Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-03 / 154. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM. 154. SZÁM 1980. JÚLIUS 3., CSÜTÖRTÖK Közös kockázat - közös nyereség Külkereskedelmi társaság alakult Külkereskedelmi társaság létrehozásáról számolt be a gödi Dunamenti Termelőszö­vetkezet elnöke, dr. Godla István, a Pest megyei Élelmi­szergazdaság című újság leg­utóbbi számában. Mint a cikkben olvashattuk, az elnök véleménye szerint az elmúlt esztendőkben lezajlott téeszegyesülésekkel létrejött nagyüzemi méretek hozzájá­rultak, ahhoz, hogy előnyös fel­tételek mellett láthattak hoz­zá a termelési szerkezet át­alakításához, a gazdaságosság növeléséhez. Ez együtt járt a szervezettség javításával, va­lamint a még kihasználatlan lehetőségek feltárásával, a to­vábbképzés lehetséges útjai­nak elemzésével. Ipari termékek A legfontosabb célnak — a népgazdasági érdekekhez kap­csolódva — a gazdaságos ex­port növelését határozták ■meg. Éppen ezért a szövetke­zét terveiben az exportra ter­melő gazdasági egységeknek biztosítottak elsőbbséget. Mi-, vei a téesz jelentős ipari te­vékenységgel rendelkezik, a fejlesztési elképzelésekben ez az ágazat is nagy hangsúlyt kapott. Széles körű felmérést végez­tek annak eldöntésére, hogy külföldön a mezőgazdasági, vagy. az ipari termékek érté- kesíthetők-e gazdaságosabban. Megállapították, hogy mind­két területen lehetőség van a szállítások növelésére. A döntés után az is kide­rült, hogy jó néhány, az egye­sülések előttről örökölt gond­dal kell szembenéznie a, szak­embereknek. Nehezítette a g->ors cselekvést egyebek kö­zött, hogy régebben egyik tár­sult gazdaság sem hozott lét­re magas színvonalon dolgo­zó ipari részlegeket, s ugyan­csak érzékelhető volt az a bizonytalanság is, amely a mezőgazdasági nagyüzemek ipari tevékenységének meg­ítélése körül kialakult. Igaz, ma már ebben nincs vita: el­döntött tény, hogy a szövet­kezetek kiegészítő tevékeny­sége népgazdaságilag is hasz­nos, nélkülözhetetlen. A szakmunka hasznosítása Mivel a gödi téeszben hiá­nyoznak azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik az önálló külkereskedelmi jog el­nyerését, őzért az látszott cél­szerűnek, ha egy külkereske­delmi vállalat bevonásával, az exportban együttműködnek. Ennek megfelelően a gazda­ság a CHEMOKOMPl,EX Vegyipari Gép- és Berende­zés Export-Import Vállalat­tal az idén külkereskedelmi társaságot hoztak létre. A cél elsősorban olyan eljárások, technológiák értékesítése, mint például a gyorsöntő eljárás, a többrétű forgácslap készítése, természetes alapanyagú gyó­gyászati és kozmetikai szerek technológiájának hasznosítá­sa. Emellett keresik a lehető­séget a szakmunka tőkés ex­portra történő értékesítésére is. Jelenleg az USA megren­delésére alumínium öntvénye­ket gyártanak a szövetkezet­ben, kistételben. Közös kockázat A szerződés a termékek elő­állítását és értékesítést telje­sen átfogja, így a termelésre közvetlenül hatnak a világ­piaci' árak. Emiatt nagyfokú rugalmasságra, gyors megíté­lésre és intézkedésekre van szükség, ám ennek nagy elő­nye, hogy jobban biztosítható a termelési kapacitás optimá­lis kihasználása. A kockázat a társaság tagjai között meg­osztott, közös. A kiadásokat közös számlán vezetik, s ezen tüntetik fel az elért eredmé­nyeket is, a nyereséget pedig fele-fele arányban osztják fel. Godla István a továbbiak­ban leírja, hogy a külkeres­kedelmi tevékenységbe való bekapcsolódás szükségessé te­szi a mezőgazdasági vállalatok szervezeti, irányítási és együttműködési formáinak változtatását is. Nagyobb termelési érték A követelményekhez igazodva Műszaki konferenciát tartottak A Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vál­lalat dolgozói is magukévá tet­ték a XII. pártkongresszus ha­tározatait, amely hosszú időre megszabta az alapvető felada­tokat. Márkus István igazgató nyilatkozata is ezt tükrözi: — Hatékonyabb munkával kell tartósan alkalmazkod­nunk a valósághoz, felnőnünk a magasabb követelmények­hez. Ez vonatkozik minden üzemre, termelő egységre, így a vállalatunkra is. Anyagi le­hetőségeinket csak eredmé­nyesebb munkával tudjuk bő­víteni. — Vállalatunk vezetői a dol­gozókkal együttműködve, ké­szítették el az idei^ tervet, amely szerint a termelést idén 11,6 szá­zalékkal növeljük. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi 345 millió forintos terme­lési értékét 385 millió fo­rintra kell túlteljesíte­nünk. Dolgozóink létszáma megkö­zelíti .az 1800-at. A bérszínvo­nalat öt százalékkal emeljük, s jutalmazásra az / éves Bér­költség kilenc százalékát ter­vezzük. Beruházási előirány­zatunk 87 millió forint. Lakás- építési alapra 2 millió, mun­Javult a húsminőség Egy zöldtakarmány karrierje Több hektáron termesztik A Tyfon, a tehéncsemege Egyre jobban meghonosodik hazánkban a zöldtakarmány­ként hasznosított új növény, a Tyfon, amely a kínai kel és a tarlórépa nemzetséghibrid­je. Néhány esztendő alatt a nyugat-európai országokban forradalmi változást hozott, s napjainkban már több mint 10 ezer hektáron termesztik az NSZK-ban, a Benelux-álla- mokban, Angliában és Fran­ciaországban. Hazánkban a holland Sluis and Groot vetőmagtermesztő és forgalmazó cég ismertette meg a szakemberekkel a Ty- font. A próbatermesztések ki­magasló eredményeket hoztak egyebek között a dunavarsá- nyi Petőfi Tsz-ben, ahol -70— 75 tonnát termeltek 'ebből a növényből hektáronként. Más gazdaságokban 40—50 tonna volt az átlagtermés öntözés nélkül. Tekintettel a nagy sikerre — a Tyfon termelése iránt már a váci járás téeszeiben is nagy az érdeklődés —, s a magas importár csökkenté­sére, ebben aZ évben már összesen 30 hektáron három szövetkezetben termelnek ve­tőmagot. A termeléstechnoló­gia hazai , alkalmazására a kísérleteket a Keszthelyi Ag­rártudományi Egyetemmel, a Kaposvári Mezőgazdasági Fő­iskolával és más intézetekkel együtt az ácsai Vörös Októ­ber Termelőszövetkezetben folytatják. Minősítés Veresegyházon Mint ismeretes, az elmúlt években sikeresen végrehaj­tott húsprogram nyomán je­lentősen emelkedett a hazai fogyasztás ebből az élelmi­szerből, az egy főre jutó 75 kilogramm körüli mennyiség-' gel a legtöbb húst fogyasztó nemzetek közé tartozunk. Ugyanakkor a hús élő ál­latként és feldolgozva e; |/aránt gz egyik fő va­lutaszerző forrása népgaz­daságunknak. Ahhoz, hogy a nemzetközi piacon továbbra is megőriz­zük versenyképességünket, lé­pést kell tartani a fejlődéssel, új technológiák, tárolási el­járások, minőségvizsgálati módszerek kellenek, illetve a meglevők felülvizsgálata szük­séges. Ezt szolgálja a közép­távú kutatási-fejlesztési prog­ram. Körvonalainak kialakítását szakmai viták ' sora előzte meg. Egyes vélemények sze­rint ugyanis a külföldi hús­piacon kivívott tekintélyünk és a partnerek megtartásához szükségtelen a költséges ku­tatási munka erősítése, a már bevált módszereket, technoló­giákat felesleges újakkal fel­váltani. A valóság szerint vi­szont egyrészt külföldön mind­inkább finomodnak az élelmi­szerek minőségét meghatározó módszerek, emelkedik a mérce, ami önmagában is kényszerítőén hat a fejleszté­sekre, másrészt az állattenyész­tési módszerek megváltozása, a fajtaváltás, a különféle ho­zamnövelő szerek alkalmazá­sa és a takarmányok összeté­telének változása mind a hús minőségét befolyásoló ténye­zők, amelyek a technológia műveleteinek felülvizsgá­latát igénylik. A tapasztalat szerint pél­dául a nagyobb hozamra vagy más tulajdonságokra kineme­sített, genetikailag a gazda­ságosság fokozására előállított új állatfajták közül némelyek­nek a húsa összetételében el­tér a hagyományostól. Ez azonban a feldolgozási tech­nológia módosításával korri­gálható a hústermék előállí­tásánál. A kutatási program fő irányának megfelelően az állatfajta és a hús-nyersanyag közötti összefüggések vizs­gálatát az Országos Húsipari Kutató Intézet, az állattartás, a szállítás, a stresszhatások minőségre gyakorolt hatásának tisztázását äz Állategészség­ügyi Kutató Intézet, a mi­nőség szerinti osztályozás fel­tételeinek megteremtését cél­zó munkát pedig az Élelmi- szeripari Gazdaságkutató In­tézet foglalja össze. A magyar hűtőipar fejlesztési laborató­riuma az elképzelés szerint a tárolási módszerek korszerű­sítésére irányuló vizsgálatokat koordinálná. Néhány eredmény a gya­korlatban máris alkalmazha- tónak ígérkezik. Ezek közé tartozik a\ Központi Élelmi­szerkutató Intézetben és az Országos Húsipari Kutató In­tézetben kidolgozott eljárás, amely a fűszereknek a mikrobás szennyezettségét az eddigi hőkezelési eljárás helyett sugárzással szünteti meg. Egészségügyi engedélyezte­tése esetén ennek a mód­szernek a gyakorlati , hasz­nosítása nyomán jelentősen javulhatna különféle konzer- vek, a többi között a vagdalt­húskonzerv minősége, íze. Kétszáz hektáron Jó termésre számítanak % Kötözik, a szőlőt a határban Az Alaßi Állami Tangazda­ság váci kerületében, a válto­zékony időjárás ellenére is, a tervezettnek megfelelően fo­lyik a szőlőtáblákon a munka. A 201 hektárnyi szőlő kötözé­sét május közepén kezdték meg. majd folyamatosan sor került a hajtásválogatásra és a törzstisztításra is. Mint Szüle Mihály, az álla­mi gazdaság kertészeti ágazat­vezetője elmondta, az aktuá­lis feladatokat szerződéses dolgozók végzik, elsősorban nők, akik a környékbeli köz­ségekből, Nézsáról, Keszegről, Sződről jöttek el a váci ha­tárba. Időben megtörtént a szőlő permetezése is, amelynek folytatását az esős idő miatt jelenleg szüneteltetni kell. Bár a várható termésről még korai lenne pontos képet adni, a szakemberek véleménye sze­rint ebben az évben igen jó szőlőtermés várható. A jobb ellátásért Társadalmi munkában ABC-áruházat épít a Vác és Vidéke ÁFÉSZ Sződligeten, ezZel javítva a település egyébként nem mindig zavar­talan ellátását. A lakosság vállalta, hogy az alapokat tár­sadalmi munkában készíti el. kavédelmi és munkaegészség­ügyi beruházásokra, kiadások­ra 14 millió forintot fordí­tunk. A jóléti és a. kulturális alap kiadásainak összege 1,8 millió forint. 1980-ban mintegy 10 millió forint nyereséggel számolunk. — Rendkívüli műszaki kon­ferencián értékeltük az eddig végzett munkát, s felhívtuk a figyelmet a legfontosabb ten­nivalókra. Megvizsgáltuk — idén 170 millió forintos — épí­tési tevékenységünket. Az első félévi gazdálkodá­sunk eredményesnek mondható. A közelmúltban ellenőrzést tartottunk a nyári felkészülésről, az ed­dig végzett munkáról. Minden remény megvan arra, hogy teljesüljenek az idei feladatok. Most tehát a dolgos hétközna­pokon, a tetteken a sor. Saját munkánkon múlik, hogy vál­lalatunk tennivalói kollektí­vánk programjává váljanak és megvalósuljanak. P. R. Baráti országok Termelési rendszerben Új technológiát alkalmaznak Növekszik a külföldi ér­deklődés a magyar 1 mezőgaz­dasági növénytermesztési rend­szerek iránt. Az Agrober ed­dig négy szocialista országgal kötött szállítási szerződést kül­kereskedelmi irodáján, az Ag- roinveszten keresztül. A legújabb megállapodás Bulgáriával jött létre. A ba­ráti országban az elmúlt években a bajai kukoricater­mesztési rendszert alkalmaz­ták 1600 hektáron, jó ered­ménnyel. A gazdaságok 85 mázsás hektáronkénti ter­mésátlagot értek el. A kedve­ző tapasztalatok alapján most kibővítették az együttműkö­dést: az idén már 8 ezer hektáron alkalmazzák a ma­gyar kukoricatermesztési tech­nológiát a bolgár mezőgazda- sági nagyüzemekben. Színházi tájközpont A legjobb társulatokkal Újabb bérletsorozatot hirdetnek Az iskolákban vakáció, a kulturális intézményekben nyári szünet van. Ha az időjá­rás néha mást is mutat, azért már itt a nyár. Véget ért a színházi évad is. Az elmúlt év őszétől ismét a legjobb vidé­ki és budapesti színházak társulatai szerepeltek Vácott. Köztük említhetjük a kecske­méti Katona József, a szolnoki Szigligeti, a budapesti Nem­zeti, a Madách, a Fővárosi Operett Színházat és a Radnóti Színpadot. A négy bérletsoro­zat és a külön előadások szá­ma több volt harmincnál. — Az első olyan évadot zár­tuk, amikor mindent be tud­tunk mutatni, amit meghirdet­tünk. A színházak végre azt játszották, amire szerződést kötöttünk — mondta Végh Károly, a művelődési központ igazgatója. — Javultak a kap­csolataink, szívesen jönnek a társulatok, mert jók az elő­adások feltételei, és a közönség részéről is kedvező a fogadta­tás. — Milyen volt az előadások látogatottsága? — Az ősztől kezdve meg­emeltük a />elépőjegyek árát. A művészileg értékesebb elő­adások költségeihez hozzájá­rulunk, a könnyűműfajú ren­dezvényeken magasabb bevé­telre törekszünk. Tapasztala­taink szerint az intézkedés óta némileg mérséklődött az érdeklődés, nem állnak hosszú sorok a pénztár előtt, mint korábban. A látogatottság ará­nya azért nem rossz. Mint megtudtuk, egyre nö­vekszik az érdeklődés a kör­nyező településeken is. A szín­házlátogatókkal telt külön- autóbuszok Budapest helyett gyakran érkeznek már Vácra, ahol világvárosi színvonalú társulatok előadásain vehetnek részt. — Mit bértől? láthatunk seeptem­— A kérdés korai, mert a színházak még nem alakították ki műsortervüket, nem tudjuk, mit játszanak majd ősztől ta­vaszig. Annyi azonban már bizonyos, hogy kínálatunk nem lesz szegényebb az eddi­ginél, s rövidesen meghirdet­jük az új bérletsorozatot. A művelődési központ mun­katársai mostanában társulati ülésekre járnak. Társulat nél­kül, de korszerű feltételek bir­tokában kapják a meghívókat, s elismert, tekintélyes partner­ként képviselik Vácot, a bal parti Dunakanyar színházi központját. K. T. I. — Törzsgárdatagok a kósdi téeszben. A Lenin Termelő- szövetkezet dolgozóinak több mint 60 százaléka törzsgárda- tag. Legutóbb hazánk felsza­badulásának 35., évfordulóján osztottak ki törzsgárda-elis- meréseket, mintegy 95 dolgo­zónak. A jutalmak összege meghaladta a 122 ezer forin­tot. 2601 Vác, Postafiók 32. Hiánycikk a bélyeg? Kulturált várakozót kérnek ■ Többször mérgelődtem már vásárlótársaimmal azon, hogy a főtéri drogéria előtti újsá.gos- pavilonban miért nem lehet bélyeget s más postai cikket kapni? Útba esik tanácsházá­ra. piacra, rendőrségre, bíró­ságra menet, hetipiackor so­kan elhaladnak érre. A bélyeg nem hiánycikk, s vasárnap, amikor a posta zárva van, kü­lönösen fontos lenne, hogy ilyen helyeken hozzájuthassunk a postai értékcikkekhez. Pannó Sándorné Vác, Erdős Bemát utca 24. Buszváróhelyet kérünk! Forgalmas megálló a Torony­bisztró oldalán található autó­busz fel- és leszállóhely. Vi­szont a város egyik legszele­sebb pontja. Megáll itt az 1-es, a 2-es, valamint a 7-es autó­busz naponta sokszor. Gyer­mekes szülők, öregek vára­koznak esőben, hóban, fázva, naptól gyötörve. Pedig az épü­let üveges oldalánál kialakít­hatnának egy korszerűi kultu­rált várakozót. Hedvig Ferenc Kisvác Nyolc közül első a MÁV Szobról kaptuk a hírt, hogy a falusi dolgozók spartakiád- ja keretében néhány nappal ezelőtt befejeződött a KISZ- szervezet, a községi tanács és a helyi sportegyesület által szervezett tömegsport labda­rúgó-bajnokság.' A résztvevő nyolc csapat kö­zül a MÁV és a Határőrség ti­zenegye került a döntőbe. A bajnokság első helyéért vívott mérkőzést végül a MÁV játé­kosai nyerték meg, 4-1 arány­ban. Második lett a Határőr­ség, harmadik az öregfiúk, negyedik a Kőbánya csapata. A négy első helyezett csoport részére összesen 4 ezer forint értékű tárgyjutalmat osztottak ki. nak a kiváló oklevelet ado­mányozta. Nyári tárlat Idén is megrendezik a helyi képzőművészek rangos bemu­tatóját. A váci nyári tárlat megnyitására augusztus 15-én, pénteken kerül sor a Vak Bottyán Múzeum főtéri kiállí­tótermében. Beszédet mond Weisz György, a városi tanács elnöke. Az alkotások szeptem­ber 21-ig lesznek megtekint­hetők. Veresegyházon, a közelmúlt­ban véget ért IX. Pest me- megyei ifjúsági találkozón a váci művelődési központ nem­rég megalakult irodalmi együttese, a Váci Madách Stúdió is részt vett műsorá­val. Az itt szereplő kilenc művészeti csoport közül, pro­dukciójukkal a második he­lyet nyerték el. A már hagyo­mányossá vált találkozón ke­rült sor a megye ifjúsági klubjainak minősítésére is. A megyei klubtanács a Madách Imre Munkás és Ifjúsági Mű­velődési Központ diákklubjá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom