Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-02 / 153. szám

I A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. Évfolyam, 153. szám ______________________ mo. július 2., szerda Ko nténerszigetelők a gumigyárból Már befejeződtek a kísérletek Vizsgálat, többféle szempont szerint Aki harmadszor akar nyugdíjba menni Egy mozgalmas élet tanulságai Nyolcvan esztendő sok-sok emléke Bácskai Gábor, a Magyar Hajó- és DarugVár váci gyár­egységének termelésvezetője egy külföldi folyóiratot tesz az asztalra. A kép, amelyet mu­tat, egy tengerjáró hajót áb­rázol, rajta Vácott készült konténerek. — Általában három sor kon­téner kerül egy-egy szállító­hajóra, s ezek többsége nem a hajó gyomrában kap helyet, hanem a szabadban tárolják, így aztán érthető, hogy a szál­lítmány ki van téve az idő­járás viszontagságainak. Egy- egy nagyobb vihar alkalmá­val a tengervíz bizony átcsap a konténerek tetején. Éppen ezért igen fontos, hogy az aj­tók jól zárjanak, s egy csepp víz se kerüljön a rakodótér­be — magyarázza a termelés- vezető. Az ajtók tökéletes szigetelé­sét az osztrák Semperit gyár­tól vásárolt kettős gumikeret­tel oldják meg a gyárban. Csakhogy ez nem olcsó, mivel egyetlen konténerhez körül­belül ezer forintba kerül a tő­kés importból származó szige­telő. Azonos minőségben A városi pártbizottság 1978. évi cselekvési programjában is helyet kapott az az igen ész­szerű javaslat, hogy a Taurus Gumiipari Vállalat váci gyára, valamint az MHD váci gyára közösen dolgozzon ki megol­dást arra, hogy a tőkés import­ból származó szigetelőt hazai­val lehessen felváltani. — A kísérletek körülbelül másfél évvel ezelőtt kezdőd­tek meg gyárunkban — mon­dotta Palotás László, a Taurus váci gyárának igazgatója. — Amikor hozzáláttunk ennek a terméknek a kidolgozásához, sokféle szempontot kellett fi­gyelembe vennünk. A hideg időjárást, a meleget, a tenge­ri szállítás körülményeit... Az első kísérleteink nem a várt eredményeket hozták. Ek­kor a korábbi anyagot poli- kloroprénnel helyettesítettük, amely lényegesen jobb ered­ményhez vezetett. Ma már el­mondhatjuk, hogy a most ná­lunk készülő ajtószigetelő anyagában és minőségében azonos a tőkés piacról szárma­zóval. Mivel a kísérleti gyártás a közelmúltban fejeződött be. így a hajógyár által rendelt szigetelőket egyelőre csak a hazai megrendelésre készülő konténerekre szerelik fel. Ha Málnatermesztési bemutatót rendeznek szerdától a berne- cebaráti Börzsöny Termelőszö­vetkezetben, a gazdaság gesz­torságában működő Bogyós- gyümölcs-termelési Rendszer szervezésében. Ma a nagyüze­mek szakemberei ismerkedhet­nek meg a bogyósgyümölcsök termesztésével az alkalmazott technológiákkal és a teleDÍté- si módszerekkel. Az ültetvé­nyek megtekintése során be­mutatják azokat az új telepí­tésű bogyósokat is, amelyeket Fertődön nemesítettek ki, s amelyek már vírusmentesek. Jelenleg mintegy 6 hektárnyi ilyen ültetvényük van, ebből 2 hektár málna, 4 pedig ri­biszke. Péntektől vasárnapig a kis­üzemi gazdálkodókat fogadják a rendszer szakemberei — minden érdeklődőt szeretettel látnak, —, s tájékoztatást ad­nak az aktuális tennivalókról. a gumigyár új terméke a kö­vetelményeknek megfelelő mi­nőségűnek bizonyul,' s nem áll fenn annak a veszélye, hogy a külföldi megrendelésre ké­szülő konténerek ellen a vá­sárlók a hibás ajtószigetelés miatt kifogást emelhetnek, a két gyár közötti megállapodás értelmében megindulhat a na­gyobb mennyiségű gyártás. Négyezer keret De vajon nogyan véleked­nek a hajógyáriak a szomszéd­ban készülő termékről? Erről az illetékest, Bácskai Gábort kérdeztük: — Korábban, az első konté­nereken végzett vizsgálatok al­kalmával voltak befolyások a vízpróba során — mondotta. — Tény, hogy ez nemcsak a gumiszigetelő hibája volt, mó­dosítanunk kellett az ajtóhé­zagok nagyságán. Végez­tünk éénypróba-kísérleteket is, amely igen jó eredményeket mutatott. Vagyis a hazai gyár­tású ajtószigetelők szempont­jából a legutóbbi vizsgálatok eredményei biztatóak. Jelenleg 180 olyan konténerszigetelés­hez elegendő keret áll a ren­delkezésünkre, amelyet a gu­migyár készített. A hajógyár évi szükséglete körülbelül 4 ezer keret, ame­lyet négyféle típusban igé­nyelnek. Ezen kívül az alumí­nium konténerek gyártásához is szükséges ez a tömítés. — Az alumínium konténe­reknél különösebb szigetelési problémák nem adódnak. Ez elsősorban az anyag miatt van így. Mint mondottam, a hazai szigetelőt egyelőre exportra készülő konténerekre nem sze­reljük fel. Ennek az a magya­rázata, hogy szeretnénk meg­őrizni az eddigiek során kiala­kult jó hírünket a világpiacon. Tény, hogy lényegesen olcsóbb lenne a hazai gyártású szige­telő, mint a tőkés piacról származó. Egyelőre pontos szá­mításaink nincsenek, de kö­rülbelül kettőszáz forinttal ke­rülne kevesebbe egy-egy kon­téner szigetelése, mint eddig. Csakhogy az új anyag hideg­tűrése még nem tisztázott. Egy-egy ajtószigetelőnek mí­nusz 30 fokot, illetve plusz 60 fokot kell kibírnia. Arra pe­dig. hogv ezeket a feltételeket létrehozzuk, még nem adódott lehetőség. Próbáltunk külön­féle hűtőházakkal kapcsolatot felvenni, de a konténerek nagy mérete miatt egyik sem volt alkalmas arra, hogy ott A helyszínen szaktanácsadás­sal is szolgálnak, r vasárnap 10.30 órai kezdettel rendezik meg a házilag készített gépek bemutatóját és versenyét. Emellett a Kaposvári Mű­anyag- és Kefeipari 'Vállalat mutatja be a termesztésben használható, általa gyártott felszereléseket. üdülő családoknak — Zalakaroson bérel üdülőt a kosdi Naszályhegyalja Mgtsz, hogy — elsősorban mozgáísszervi bántalmakban szenvedő — tagjaik a gyógy­vizéről híres fürdőhelyen ke­zeltethessék magukat. Az üdü­lőben egyszerre négy család üdülhet. Az első családok már visszatértek, és élménybeszá­molójukkal újabb tagokat nyertek meg a zalai gyógy­üdül ésnek. végezhessük el a kísérleteket. Jelenleg a Dunakeszi Hűtő- házzal folynak tárgyalásaink, s bár a hűtőtér ajtóméretei ott is gondot okoznak, valószínű­leg mégis lesz eredménye en­nek a próbálkozásunknak ... Új alapanyag Tény, hogy a hajógyáriak óvatosak. Érthető is, mivel egy új, eddig nem használt alap­anyagból készült termékkel állnak szemben, amelyet bi­zony többféle szempontból na­gyító alá kell venni. A gumi­gyár igazgatója azonban opti­mista, legalábbis a tömítőanya­gok minősége szempontjából. Reméljük, hogy a vizsgálatok során végül is az derül ki, hogy neki volt igaza. Jó könyv, elismerést ér­demlő film vagy színdarab nem kap olyan sajtóvisszhan­got, mint az 1980-as váci bú­csú. Még a napokban is je­lent meg fényképes beszámo­ló a Március 15. téri kétna­pos vigasságról. A Magyar Hírlap beszámolt arról, hogy harmincezer ér­deklődő lépett a búcsú terüle­tére. Az Esti Hírlap kiemelte, hogy több mint száz népmű­vész, iparosmester kínálta portékáját a színes kavargás­ban. A Hétfői Hírek fotósa meg­örökített egy vidám cipőhúzó­versenyt. A Népszavát a start ragadta magával: a vigadal­Szokatlan látvány a váci fő­posta udvarán: a múlt hét vé­gére felállítottak egy nagy mé­retű faépületet. Ezen a héten villany- és vízvezetékszerelők veszik birtokba az építményt. Mint ismeretes, a posta fél év­százados épülettömbjét felújít­ják, korszerű berendezést kap­nak a részlegek. Az első ütemben az emeleti helyisége­ket építették át. A második ütemben a főbejárattal össze­függő, felvételi terem átépíté­se következik. Ehhez megfele­lő helyiségeket kell biztosítani. Legelőször is — már a közel­jövőben — a hírlaposztály költözik át a főtér és a Szé­chenyi utca sarkán levő, egy­kori Szabó-cukrászdába. A fel­szabadult hírlaposztály terüle­tét felvételi munkahellyé ala­kítják át. Itt lesz a levél-, pénz- és csomagfelvétel, ide helyezik a postafiókokat. A bejárást a Marx tér felőli ka­pu irányából biztosítják. A rovatoló a helyén marad, viszont a kézbesítők részlege kikerül a most felállított, ud­vari épületbe. Lehetővé teszik, hogy a közönség is megkeres­se — szükség esetén — a kéz­besítőket. Berecz Józsefné hi­vatalvezető helyettes elmond­ta, az átköltözést úgy szerve­zik meg, hogy a folyamatos munkát ne akadályozzák. Ugyanakkor azonban megér­tést és türelmet kémek az ügy­felektől. A rekonstrukció teljes terv­dokumentációja elkészült. A kiürített, mostani felvételi nagytermet előreláthatóan a öreg bérház Vácott, a Hír­adástechnikai .Anyagok Gyá­rának szomszédságában. Az első emeleti ajtónál hiába csengetünk, Tömeg Istvánt, a városunkban élő veteránt nem találjuk otthon. Dolgunk vége- zetienül ballagunk lefelé a fo­lyosón, amikor a szemközti épület földszintjén nyílik egy ablak: — Pista bácsit keresik? — kérdezi barátságosan egy idő­sebb asszony. — Ne itt, hanem a kórházban nézzék meg. Az öreg megint dolgozik — mond­ja. ★ Előtte az asztalon kis notesz, amelyDe egy-ket fontosabb adatot jegyzett fel, de csak rit­kán pillant bele: az emlékek, a sorsformáló évtizedek törté­nete még frissen él az idős emberben. — Szécsénykében születtem, egy kis Nógrád megyei falu­iban. A gyermekkorom olyan volt, mint a többi hasonló sihederé: a ház körül dolgoz­tam, sokat segítettem apám­nak. Aztán szakmát tanultam, a kovácsmesterséget, ám ösz- szevesztem a mesterrel, s Hatvanba mentem a cukor­gyárba. Előbb a lakatosmű­helyben, majd pedig a gőzgép mellett dolgoztam. Itt kerül­tem kapcsolatba a munkás- mozgalommal is: a házigaz­dám, akinél albérletben lak­tam, a gyár szakszervezetének pénztárosa volt. Műszak után •gyakran beszélgettünk min­denféléről. Ö javasolta aztán, mat engedélyező okirat ma­gasba ’ röpítése, léghajóval. A miskolci Déli Hírlap munkatársát és fényképészét is elküldte; gondos pontosság­gal adtak helyszíni tudósítást. A Békés megyei Népújság ezt a címet adta riportjának: „Minden, minden mennyiség­ben a váci búcsún.” A Hajdú- Bihari Napló kiemelte a deb­receni Nagy Imre parodista fellépését. A . számszerű adatok: a bruttó bevétel jegyekből, helypénzből megközelítette az egymillió forintot. A Lapkiadó Vállalat a félmilliós tiszta hasznot átadta a városnak; bölcsődebővítés lesz belőle! (Papp) kora őszi hetekben veszik bir­tokukba az építők. A régebbi elgondolásoktól eltérően nem lesz bővítés viszont teljesen új berendezést, felszerelést kap valamennyi munkahely. Eltűnnek a kopott, régimódi felvételi pultok, a rozzant pos- tafióksorok. A napjaink köve­telményeinek és igényének megfelelő átalakítás után — úgy remélik az érdekeltek —, Vácott lesz Észak-Pest megye legkorszerűbb és legszebb pos­tája. Papp Rezső A népfürdő jubileuma A Szentháromság téri nép- fürdő építése volt a felsza­badulás után az első széles kö­rű társadalmi összefogás, a példamutató önzetlen munka. A Magyar Kommunista Párt váci szervezetének felhívásá­ra a város egy emberként moz­dult meg a nemes cél érdeké­ben, s 1951-ben került sor az ünnepélyes megnyitásra. A 30 éves jubileum kapcsán ki­állítást rendeznek a jelenlegi strandfürdő épületében. La­punk útján kérik a lakossá­got, hogy — kölcsönkeppcn — bocsásson korabeli fényképe­ket, újságcikkeket s más do­kumentumokat a szervezők rendelkezésére. Az 'Íven anya­gok, átvételi elismervény el­lenében leadhatók üzemi de alatt a strandfürdő vezetőjé­nél. hogy lépjek be a szakszerve­zetbe. Beléptem. Vasárnapon­ként találkoztak a tagok, hol itt, hol ott. Vitakoztunk, szer­vezkedtünk. Gyakran voltak sztrájkok is, ám ezeket a meg­mozdulásokat jobbára a cu­korgyári vasasok kezdemé­nyezték. ök általában erélye­sebben védték a munkások ér­dekeit, a szakszervezti moz­galomban is meghatározó sza­vuk volt. A régiek... a ré­giek... no. egy pillanat! A kezdet Belelapoz kis noteszába, a jegyzet az emlékezést segíti. — Igen. Gál Benő, Mihályi Ferenc, Marosán György régi ismerőseim. Gyakran találkoz­tunk, együtt dolgoztunk alkal­manként ... De hogy szavam ne felejtsem: nemsokára be­soroztak katonának, ám elfe­lejtettem bevonulni. Felejtet­tem a fenét! Nem akartam! Otthon voltam egyszer, ami­kor apám egykori legénykori barátja látogatott meg min­ket, aki csendőr volt. Azt mondja: „Tűnjön el a gyerek, mert nem akarom a bitófa alá juttatni.” Másnap már szedtem is a sátorfámat, s rö­vid kitérő után Vácra jöttem. Itt élt apám öccse és család­ja akik befogadtak. Munkát a Hirmann Szerszámgyárban találtam. Itt is bekapcsolód­tam a szakszervezeti mozga­lomba, s ekkor kerültem kap­csolatba a párttal is ... Megint belelapoz a kis kék füzetecskébe, de most nincs rá szükség. — Huszka szaktárs, igen jól emlékszem a nevére. O szaladt értem egy napon, hogy tűnjek el gyorsan, mert itt van értem a készültség. Vá­cott sem vf>lt tehát maradá­som, s ebben a kétségbeejtő helyzetben merész lépésre szántam el magam: ismét visz- szamentem Hatvanba, s a vas­úti fűtőházban jelentkeztem a főnöknél, akihez családunkat nagyapám révén baráti kap­csolatok fűzték, ö segített raj­tam. Hogy hogyan? Ez bizony furcsa történet, el is mesélem részletesen. Nagyot kortyol a kólából, aztán folytatja: — Azt mondja egyik reggel a főnök: „Na, gyere öcsi, el­megyünk a katonai parancs­nokságra”. Mentem én vele, mentem, de egész úton azon törtem a fejem, hogy vajon mi ezzel a célja. Talán fel akár adni? Vagy... Amikor beléptünk a parancsnokhoz, nagy örömmel fogadta a fő­nököt. Aztán engem kiküld­tek. Sokáig beszélgettek, ami­nek az lett a vége, hogy más- riáp Aszódra küldtek vasúti alkalmassági orvosi vizsgálat­ra. majd harmadnap bevonul­tam Egerbe. De csak egy napig volt rajtam a mundér, mert még aznap, a vasút kérésére leszereltettek így kerültem a fűtőházba kovácsnak ... Nem­sokára mára Tanácsköztársa­ság győzelmét ünnepelhettük, s én párttagként a Vörös Had­seregben harcoltam. Csapatunk hosszú harcok után Abonyban tette le a fegyvert. Fogságba kerültem, ahonnan úgy enged­tek el, hogy jelentkeznem kel­lett a rendőrségen. Háborús árak — A második világháború kitörésékor Vácott dolgoztam. Állandó rendőri felügyelet alatt álltunk eivtársammai, de így is értünk el sikerekéi. Az egyik képviselőtestületi vá­lasztáson például Szili Lajost, aKi a mi jelöltünk volt, meg­választottál!, s ő elkötelezet­ten képviselte a munkásság ügyét. iy44-ben aztán össze­szedtek minket, s valameny- nyiünket internáltak. Kivéve engem, mert akkor mái ne­uem érvényes behívóm volt, 5 ezzel az egyik harcoló csa­pathoz irányítottak. Úgy adtak át a parancsnok­nak, hogy ennek az embernek a bőrével nem köteles elszá­molni. Nagyon rossz napok jöttek rám. Semmiségekért sú­lyos büntetéseket kaptam. A tizenhat hónap alatt, amit a fronton töltöttem, egyszer al­kalmam nyílt a szökésre: egy női ruhába öltözött partizán segített, de útközben katonák tartóztattak fel minket, a par­tizán is alig tudott elmene­külni. Egyszer meg, no hol is, Huszton talán. Igen, Huszton történt, hogy amikor a csapa­tunk visszavonult, mi két tár­sammal elhatároztuk, elbújunk egy pincében, és amikor be­jönnek a szovjet csapatok, megadjuk magunkat. Ám egyi- kőj üknek eljárt a szája, s ez majdnem az életünkbe ke­rült ... 1945. május 4-én es­tünk amerikai fogságba Ausztriában. Amikor a háború után hazakerültem, már vár­tak rám elvtársaim. Megalakí­tottuk a pártot, amelynek én lettem az elnöke, majd a ren­dezőgárda parancsnoka. A Híradástechnikai Anyagok Gyárában dolgoztam, onnan mentem nyugdíjba 1960-ban. De nem sokáig bírtam tétle­nül: a Cement- és Mészmű->y vek váci gyárában vállaltain’ munkát a hőközpontban; Egészségem azonban megrom­lott, onnan is nyugdíjba jöt­tem tavaly. A meleg fürdők viszont jót tettek a reumám­nak, így most a kórházban dolgozom, ahonnan egyszer ta­lán harmadszor is „nyugdíj­ba vonulok”. Elismerés Tömeg István néhány nap­pal ezelőtt töltötte be a nyolc­vanadik életévét. Nem szól ró- !a, csak többszöri kérésre so­rolja el: a munkásmozgalom­ban kifejtett tevékenységéért [ megkapta a Tanácsköztársa­ságért Érdemérmet, a Szocia­lista Hazáért Érdemérmet, a Felszabadulási Emlékérmet, a Munkaérdemrend ezüst foko­zatát, sok egyéb elismerés mellett. F. Z. Képzőművészet Sződligeten A sződligeti művelődési ház második alkalommal adott ott­hont az elmúlt hetekben, a községben élő iparművészek és amatőr képzőművészek alko­tásainak. A kiállítást két hét alatt több százan tekintették meg, s a látogatók most sem csalódtak. Szádovszky András, a nép­művészet mestere modern formájú bőrdíszmű vei nagy sikert arattak. Sajnos, most is csak egyetlen nő, Krizsán Pálné, a népművészet meste­re szerepelt a kiállítók között. Munkái: S2őd, Galgamácsa népviseletbe öltöztetett babái a látogatók körében nagy te- szést arattak. Békeffi András grafikái és festményei az em­ber és a természet kapcsola­tát ábrázolták. Köbli Miklós ötletes lakásdíszítő tárgyai a családok otthonait varázsolja szebbé, kellemesebbé. A vendégkönyvbe 110-en ír­ták be a véleményüket. A dicséretek és hasznos taná­csok mellett, sokak kívánsága volt, hogy gyakrabban ren­dezzenek hasonló eseményeket a községben. Keleti Istvánná művelődésiház-figazgató szerint a kívánság néhány hónapon belül valósággá válhat. Már megkezdték a község idős la­kói és az úttörők alkotásaiból sorra kerülő kiállítás előké­szítését. Szabó László Mozimúsor Kultúr Filmszínház (Lenii út 58.): Július 3-tól 6-ig: Kicsi 1 kocsi, de erős (magyarul be szélő amerikai filmvígjáték Il-es helyáron.' Rendező: Ro bért Stevenson. Walt Disne; produkció. Kísérőműsor: ma gyár híradó). Madách Filmszínház (Leni: út 63.): Július 4-én, egy napij vetítik Az erőd című ma­gyar kalandfilmet, készül’ Hernádi Gyula regényéből rendezte: Szi netár Miklós Csak 16 éven felüli nézők te­kinthetik meg! Áramszünet Áramszünet lesz július 2-ár szerdán és 3-án, csütörtökör Vácott, az Élmunkás utcai tra­fó körzetében, reggel 7 órától délután 4 óráig, vezetékátkö- tési munkák miatt. Mától Bernecebarátiban Termesztési bemutató Cs. J. A bevételből bölcsőde épül Utóhang a váci búcsúhoz Türelmet, megértést kérnek Folytatódik a rekonstrukció Új berendezés, felszerelés rr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom