iskola val, s ott létrehozta a rajzol­ni, festegetni szerető diákok számára az iskolai rajzszak­kört. — Szeretek kísérletezni a fiatalokkal — mondja. — Sajnos az a tapasztalatom, hogy az általános iskolai tan­tervben a rajzoktatás kissé se­HAGY Itthon és A Híradástechnikai Anyagok Gyárának dolgozói közül so­kan idén is a szakszervezeti és a vállalati üdültetési lehetősé­geket veszik igénybe a nyári szabadságuk eltöltéséhez. Mint Kopál Gyulától, a vállalat szakszervezeti titkárától meg­tudtuk, ebben az évben 116 SZOT-beutaló érkezett a gyár­ba, bár az igények ettől jóval nagyobbak voltak. A balatonszárszói vállalati üdülőben 49 felnőtt és 43 gyer­mek üdültetését tudják megol­dani. Ezenkívül csereüdültetés keretében 23 felnőtt dolgozó és külföldön 22 gyermek utazhat ki két hét­re az NDK-ba. A gyár idén, bérlemény keretében Hajdú­szoboszlón 30 felnőtt és 15 gyermek részére, Gyulán pe- ' dig 54 felnőtt és 32 gyermek részére tudott helyet biztosíta­ni. A vállalat által szervezett üdültetéseken kívül a gyár dolgozói közül jó néhányan saját szervezésben is utaznak szabadságuk alatt az ország nevezetesebb tájaira, vagy az országhatáron túlra ... Soks Máskor szívesen nézek a magasan szálló, szélszaggatta, zilált hadrendben vonuló fel­legek után. Különösebben az sem bosszant, hogy így nyár­előn is felhőpára lebeg a Na­szály csúcsával egy magasság­ban. Most viszont kimondot­tan napfényes, hangulatos hét­végét szeretnék, hogy jól si­kerüljön a már beharangozott, vasárnap délelőtti népművé­szeti kirakodóvásár a művelő­dési központ előtt. Nemcsak ez az esemény lesz érdekes és rangos, hanem az ezt meg- előzőek is. A Magyar Rádió tegnap kezdte a vendégeskedést nép­szerű Ki nyer ma? című ve­télkedőjének helyszíni adásá­val, s ma és holnap folytatja a Népzenei fesztivál rendez­vényeivel. Mostanában egy­re inkább gyarapodik az or­szágos, sőt nemzetközi progra­mok száma, egyre többen választják színhelyül Vácot a különböző intézmények közül. Vajon mi vonzza őket azon túl, hogy a közművelődés irá­nyítói is kezdeményezik eze­ket? Bizonyára szerepet ját­szik itt a természeti környezet, a Duna, a hajóval érkezőt fo­gadó panoráma is. Nem mel­lékes a főváros közelsége sem, az, hogy Budapesttől negyven, vagy ötven percnyire fekszik e csöndesebb kisváros. Törté­nelmi negyedében szép ba­rokk épületek, hangulatos ut­cák, tágas terek. Az építés művészetéhez harmonikusan illeszkedhet a zeneművészet, főként a barokk muzsika. Még emlékszünk a képző- művészeti világhét két évvel ezelőtti megnyitójára. Régi ha­gyománya van a Dunakanyar dalostalálkozónak, s teremtő­dik az újabb. A környező or­szágok rendszeresen ismétlődő nemzetközi kórustalálkozójá­nak is Vác ad otthont. Orszá­gos ütőhangszeres találkozó, régizenei tábor, a könyvhét vidéki megnyitója, szövetke­zeti együttesek minősítő ver­senye, s más hasonló rendez­vények színesítették a most íkert! sorra kerülőn kívül is az idei programot. Lehet tűnődni azon, hogy vajon nem túl sok-e ez a város méreteihez képest, nem túlzott-e az áldozat és felelős­ségvállalás, hiszen a látvá­nyos, nagy programok előké­szítése, elvonja az időt és energiát a kevésbé látványos, de nagyon fontos közművelődé­si tennivalóktól. Adottságaink szerint kell rangsorolni, válo­gatni, s csak a valódi művé­szeteknek helyet adni — ve­tik fel sokan egyes könnyű­műfajú tömegrendezvények után, melyeknek olykor nem- kívánatos kísérőjelenségei is voltak, őszinte szándékkal te­szik ezt, s azt is megértik, hogy a kezdeményezés, próbál­kozás, mindig ellentmondá­sokkal jár, s a tapasztalatok csak munka közben gyarapod­hatnak. A várost az ilyen esemé­nyek segítik szellemileg ma­gasabb szintre, segítve integ- rálódását a magyar kulturá­lis életbe. Szerény, de biztos nyeresége ez az országnak, s a helyi lakosságnak is, hiszen országos színvonalú élmények­ben lehet része. Ezért pedig érdemes dolgozni. Örülünk a hét végén sorra kerülő feszti­válnak is. Rangos esemény ez, a tiszta forrásból eredő nép­művészet országos szemléje Vácott. Szereplőinek és ren­dezőinek sok sikert kívánunk. Kovács T. István Országgyűlési képviselő fogadóórája Dr. Barát Endre országgyű­lési képviselő tart fogadóórát július 5-én, szombaton, reggel 8-tól délelőtt 11-ig a szobi MÁV-nál, 12 órától délután 1 óráig a szobi tanácson, dél­után 1 órától 2-ig az ipolyda- másdi, 2 órától 3 óráig a má- rianosztrai tanácsi kirendelt­ség épületében. Szakköri foglalkozás az iskolában Rózsavölgyi Károly felvétel« maíikus. Nem szabad megállí­tani a gyermekek fantáziáját, inkább anhoz keli hozzátenni, amit maguktól kiválasztanak, látnak. Az óvodákban a leg­több gyermek szinte művészi alkotásokat készít, s aztán az iskolában ez a sokszínű, szé­les képzeletvilág elhalványul, munkáik leszűkülnek a kötele­ző feladatokra... Tervek A felsőtagozatos diákok kö­rében a festőművész telje1 képzőművészeti áttekintést j nyújtott előadásaiban az őskor művészetétől napjaink művé­szetéig. A szakkört, amelyet kéthetente egy alkalommal tart az iskolában, rendszeresen mintegy húsz fiatal látogatja. — Az iskola vezetői, tanárai igen nagy segítséget nyújta­nak ahhoz, hogy a szakkör színvonala minél jelentősebb legyen. Különösen Nagy Imre üuórő vezető tanár az, aki szívügyének tekinti a támoga­tásunkat. Az én célom, hogy a rajzoktatás színvonalát a magam eszközeivel emeljem. Terveket készítettem a rajzte­rem világításának a megoldá­sára, ahová rajzasztalokat is kapunk. Állandó kiállítás A gyermekek szakköri mun­kái, bár szűkebb közösség előtt, állandó kiállításon, az iskola folyosóin, tantermeiben kapnak helyet. — Az élet számtalan terüle­tén tudják a későbbiek során Hasznos.tani a fiatalok az itt szerzett ismereteket. Akaanak igazán tehetséges gyerekek is, akik közül töoben komolyan foglalkoznak azzal a gondolat­tal, hogy a késöobiekoen sem szakadnak e'1 ettől a pályái rokon foglalkozást, hivatást szeretnének választani. Ta­pasztalatom az is, hogy a mai gyerekek túlságosan le vannak kötve. Számtalan olyan kötele­zettségük van, amelynek ele­get kell tenniük, s így nem egészen a maguk világában él­nek. Új lehetőségek Járásunkban s az ország más területein sem sok az olyan település, amely azzal büszkélkedhet, hogy egy Euró- pa-szerte közismert művész se­gíti, irányítja a helyi általános iskolában muKödő rajzszak­kört. Nem is mindenki vállal­kozna arra, hogy a maga sze­mével látott világot másokkal is megismertesse. Uhrig Zsig- mond, aki Rudnay Gyula ta­nítványa volt, s már főiskolás korában Nemes Marcell- és Szinyei-díjat kapott, szüntele­nül keresi az új lehetőségeket, az új eszközöket művészetéhez. A gyermekek világa bizonyára sokat segít neki abban, hogy ne csak tanítson, de a maga művészi világa is tovább gaz­dagodjon. Cs. J. Piaci jelentés Újdonság az őszibarack Bőséges volt az áruválasz­ték tegnap délelőtt a váci pia­con, s ennek megfelelően a vásárlók száma is több volt a szokásostól. Üjdonság volt az őszibarack, amelyet 50 fo­rintért kínáltak. A zöldbab ára 20—25, a paprikáé 30—32. az uborkáé 16—18 forint körül volt. A zöldséget 4—6 forintért kínálták, csomójáért 5 forin­tot kértek. Hagymát 4 forin­tért, tököt 6 forintért láttunk. A karalábéért 3,50-et kértek. A paradicsom ára, minőségtől függően 48—60 forint között volt. Az eperért 30 forintot kértek, a cseresznyéért 24-et. A káposzta ára 4 forint volt, a retek csomóját 5 forintért kínálták. A burgonyáért 10— 11 forintot kértek, a karfiol­ért 14-et. A borsó 8,40-be ke­rült. Volt egres is, amelyért 16 forintot mondtak kilónként. A kardvirágot 8 forintra tartották, a rózsáért szálan­ként 3—4 forintot kértek, a vegyes csokrok 5—8 forint kö­zötti áron voltak. A három­négyhetes csirkéért 25—26 fo­rintot mondtak, a kiskacsákért 42-őt. A vágni való csirkét 50 forintos áron kínálták. Országos csúcs Szegeden Lábai László, a Sztáron Sándor Gimnázium igazgatója kellemes hírt közölt szer­kesztőségünkkel. — Egy évtizede nem volt ilyen jelentős sportesemény az iskola életében — mondta. — A szegedi országos kö­zépiskolai atlétikai bajnok­ságról hazatérő csapat megér­kezésekor. A tiszaparti vá­rosban rendezett versenyen Szabó Miklós, Mikes Tamás, Lengyel Csaba és Szabó Nán­dor a 4x1500-as váltófutásban 17 perc 20,8 másodperces idő­vel országos középiskolai csú­csot állítottak be. Gyulai Zsolt­tal kiegészítve ez a csapat in­dult a 3 ezer méteres csapat­bajnokságban is, ahol a har­madik helyet szerezték meg. A kitűnően szereplő együttest Csernok Gyula testnevelő ta­nár készítette fel az országos versenyre. OLIMPIAI TV-VASAKLASI a váci Skála -Naszály Áruházban a július 19-ig vásároll különböző tépusá felevíziókészülékekhez IOOO Ft-OS VÁSÁRLÁSI UTALVÁNYT AJÁNDÉKOZUNK

Next

/
Oldalképek
Tartalom