Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-24 / 172. szám

nagykőrösi x^cMa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM 1080. JÚLIUS 24., CSÜTÖRTÖK Zizegő szobadíszek Eltűnt színes szalmavirágok Napsugárka a kacsért, cbonyi határban A városi piacok virágáru­sainak kínálata általában két ok miatt érdekli a szakem­bert: árulkodik az illető hely anyagi jólétéről és jelzi a la­kosság ízlését, növényismere­tét. Enntk a meggyőződésnek a birtokában szívesen nézelő- dök a ceglédi piacon, ahol időről időre bizony nagy mennyiségben tűnik fel fes­ten virág. Tulajdonképpen ez még nem is lenne baj. De, hogy a szépséges szalmavirá­gok ritkaságszámba mennek — ez kicsit lehangoló. Festve kedvesebb? Az Alföld laza homoktala­jai és egyes szárazkötésben használt laj számára pedig a szikes főietek alkalmas ter­mőhelyek lehetnének. Ezen a vidéken alig ismerik, s ha ismerik is, szívesebben ve­szik meg a festett bogáncsot és más cifra furcsaságot! Hazánkban több fajt ter­mesztenek a száraz virágok közül. Érdemes lenne erre felfigyelni, hisz népgazdasági szinten sem csekély ezen vi­rágoknak a jelentősége: szá­mottevő exportcikk a száraz virág! Ismerek olyan intéz­ményt a Dunántúlon, mely — noha közművelődési in>- tézknény — a dologi kiadá­sok nagy részét a száraz vi­rágok exportjából teremti elő. Fejjel lefelé szárad A papírvirág (ammobium) ausztrál eredetű faj, 50—60 centiméter magas a virágszá­ra, az egyes virágok 1—2 cen­timéter átmérőjűek. Palántá­zással szaporítható, akárcsak a legtöbb szalmavirág. A bel­ső (kög)-virágok nyílásakor vágják ezt, majd kötve — virágával lefelé — függesztve szárítják. A nyelves virágok fehérek, a kögvirágok sárgák. A gombvirág (gomfrena) ritkább ugyan hazánkban, bár szurkos, szikes és száraz he­lyeken kiválóan díszük. Kö­rülbelül 30 centiméter ma­gas, nagy színváltozatszám Hatszögletű, kicsi kuckó Bizonyára örülne Gaál Dénes bátyám, ha látná, megvan még, ép és virul az a hatszögletes, már­ványlapokkal borított falú kicsi épület, amelyet 1928- ban építtetett. Megvan, tiszta kívül-belül. S ahogy a kicsi „kuckó” mostani bérlője, Balogh Sándorné mondja, meg is lesz, míg világ a világ, hiszen védett épületnek nyilvánította a nagykőrösi tanács. Nem is bántja senki ezt a városi színfoltot, s belül is, akár­ha patikában volna az ember: rend és tisztaság a polcokon, a padlókon, ha egyáltalán észre lehet ven­ni a talp alatti területet, annyira kicsi ez az éoület. Trafiknak méginkább. Mert trafikot „üzemeltet” a helyi áfész ebben az ap­ró helyiségben, de a do­hányáru mellett — mint a bazárban -r lehet kapni postai értékcikkeket, beje­lentőlapot, okmánybélyeget. S körösi pipát, havannai szivart, osztrák tűzkövet is. Balogh Sándorné töltőtol­lakat, golyós- és rostiróno- kat is árul. — Ismerik a városban ezt a trafikot? — kérdezem a jókedvű asszonyt. — Mint a huzatos kály­hát! — nevet. — Mert olyan huzatos ez a kis lak- hangyi, hogy legszíveseb­ben mindig kinn ülnék, ha igazi nyarunk lenne. Szó­val, minden vicc nélkül, valóban ismerik, hiszen a környéken nincs trafik, s az emberek apró-cs.eprő vásárlásaikat szívesen inté­zik egy helyen, például itt. Persze, nem lenne igazi hely, ha nem lenne hiány­cikk ... Nagyon keresik a hullámcsatot, a hajneccet, s bizony, jó néhány nagy­kőrösi azért kócos, mert nem kapott fésűt. És az át­utazók ... itt vannak a ké­peslapok. Nézze. milyen szép a mi városunk.. ., hát igen az átutazók. Azok már messziről lesik, mi az a kakastaréjos, hatszögletű epület, ott a könyvesbolt előtt? — Képzelje — hajol kö­zelebb, szinte súgva mond­ja, bár nincs mellettünk senki — vannak olyan kun­csaftjaim, hogy na! Orvo­sok ... tanárok ... ügyvé­dek. Volt, aki tizenkétezer forint értékű árut vitt. Érti maga ezt? Szinte kirá­molta a boltot. De vannak „szegényemberek”, akik négy-öt cigarettát szeret­nének venni, de csomagból nem bontok. Persze, mond­juk meg őszintén, nem is olyan szegények ők, csak- hát a Kalamárisban elfo­gyott a pénzük. Jönnek a gyerekek is. azt mondja az egyik tízéves: Apuka kül­dött, ott áll a sarkon, tes­sék adni egy Fecskét. Adok neki. s látom: három mé­terrel arrébb kínálgatja pajtásait, aztán ő is rá­gyújt. Huszonöt-harminc évvel ezelőtt törvény til­totta, hogy tizennégy éven aluliaknak gyufát, cigaret­tát adjunk... Balogh Sándorné kívülről sorolja a vásárló emberek neveit, családi állapotukat, gondjaikat, ismeri örömü­ket is. Ötödik éve dolgozik Gaál Dénes kereskedő egy­kori boltjában, azelőtt a vendéglátóiparban koptatta az asztalok közötti „prszág- utat”. S öt év alatt szinte „fölfuttatta” ezt az apró üzletet: akkor 53, most már 95 ezer forintos havi forgalommal dolgozik. Sokan vásárolnak tőle ki- és bejelentő lapokat is, hamar megtudja, ki érke­zett, ki távozik Nagykörös­ről. Megtudja, ha akarja. De Balogh Sándorné első­sorban kereskedő, aki épp­olyan tisztelettel beszél haj­dani elődjéről. Gaál Dénes- röl, mint a mostani vevők­ről, vagy a hatszögletű, kakastaréjos, Deák téri ki­csi kuckóról... (besze) jellemzi, a fehértől a sötétli­láig. A szalmarózsa (helikrizum) jobban ismert, noha dél­ázsiai eredetű. Homokos ta­lajba érdemes palántázni, a hosszú, meleg nyarat kedve­li, meleg és esős tavaszokon a hervadásos gomba betegsé­ge szinte teljesen kipusz'títja. Nagyon értékes, újabb üzemi adatok szerint a vágott sabó- szegfűvel vetekszik termesz­tésének gazdaságossága. A napsugárka (helipterum) kögvirágai sárgák, barnás színűek, a sugárvirágok fe­hérek, rózsaszínűek. Kevésbé ismert mint a sóvirág, amely vadon is él hazánk szikpusz­táin, így Kocsér környékén, Farmos mellett és a 4-es mű- út köztelében, Abony felé. Díszesebb változatai mediter­rán eredetűek, de a hazai ho­nosak is igen mutatósak. A magja kiválóan beérik Ma­gyarországon, ezért nagyon keresett cikk, 1000—1500 fo­rintot is adnak kilójáért A divatos ikebana kelléke A vasvirág termőhelye a kopáros sztyeppéken találha­tó, főleg a piros, lilás és a sárgásfehér változatai ismer­tek. A helybevetést (magról) leginkább ez a faj tűri. Mivel Cegléd környékén nem nagyon foglalkoznak a szárazkötészeti virágok ter­mesztésével, feltétlen indokolt és érdemes volna vele fog­lalkozni. Az ikebana — a művészi növénydíszformálás fontos kelléke ez. Bizonyára megszeretik a lakásdíszítők és árusok is egyaránt. S. D. Moziműsor Az áruló balegyenes. Szov­jet bűnügyi film. Előadás kezdete: 4 óra. A férfi, aki szerette a nő­ket . Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. (16 éven felülieknek!) Előadás kezdete: 6 és 8 óra. Kanális lett a Kőrösér A környezetvédelem feladatai Megjött a locsolóautó, várják a seprőgépet Intő jelek figyelmeztetnek: nem folytatódhat büntetlenül környezetünk pusztítása. A kormány 1976-ban megalkot­ta az emberi környezet védel­méről szóló törvényt, amely megszabta az! ezzel összefüg­gő feladatokat. Minden okunk mqgvan rá — itt Nagykőrösön is —, hogy késedelem nélkül cselekedve próbáljunk javí­tani helyzetünkön. Ez indo­kolta, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága leg­utóbbi ülésén a környezetvé­delem helyzetéről tárgyalt, e témakörből külön is kiemel­ve a köztisztaság kérdését. A példák sora mutatja, bő­ven van tennivaló. A Kőrös­ér medrében valaha kristály- tiszta víz csörgedezett, ma már szinte kanálisnak szá­mít. Erősen szennyezi az ipa­ri üzemekből kivezetett fel­színi csapadékvíz, a kon­zervgyárból származó para­dicsomlé és a tejüzemből ki­kerülő savó. A szükségesnél szerényebb hatásfokú szenny­víztisztító tartalma sem ja­vítja a vii tisztaságát. A Kö- zép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság rendszeresen el­lenőrzi a szennyezettség mér­tékét, és automatikusan ki­szabja az esetenkénti bírsá­gokat. Ez azonban vajmi ke­veset változtat a helyzeten. A városi szennyvíztisztí­tó telep beruházási prog­ramja tavaly elkészült. Első ütemként 1985-ig meg kell épülnie egy hat­vanezer köbméteres me­dencének. A második ütem tervei tíz év múlva valósulnak meg. Az egyre növekvő városban ad­dig is számítani kell a jelen­legi gondokkal. Erre vall, hogy napjainkban 13,5 kilo­méter a szennyvízcsatorna-há­lózat hossza, s 1900 az ebbe bekapcsolt lakások száma. Ez alig 18 százaléka ai otthonok­nak. A többi helyen derítők­be jut a szennyvíz, s ez által a felszín alatti vizeket veszé­lyezteti. A levegő tisztasága szem­pontjából a város belterülete védett körzetnek számít. E téren nem mutatkoAiak kü­lönösebb gondok, bár a köz­ponti fűtés kazánjaihoz tar­tozó kémények hellyel-közzel szorgalmasan pipálnak. Az MTESZ azt vizsgálja, hogy milyen kisebb beruházással lehetne csökkenteni a koromszennye­zést. Az előírásokat figye­lembe veszik az új ipari üze­mek telepítésénél és a meíg- levők rekonstrukciójánál egy­aránt. A tájvédelem terén is megtették az első lépést: ter­mészetvédelmi területté nyil­vánítva a Strázsadombot. Ha­sonló módon kívánják oltal­mazni a Pálfát és a Basa­fát is. A zöldterület gyarapítása érdekében további elgon­dolásokat tartalmaz a vá­ros általános rendezési terve. A Pálfája alkalmas parkerdő az üdülésre, kirándulásra. Idővel ott száz személyes kem­pinget, ötven személyt befo­gadó turistaházat, vendéglőt és ifjúsági tábort alakíthat­nak ki. A Kőrösér város fe­lőli szakaszán ugyancsak parkerdő helyét jelölték ki. A köztisztaság terén külö­nösen fontos tennivalók van­nak, Hulladékot csak az arra kijelölt helyen szabad el­helyezni, megsemmisíteni. Szállítását úgy kell megol­dani, hogy a környezetet ne szennyezze, fertőzze. Az et- zel kapcsolatos feladatok a városgazdálkodási vállalatra tartoznak. A tanáccsal kötött szerződés alapján takarítják a város útjait, gyűjtik a sze­metet. Az úttisztítás jelenleg mélg a hagyományos mód­szerrel folyik. Nyolc utca­seprőt foglalkoztat a vállalat, ám tőlük aligha várható el, hogy a belterület 222 ezer négyzetméternyi burkolt fe­lületét rendben tartsák. A városi tanácstól kapott pénzből egy önfelszedő sep­rőgépet vásárolnak, amelyet jövőre kapnak meg. Ha meglesz, a munkaerő átcsopor­tosításával több gondot for­díthatnak az átereszek, eső­vizet gyűjtő aknák tisztításá­ra is. A városbeliek örömé­re egy hónappal ezelőtt meg­érkezett az új locsolóautó, amely maradéktalanul betöl­ti feladatát. A szemétgyűjtés, -szállítás céljaira egy kuka­kocsija van a városgazdálko­dásnak, amely a lakótelepe­ket és. a főútvonalakat jár­ja. Mivel összesen 137 ut­cából kell elvinniük a házi­szemetet, három nyitott rak­felületű teherautót is hasz­nálnak. összesen 4200 lakás­ból hordják a hulladékot. Sajnos, helytelen gyakorlat­ként meghonosodott, hogy a város különböző pont­jain egyes felelőtlen sze­mélyek illegális szemétle­rakó-helyekkel csúfítják el a közterületet. Ezek eltakarítása is a válla­latra vár. Ezen úgy pró­bálnak változtatni, hogy — a lehetőségekhez mérten — még több utcát bekapcsolnak a szervezett szemétszállításba. Az összegyűjtött hulladék a Kecskemétre vezető út mel­lett, a használaton kívüli tég­lagyári agyaggödrökbe ke­rül. Ott még két év alatt összegyűlő mennyiségnek van I hely. A továbbiakban újabb ' gödröt töltenek be ily mó­don. A távlati tervek szerint a későbbiekben Csemő tér­ségében jelölnek ki egy sze­méttelepet. T. T. Nagy siker volt Magyar nóta a Hangulatban Az áfész az egyre népsze­rűbbé váló Bajza utcai barát­ságos Hangulat eszpresszójá­ban irodalmi és nótaesteket rendez. Ilyen nagy sikerű, szép ma- gyarnóta-est volt a napokban is. Ezúttal Urbán Kati és Boj­tár Imre volt a nagykőrösiek vendége. A műsor szépségét fokozó zongorakíséretet Lel­kes Péter zongoraművész, a kö­rösi közönség régi kedves is­merőse adta, aki szellemes konferanszával is emelte a jő hangulatot. A szünet közben beszélget- helybeíT'szervezete ,tü?k * nóteénekesek­Kati Bojtor Imre felesége. Egy kislányuk van, aki most vég­zi a Zeneművészeti Főiskolát. A muzsika hozta őket össze, zenei tanulmányaik során is­merkedtek meg. Bojtor Imre Budapesten, a vasutasok zene­iskolájában tanít, közben egész., évben járják az országot. Az éneklés nekik is öröm, a ma­gyar dal szinte lelki szükség­letük. A nagykőrösiek szere­tik a magyar nótát, ezért ide mindig szívesen jönnek — mondták. A nótaest közönsége most is elismeréssel nyilatkozott a hangulatos nótaestről s a jó kel. Megtudtuk, hogy Urbán kiszolgálásról. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT— SPORT Útiörő-sakkoümpián Elmaradt előadás Hová lett az utazó cirkusz? Nemrégiben csodálhattuk a televízióban a „Sztárok cirku­szát”. Világhírű filmszínészek kápráztatták a nézőt koránt­sem amatőr produkcióikkal. Hét végére Kocsérra is cirkusz érkezett. Megjött egy lakóko­csi, műhelykocsival, s a kere­keken guruló istálló, egy pó- niló-családdal. Szóval úgy lát­szott, hogy megérkezett az uta­zó cirkusz! Már magában ez a táborverés is érdekes látvá­nyosság a gyerekeknek. A min­dig úton levő, s mégis állandó cirkusz honfoglalása. A készü­lődés a vidám vasárnap estére pedig már valódi izgalom. Álltak a vázak, néhány vas­rúd magasodott az ég felé. Már csak ponyva kellett volna, hogy kezdődjenek az attrak­ciók. A lakókocsiban vasár­napi ebéd főtt. Ám a cirkusz többi tagja nem jött. Még es­te hatra, az előadás kihirde­tett időpontjára sem. „— Valami közbejöhetett, Pesten! — magyarázkodik az egyetlen itt lévő cirkuszos csa­lád. Ma már nem lesz előadás.” Hétfőn sem volt. Kedden sem. Egyszerűen nem jött sen­ki sem a faluba. Nem volt vi­dám est, nem űzte el a gondot a cirkuszi bohóckodás, a flit- teres csillogás. Mert közbejött valami. Az utazó cirkusz Ko- cséron még csak át sem uta­zott, nemhogy előadást tartott volna. Az elmaradt szórako­zást napok múltával sem pó­tolták be. Még azt sem tud­tuk meg, kik ők, mi a társu­lat neve? A „névtelen” cir­kusz követei kénytelenek vol­tak szép csendesen elutazni a következő szereplésük színhe­lyére, jó 15—20 kilométerrel arrébb, egy másik faluba. Hátha, ott még előadást is tartanak! B. T. Zánkán, a Balaton melletti úttörővárosban, kéthetes tábo­rozással egybekötve rendezték a XVI. nyári úttörőolimpia országos sakkdöntőjét, össze­sen 126 pajtással, négy kategó­riában. Az úttörőknél a me­gyék 1—2. és a főváros 1—4. heiyezeettjei vetélkedhettek. A tízfordulós svájci rendszerű viadalon naponta 2—2 partit kellett lejátszaniuk. Általános volt a megállapítás, hogy a fiataloknál a sakkelmélet szín. vonala jelentősen emelkedett. A hat fős Fest megyei gárda két tag.ii városunk­ból került ki. Az úttörő fiúknál Zöldi Zol­tán (Nagykőrösi Petőfi Sándor Ált. Isk.) a 41 fős mezőnyben jól kezdett: első hat játszmá­jából négy pontot gyűjtött. A nehéz sorsolás miatt ekkor egy hullámvölgy keletkezett. A hajrára összeszedte magát, s bár ekkor már lázasan igyeke­zett, 5 és fél ponttal végül a 13. helyen végzett, a nagyon szoros mezőnyben. Zöldi most ötödször (kétszer kisdobos­ként és háromszor úttörőként) volt ott az országos döntőben, s még csak most végezte a he­tedik osztályt. Az úttörő lányoknál 42-en viaskodtak. Farkas Ildikó (Nk Kossuth Lajos Ált. Isk.) az elején erős ellenfelekkel ke­rült össze, később feljavult és 4,5 pontjával 28. lett. A fiú csapatversenyben a Pest megyeiek 14 összponttal a 11., a leányoknál 12,5-del a 14. helyen végeztek (a pontok zömét a két körösi pajtás gyűjtötte). A táborozás másik részében a részvevők találkoztak a ma­gyar sakkélet reprezentán­saival, akikkel szimultán já­tékban vetttek részt. A kis sakkozó kellemes élmények­kel térhettek haza. Diák túravezetők Nagymaroson nyolcnapos táborozással egybekötve kö­zépiskolás országjáró diákkö­rös túravezetőket képeztek ki. A 40 Pest megyei fiatalból hú­szán vizsgáztak sikeresen. He­gedűs Eszter nevelő oktató­ként és három fiatal részvevő­ként volt ott a Nagykőrösi Arany János Gimnáziumból. Üj kispálya A Kossuth Lajos utcai lakó- i telepen, az építkezéssel párhu­zamosan, aszfaltos, bekerített kispálya is létesült. Az új la­kók és gyermekeik a nap több időszakában is lelkesen kerge­ti ott a labdát. Újabb csepeliek jönnek Július 27-től augusztus 9-ig húsz, csepeli sportiskolás ifjú. sági labdarúgó is jön edzőtá­borozni Nagykőrösre. Szállás­helyük nekik is a Toldi Mik­lós Élelmiszeripari Szakközép- iskolában lesz, edzéseik szín­helye pedig a Kinizsi-sport­telep. S. Z. ISSN 0IT3—2708 (NafiVkGrflsl Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom