Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-24 / 172. szám

Vége a borsószezonnak Rövidesen befejezik a borsó betakarítását a dányi Mag­vető Termelőszövetkezetben. A több mint 209 hektárból mintegy 40 hektár borsó levágása van hátra a kombájnok­nak. A dányi feldolgozói elepen eddig mintegy 70 vagonnal szemeztek ki a barsófejíő gépek. A szemeket a Dunakeszi Konzervgyárba szállítják Vöröskereszt A munka nem szünetel Tavaly ilyenkor a vakáció örömei és feladatai jutottak osztályrészül Bárdos lstván- nénak, az idén azonban a nyári napokban is fáradha­tatlanul járja a várost, az üzemeket, intézményeket, is­merkedik újabb és újabb te­rületekkel, aktivistákkal, szer­vez, szervez és szervez. Szer­vezés közben a Vöröskereszt lényegét is magyarázza, hi­szen enélkül nehéz megértet­ni a kérések fontosságát és azt, hogy egyáltalán miért is zaklat elnököt, igazgatót, rész­legvezetőt. Hatalom nélkül A Vöröskereszt, miként a legtöbb szervezet és szerv, nem tart nyári szünetet. Jól­lehet ezekben a hetekben ke­vesebb a rendezvény, de a munka nem áll meg, s ezért nem állhat meg Bárdos Ist­vánná sem, aki január óta tölti be a gödöllői titkár tisz­tét. De még a tanfolyamok sem szünetelnek mind, a HTÜ-ben például éppen most kezdődött oz elsősegélynyújtóké. A mi­nap ülésezett az alkoholizmus ellen küzdő városi bizottság, s rendszeresek a véradások is. Megkezdődött a nyári vörös­keresztes tábor, amelyet a megye szervez, s tőlünk há­rom leendő ifjú vöröskeresz­tes titkár vesz benne részt. A Vöröskereszt városi tit­kára, aki korábban hét évig pedagógusként működött, nemcsak azt tanulta meg a rövid hat hónap alatt, hogy munkaideje nincs el- és be­osztva szabályos negyvenöt percekre, hanem azt is, hogy hatalom nélküli tábornok. Minden sikerért meg kell szenvedni, fáradhatatlanul agitálni dolgozót és vezetőt, hogy menjen el az előadásra, tanfolyamra, véradásra, hogy teremtsen lehetőséget tanfo­lyamra, . előadásra, véradásra. Nem mindegy az időpont és 1 a helyszín kiválasztása sem. Az alkoholizmus káros hatá­sairól szóló filmet például ebédidőben vetítették gyá­raink étkezdéjében, az oda vezető úton helyezték el a plakátokat. Lévén az idén az egész világon dohányzás elle­ni év, e témakörökben is tar­tottak előadásokat, filmvetí­tést elég szép számú közön­ség előtt. Véradók Szerencsére mindig akad­nak jó partnerek. Az Áram­mérőgyár és a Gödöllői Gép­gyár vezetői és kollektívája példamutató a véradás meg­szervezésében, a háziipari és az építőipari szövetkezetben voltak az említett sikeres, a dohányzás ártalmairól szóló előadások. A Humán Oltó­anyagtermelő és Kutatóinté­zetben. a Laboratóriumi Törzsállattenyésztő Közös Vállalatnál, a Gvógyáruérté- kesítő Vállalat gödöllői rak­tárában rákszűréseket tarta­nak. A gödöllői Háziipari Szö­vetkezetben észrevették, egy­re több dolgozó hajol mind közelebb a géphez, a varran- dó anyaghoz. Megszervezték a szemszűrést, s akinek szüksé­ge volt rá, az orvos felírta a szemüveget. Ha nem teszik, ki tudja mikor ment volna el a dolgozó a szemészetre, föl­tehetően csak akkor, ha már nagyon muszáj lett volna. Az utóbbi példát azért idéztük hosszabban, hogy jelezzük, mi mindenre terjed ki a Vö­röskereszt és aktivistáinak fi­gyelme, mi mindennel foglal­koznak. Szűréseket az őszre is ter­veznek, olyan munkahelye­ken, ahol megteremtik a fel­tételeket, beszerzik a szüksé­ges eszközöket, hiszen n vizs­gálatokat az üzemi orvosi rendelőben tartják, így is tehermentesítve a városi ren­delőket. Augusztusban kezdik szer­vezni a városi véradótalálko­zót, s az utána következő hó­napban már kezdődnek ismét a tanfolyamok, felvilágosító előadások. A mindennapi fel­adatokat addig és azután is mindennap meg kell oldaná. A házi szociális ellátást például. S intézkedni minden olyan esetben, amikor sürgős, ha mondjuk alkoholistától nem nyugodhat a családja, vagy ha mások miatt válik szükséges­sé környezettanulmány, avagy a gyors segítség. Sokat megtanult Bárdos Istvánná úgy véli, egy év szükséges ahhoz, hogy mindent alaposan átlásson, minden területet és feladatot megismerjen. Hat hónap már eltelt, s ez idő alatt elég so­kat megtanult, talán a legfon­tosabbat is: a tőreimet és a megértést. K. P. ILLŐI ma A PEST MEGYEI HÍRLAP G0D0LL0I JÁRÁSI ES G0D0U0 VÁROSI KULOMKI 10ASA VII. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM 1980. JÚLIUS 24., CSÜTÖRTÖK Játékkészíiő, paradicsom Napközis tábor a Blahán Sokain sajnálják mostanában azokat a gyerekeket, akik a szünidő kisebb-nagyobb részét napközis táborban töltik. Ügy gondolják, kevés ott a szóra­kozás, alig különbözik az is­kolai napközitől. Megnyugtathatjuk a kétel­kedőket : Gödöllőn, az egykori Kampis-házból és hatalmas kertjéből kialakított nyári napközis táborban nagyon jól érzik magukat a gyerekek. Er­ről személyesen győződhetünk meg a minap, éppen amikor végre nyári napra virradtak a táborlakók, akik reggel fél héttől, a szülők munkakezdé­sétől a Blaha természetes kör­nyezetében élvezetesebbnél él- veztesebb programok közül válogathatnak. Augusztus közepéig ' Ahhoz, hogy gondtalanul és okosan teljen a szünidő, per­sze napirendre van szükség, amit a tábor vezetősége, a pe­dagógusok állítottak össze. A játékokon, a közös éneklése­ken, kirándulásokon kívül majd’ minden napra jut egy- egy különleges élmény: a Pe­tőfi Művelődési Ház szervezé­sében fiatal népművészek, nép­művelők; Jakus Erzsébet, Nagy Mária, Vidák István, Hidi Fe­renc, Szító Mária, Pál Gábor, Kerényi Katalin foglalkozik a négy gödöllői általános iskola itt nyaraló kisdiákjaival. Bá- bozni, szőni, szobrászkodni, ját­szani tanították és tanítják őket. A, tábor július, .elején nyílt, s ha lesz elegendő jelentkező, augusztus közepéig fogadja a gyerekeket. Eddig Lazák Jó­zsefire volt a felelős, most dr. Farkas Elemérné vezeti a stá­bot. a felügyelő napközis ne­velők nyári szabadságukból ál­doznak két-két hetét, váltva a négy iskolából. Ételről korábban a Damja­nich, most. az Imre utcai álta­lános iskola konyhája gondos- íodik. S hogy mi a menü? Dttiártunk napján tízóraira túrós táskát, ebédre paradi­csomlevest, kelkáposztafőzelé- set és fasírozottat, utána cse­resznyét, uzsonnára pedig Szedik, bálázzák a szalmát zöldpaprikás vajas kenyeret kaptak a vakációzó tanulók. Érthető tehát, hogy nem pa­naszkodnak sem az ellátásra, sem a szórakozásra. Kívül-belül megszépülve Amikor beléptünk a kapun, éppen Vidák József ifjú nép­művész túlórázott a táborla­kókkal, ő csak éppen arrafelé járt, de beugrott egyet fociz­ni, játszani, enekelni kis bará­taival. A zuhanyozók alatt is nagy volt a forgalom, ezeket a nyáridőben oly kedves al­kalmatosságokat is az idén ké­szítették. Kívül-belül megszépült ta­valy óta az épület és a kör­nyéke, s ez nem utolsósorban a városi művelődésügyi osz­tálynak, Litovszky Jánosnak, s a gödöllői üzemeknek, szö­vetkezeteknek köszönhető. Társadalmi munkában készül­tek a fapihenők, az incsői fa­telep hulladék faanyagot adott, a Háziipari Szövetkezet mű­bőrt és pamutot a foglalkozá­sokhoz. Virág az Agrártudo­mányi Egyetem kertészetéből érkezett. A többi között meg­növelték a fedett pihenőteret, pingpongasztalokat állítottak fél. A játékkészítő foglalkozá­sok kis alkotásaiból kiállítást nyitottak, s a gyerekek büsz­kén mutatgabták, ki mit csi­nált, milyen ügyes. Egy nagy asztalon a délelőtti szobrász­kodás termését vehettük szem­ügyre: Varga János, a Petőfi általános iskola tanulója ős­emberplasztikájával dicseke­dett, s joggal. Bankó Zsolt, aki az Imre utcai iskolába jár, fe­dett korsóját mutatta, ők s a többiek is Jakus Erzsébet út­mutatásai szerint dolgoztak. A foglalkozások ezért is jók: folytathatók, nemcsak lekötik a gyerekeket, nemcsak a fan­táziájukat szabadítják fel és ügyességüket teszik próbára, hanem segítséget adnak a ne­velőknek is. Kéne egy medence A napközis tábor lakói a szokásos napközis térítést fi­zetik, s a létszám 130—140 kö­rül változik. Rossz időben sincs gond, akad itt elég já­ték, s van könyvtár is, amit hamarosan bővítenék. S ha egyszer még egy kis meden­cére is telik majd a költség­vetésből, irigylésre méltó hely­zetben lesznek azok a gödöl­lői gyerekek, akik a napközis táborban töltenek egy-két he­tet, vagy egy hónapot a nyári szünidő alatt. G. Z. Silózás előtt CT*- W­msmm ­A kartali Petőfi Termelő- szövetkezet vérségi gépműhe­lyének eddigi legnagyobb fel­adata a borsógépek kijavítása és a folyamatos üzemelés fel­tételeinek megteremtése volt. E munka után már az őszi si­lókukorica betakarítására ké­szülnek. Képünkön: Nagy Já­nos és Veselits Kálmán az E2— 80-as silózógépet javítja. Bene Mihály felvétele Dinamikus fejlődés Új telefonkönyv a gyárban Több mint kétszáz szám sze­repel abban az új telefonjegy­zékben, amelyet a napokban bocsátottak az Árammérőgyár dolgozóinak rendelkezésére. Elkészítését az tette szüksé­gessé, hogy régóta hiányzik egy pontos jegyzék, amelyben az időközben bekövetkezett változásokat is feltüntették volna. Hasonlót hat évvel ez­előtt adtak ki, s az azóta is dinamikusan fejlődő gyárban számtalan átszervezés és át­csoportosítás történt időköz­ben, az új telefonkönyv ezeket is nyomon követi. Ikladi Vasas Saját nevelésű játékosokkal Befejezéséhez közeledik a csapat áfa la kilósa Csaknem száz hektáron be­fejezték az árpa aratását a Szilasmenti Termelőszövetke­zet csömöri kerületében. Már megkezdték a több mint ki- Iencszáz hektár búza vágását. A kombájnok után bálázó­géppel szedik fel a rendre vá­gott szalmát, így nincs kitéve a mostani időjárás viszontag­ságainak. Jobb oldali képün­kön: Kovács József befűzi az elszakadt bálázószalagot. Al­só felvételünk: munkában a nagy teljesítményű NDK bá­lázó. Barcza Zsolt felvételei Járásunk egyik legjelentő­sebb, megyei kiemelt spoirt- egyesülete az IMI Vasas SC. Eredményeikről, terveikről beszélgettünk az egyesület el­nökével, Vári Zoltánnal és helyettesével, Péter Tamással. Szebb volt a tavasz Mindenekelőtt a legújabb hajtásról esett szó. A termé­szetjárók szakosztályáról. Márciusban szerveződött meg, s népszerűségére jellemző, hogy máris száz aktív tagja van, akik rendszeresen járják szép tájainkat, követve a tu­ristajelzéseket. A szakosztály­ban negyvenöt évesig minden korosztály képviselteti magát, I többségét azonban a felnőt­tek alkotják. Jártak a Mátrá­ban, a Börzsönyben, felkeres­ték a borsodi várat és Diósje- nőt. A második félévben újabb élménydúsnak ígérkező barangolásokat terveznek. Mi mással folytathatnánk, mint az Ikladon is legnépsze­rűbb focival, noha az utóbbi időkben voltak zökkenők a csapat életében. Az együttes átalakításának a befejezéséhez közelednek, a pályafutásuk végéhez érkezett idősebb já­tékosokat felváltották a saját nevelésű fiatalok. Az 1979—80. évi bajnokság őszi idényében nem sok babér termett az ikladi labdarúgók­nak, sokkal szebb volt a ta­vasz. Ekkor, jóllehet öt ifjú­sági korú játékos lépett pá­lyára hétről hétre, összesen 18 pontot szereztek. Ezen fel­buzdulva döntöttek úgy, hogy még icét ifistát építenek be a csapatba. Kialakult a 20-as keret, amely megkezdte az előkészü­leteket az új bajnokságra. A felkészülés első állomása az egyhetes napközis rendszerű edzőtáborozás volt. Pontosan megszabott napirend sze­rint zajlott a keret tagjainak élete. Szerepelt a programban elméleti képzés, labdás edzés és sok erőfejlesztő gyakorlat. Az edzőtáborozás nem valami rejtett helyen, hanem a csa­pat ikladi sporttelepén volt. A együttes edzője továbbra is Stefkó Sándor, aki a mű­szergyár szerszámüzemében dolgozik. A gyár alkalmazott­ja valamennyi játékos is, ami előfeltétele a keretbe való ke­rülésnek. Minimális követel­mény a szakmunkás-bizonyít­vány is. Az edzőtáborozás után a szokásos módon gyakorolnak, heti négy edzéssel készülnek az idényre. Gond az utánpótlás Az elmúlt bajnokságban a 11. helyen végzett az ikladi gárda, 1980—81-re az első tíz hely valamelyikének megszer­zését tűzték ki célul. Sikeresen szerepel az IMI Vasas sakkszakosztálya is. Rendszerint a megyei bajnok­ság élmezőnyében találhatók. Legutóbb a második helyet szerezték meg. Kézilabdázóik versengenek a legmagasabb osztályban, az NB II-ben. Tavasszal a 12. he­lyet foglalták el, a bajnokság második felében kiesési gondjaik lesznek. A legtöbb fejfájást az utánpótlás okoz­za, az egyesületi vezetésnek. Újabban szerződést kötöttek a galgamácsai általános iskolá­val, amelynek révén 1—2 éven belül tehetséges fiatal játékosokkal erősödhetnek. Nem szakosztály, de ugyan­olyan fontosnak tartják, mint­ha az volna. Eszközökkel és felszereléssel való ellátottsága legalább olyan jó, ha nem jobb, mint az úgynevezett minőségi sporté. A mind gyakrabban emlegetett tömeg­sportról van szó. Évente 400 —500 műszergyári dolgozó vesz részt különböző megmoz­dulásokban, de a sportegyesü- let vezetői keveslik. Úgy vé­lik, nem használják ki kellő­képpen a lehetőségeket, noha Lévai András, a tömegsport lelkes propagátorának szavai nem maradnak hatástalanok. Nem nyugodnak bele Rendszeresek az üzemek közötti kis- és nagypályás fo­cibajnokságok. Az asztalite­niszből, lövészetből és sakkból álló háromtusában is érdekel­tek hetvenen-nyolcvanan. A műszergyár 3 ezres közösségé­nek többsége nő, a sportpá­lyákon mégis kisebbségben vannak. Okai között a múlt­ból itt maradt előítéleteket is számon tartják, ezért hullott szét például korábban az ütő­képesnek ígérkező női kézi­labdacsapat is, de persze nem ez az egyedüli magyarázat. A sportegye,sülét vezetői, aktivistái nem nyugszanak bele a mai helyzetbe, s való­színűleg csak idő kérdése, hogy miként az üzem minden területén, egyre több nő vesz majd részt a tömegsportmoz­galomban is. Kör Pál Labdarúgás Még nem teljes a keret Az új edző, Tóth József irányításával megkezdte fel­készülését a bajnokságra a GSC labdarúgócsapata. Heti négy edzéssel készülnek a következő idényre. A 20-as keret még nem teljes, né­hány átigazolás még folya­matban van. Városi moziműsor A rejtélyes bankbetét. Szí­nes szovjet bűnügyi film. Csak 4 órakor! Kínai negyed. Gyilkosok, teleksoekulánsok, elferdült családi kapcsolatok. Kísérő­műsor: Magyar Híradó. Elő­adások kezdete: 6 és 8 órakor. ISSN 0133 — 1951 (GSdíillfti Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom