Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-03 / 154. szám

Egészségügy Kitüntetett dolgozók Az „anyák megmentője” Semmelweis Ignác születésének 162. ‘évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek váro­sunk egészségügyi dolgozói. Részt vett az ünnepségen Pász­tor István,, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Káló József, a városi tanács elnökhelyettese és Csípő Ba­lázs, a Hazafias Népront vá­rosi bizottságának titkára. Az egészségügyi dolgozókat köszöntő ünnepi műsor után Káló József kitüntetéseket adott át. A Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést kapta Antal Ambrus szakmunkás, Bakos Józsefné műtősnő, dr. Bodnár Ferenc üzemi-kör­zeti orvos, dr. Horváth Ernő szülész adjunktus. Miniszteri dicséretet vett át Bartók Ist­vánná előadó, Bognár Erzsé­bet ápolónő, Benke Dezsőné szülésznő, Fehér Tiborné gon­dozónő, Kovács Ambrusné gondozónő, dr. Szecsei Kata­lin körzeti gyermekorvos és Tóth Józsefné főnővér. Igazgatói dicséretet négyen, törzsgárdajutalmat 68-an kap­tak. Közülük 39-en több mint húszéves egészségügyi szolgá­latért. Számos lehetőség Társadalmi munka Elmúlt egy félév. A tanács­tagok, a szocialista brigádok, a brigádmozgalom szervezői, az üzemek és az intézmények ezekben a napokban kezdik összeszámlálni, hogy melyik közösség milyen eredménye­ket ért el a településfejlesz­tést segítő társadalmi munka­versenyben. Az év első hat hónapjának eredményeit ezek szerint még nem tudhatjuk. Azt azonban igen, hogy a városi tanács szakigaz­gatási szervei milyen fel­adatok megoldását kérték a város lakóitól. E munkákról érdeklődtünk a városi tanács vb tervcsoport­jának vezetőjénél. Mint Tar- navölgyi Sándor elmondotta, csaknem nyolcmillió forint értékű munkáról van szó. A tanácsi elképzelések szerint a bölcsőde építésénél a föld­munkákban és kerítésépítés­ben, a lakótelepi iskola épít­kezésénél vízvezeték, szenny­víz és csapadékvíz csatorna, gázvezeték és kerítés építés­nél segíthetnek a város kö­zösségei. Hasonló munkák adódnak a Dózsa György úti lakótelepen. Találnak maguk­nak elfoglaltságot a,játszótéri eszközök készítésében jártas szakemberek. Nem igényel különösebb szaktudást ezzel szemben a járdaépítés. Hasonló feladat a Ceglédi úti gesztenyefasor sétányának és a közeli lakótelep sportpá­lyájának aszfaltozása. Akad d Iga a társadalmi munkát vállalóknak a Cifrakertben az Aréna körül, a Kálvin tér ren­dezésénél, a városi kórház parkjában, ä Batthyány utcai óvoda bővítésénél, s vala­mennyi iskolában. Az ahhoz értők már megkezdhetik az új iskola és a bölcsőde be­rendezéseinek készítését is. Az előzőekben felsorolt munkák jelentős hányadához már hozzáfogtak a várost sze­rető közösségek. Sőt, például a városi nap­közis táborban a terve­zett társadalmi munkák többségét már el is vé­gezték. Űjabb alkalmak azonban mindig adódnak. Csupán az a kérdés, hogy van-e a város­nak ereje ezekben is helytáll­ni. Éppen a tervezés szem­pontjából fontos hát tudni, hogy a közösségek eddig mi­re jutottak, s azt is, hogy a tervezett,' az ajánlott munkák közül melyiknek nem akadt még gazdája. Fúvóshangverseny Nagy siker volt A Nagykőrösi Konzervgyár fúvószenekara, hagyományai­hoz, híven, az idén is nyári hangversennyel kedveskedett a város zenekedvelő közönsé­gének. A nagykőrösi zenekart meglátogatták a vele régi kap­csolatban levő Sátoraijaúj helyi Dohánygyár neves fúvószene­karának tagjai, s ez alkalom­mal közös hangversenyt ren­deztek a Szabadság téren. A kétórás térzenének szép szám­mal akadtak hallgatói. A két zenekart Simon István, a nagykőrösi, és Szathmáry György, a sátoraljaújhelyi ze­nekar karnagya felváltva ve­zényelte nagy sikerrel. K. NA^ÖRÖS. xr/títia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM 1980. JÚLIUS 3., CSÜTÖRTÖK Jó közösség Nyári idény a tejüzemben A tej és tejtermékek régóta fontos táplálékai az emberi- j ségnek. Ma nálunk a legtöbb j a tehéntejből fogy, régebben | a mainál lényegesen jobban kedvelték a juhtejet, kecskete­jet, sőt mi magyarok a lóte­jet is. Az ízlés változásától függetlenül a nemzedékek egy­másnak átadták a tejtermékek készítésének tudományát, mely alapjait tekintve, napjainkban sem változott meg. Vajgyártás A XX. század embere a ha­gyományokhoz igazodva, de modern eszközökkel kezeli a j tejet, készíti a tejtermékeket. I Jóval többet, mint korábban, j A műanyag zacskóba csórna- | golt tej a kenyérrel egyen­rangú áruként kerül a bevá­sárlókosarakba, ámbár még mindig nem elegendő. A korszerű táplálkozás szabályai szerint ugyanis a jelenleginél jóval több tejet és tejtermé­ket kellene fogyasztanunk. A gyorsan fejlődő tejipar­ban, más mezőgazdasági ter­mékeket feldolgozó üzemek­hez hasonlóan nyáron akad a legtöbb munka. Ezekben a hónapokban a naponta felvá­sárolt tej mennyisége is lénye­gesen megnövekedik. A Kö­zép-magyarországi Tejipari Vállalat helyi üzemében pél­dául nyáron mindennap 28— 30 ezer liter tejet fogadnak. EZ csaknem kétszerese a té­len átvett tejnek. Ebbe az üzembe nemcsak a helyi nagy­üzemekből és a kistermelőktől érkezik tej, hanem Hantházá- ról, Kocsérról és Tiszakécské- ről is. A vajgyártáshoz nél­külözhetetlen tejszínt pedig Kalocsáról, Kecskemétről, Kis­kunhalasról és Ceglédről szál­lítják, naponta átlagosan 12 ezer liternyit. Amikor felkerestük a tej­üzemet, Csontos László mű­szakvezető éppen az aznapi adatokat jegyezte be a napló­ba. — A legnevezetesebb ter­mékünk a Hajdú sajt — mondotta. Ebből viszonylag kevés jut a hazai boltokba, mert eZ a sajt kedvelt cse­mege az arab országokban és még inkább Görögországban és Törökországban. Mi napi 20 mázsát készítünk belőle. Vaj­ból 10 dekás és tömbvaj cso­magolásban napi 40 mázsa hagyja el az üzemünket. Go- molyatúróból pedig a terme­lés elérheti a 15 mázsát. A felvásárolt tejmennyiség és a j késztermékek súlya közötti I nagy különbség csak a szak- I mában járatlanoknak megle- I pő. Az a helyZet, hogy a kész­termékek súlya körülbelül harmada lehet a feldolgozott tejnek, sőt a sajt esetében mintegy a tizede. Túlórázás — Miként alakult az üzem termelése az elmúlt félévben? — Eredményeink biztatóak, az egész évi terv teljesítése szempontjából is. A Hajdú sajtból elkészítettük a ter­vezett mennyiséget, gomolya- túróból növekedett a terme­lés, vajból viszont kevesebbet gyártottunk, mert az év ele­jén nem volt elég tejszín. — Tervezik-e új termék gyártásának bevezetését? — Igen, mégpedig Körösi túró néven az eddiginél ala­csonyabb zsírtartalmú és kis­sé eltérő ízű gomolyatúrót fo­gunk gyártani. — Kedvelt szakma-e a tej- feldolgozóké? — Feltehetőleg igen, mert az utóbbi öt évben sok fiatal jelentkezett nálunk munkára. Most nagyon jó közösséggé alakult ez az üzem. A dolgo­zók fele szocialista brigádtag; s mind többet hallatnak ma­Azóia demokratikusan Emlékek harmincöt év múltán mokraták csak néhány, a pol­gári demokraták egyetlen sza­vazatot sem kaptak. Hazafelé a sárga oly gyorsan hozta a csézát, hogy a Törteli út kátyúit észre sem vettük. Az urnán Győri Ferenc ült, nehogy valaki becsempésszen valamit. Nem tett volna bele senki semmit, mert az okmá­nyokat kitöltöttük az ered­ményről és azt a pártok bi­zalmijai is aláírták, s a ládán ülő is. A tanácsteremben sokan nyüzsögtek, cigarettafüst fá­tyolozta be a helyet, s alig ér­tettük egymás szavát. Időbe került míg az urnát az ira­tokkal, szavazólapokkal át­adhattuk. Mindenki egyetértett Az eredményt másnap tud­tuk meg. A kisgazdapárt 9 ezer 853, a kommunista párt 2 ezer 694, a szociáldemokra­ta párt 1613, a nemzeti pa­rasztpárt 1307, a polgári de­mokrata párt 254 szavazatot kapott Ez az arány a város akkori társadalmában kiala­kult helyzetnek megfelelő volt. A baloldaliakat a három bal­oldali párt gyűjtötte egybe. A kisgazdapártra szavaztak a polgári elemek, és azok, akit nem akartak a baloldali pár­tokra szavalni, tehát nemcsak a kisgazdák. A kisgazdapárt megbízásá­ból, s ezzel a többi párt is egyetértett, a köztiszteletben álló kisgazda, Patonai Elek képviselte városunkat az or­szággyűlésben a választás után. Dr. Balanyi Béla gával. Korábban ezt a pusztát kevés gazda, de annál több bérlő, kertész és néhány bé­res lakta. Az 1938-as válasz­tási törvény szerint nem so­kuknak lehetett szavazati jo­ga, mert a 6 évi helyben la­kást és az előírt iskolai vég­zettséget nem tudták igazol­ni. A második helyen A kertészek és bérlők 2—3 évi iskolai végzettségnél töb­bet nem tudtak kimutatni. A gyerekek száma a gazdák ki­vételével még több is volt az előírtnál, de a négy, vagy hat elemiről szóló bizonyítvánnyal nem rendelkeztek. Az Alsójá­rást. a kis- és szegény parasz­tok művelték. Csak a Gaá a Faragó és a Nyáryné féle föld területe haladta meg a száz holdat. Legutoljára a bizalmiak sza­vaztak. Mielőtt az urnát fel­bontottuk volna, Radványival összenéztünk. Azt olvastam ki a szeméből, hogy szerinte pár­tunk itt bizony kevés szavaza­tot kapott. Az urna felbontása nagy ellenőrzés mellett történt. A bizalmiak minden mozdulatot figyeltek. Amikor összeszámol­tuk a szavazatokat meglepőd­tünk, mert a kisgazdapárt után az MKP következett. A parasztpárt néhány szavazat­tal maradt le. A szociálde­gukról a munkában ifjúkom­munistáink is. A jó közösségi szellem azért fontos, mert a tejiparban nagyon gyakran adódnak váratlan helyzetek és ezekben csak összekovácsoló- dott kollektíva képes helytáll­ni. — Előfordulhat például, hogy teljesen váratlanul a két műszak helyett háromban kell dolgozni, vagy túlórázásra, éj­szakázásra van szükség. Köz­ben ez a változó munkameg­osztás nem szabad, hogy ked­vezőtlenül befolyásolja a mi nőséget. Fáradtan is nagyon kell figyelni mindenkinek, hi­szen tíz liter rossz minőségű tejjel tízezer liternyit tönkre lehet tenni. — Brigádmozgalom — A nagykőrösi üzem köz­pontja nem a városban van. Az itt dolgozók ennek el­lenére kiveszik a részüket a helyi,, a városi feladatok meg­oldásából. — Magától értetődik, hogy azjtt dolgozók nagykőrösinek vallják magukat, minthogy azok is, és fontos feladatuk­nak tekintik, hogy a szocialis­ta brigádmozgalom keretében minél több társadalmi mun­kával segítsék a város fejlesz­tését. M. J. Jellemző? Közlekedési élelk'p Június 30, délután 2 óra 40 perc. Nagykőrös, Ceglédi ú: Közepes járműforgalom, meg figyelésre érdemes feltűnő esemény nélkül. Két sze­mélygépkocsi halad Cegléd felé. Az első autó és a má­sodik autó. Most a strand előtt járnak. Az első autó fékez. Vezető­je, középkorú férfiú kidugja a fejét az ablakon, s hátrakia­bál a második autó vezetőjé­nek; Az anyádba mutogass! Aztán gázt ad. Az első autó megindul. Nyomában a máso­dik. Ennek vezetője kidugja bal karját az ablakon. Hü­velykujjával lefelé mutat. Olyanformán, mint a római császárok, amikor a földre- döntött gladiátor halálát kí­vánták. Az első autó néhány mé­terrel az Abonyi úti keresz­teződés után megáll. Mögötte a második is. Első vezető ki­száll, odamegy a második autóhoz, fel tépi az ajtót és rugdos. Nyilván a második vezetőt. Innen az ABC elől nem látni pontosan. Tény, hogy a második autóból há­rom fiatalember kimenekül a múzeumkertbe. Az első autós­nak immáron nincs kit rug­dosni, nincs kivel lökdösődnie, beül hát saját járművébe, s elhajt. A második autóba tar­tozók lassan visszaszivárog­nak. Mögöttük hosszú gép­kocsisor. Az utcán néhány bámészkodó. És ezen az országúton köz­lekedünk valamennyien. Holnap talán már nekünk mutogatnak, holnap talán mór minket rugdosnak. S egyelőre nem ígérik, hogy a gépjárművezető-vizsgán be­vezetik az intelligencia és az elmeállapot vizsgálatát Emberi számítás szerint még sokáig retteghetünk. F. P. SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Nagykőrösön edzőtáboroznak Másodszor városunkban A patinás fővárosi sport­egyesület: a Műegyetemi AFC 1897-ben alakult. Az egyesület 12 sportágban nevel verseny­zőket. Tagjai főleg műszaki egyetemi hallgatók és dolgo­zók. Sportiskolájában többnyi­re XI. és V. kerületi tanulók ismerkednek a sportolással (ezek a báziskerületek), de máshonnan is vannak tagjaik. Az ország egyik alapító és je­lenleg egyik vezető kosaras­klubja 55 éves, s mindig nagy szerepe volt e sportág előbb- revitelében. A Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet aulájában vagyunk. A MAFC egyik fiú utánpótlás kosárlabda-gárdája éppen most ért vissza késő délutáni, első napi edzéséről. Edzőjük: Vladár .Sándor, aki a műegyetem testne­velési tanszékén tanít, s készségesen ad tájékoztatást érdeklődő kérdéseinkre. — Másodszor vagyunk Nagy­kőrösön, ezúttal egyhetes ed­zőtáborozáson. Nyolc utánpót­lás-csapatunk és három elő­készítő csoportunk közül az 1965-ös és 1966-os korosztá­lyúak vannak ismét itt, hú­szán. Velük négy éve dolgo­zom: az úttörő A-gárda a Bu- dapest-bajnokság 1—2., a ser­dülő B pedig a 4—6. helyen áll csoportjában. Tanítványaim többsége a Bikszádi úti isko­la tanulója, de vannak az Eötvös és a Vörösmarty Gim­náziumból és máshonnan is. Varga Gyula és Kuti László az országos serdülő válagatottsá- gig is eljutottak. — Kőrösön mindennap két­szer is edzünk, az Ifjúsági­sporttelepen és a Toldi-sport- csarnokban. Az étkezéseken kívül a közbeeső időszakok­ban elméleti foglalkozások, já­tékelemzés folyik. A fiúk a táborozás ideje alatt személyenkénti ed­zésnaplót vezetnek, amit sűrűn ellenőrzünk. Az ittlevő tanulók döntő többsé­ge jeles és jó rendű tanuló, néhányan vannak csak köze­pesek. Semmi probléma nem volt a középiskolás felvételik­nél, nevesebb és erős gimná­ziumokban sem. — A szülők állandóan se­gítik a csapatot. Minden tár­sadalmi munkára képesek. Pél­da erre, hogy amikor megin­dult ez a gárda, nem volt mi­nipalánk és minilabda. Az egyik szülő kisméretű palán- kokat állított össze társaival hulladékanyagból ■ (ma is sok meccset játszanak Kinizsi ut­cai termünkben ezekkel), má­sok minilabdákat hoztak Ju­goszláviából. A Toldi épület­szerkesztése, a szállás és az étkezés jó, s nekünk is elő­nyös, hogy közel vannak a sza­badtéri pályák. így ideális he­lyeken tudunk készülni az őszi mérkőzésekre. Postás sportolók Az Ifjúsági-sporttelepen ren­dezték meg a Nagykőrösi Pos­ta—Kecskeméti Posta 3-2-es barátságos labdarúgó-mérkő­zését. A visszavágót a szom­széd városban a KTE-pályán rendezték és ott is a körösiek győztek 8-4-re. Űjabb kispályás találkozó is volt városunkban, az Ifjú­sági-sporttelepen. A Nk. Pos­tahivatal—Dél-Pest megyei Távközlési Üzem (Budapest) találkozót is a körösiek nyer­ték 3-2-re. S. Z. Moziműsor Karate: Színes japán doku­mentumfilm. Előadás kezdete: 4 óra. Nyomorultak I—II.: Színes magyarul beszélő német—fran­cia—olasz filpi. Előadás kez- i dete: 6 óra. Az iskola körül, már a kis­gazdapárt bizalmijait ott talál­tuk. A rendőrre az esetleges rendzavarások megakadályozá­sa végett volt szükség. Az el­nök ellenőrizte a szavazófül­két, hogy ott a szükséges kel­lékek *negvannak-e, majd az urnát elhelyeztük az asztalon. A nyomtatványokat kiszedtük belőle. A pártok bizalmijai meggyőződtek arról, hogy az urna teljesen üres maradt. Az elnök lecsukta a fedelét és le­zárta. Elkezdődött a szavazás. Ün­neplőbe öltözve jöttek a, sza­vazók. Az első tanyai embe­rek már leadták a szavazatu­kat, mikor a rendőr jelentet­te az elnöknek, hogy a tila­lom ellenére a kisgazdapárti bizalmiak, messze előre men­nek a szavazók elé és igye­keznek meggyőzni őket, hogy a pártjukra szavazzanak. Rád- ványi kemény hangon figyel­meztette őket, mondván, ha nem hagyják abba az agitá- ciót. akkor felfüggeszti a sza­vazást. Időbe került Ezután zavartalanul folyt a szavazás. Délután már alig jött valaki, ezért 16 órakor a szavazást befejezettnek lehe­tett nyilvánítani. A szavazás­ra jogosultak közül alig ma­radt el ember. Ennek a nép­nek ez volt az első lehetősége, hogy szavazhatott, s élt is jo­Még élénken emlékszünk a legutóbbi, a június 8-i or­szággyűlési képviselő- és ta­nácstag-választásra. Az első szabad választás emlékei vi­szont már lassan elhalványul­nak. Sőt, az a nap sok mai választónak nem emlék, ha­nem történelem. Érdemes hát felidézni eseményeit. Akkor 1945. november 4-ét írtuk. A tilalom ellenére Már reggel fél hatkor a városháza tanácstermében kel­lett jelentkeznem a 35-ös sza- vazókörZet szavazó bizottsági elnökénél, Radványi József­nél. Mint „bizalmi egyén” a Magyar Komnfiunista Párt megbízásából vettem részt a bizottság munkájában. Az írás­beli munkát bízták rám. A szavazó urnába elhelyezték a szavazólapokat, a borítékokat és a szükséges űrlapokat, va­lamint a szavazókörzet válasz­tóinak névjegyzékét. Hűvös, ködös hajnalon tet­tük föl a testes és vaslemez­ből készült urnát a többi párt bizalmijának kíséretében Rad­ványi József kocsijára. Rad­ványi markáns arcú, kemény beszédű, „újgazda” sárga lovas csézájára hatan ültünk fel. Én a kocsioldalon ültem a rend­őrrel. Radványi gyorsan haj­tott, hogy az előírásnak meg­felelően a 8 km-re levő alsó­járási iskolában elkezdődhes­sen a szavazás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom