Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-24 / 172. szám

VÁ A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA 1980. JÚLIUS 24., CSÜTÖRTÖK XXIV. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM Varrónők lesznek Tanutók szakmai gyakorlaton Többféle kedvezményi is kapnak Az elmúlt év szeptemberé­ben a 204-es - számú Kilián György Ipari Szakmunkáskép­ző Intézetben 13 diáklány kezdte meg tanulmányait a varrónői szakmában. A ko­rábbi évben sem volt sokical magasabb a jelentkezők ará­nya. S ami meglepő, az időköz­ben 12 tanulóra csökkent cso­portban egyetlen egy sem akad, aki helybeli lenne. Vala­mennyien a váci járás köze­lebbi vagy távolabbi közsé­geiből járnak be a városba, sőt, néhány Nógrád megyei lány is akad közöttük. Számúikra júniusban csak az iskolai tanév fejeződött be, mivel a nyár egy része szak­mai gyakorlattal telik, s tu­lajdonképpen csak augusztus­ban kezdődik igazából a szün­idejük. Vagyis életük első olyan évébe léptek, amikor minden reggel megszólal az ébresztőóra, s dolgozni men­nek. Könnyű vagy nehéz meg­szokni a rendszeres munkát? Milyen érzés tudni, hogy fele­lősek azért, amit csinálnak? A kérdésekre a Váci Kötöttáru- gyárban kerestünk választ. Diákszemmel — Az utóbbi években a var­rónői szakma is igen sóikat fejlődött. Tulajdonképpen ez tette indokolttá, hogy a tanu­lóidő a korábbi két évről há­romra emelkedjék — mondot­ta Király Tamás, a Kötöttáru- gyár személyzeti osztályveze­tője. — Ez az utolsó évfolyam, amikor a képzés kétéves. Akik szeptemberben kezdenek az iskolában, már három évig lesznek diákok... Ök 12-ten azonban még „szerencsések”. Legalábbis így gondolják, pedig bizonyára számukra is lesz valamilyen szakmai tanfolyam, amely elő­segíti, hogy ne kerüljenek hát­rányba a később végzőkkel; A csoportból három tanulót választunk ki, mondják el ők a tapasztalataikat; Nemecz Zsuzsanna: — Ácsá­ról járok be. Kicsit messze van, a közlekedés sajnos nem a legjobb. A koránkelést meg­szoktam és a munkafegyelmet is. Én még általános iskolás koromban határoztam el, hogy ezt a szakmát választom, s ed­dig nem is bántam meg. Ha elvégeztem az iskolát, szeret­nék estin, vagy levelező tago­zaton továbbtanulni... Kristóf Éva: — Engem az egyik barátnőm beszélt rá, hogy ezt a szakmát váíasz- szam. ö is itt a Kötöttben dol­gozik varrónőként. Ügy gon­dolom, hogy jól választottam, bár ezt még kicsit korai meg­ítélni. Szokolyáról járok be. Itt a gyárban reggel hatkor kezdünk, s délután kettőig tart a munkaidőnk. Azért dolgo­zunk nyolc órát, mert vállal­tuk, hogy ledolgozzuk a szom­bati munkaidőt' is. Gömöri Erzsébet: — Én is az általánosban kedveltem meg a varrást, végül ezt a szakmát választottam. Itt a gyárban különféle konfekciókat készí- tünk. Gyermekpantallókat, melegítőket, ruhákat. Sajnos, előfordul, hogy rossz a szabás, s ez bizony megnehezíti a munkát. Keszegről járok be. Szeretem az itteni közösséget, a munkát... Társadalmi ösztöndíj A diákok, kettő kivételével, szerződést kötöttek a Kötött­árugyárral, amely szerint a szakmunkásvizsga után még két évet kötelesek itt eltölte­ni; A gyár ezt, a tanulmányi eredmény után járó ösztön­díjon felül, még 400 forinttal honorálja. Nem nagy összeg, de_ egy diáiknak ez is sokat számít. Nem beszélve az is­kolától és a gyártó] kapott kedvezményekről, mint pél­dául a tanulóbérlet vagy a szinte ingyenes ebéd. A tanulók az üzemben kü­lön műhelyben dolgoznak, s így tulajdonképpen csak felü­letes a varrónőkkel való ba­rátságuk. A varrodából levá­lasztott helyiségben 15 villany- gép kapott helyet, ennyi vol­na a teljes létszám. Hevér Ág­nes két éve foglalkozik szak­munkástanulókkal, korábban ő maga is varrónőiként dolgozott. Diákjai közül 'néhányam szigo­rúnak tartják, míg másoknak nem ez a véleményük. — Sajnos, mindig , akad né­hány renitenskedő. — mondja az oktató. Megesik, hogy néha eleresztem a hangom, ha fe­gyelmezetlenek, súlyosabb esetekben pedig az írásbeli fi­gyelmeztetés sem marad el. A szorgalmas tanulók időnként nagyon kellemes, kedves meg­lepetésekkel örvendeztetnek meg. A korábbi csoport, vala­mivel szorgalmasabb volt. kö­zülük sokan itt is maradtak a szakmunkásvizsga után. Per­sze ezek a lányók is meg fog­nak komolyodni. Amikor maid fizetésért kell dolgoziuk, egé­szen más emberek lesznek... A többség marad A Váci Kötöttárugyárban a varrónői szakma nem tarto­zik a meghatározó jellegű foglalkozások közé. A tanuló- létszám változó. Vagy azért, mert egyik-másik lány az első néhány hónap után úgy dönt, hogy más foglalkozást vá­laszt, de akad olyan is, aki az iskolapadot az anyasággal váltja fel... — Évente egy-két tanuló marad ki az iskolából, s bont­ja fel a szerződést a gyárral. A szakmunkásvizsga után azonban a legtöbb itt marad nálunk. A szorgalmasabbak, ügyesebb kezűek többsége a mintavarrodánkba kerül, a többi a kiegészítő varrodába. Idén például a konfekciós ta­nulóknál 13-an, a kötősöknél 4-en végeztek — . magyarázta Király Tamás. — Ebből a létszámból mindössze ketten mentek máshová dolgozni. Tény, hogy akik szorgalmasak, azok megtalálják a számításu­kat ... Csitári János A második félévtől Növekedett a termelékenység Kerényi László, az Egyesült Izzó Váci Gyárának igazgató­ja egy nyilatkozatában az év első hat hónapjáról és a má­sodik félévi tervekről beszélt, Elmondta, hogy a fénycső­gyártásban némi lemaradás mutatkozik. Ennek oka töb­bek között az, hogy igen sok változás volt a Sebes Imre úti üzemben az első félévben. Több gépsort átszereltek új technológiára, s az első félév eseménye volt a germicid- lámpa-gyártás beindítása. Komoly gondot okozott a megfelelő színű fénypor hiá­nya, így típuselosztásban sem teljesíthették azt, amit a ke­reskedelem várt tőlük. A kö­zelmúltban a fényporellátás javult, s remélik, hogy lema­radásuk a második félévben behozható. Az ólomüveggyártásban túl­teljesítették a tervet. Ebből a termékből még terven felüli exportot is sikerült előállíta­ni. Az első félévi átszervezés­sel csökkent az alkalmazotti létszám. Az egy dolgozóra ju­tó napi termelési érték 13 százalékkal nőtt, ennyivel emelkedett a gyár termelé­kenysége. A létszámnak több, mint 8 százalékos csökkenése mellett a teljes termelési ér téket 1,5—2 százalékkal nö­velték az adott időszakban. A második félév feladatai között a legnagyobb , lesz az új, nagy teljesítményű fény­csősor beindítása. Irány: Vác A nyári hónapokban mind több társasgépkocsi érkezik Vácra, s hozza a kirándulók sokaságát a Dunakanyar ipari városába. Legutóbb a a martonvásári nyugdíjasklub tagjai ismerkedtek Vác neve­zetességeivel. Itt járt a Bé­késcsabai 1. számú Általános Iskola 69 diákja is és a két- útjuk során megtekin- városunkat.' napos tették Százezres alap A fiatalok érdekéken Ifjúságpolitikai Bizottság a vízműnél Sződön kezdődik az aratás Kedvezőek a talajviszonyok A hét végén megindulnak a gépek A váci járás egyik legna­gyobb gabonatermelő szövet­kezetében, a sződi Virágzó Tsz-ben is központi helyet foglal el a szeszályeskedő időjárás, amely még mindig akadályozza az aratás meg­kezdését. Az utóbbi két nap heves szélviharai, s a lehullott csapadék kü­lönösebben nem okozott károkat a gabonatáblákon. Mint Vinczédi Péter nö­vénytermesztési főágazatveze- tőtől megtudtuk, -szerdán a talajviszonyok már megfele­lőek lettek volna, de a gabo­na szára, még túlságosan ned­ves volt, így a kombájnok azt nem tudják levágni. A 830 hektárnyi kenyérnek való közel 70 százaléka javí­tott fajta, A búzatermés két- három mázsával valószínű­leg meghaladja a terve­zettet. Legalábbis ezek a jelenlegi kilátások a vácrá- tóti és a sződi határban levő táblákon. Ha jelentősebb csa­padék nem hullik, a szövetkezet hat kom­bájnja egy-két napon be­lül munkába áll, mivel a szemek érettségi foka már megfelelő. Egyedül a nedvességtartalom okoz gondokat, s mivel a me­legszárítás rontana a gabona minőségén, így a szerencsé­sebb megoldás az, ha csak a hét második felében állnak munkába a gépek. Cs. J. A Dun-amenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vál­lalat Ifjúságpolitikai Bizott­sága valamennyi 30 évesnél fiatalabb dolgozó érdekét kép­viseli. A bizottság, a KISZ-ve- zetőséggel együttműködve, a KB irányelvei szerint kialakí­tott munkaterv alapján dol­gozik. Kiss Benedek Beáta tájé­koztatása szerint a munkaterv­nek három fő pontja van; Kapcsolattartás' a gyes-erv levő kismamákkal és a sorka­tonai szolgálatot teljesítő fia­talokkal. a pályakezdő fiata­lok beilleszkedésének segíté­se, az érdek véd ei-em, a kollek­tív szerződés fiatalokat érin­tő pontjainak a megvizsgálása. A Vízműveknél az Ifjú­ságpolitikai Bizottság 100 ezer forintos ifjúsági alap­pal rendelkezik. Ezt az összeget az egyes üzem­egységeknél a különböző közösségi megmozdulások, tervek támogatására hasz­nálják fel. A felhasználásról a területileg illetékes KISZ-titkár és a he­lyi IB-tag dönt,, az érdekeltek bevonásával. A felhasználásra vonatkozó javaslatokat a fiataloktól vár­ják, meft a vállalat nagyon széttagolt, nagy a távolság pél­dául Baja és Vác között. Iván Gábor, a KISZ központi alap­szervezetének új titkára min­den segítséget megad a A szakszervezet idén is több olyan rendezvényt kezdeményez, amelyhez csatlakozhatnak a vízmű­vek ifjú sportolói is. . A ,májusi úszóverseny és a jú­niusi kispályás labdarúgás után — a Regionális Vízmű­vek sporttalálkozói kapcsán — augusztus 20-án Szentendre ad helyet az Alkotmány Kupa férfi kispályás labdarúgó­programjának. Szeptember 14- én csillagtúrát szerveznek s Lajos-forráshoz. Gondosabb munkával Különleges cement Kifutópálya betonozásához Különleges minőségű ce­mentet gyárt a Ferihegyi re­pülőtér kifutópályáinak beto­nozásához a Hejőcsabai Ce­mentgyár. A hazai’ szabványtól eltérő minőségű cement szilárdsági tulajdonságai ugyan, meg­egyeznek a gyárban készülő 450-es cementével, de egyéb tekintetben, például a kötési időben, a finomságban, tó- ' vábbá a szabad mésztarta-» lomban eltérnek attól. A különleges minőségű ce- „„„ ment gyártása nagyobb oda- reális 1 figyelést, gondosabb munkát | kíván a legnagyobb és egy-ik I legkorszerűbb hazai cement- A fiatalok életében jelentős gyár technológiájának kezelői­javaslatok megvalósításához. szerepet kapott itt is a sport. I tői. Tudományos munka elismerése Dr. Inczédy Jánossal, a ké­miai tudományok doktorával, a veszprémi Vegyipari. Egye­tem közelmúltban kinevezett úl rektorával beszélgetett Szegő Miklós, a Magyar Rádió győri stúdiójának munkatár­sa. A rektori ’ kinevezés mel­lett a riport azért volt idő­szerű, mert dr. Inczédy János az ioncserélők kémiája és az ioncserélő kromatográfia terén végzett munkájáért idén Ál­lami díjat kapott. Az ismert nevű tudós váci születésű. A váci gimnázium tanulója volt, s a budapesti Műszaki Egyetemen 1946-ban szerzett diplomát, öt évig üzemmérnökként dolgozott, s ezek az évek kedvezően segí­tették későbbi tudományos munkáját is. Szerényen beszélt a megtett útról, eddig megjelent 100 ta­nulmányáról, 12 újításáról, a szépen ívelő pályáról, amely­nek' jelentős állomása volt az Állami díj átvétele. Váci ro­konai, iskolatársai, barátai vele együtt örülnek sikeré­nek. P. R. Helve nőt éve Az áramszolgáltatás fejlődése A váci piactéren felállított petróleumlámpák a múlt szá­zad végén. Archív fotó. Lapunk hasábjain Papp Re­zső tollából nemrég igen érde­kes cikk jelent meg Vác áramszolgáltatásának hetvenöt évéről. Talán éppen ennek ha­tásába többen kutatni kezdtek ebben a témakörben levéltá­rakban, emlékeikben és olyan, eddig ismeretlen adatokra bukkantak. 1879. október 21-én villant fel Edison laboratóriumában a világ első villanyizzója. 1882. szeptember 4-én helyezték üzembe Amerikában a világ első villamosművét és ugyanez év október 4-én Rozdonyi Sándor, majd két nap múlva Edison magyar munkatársá­nak. a telefonhírmondó felta­lálójának, Puskás Tivadarnak testvére. Puskás Ferenc már villany világítási bemutatót tartott Vácott. Ennek ellenére csak 1904. február 25-i tanács­ülésen határozták el Vácott a villany bevezetését. Mellette 50, ellene 17 tanácstag szava­zott, 7 tartózkodott a szava­zástól és 22 városatya a napi­rend befejezése előtt elhagyta a tanácstermet. Az első fények a városban 1905. december 2-án délután öt órakor világították meg az utakat, tereket, házakat. Az addigi 25 közvilágítási petró­leumlámpa helyett, az új 342 közvilágítási lámpatest „fény­árba” borította a várost. Ma­gánházaknál háromezerhá­romszáz izzó világított. Ekkor a város lakóinak száma 17 ezer volt. Az első villanytelep helyéül a kiküldött bizottság a mai vásárteret javasolta. Ezt töb­ben ellenezték, és a villamos­művet a mai fürdő helyén óhajtották fölépíteni. Végül a villanytelep a mai Híradás- technikai Anyagok Gyára te­rületén épült föl. Az l. világ­háború után a városi villa­mosmű már nem tudta az igé­nyeket kielégíteni, ezért a vá­rosi tanács az egyik országos áramszolgáltatóval kötött szer­ződést, aki 1929-bén fölépítette a Damjanich téren a transz­formátorházat. ' A városi ta­nács a város villanytelepét a HAGY elődjének, a Horgany­hengermű Rt-nek adta el. A szerződés szerint az országos áramszolgáltató 1930. január 1-től adott volna villanyt a városnak, de 1929. november 5-én a városi villamosmű ro­zoga gőzgépének főtengelye eltört, a városban kialudtak a fények. A transzformátorház­ban a hátralevő munkákat gyorsan befejezték, és 1930. január 1. helyett 1929. novem­ber 7-én délután egy órakor átkapcsoltak az országos áramszolgáltató vonalára. . A harmincas években az or­szág egész területén leszállí­tották az áramdíjat, csak Vá­cott nem. A drága villanydíj miatt az egyik textilgyár le­mondta a városban történő le­telepedését, mely négyszáz családnak adott volna megél­hetést, kenyérkereseti lehető­séget. A kereskedők is elége­detlenkedtek, sztrájkba léptek: nem világították ki kiraka­taikat, mely következtében az utcák sötétben maradtak. Az elégedetlenség megingatta az áramszolgáltató tröszt igaz­gatói és a város polgármesteri székét is. Az új polgármester kénytelen volt a város költ­ségvetésének terhére az áram­díjat csökkenteni. A kormány 1940-ben kiadta a villanyvilágítás korlátozá­sáról szóló rendeletét, amely szerint a közvilágítást 25 szá­zalékkal kellett csökkenteni. Ekkor derült ki, milyen rossz a város közvilágítása. Nyolc­vanöt lámpát kellett kikap­csolni, tehát a város közvilá­gítása 1905 óta nem fejlődött. A város sötétbe burkolózott. 1945. december 8-án az utcai harcok következtében a veze­tékek és a transzformátorok megrongálódtak, a város vil- lany nélkül maradt, de két hét múlva egy gőzgép, egy aggregátor és egy olaj transz­formátor segítségével a víz­műnek már áramot adott a transzformátorház. Az áram­szolgáltatás 1945 június végén teljes üzemmel működött. 1962-ben a város közvilágí­tása a Pest megyei városok­hoz képest a legalacsonyabb (belterületi utak hosszának 75 százaléka), a modern világí­tásé lámpahelyek aránya 12 százalék. Ekkor a város tanul­mánytervet készített, s azt kö­vetkezetesen megtartva az 1960- as évek végére Vác már a legkorszerűbb közvilágítással rendelkezett Pest megye terü­letén. Az új városnegyedek­ben ostornyeles higanygőz- lámpák, a műemlékek környé­kén barokk lámpatestekbe ve­zetett higanygőzlámpák vilá­gítottak. Míg 19ft5-től 1940-ig csak 342, 1970-ben már 1 ezer 670 lámpa világított az utcákon. Jelenleg 3 ezer 840 lámpatest árasztja a fényt éjszakánként a belterület 89 kilométer hosz- szú útjain, s a 37 kilométer hosszú külterületi utakból is 13 kilométeren. Mészáros Gyula--------------------------------&— IS SN 0133—2359 (Váci Hírlap) ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom