Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-25 / 173. szám

, , A PEST, MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM 1980. JŰLIUS 25., PÉNTEK VáBtozások a nők helyzetében Új víztárolót alapoznak A Dél-Pest megyei Vízgazdálkodási Társulat kétezer köb­méteres víztárolót épít a Koeséri út mellett, a város vízellá­tásának javítására- Halasi Pál a Vecsés környékéről hozott hatszáz köbméter sódert kotrógéppel rakja kupacba. Az anya­got az alapba építik majd be. A Petőfi Sándor szocialista brigád tagjai az alapozáshoz szükséges vasszerkezetet állítják össze. Varga Irén felvételei Szolnok hullámhosszán Románul köszön a bemondó Szombatonként dupla műsoridő Tavaly jelent meg a Gondo­lat Könyvkiadó gondozásában a Tanulmányok az életmódról című, felettébb érdekes kötet. A nyájas olvasó ebből egye­bek között azt is megtudhatja, adatokkal bizonyítva, hogy a nők szerepéről vallott néze­teink jelentős Változásai elle­nére a hagyományok még ma­kacsul tartják magukat Munka és család Persze, a nők helyzete so­kat javult, hiszen a szolgálta­tások köre és minősége, a ház­tartások gépesítésének lehető­sége az utóbbi három évtized­ben soha nem látott mérték­ben fokozódott. Lényeges vál­tozást hozott a nők munká­ba állása a családi munkameg­osztásban is, ám mégis meg­maradt az évezredek során megszokott női szerepkörük legtöbb eleme. Mindez nem újdonság az ol­vasónak, hiszen amiről ez a kötet tudósít, az egyrészt min­denki által ismert valóság, másrészt olyasmi, ami ellen mindenki küzd, nagyon gyak­ran még önmagával is. Sze­rencsére nekünk, magyarok­nak, legalábbis elvileg, köny- nyű dolgunk van, hiszen tár­sadalmunk nőpolitikája, hatá­rozatai és törvényei nagyon pontosan meghatározzák a tennivalókat. Más kérdés, hogy éppen a hagyományok to­vábbélése miatt bizony nem is olyan könnyű e feladatokat végrehajtani, s örvendezni kell a csekélyke eredményinek is. A nők helyzetéről szólva ma­gától értetődően nemcsak a családot, vagy a nők szociális helyzetét kell elemezve megvi­lágítani. Megkerülhetetlen kérdéseket vet fel munkahelyi sorsuk is. Nem kell különöseb­ben bizonygatni azt sem, hogy a nők szereöe a társadalom­ban. a termelésben visszahat a családra. Magyarán szólva, gyorsítja a szocialista normák kialaku­lását és érvényesülését otthon is. Fordítva viszont a hagyo­mányőrző család nehezíti az asszonyok dolgát, amidőn he­lyüket keresik a munkában, a társadalomban. Ahhoz, hogy e kölcsönhatásokról tudomást szerezzünk, nem kell könyv­tárba menni adatokért. Ele­gendő körülnézni a legtöbb nagykőrösi üzemben. A példa kedvéért olvassunk él egy nemrégiben készült konzervgyári jelentésből né­hány mondatot: Íme: „összes­ségében jónak tartjuk az ál­lami oktatásban részt vevők, s ezen belül különösen a nők arányát, kivéve a felsőfokú oktatási intézményeket, itt ugyanis csak 23,4 százalék a nő. Sajnos, erőfeszítéseink el­lenére sem sikerült ezt az arányt kedvezőbbé tennünk. Ennek okát a nők szemé­lyes körülményeiben találhat­juk meg, hiszen a munka és a család nagyrészt leköti ide­jüket és ezért csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak felsőfokú iskola elvégzésére vállalkozni”. Felhagynak a tanulással E sorok nemcsak a nehézsé­gek bizonyítékai. Rávilágíta­nak arra is, hogy a problémák gyökere igen gyakran a nők képzettsége, helyesebben a fér­fiakénál alacsonyabb képzett­sége körül keresendő. Még az olyan üzemben is, mint a kon­zervgyár, melyben talán az át­lagosnál is többet tesznek a nők képzettségének fokozá­sáért, s viszonylag sok szak­képzett nő dolgozik. Vegyük csak sorra az erre vonatkozó adatokat. A gyár dolgozóinak 55 százaléka nő. A segédmunkások között 53, a betanított munkásoknál 55, a szakmunkások körében pe­dig 52 százalékos az arányuk. A nem fizikai dolgozók között ugyanez az arány csaknem el­éri a 65 százalékot. Ügy néz ki tehát, hogy a dol­gozók szakképzett és képzet­len csoportjaiban egyaránt túlsúlyban varrnak. Ha azon­ban a dolgozók iskolázottságá­nak mértékét részleteiben is megvizsgáljuk, a nők hátrá­nyosabb helyzetét t igazoló aránytalanságokat vehetünk észre. Olyan hátrányosabb helyzet ez, amelyről a vállalat nem tehet, sőt, mint a koráb­ban idézett mondatokból tud­juk, küzd is ellene. Olvassuk tehát tovább a sta­tisztikát. Az egyetemet vég­zetteknek mindössze 32, a fő­iskolai diplomásoknak ugyan­csak 32, a felsőfokú technikum elvégzése Után munkába állók­nak pedig 45 százaléka került ki a „gyengébb nem” soraiból ennél a vállalatnál. Ezzel szemben a középfokú végzett­séggel rendelkezők soraiban 50 százalék feletti, sőt, a szak- középiskolában érettségizettek között osalknem hetvenszázalé­kos az arányuk. Más szóval a nőknek úgy tű­nik, 18 éves koráig futja ere­jéből és idejéből a tanulásra. Aztán jön a család, a krónikus időhiány, a hagyományos női szerep. Sajnos, sok nő ez utóbb emlegetett szerepre készülve már korábban felhagy a tanu­lással. A konzervgyárban a 904 valamilyen szinten kép­zett nővel együtt 686 csak ál­talános iskolát végzett nő dol­gozik. Anyagilag is segítik őket S végül álljon itt a felszaba­dulás után 35 esztendővel alig- alig érthető adat: 274 nőnek még általános iskolai végzett­sége sincs. Egyáltalán nem vi- . gasztaló, hogy kétszáz hason­lóképp iskolázásain férfi is dolgozik a konzervgyárban. Mindent egybevetve, még az utóbb említett lehangoló ada­tokat is beszámítva azt mond­hatjuk, hogy a Nagykőrösi Konzervgyárban a nők kép­zettségét tekintve viszonylag jó a helyzet. Az adatokban fellelhető szabályosságok vi­szont arra figyelmeztetnek, hogy a nőpolitikád határozatok Abban az esztendőben, vagy­is 1911-ben a Kecskeméti ut­cai Majthényi iskolába jár­tam Tóth Lajos tanító úr ke­ze alá, aki mindig arra Okta­tott minket, hogy nyitott szemmel járjunk a világban. Taíán neki is köszönhető, hogy a következő eset annyira az emlékezetembe vésődött. * Sok hallgató Nos, egy késő őszi délután történt, hogy apám alighogy hazaért a külső-nyilasi isko­lából, melynek tanítója volt, ismét elköszönt hazulról. Irodalmi előadásra sietett, me­lyet a főgimnázium tornater­mében tartottak a Nagykőrö­si Nőegylet által rendezett Kálvin-estek keretében. Az előadásról hazajőve apám elmondta édesanyám-. nak, hogy milyen érdekes dol­gokat hallott. Mint mondotta, egy körösi gimnáziumi tanár beszélt egy új magyar költő­ről, Ady Endréről, és szerinte a magyarságnak Petőfi óta nem volt ilyen nagy költője. Apám azt is elmesélte, hogy az akkori körösi öreg uraknak, akik a kaszinóban Rákosi Je­nő Budapesti Hírlapját forgat­va sok Ady-ellenes cikket ol­vastak. bizony nem tetszett az előadás. Még zúgolódtak is, végrehajtásában egyetlen per­cig sem lehet lazítani. Még­pedig azért nem, mert miköz­ben a nők nagy töme­geinek általános képzettsége jóval magasabb ma, mint teg­nap, még mindig kevés áz olyan nő, aki magasabb szin­ten, vezetői munkakörben bi­zonyíthatja képességeit. S nyilvánvaló, hogy nem a képességek hiányoznak, hanem az iskolai bizonyítványok, vagy pontosabban, az ezekhez kapcsolódó tudás. Ha ezzel kapcsolatban az előbbi ada­tok felsorolása után is felme­rülne valakiben a kétely, an­nak elmondhatjuk, hogy a konzervgyár vezetőinek mind­össze 36 százaléka nő. Ezen belül felsőszintű veze­tő egyetlen egy sincs. A kö­zépszinten irányítóknak pedig csak alig 20 százaléka nő. Lám, mennyire hiányzik a tudás, s a bizonyítéka: a „papír”. Csak egyvalami nem hiányzik. Ne­vezetesen a képzettség meg­szerzésének a lehetősége. A konzervgyár anyagilag, s min­den más módon is segíti a to­vábbtanulni. egyáltalán a ta­nulni vágyókat. Közöttük ese­tenként több a nő, mint a fér­fi, mégis kevesen vannak. S ebben nem a vállalat a hibás, hanem a megszokás, a hagyo­mány. Politikai ismeretek Persze, azért a vállalat sem ülhet ölhetett kézzel. Az MSZMP városi bizottság vég­rehajtó bizottsága határozata értelmében a gyárnak nagyobb politikai segítséget és ösztön­zést kell adni a nők szakmai és felsőfokú szakmai képzésé­hez, továbbképzéséhez. Elő kell segítenie a nők folyama­tos politikai képzését, külö­nös tekintettel az egyéves és az öthónapos pártiskolákra. Nos, igen, a politikai isme­retek gyarapítására is ügyelni kell, hiszen ezek nélkül való­ban nehéz volna ma már meg­felelő mértékben részt venni a társadalom életében. Annak a társadalomnak az építésében, fejlesztésében, amelyik egyik igen fontos feladatának tekinti a nők helyzetének javítását. Farkas Péter hogy azt az iszákos, izgága költőt, akit a neves pesti új­ságíró, tudniillik Rákosi Jenő is ostoroz, miként lehet eny- nyire dicsérni. Persze az elő­adást szép 'számmal hallgató diákoknak más volt a. véle­ménye, s megtapsolták a fő­gimnázium tanárát. Ezt a beszélgetést hallva, nagyon bevésődött at emlé­kezetembe Ady Endre neve. Már iskolás éveimben meg­szereztem versesköteteit, me­lyet nagy lelkesedéssel olvas­tam el. Nagyobb diák korom­ban még jobban megnövelte Ady Endre iránti tisztelete­temet apám egyik barátja, az irodalomkedvelő Szabó Ede városi levéltáros, aki gyakran járt hozzánk. Ö is emlékezte­tett Huszár György főgimná­ziumi tanár előbb említett elő­adására, melyben bátran ki­állt a költő mellett. Az első nagykőrösi Nos, apám barátja nekem is szívesen és gyakran ma- gyarázgatta, hogy Ady Endre nem rombol, mint mondják, hanem a magyar múlt és je­len hibáit ostorozza és a jobb ’"magyar életért küzd. Gyakran mondogattuk ezeket a sorokat: „Igen: élni, míg élünk/Igen: ez a szabály. /De mit csinál­Alkalom a takarékosságra Kedvezményes vásár Kocséron Nyár és vásár. Ez a kétfo- galom az állami és szövetke­zeti áruházakban, üzletekben egymástól elválaszthatatlan. A nyári vásár engedményekkel évről évre visszatérő akció. Kocséron az iparcikkboltban javában tart a szandálvásár. Az üzlet cipőrészlegének pol­cain csinosabbnál csinosabb női és férfilábbelik kelnek el nap mint nap, a rendes árnál 30 százalékkal olcsóbban. A könnyű nyári viseletét, a szandált nemcsak' a kocsériak vészik meg, hanem a kör­nyékről, Jászkarajenőről, Ti- saakécskéről és Lászlófalváról is sokan betérnek a néhány éve felújított üzletbe. A szan­dál vásár július 26-dg tart. öles plakátok hirdették: jú­lius 18-án ingyenes konzerv- és Coca-Cola-kósóolóra várja a Nagykőrös és Vidéke Áfész a kocsériakat a helyi kisvendég­lőbe. Nos, a kóstolón sokan megízlelték' a nagykőrösi és más konzervgyárak közked­velt készítményeit. Akinek jól­esett a kóstoló, a művelődési házban egy hétig 30 százalék­kal olcsóbban vásárolhat kon- zervet. Az ízlésesen berende­zett kisteremben tizenhét fé­le termékből lehet válogatni. — Naponta kilenc órától délig, délután pedig kettőtől hatig tartok nyitva — mondja Laczi Zsuzsa, aki az élelmi­szervásár eladója. Már az els3 napon sokan megfordultak itt, s volt aki kétszáz forint érté­kű konzervet vásárolt. Nagy­kőrösön is volt ilyen akció, ott azért nagyobb volt a városiak érdeklődése. Ám újabban fa­lun is kelendő a konzerv, fő­ként azoknak a háziasszo­nyoknak a körében, akiknek Télórás ebédszünetjük van. Be­térnek ide, s most olcsóbb ké- szítméftyek között válogathat­nak. Az ebéd konzerwel gyor­sabban készül. „Több konzerv == több sza­bad idő!” — olvasom a falra kiakaszitott reklámról. A mon­dás igaz, sokan bevásárolnak szabad idejük gyarapítása ér­dekében, s a külföldi kempin­gezésre is gondolnak a kocsé­riak. A legkelendőbb áru a bolgár csemege uborka, az ecetes paprika, a székelygu­lyás és a camping sertéspör­költ. , ★ Kocsér, TÜZÉP-telep. Itt is most van az engedmények időszaka. Cement-, valamint ablaktokvásárra invitálnak a feliratok. A TÜZÉP akciója július 14-én kezdődött, s eddig cementből több mint 360 má­zsát vittek el. Az ablaktokok is kelendők. ★ Vásárok nyáron. Enged­ménnyel, olcsóbb árukkal. Ki­váló alkalom a takarékosság­ra, a meghirdetőknek is jó le­hetőség a forgalom növelésére. Borzák Tibor junk az életünkkel, / Ha fáj?” Az Ady-kötetekben persze megtaláltuk a választ is a kérdésre, sőt, biztatást is me­ríthettünk soraiból. Nem vé­letlen, hogy magam is a költő feltétlen hívei közé szegőd­tem, s későbbi írásaimban gyakran hódoltam géniuszá­nak. Volt idő, amikor ez so­kaknak nem tetszett. Hanem Huszár György em­lékezetes előadása óta, már az öregek is elfelejtették Rá­kosi Jenő támadó cikkeit, a fiatalok meg nem is tudnak ezekről. Annál inkább Ady Endréről s életművéről. Persze a változás nem volt zökkenők nélküli. Emlékszem, hogy 1921-ben is jelentek meg városunkban Adyt támadó írá­sok. Jelentősebb fordulatot az 1925-ös év hozott, amikor De­zső Kázmér polgármester né- hányadmagával megalakította az Arany János Irodalmi Tár­saságot, mely Ady Endre mű­veinek népszerűsítését is ma­gára vállalta. E nem is olyan könnyű munkában oroszlánrészt vál­lalt dr. Tőrös László, a társa­ság főtitkára és dr. lnárcsi Farkas László, a társaság első alelnöke. ö egyébként több előadást is tartott Adyról mint a legnagyobb magyar költők Megkezdődött a jelképes visszaszámlálás a Magyar Rá­dió szolnoki stúdiójában. Hol­nap, szombaton reggel 7 óra 0 perc 10 másodperckor kap­csolja a technikus az adótor­nyokat: Szolnokot és a köz­ponti 3. műsor URH közve­títőláncát. (A tíz másodperc a központi szpíkeré.) A szolnoki bemondó ezúttal — első ízben — románul kö­szön: Buna dimineata! (Jó reggelt!) Hangja hallható lesz — hét órától fél nyolcig — URH-sávon az egész ország-1 ban, a 222 méteres középhul­lámon pedig Békés, Csongrád, valamint Hajdú-Bihar román ajkú községeiben és Gyulán, a nemzetiség központjában. ' Maga a 30 perces idegen nyelvű műsor természetesen nem igényelné a különleges előkészületeket, a „vissza­számlálást”, ám a román adással egy időben — egyelő­egyikéről. Am még 1940-ben is kénytelen volt megjegyezni, hogy Nagykőrösön nehéz Ady Endréről szólni. Mindezek után kötelessé­günk az emlékezés és a tisz­telet virágait elhelyeznünk Huszár György gimnáziumi tanár neve és emléke mellé. Hiszen talán ő volt az első nagykőrösi, aki a nyilvánosság előtt ki mert állni az annyit mócskolt költő mellett. Nem sokat tévedünk, ha azt mond­juk, hogy rövid élete ellenére jelentős alakja volt városunk kultúrtörténetének, hiszen a diákok százait oktatta haladó nézeteire. Lecsapódó srapnel Huszár György kereken száz esztendeje, 1880-ban szüle­tett Nagykőrösön. Alsó és kö­zépiskoláit városunkban vé­gezte, majd 1906-ban a ko­lozsvári tudományegyetemen szerzett középiskolai tanári oklevelet, magyar és latin sza­kon. A nagykőrösi főgimnázium­ba 1907-ben hívták meg ta­nárnak, s ott oktatott igen jó eredménnyel 1914-ig. Ekkor bevonult katonának, s az olasz fronton szolgált. Éppen haza készült szabadságra 1915. október 15-én, s bajtársaitól búcsúzott, amikor egy lecsa­pódó srapnel darabokra tép­te. Ott temették el egy olasz faluban. Azonban sírját ké­sőbb felesége és négy árvája nem találta meg. Kopa László re kísérleti jelleggel — meg­kétszereződik, három óra hosszára bővül a szombati magyar adásidő is. Átmeneti­leg minden második szomba­ton — reggel hét órától fél tizenegyig — „egyenesben” ad a szolnoki stúdió a 222 méte­res középhullámon, kisujj nyi- ra a Petőfi skálajelzéstől. — És hogy mit ad? Az első alkalommal holnap, a közked­velt Rádióvíkend hosszú, de semmiképpen sem unalmas változatát ígérik a szerkesz­tők, Kutas János és Dalocsa István. Ebben a szolnoki stú­dió „hetilapja” és friss króni­kája ötvöződik a legkedvel­tebb zenei műsorokkal. Egye­bek között megismétlik benne a Ritmusrodeót, melynek min­den adására több száz válasz érkezik a popzene rajongói­tól. A Rádióvíkend — eddigi hagyományaihoz híven — bő­séges információval szolgál a helyi időjárási és útviszonyok­ról, ízelítőt ad a filmekből, ajánl hétvégi programot s ri­porterei nem maradnak le a délelőtti eseményekről sem. A szolnoki rádiósok kérik és várják, hogy a hallgatók megírják véleményüket a kí­sérleti adásokról, s javaslato­kat is tesznek, melyekkel még színesebbé, érdekesebbé tehe­tik a szombat délelőtti adá­sokat. (A stúdió címe: 5000 Szolnok, Kolozsvári u. 2.) Amennyiben a kísérletek tapasztalatai kedvezőek lesz­nek, és a hallgatók igénylik, 'Szolnok minden szombaton jelentkezik az Alföld kéthar­madán jól fogható 210 perces délelőtti adásával. Palatínus István Moziműsor Az áruló balegyenes: Szov­jet bűnügyi fám. Előadás kez­dete: 4 óra. A férfi, aki szerette a nő­ket. Színes, szinkronizált fran­cia filmvígjáték. <16 éven fe­lülieknek!) Előadás kezdete: 6 és 8 óra. Köszönetnyilvánítás. Köszöne- tünket fejezzük ki. mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, jó szomszédoknak. akik szeretett feleségem, édesanyánk, nagy­anyánk. dédanyánk. Bojtos Já- nosné temetésén megjelentek, sír­jára koszorút, virágot helyeztek, mély gyászunkat enyhítem igye­keztek. Férje és családja. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hlrlar" Száz éve született Emlékezetes előadás Adyról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom