Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-24 / 172. szám
VÁ A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA 1980. JÚLIUS 24., CSÜTÖRTÖK XXIV. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM Varrónők lesznek Tanutók szakmai gyakorlaton Többféle kedvezményi is kapnak Az elmúlt év szeptemberében a 204-es - számú Kilián György Ipari Szakmunkásképző Intézetben 13 diáklány kezdte meg tanulmányait a varrónői szakmában. A korábbi évben sem volt sokical magasabb a jelentkezők aránya. S ami meglepő, az időközben 12 tanulóra csökkent csoportban egyetlen egy sem akad, aki helybeli lenne. Valamennyien a váci járás közelebbi vagy távolabbi községeiből járnak be a városba, sőt, néhány Nógrád megyei lány is akad közöttük. Számúikra júniusban csak az iskolai tanév fejeződött be, mivel a nyár egy része szakmai gyakorlattal telik, s tulajdonképpen csak augusztusban kezdődik igazából a szünidejük. Vagyis életük első olyan évébe léptek, amikor minden reggel megszólal az ébresztőóra, s dolgozni mennek. Könnyű vagy nehéz megszokni a rendszeres munkát? Milyen érzés tudni, hogy felelősek azért, amit csinálnak? A kérdésekre a Váci Kötöttáru- gyárban kerestünk választ. Diákszemmel — Az utóbbi években a varrónői szakma is igen sóikat fejlődött. Tulajdonképpen ez tette indokolttá, hogy a tanulóidő a korábbi két évről háromra emelkedjék — mondotta Király Tamás, a Kötöttáru- gyár személyzeti osztályvezetője. — Ez az utolsó évfolyam, amikor a képzés kétéves. Akik szeptemberben kezdenek az iskolában, már három évig lesznek diákok... Ök 12-ten azonban még „szerencsések”. Legalábbis így gondolják, pedig bizonyára számukra is lesz valamilyen szakmai tanfolyam, amely elősegíti, hogy ne kerüljenek hátrányba a később végzőkkel; A csoportból három tanulót választunk ki, mondják el ők a tapasztalataikat; Nemecz Zsuzsanna: — Ácsáról járok be. Kicsit messze van, a közlekedés sajnos nem a legjobb. A koránkelést megszoktam és a munkafegyelmet is. Én még általános iskolás koromban határoztam el, hogy ezt a szakmát választom, s eddig nem is bántam meg. Ha elvégeztem az iskolát, szeretnék estin, vagy levelező tagozaton továbbtanulni... Kristóf Éva: — Engem az egyik barátnőm beszélt rá, hogy ezt a szakmát váíasz- szam. ö is itt a Kötöttben dolgozik varrónőként. Ügy gondolom, hogy jól választottam, bár ezt még kicsit korai megítélni. Szokolyáról járok be. Itt a gyárban reggel hatkor kezdünk, s délután kettőig tart a munkaidőnk. Azért dolgozunk nyolc órát, mert vállaltuk, hogy ledolgozzuk a szombati munkaidőt' is. Gömöri Erzsébet: — Én is az általánosban kedveltem meg a varrást, végül ezt a szakmát választottam. Itt a gyárban különféle konfekciókat készí- tünk. Gyermekpantallókat, melegítőket, ruhákat. Sajnos, előfordul, hogy rossz a szabás, s ez bizony megnehezíti a munkát. Keszegről járok be. Szeretem az itteni közösséget, a munkát... Társadalmi ösztöndíj A diákok, kettő kivételével, szerződést kötöttek a Kötöttárugyárral, amely szerint a szakmunkásvizsga után még két évet kötelesek itt eltölteni; A gyár ezt, a tanulmányi eredmény után járó ösztöndíjon felül, még 400 forinttal honorálja. Nem nagy összeg, de_ egy diáiknak ez is sokat számít. Nem beszélve az iskolától és a gyártó] kapott kedvezményekről, mint például a tanulóbérlet vagy a szinte ingyenes ebéd. A tanulók az üzemben külön műhelyben dolgoznak, s így tulajdonképpen csak felületes a varrónőkkel való barátságuk. A varrodából leválasztott helyiségben 15 villany- gép kapott helyet, ennyi volna a teljes létszám. Hevér Ágnes két éve foglalkozik szakmunkástanulókkal, korábban ő maga is varrónőiként dolgozott. Diákjai közül 'néhányam szigorúnak tartják, míg másoknak nem ez a véleményük. — Sajnos, mindig , akad néhány renitenskedő. — mondja az oktató. Megesik, hogy néha eleresztem a hangom, ha fegyelmezetlenek, súlyosabb esetekben pedig az írásbeli figyelmeztetés sem marad el. A szorgalmas tanulók időnként nagyon kellemes, kedves meglepetésekkel örvendeztetnek meg. A korábbi csoport, valamivel szorgalmasabb volt. közülük sokan itt is maradtak a szakmunkásvizsga után. Persze ezek a lányók is meg fognak komolyodni. Amikor maid fizetésért kell dolgoziuk, egészen más emberek lesznek... A többség marad A Váci Kötöttárugyárban a varrónői szakma nem tartozik a meghatározó jellegű foglalkozások közé. A tanuló- létszám változó. Vagy azért, mert egyik-másik lány az első néhány hónap után úgy dönt, hogy más foglalkozást választ, de akad olyan is, aki az iskolapadot az anyasággal váltja fel... — Évente egy-két tanuló marad ki az iskolából, s bontja fel a szerződést a gyárral. A szakmunkásvizsga után azonban a legtöbb itt marad nálunk. A szorgalmasabbak, ügyesebb kezűek többsége a mintavarrodánkba kerül, a többi a kiegészítő varrodába. Idén például a konfekciós tanulóknál 13-an, a kötősöknél 4-en végeztek — . magyarázta Király Tamás. — Ebből a létszámból mindössze ketten mentek máshová dolgozni. Tény, hogy akik szorgalmasak, azok megtalálják a számításukat ... Csitári János A második félévtől Növekedett a termelékenység Kerényi László, az Egyesült Izzó Váci Gyárának igazgatója egy nyilatkozatában az év első hat hónapjáról és a második félévi tervekről beszélt, Elmondta, hogy a fénycsőgyártásban némi lemaradás mutatkozik. Ennek oka többek között az, hogy igen sok változás volt a Sebes Imre úti üzemben az első félévben. Több gépsort átszereltek új technológiára, s az első félév eseménye volt a germicid- lámpa-gyártás beindítása. Komoly gondot okozott a megfelelő színű fénypor hiánya, így típuselosztásban sem teljesíthették azt, amit a kereskedelem várt tőlük. A közelmúltban a fényporellátás javult, s remélik, hogy lemaradásuk a második félévben behozható. Az ólomüveggyártásban túlteljesítették a tervet. Ebből a termékből még terven felüli exportot is sikerült előállítani. Az első félévi átszervezéssel csökkent az alkalmazotti létszám. Az egy dolgozóra jutó napi termelési érték 13 százalékkal nőtt, ennyivel emelkedett a gyár termelékenysége. A létszámnak több, mint 8 százalékos csökkenése mellett a teljes termelési ér téket 1,5—2 százalékkal növelték az adott időszakban. A második félév feladatai között a legnagyobb , lesz az új, nagy teljesítményű fénycsősor beindítása. Irány: Vác A nyári hónapokban mind több társasgépkocsi érkezik Vácra, s hozza a kirándulók sokaságát a Dunakanyar ipari városába. Legutóbb a a martonvásári nyugdíjasklub tagjai ismerkedtek Vác nevezetességeivel. Itt járt a Békéscsabai 1. számú Általános Iskola 69 diákja is és a két- útjuk során megtekin- városunkat.' napos tették Százezres alap A fiatalok érdekéken Ifjúságpolitikai Bizottság a vízműnél Sződön kezdődik az aratás Kedvezőek a talajviszonyok A hét végén megindulnak a gépek A váci járás egyik legnagyobb gabonatermelő szövetkezetében, a sződi Virágzó Tsz-ben is központi helyet foglal el a szeszályeskedő időjárás, amely még mindig akadályozza az aratás megkezdését. Az utóbbi két nap heves szélviharai, s a lehullott csapadék különösebben nem okozott károkat a gabonatáblákon. Mint Vinczédi Péter növénytermesztési főágazatveze- tőtől megtudtuk, -szerdán a talajviszonyok már megfelelőek lettek volna, de a gabona szára, még túlságosan nedves volt, így a kombájnok azt nem tudják levágni. A 830 hektárnyi kenyérnek való közel 70 százaléka javított fajta, A búzatermés két- három mázsával valószínűleg meghaladja a tervezettet. Legalábbis ezek a jelenlegi kilátások a vácrá- tóti és a sződi határban levő táblákon. Ha jelentősebb csapadék nem hullik, a szövetkezet hat kombájnja egy-két napon belül munkába áll, mivel a szemek érettségi foka már megfelelő. Egyedül a nedvességtartalom okoz gondokat, s mivel a melegszárítás rontana a gabona minőségén, így a szerencsésebb megoldás az, ha csak a hét második felében állnak munkába a gépek. Cs. J. A Dun-amenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Ifjúságpolitikai Bizottsága valamennyi 30 évesnél fiatalabb dolgozó érdekét képviseli. A bizottság, a KISZ-ve- zetőséggel együttműködve, a KB irányelvei szerint kialakított munkaterv alapján dolgozik. Kiss Benedek Beáta tájékoztatása szerint a munkatervnek három fő pontja van; Kapcsolattartás' a gyes-erv levő kismamákkal és a sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatalokkal. a pályakezdő fiatalok beilleszkedésének segítése, az érdek véd ei-em, a kollektív szerződés fiatalokat érintő pontjainak a megvizsgálása. A Vízműveknél az Ifjúságpolitikai Bizottság 100 ezer forintos ifjúsági alappal rendelkezik. Ezt az összeget az egyes üzemegységeknél a különböző közösségi megmozdulások, tervek támogatására használják fel. A felhasználásról a területileg illetékes KISZ-titkár és a helyi IB-tag dönt,, az érdekeltek bevonásával. A felhasználásra vonatkozó javaslatokat a fiataloktól várják, meft a vállalat nagyon széttagolt, nagy a távolság például Baja és Vác között. Iván Gábor, a KISZ központi alapszervezetének új titkára minden segítséget megad a A szakszervezet idén is több olyan rendezvényt kezdeményez, amelyhez csatlakozhatnak a vízművek ifjú sportolói is. . A ,májusi úszóverseny és a júniusi kispályás labdarúgás után — a Regionális Vízművek sporttalálkozói kapcsán — augusztus 20-án Szentendre ad helyet az Alkotmány Kupa férfi kispályás labdarúgóprogramjának. Szeptember 14- én csillagtúrát szerveznek s Lajos-forráshoz. Gondosabb munkával Különleges cement Kifutópálya betonozásához Különleges minőségű cementet gyárt a Ferihegyi repülőtér kifutópályáinak betonozásához a Hejőcsabai Cementgyár. A hazai’ szabványtól eltérő minőségű cement szilárdsági tulajdonságai ugyan, megegyeznek a gyárban készülő 450-es cementével, de egyéb tekintetben, például a kötési időben, a finomságban, tó- ' vábbá a szabad mésztarta-» lomban eltérnek attól. A különleges minőségű ce- „„„ ment gyártása nagyobb oda- reális 1 figyelést, gondosabb munkát | kíván a legnagyobb és egy-ik I legkorszerűbb hazai cement- A fiatalok életében jelentős gyár technológiájának kezelőijavaslatok megvalósításához. szerepet kapott itt is a sport. I tői. Tudományos munka elismerése Dr. Inczédy Jánossal, a kémiai tudományok doktorával, a veszprémi Vegyipari. Egyetem közelmúltban kinevezett úl rektorával beszélgetett Szegő Miklós, a Magyar Rádió győri stúdiójának munkatársa. A rektori ’ kinevezés mellett a riport azért volt időszerű, mert dr. Inczédy János az ioncserélők kémiája és az ioncserélő kromatográfia terén végzett munkájáért idén Állami díjat kapott. Az ismert nevű tudós váci születésű. A váci gimnázium tanulója volt, s a budapesti Műszaki Egyetemen 1946-ban szerzett diplomát, öt évig üzemmérnökként dolgozott, s ezek az évek kedvezően segítették későbbi tudományos munkáját is. Szerényen beszélt a megtett útról, eddig megjelent 100 tanulmányáról, 12 újításáról, a szépen ívelő pályáról, amelynek' jelentős állomása volt az Állami díj átvétele. Váci rokonai, iskolatársai, barátai vele együtt örülnek sikerének. P. R. Helve nőt éve Az áramszolgáltatás fejlődése A váci piactéren felállított petróleumlámpák a múlt század végén. Archív fotó. Lapunk hasábjain Papp Rezső tollából nemrég igen érdekes cikk jelent meg Vác áramszolgáltatásának hetvenöt évéről. Talán éppen ennek hatásába többen kutatni kezdtek ebben a témakörben levéltárakban, emlékeikben és olyan, eddig ismeretlen adatokra bukkantak. 1879. október 21-én villant fel Edison laboratóriumában a világ első villanyizzója. 1882. szeptember 4-én helyezték üzembe Amerikában a világ első villamosművét és ugyanez év október 4-én Rozdonyi Sándor, majd két nap múlva Edison magyar munkatársának. a telefonhírmondó feltalálójának, Puskás Tivadarnak testvére. Puskás Ferenc már villany világítási bemutatót tartott Vácott. Ennek ellenére csak 1904. február 25-i tanácsülésen határozták el Vácott a villany bevezetését. Mellette 50, ellene 17 tanácstag szavazott, 7 tartózkodott a szavazástól és 22 városatya a napirend befejezése előtt elhagyta a tanácstermet. Az első fények a városban 1905. december 2-án délután öt órakor világították meg az utakat, tereket, házakat. Az addigi 25 közvilágítási petróleumlámpa helyett, az új 342 közvilágítási lámpatest „fényárba” borította a várost. Magánházaknál háromezerháromszáz izzó világított. Ekkor a város lakóinak száma 17 ezer volt. Az első villanytelep helyéül a kiküldött bizottság a mai vásárteret javasolta. Ezt többen ellenezték, és a villamosművet a mai fürdő helyén óhajtották fölépíteni. Végül a villanytelep a mai Híradás- technikai Anyagok Gyára területén épült föl. Az l. világháború után a városi villamosmű már nem tudta az igényeket kielégíteni, ezért a városi tanács az egyik országos áramszolgáltatóval kötött szerződést, aki 1929-bén fölépítette a Damjanich téren a transzformátorházat. ' A városi tanács a város villanytelepét a HAGY elődjének, a Horganyhengermű Rt-nek adta el. A szerződés szerint az országos áramszolgáltató 1930. január 1-től adott volna villanyt a városnak, de 1929. november 5-én a városi villamosmű rozoga gőzgépének főtengelye eltört, a városban kialudtak a fények. A transzformátorházban a hátralevő munkákat gyorsan befejezték, és 1930. január 1. helyett 1929. november 7-én délután egy órakor átkapcsoltak az országos áramszolgáltató vonalára. . A harmincas években az ország egész területén leszállították az áramdíjat, csak Vácott nem. A drága villanydíj miatt az egyik textilgyár lemondta a városban történő letelepedését, mely négyszáz családnak adott volna megélhetést, kenyérkereseti lehetőséget. A kereskedők is elégedetlenkedtek, sztrájkba léptek: nem világították ki kirakataikat, mely következtében az utcák sötétben maradtak. Az elégedetlenség megingatta az áramszolgáltató tröszt igazgatói és a város polgármesteri székét is. Az új polgármester kénytelen volt a város költségvetésének terhére az áramdíjat csökkenteni. A kormány 1940-ben kiadta a villanyvilágítás korlátozásáról szóló rendeletét, amely szerint a közvilágítást 25 százalékkal kellett csökkenteni. Ekkor derült ki, milyen rossz a város közvilágítása. Nyolcvanöt lámpát kellett kikapcsolni, tehát a város közvilágítása 1905 óta nem fejlődött. A város sötétbe burkolózott. 1945. december 8-án az utcai harcok következtében a vezetékek és a transzformátorok megrongálódtak, a város vil- lany nélkül maradt, de két hét múlva egy gőzgép, egy aggregátor és egy olaj transzformátor segítségével a vízműnek már áramot adott a transzformátorház. Az áramszolgáltatás 1945 június végén teljes üzemmel működött. 1962-ben a város közvilágítása a Pest megyei városokhoz képest a legalacsonyabb (belterületi utak hosszának 75 százaléka), a modern világításé lámpahelyek aránya 12 százalék. Ekkor a város tanulmánytervet készített, s azt következetesen megtartva az 1960- as évek végére Vác már a legkorszerűbb közvilágítással rendelkezett Pest megye területén. Az új városnegyedekben ostornyeles higanygőz- lámpák, a műemlékek környékén barokk lámpatestekbe vezetett higanygőzlámpák világítottak. Míg 19ft5-től 1940-ig csak 342, 1970-ben már 1 ezer 670 lámpa világított az utcákon. Jelenleg 3 ezer 840 lámpatest árasztja a fényt éjszakánként a belterület 89 kilométer hosz- szú útjain, s a 37 kilométer hosszú külterületi utakból is 13 kilométeren. Mészáros Gyula--------------------------------&— IS SN 0133—2359 (Váci Hírlap) ■