Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-24 / 172. szám
flBONYI KRÓNIKA Fácáncsibe, keltetőből Kevesebb berek, csenderes Földművelés vagy vadállomány Napjainkban a vadászat fontos népgazdasági ágazat, a vadgazdálkodás szerves része, melynek számtalan olyan eleme van, ami aligha tekinthető csupán szórakozásnak. Erről beszélgettünk dr. Kárteszi Jánossal, az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezet főkönyvelőjével, a helybeli Űj Világ Tsz Vadásztársaságának tagjával. Ártalmas a vegyszer — Vadászszenvedélyem természetszeretetemből fakad — mondja. — Kedvelem a mozgást, élvezem a jó levegőt, örömmel látom a mezőgazda- sági kultúrák fejlődését és szívesen figyelem a vadállomány életét. Sajnos, a vadgazdálkodás és az iparszerű mezőgazdasági termelés nehezen fér meg egymás mellett. A nagyüzemi művelésre alkalmas földterületek kialakításával óhatatlanul együtt jár a vadak által kedvelt fák, csenderesek, búvóhelyek pusztulása. A vadállományt veszélyezteti és pusztítja a vegyszeres gyomirtás. Ha mindezt számításba vesszük, kiderül, hogy nem is olyan egyszerű időtöltés a vadászat, hiszen jelentős fizikai igénybevételt és tervszerű munkát követel mindannyiunktól. Nevelik, védik — Pár esztendővel 'ezelőtt még egy-egy körvadászaton nyalat és fácánt lehetett elejteni. Ma már ez csak álom, jó ha egy-két vadat sikerül puskavégre kapni, a zsákmány tehát egyre gyérebb. A közelmúltban megjelent földrende- vlet is a vadállomány növekedését csökkenti, ugyanis a mezőgazdasági nagyüzemeknek minden talpalatnyi földet művelés alá kell venni — folytatja dr. Kárteszi János. — Ezen a vadásztársaságok úgy igyekeznek segíteni, hogy házilag keltetik a fácánt, felnevelik a csibéket, amikor elég fejlettek, szabadon engedik. A vadállomány számottevő szaporítását ez sem oldja meg: sok az elhullás. Ezeknek a fácáncsibéknek kisebb az ellenálló képességük, a természet viszontagságai jobban megviselik őket. És még egy gond van. A vadásztársaságok többségének anyagi lehetőségei végesek, nem tudnak például modem fácánnevelőket építeni, kevés pénz jut a vadállomány védelmére. Ilyen körülmények között az igazi vadászszenvedély másoknál is majdnem a természetszeretetre, az egészséges, jó levegő élvezetére és a vadvédelemre korlátozódik. Jött a vaddisznó Bármennyire megcsappantak a vadászat lehetőségei, azért egy-egy emlékezetes epizód minden vadász tarsolyában van. — Egyszer egy hatalmas kukoricatáblában apróvadra vadásztunk — meséli a főkönyvelő. — Hosszú láncban haladtunk, valamennyiünknél sörétes puska volt. Egyszer valaki elkiáltja magát: „Egy vaddisznó jön!” Nemsokára hallottam is, hogy az állat felém csörtet. Valami távoli vidékről keveredett ide. Mivel nagyvad ellen csak golyós fegyvert lehet használni, és nálunk csak sörétes puska volt, arról le kellett mondanom, hogy a disznóra lőjek. Valami majd lesz — gondoltam és mozdulatlanul vártam a vad érkezését. Nem sokáig váratott. Amikor a'közelembe ért, egy hirtelen mozdulattal á kukorica sűrűjébe vetettem magam. Nem állt meg és nem jött utánam, futott tovább. Pár perc időbe telt, míg ösz- szeszedtem magam. Nagy szerencsém volt, rosszabb vége is lehetett volna a kalandnak. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM 19S0. JÚLIUS 24., CSÜTÖRTÖK A raktározás még gondokkal jár Kis helyen — bővülő áruválaszték A szomszéd utcában lakó Mari néni meséli, hogy az évek során milyen gyümölcsöző kapcsolatot sikerült kiépíteni Józsi úrral, a sarki vegyesbolt vezetőjével. „Akármikor is érkezik a kenyér vagy a kedvenc felvágottam, nekem mindig félreteszi” — mondja. — „Ha megyek, csak kacsint, s már hozza is a veknit, vagy a lángolt kolbászt a raktárból.” Penészes kenyér Mari néninek, de a többi, hasonló kiváltságokat élvező vevőnek is alighanem hámor elmenne a kedve attól, hogy Józsi úrnál vásároljon, ha csak egyszer is megnéznék: milyen az a raktár! Mert látniuk kellene, hogy a „bőiKazalba rakják a lucernát tos úr” honnan veszi elő a félretett árut... A visszáruzandó, bűzlő tejespakkok közül, a penészes kenyerek és citromok mellől. Vagy egyszerűen a levetett és a polcra rakott, átizzadt utcai ruhája, inge, alsóneműje és cipője társaságából emeli ki — és hozza boldog mosollyal — a „kedves vevőnek” félretett csemegét. Ezt a felnőtteknek szóló, ám halálosan komoly mesét dr. Kispál György, a Pest megyei Állategészségügyi Állomás ceglédi élelmiszerhigiénikus ' állatorvosa is elmondhatta volna. Neki azonban nincs ideje és kedve az adomázás- hoz. Ahhoz túlságosan is sokat perlekedik az élelmiszer- boltok vezetőivel és fenntartóival az üzlethelyiségek tarthatatlan és tűrhetetlen állapota miatt. A történethez mindössze annyi a hozzáfűznivalója, hogy az elmondottak csak azokra az üzletekre vonatkoztathatók, amelyek magántulajdonú ingatlanban üzemelnek. Viszont a városban és a járásban az üzletek nyolcvan százaléka ilyen. Óreg épületekben Ezeknek a helyeknek az elhanyagoltsága egyrészt abbói ered, hogy a bérlők — a kiskereskedelmi vállalatok kai szállítják, egyenesen a s onnan nem boltba, hanem csak annak ajtaja elé viszik, s ott is hagyják — ebek har- mincadjára... Ezzel persze nem mondtunk újat az olvasóknak, akik egyben vásárlók és fogyasztók is. Legyintenek rá, talán természetesnek vélik ezt a jelenséget. A hiba csak az, hogy Magyarországon, és így szűkebb pátriánkban, a ceglédi járásban is: az élelmezéskultúra messze az átlagigények alatt maradt. Az élelmiszeráruk forgalmazási helye sem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket az idevonatkozó jogszabály pedig pontosan meghatároz. Az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezetben az egyre növekvő állatállomány mind nagyobb takarmányterinelést igényel. A gazdaság az idén a lucerna területét 393-ról 488 hektárra növelte. Felvételünk a második kaszálásból származó lucerna kazlazását örökítette meg. Gyurákl Ferenc felvétele Kertészet a határban A paradicsomhoz kéz is kell Remekelnek a zöldségtermeléssel Napjaink mezőgazdaságára egyre inkább a nagyüzemi termelés a jellemző. Egy-egy jó adottságú termelőszövetkezet szakosodással igyekszik kihasználni a lehetőségeket. Mezőgazdasági termelési rendszerek szervezésével, bevezetésével döntik meg a különféle termésátlagrekordokat. Az abonyi Üj Világ Termelőszövetkezet kertészete kiváló eredményeivel szerez jogos elismerést. A rendkívüli időjárás azonban idén hátráltathatja, vagy megakadályozhatja az elmúlt évek termésátlagának elérését. — Milyen most a jelen helyzet? — Szövetkezetünkben 1975 óta folyik nagyüzemi zöldség- termesztés, mondja Molnár József, a szántóföldi kertészeti ágazat vezetője. — A soroksári paradicsomtermesztési rendszer legerősebb tagja vagyunk. Az ország paradicsomtermésének úgy 5 százalékát mi állítjuk elő. Erre az évre 380 hektáron palántáztunk, de természetesen más zöldségfélék is időben a földbe kerültek. Száztíz hektáron gyökérzöldséget ültettünk és idén először megpróbálkoztunk 100 hektár káposztával is. Gyakorlatilag a kertészeti növénytermesztés mintegy 700 hektáron folyik. A telepítés, valamint a betakarítás nagyja gépesített. Kivétel csak a paradicsom, ahol kétkezi munkásokat is foglalkoztam kell. Nem viseli el mii.degyik fajta a gépi betakarítást, nem érnek egyszerre. Ezért a kétharmadát kézzel szedetjük fel. — A szeszélyes időjárás mennyiben okozott nehézségeket? — Nekünk jól jött az a sok eső. A palántázás csak öntözéssel együtt végezhető. A növény megkapaszkodásához elengedhetetlen a talaj megfelelő nedvességtartalma. Bár a hőmérséklet lehetett volna magasabb is. Ettől függetlenül ez a sok csapadék nem jó. Ilyenkor elszaporodnak a különféle növényi kártevők, gombák, a permetezés pedig szinte lehetetlen. Komoly ellenségünk a levélfoltosság és a peronosz- póra. De azért minden tőlünk telhetőt megteszünk. Permetezünk, ha nem esik az eső. — AZ elmúlt év kitűnő eredményeit mennyiben sikerült idén is valóra váltani. — Tapasztalataink szerint minden jó évet egy szűk esztendő követ. Az elmúlt év országosan kiemelkedő termésátlagát idén bizonyos, hogy nem tudjuk hozni, de azért a 350— 400 mázsás hektáronkénti paradicsomtermés meglesz. A zöldséggel viszont remekelhetünk, még soha nem volt ilyen gyönyörű zellerünk! A rekordtermés szinte bizonyos. — Milyen elképzeléseik vannak a jövőre nézve? — Szövetkezetünk 1600 hektáron gazdálkodik. Nagyon meg kell fontolnunk, hogy miből mennyit telepítünk. Ä melegigényes növények mellett párhuzamosan ültetünk kevésbé melegigényes, csapadékkedvelőket is. így nem érhet meglepetés. Rugalmas, széles skálán mozgó termelési politikát próbálunk, megvalósítani. A kertészethez megfelelő géppark szükséges. Közel száz erőgépünk biztosítja, hogy ha az időjárás nem szól közbe, semmi fennakadás nem lesz a jövőben sem. Cs. B. nem veszik észre, hogy a falak nincsenek gumiból. Ä minél nagyobb bevétel reményében állandóan bővítik a cikklistájukat, hogy a vásárlók egy helyen találhassanak meg mindent: a cipőfűzőtől a gombasalátáig. így kerül aztán a polcon egymás mellé a kályhalényesítőpor és a véreshurka ... A nagyobb áru- választék természetesen nagyobb forgalmat és. hasznot is eredményez. A baj ott van — és ez a másik fele a dolognak — hogy ennek a haszonnak egy kis töredékét sem fordítják az üzletek bővítésére, korszerűsítésére. A bérbeadó és a bérlő egyaránt mossa kezeit: „ez nem az én dolgom ..Közben a Józsi urak, a boltosok ugyanazzal a kézzel szeletelik a szalámit, amellyel az előbb még ... Nekik az esetek ötven százalékában nincs hol — és mivel — mosakodniuk; öltözködniük. Nagyon sok múlik persze a boltvezető személyén is. Egykét példa arra, hogy szűk helyet is lehet rendiben, tisztán tartani: a piactéri pecsenye- sütő pavilon. Vagy eleve úgy építeni a helyiséget, ahogy kell: ilyen a tiszaalpári termelőszövetkezet hal-vad-ba- romfiboltja a Széchenyi úton. Itt is, ott is minden előírás- szerű. Remélhetően ez a későbbiekben sem lesz másként. Ha nem így lenne, az ellenőrző állatorvos egyik helyen sem tekinthetne el az előszűri és másodszori figyelmeztetéstől, s végül is megtenné a javaslatot a szabálysértési eljárás megindítására. örvendetes, hogy a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat vezetősége nem várta meg, hogy feljelentsék az embereit. Jó néhány évvel ezelőtt, első figyelmeztetésre, korszerű hűtőpultokat állított, be minden egyes, tejet és tejterméket is árusító üzletébe Cegléden és a járásban egyaránt. Sajnos, a környék más boltjaiban túlnyomórészt még egyáltalán nem oldották meg a tej hűtését. s a hűtőlánc sincs — a gyártóüzemtől az eladótérig — folyamatosan biztosítva. Érthetőbben: ezeket az igen kényes „fehérárukat” többnyire még termoszkocsik helyett egyszerűen teherautókElelmezési törvény Ha most valaki azt kérdezné: és mi köze mindehhez egy állatorvosnak? Nagyon is sok! Másfél évtizede hozták létre a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium egyik főosztályának égisze alatt tevékenykedő állami állatorvosi szolgálatot. Az itteniek feladata, hogy az állati eredetű élelmiszerek gyártásával, forgalmazásával kapcsolatos teendőket ellenőrizzék, vagyis az élelmezés-egészségügyi viszonyokkal foglalkozzanak. A nemrégiben életbe . lépett új élelmezési törvény , I még ennél is nagyobb hatáskörrel ruházza fel a szolgálat élelmiszer higiénikus állatorvosait: feljogosítja őket a nem állati eredetű élelmi- cikkek ellenőrzésére is. Tevékenységi körük az új törvény révén még ennél is bővebb lesz: ezentúl csak az ő hozzájárulásukkal — szak- hatósági engedéllyel — nyithatnak új élelmiszerüzleteket Cegléden és a járás községeiben csakúgy, mint hazánk más megyéiben. Vörös István Cegléd a hazai lapokban A Csongrád megyei Hírlap május 8-i száma Építőtábor ’80 címmel arról is tudósított, hogy egy-egy megyében milyen nyári építőtábor várja a fiatalokat. A cikk közölte, hogy Cegléd mezőgazdasági nagyüzemei is több száz segítő "fiatalt várnak. Pest megyét 2600 fiatal képviseli a nyári táDorokhan. A Szövetkezet című folyóirat beszámolt a kongresszusi és a felszabadulási kirakatver- senyek eredményéről, említve, hogy a második díjat — megosztva — a ceglédi, Dél-Pest megyei Áfész Reklám brigádja kapta. A Petőfi Népe április 29-én közölt riportot Ferv Antal grafikusművészről, a Kisgrafika- barátok körének elnökéről, aki elismerően szólt a Nagy László Lázár vezette ceglédi csoport munásságáról. A Veszprémi Napló is. felhívta a figyelmeit június 3-i számában arra a kiállításra, amelyen Pandúr József festményei kerültek közönség elé Cegléden, a Kossuth Művelődési Központban. A szerény, főiskolai docens művész alkotásai sok néző tetszését megnyerték, fegyelmezett kifejezésmódja, szép színhatásai miatt. A Népszabadság május 15-i számában a.termelőszövetkezeti és állami gazdaságok vezetői nyilatkoztak a háztáji termelésről. A többi közit szót kapott Skultéty József, a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnöke Is. M. E. Ceglédbercelen Kezdődik a kajszi- szüretelés Kezdődik a kajszibarack- szüret a ceglédberceli Egyetértés Termelőszövetkezet gyümölcsösében. A szép termés legjavából export lesz. A szüretelésben, válogatásban segítenek a tsz-tagok családtagjai és diákok is. Az ép, szép, méretre válogatott kajszi a HUN- GAROFRUCT közvetítésével jut határainkon itúlra. , A jövő év divatjáról tartanak bemutatót augusztus 25- én délután a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat klubtermében. A bemutatóra a vállalat és a Kossuth Művelődési Központ közti együttműködés keretében kerül sor. T Vízilabda Az év legjobb játékosa volt Kelemen nyolc gólja A hódmezővásárhelyi vízilabdázókkal mérkőzött a Ceglédi VSE csapata, itthon. A játékot 350 néző izgulta végig. A mérkőzést Kiss és Koós vezette. Ceglédi VSE— Hódmezővásárhely 12-12 meg kicsit, még magasabbra juthattak volna. De ez a hely is minden várakozást felülmúl. Most, hogy egy sorozat véget ért, a csapat tagjai külön megköszönik a mérkőzéseiket egyre többen és gyaklioamezovasarneiy iz-lz Cegléd: Pásztor, Legény, Gulyás, Papp, Bóbis, Kelemen, Ungvári. Csere: Mar kert. Edző: Lakatos István. Góllövőik: Kelemen (8), Ungvári, Bóbis, Papp, Legény. Az utóbbi hetekben gyengébb formában játszó csapatra ezen a mérkőzésen szinte rá sem lehetett, ismerni. A vásárhelyieknek a bajnokság megszerzéséhez ez a mérkőzés döntő fontosságú volt, épp ezért az első pillanattól az utolsó percig hatalmas iramot diktáltak, lelkesen küzdöttek. Viszont a ceglédiek sem maradtak el, győzték, sőt fokozták is, úgy, hogy a közönség egy gólokban bővelkedő, kitűnő OB I-es színvonalú mérkőzést láthatott, ami a két játékvezető jóvoltából végig sportszerű volt. A mezőny legjobbja Kelemen, a maga nyolc góljával. Nem akármilyen ellenfélnek adogatta a tiszteletet parancsoló labdákat. De remekül játszott a csapat valamennyi tagja. A Ceglédi VSE végeredményben az előkelő negyedik helyen végzett, s ha a mérkőzés vége felé nem torpannak rabban látogató s,portbarátok lelkes biztatását, azt a támogatást, amely nagyban hozzásegítette őket e nagyszerű eredmény eléréséhez. Beck Mihály Minden héten IViozi a táborban A ceglédi Szabadság • Filmszínház kezdeményező kedvére vall, hogy — ha kérik — helyükbe megy a nézőknek. Ezen a nyáron hetenként öt építőtábort keres fel a Pest megyei Moziüzemi Vállalat körzeti mozijának autója. Rendszeresen vetítenek Dán- szentmiklóson, Cegléden, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben, a Ceglédi állami Tangazdaság cifrakerti és bedéi táborában. Eljárnak Nagykőrösre is, az Absolon Sarolta ifjúsági építőtáborba. Mindenhol a kért filmet mutatják be, általában a kacagtató külföldi vígjátékok a legnépszerűbbek. ISSN 0133—2000 (Cegléd! Hírlap)
