Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-03 / 154. szám

Púja Frigyes Svájcba utazott Ma kezdődnek a tárgyalások Púja Frigyes külügyminisz­ter Pierre Aubertnek, a Svájci Államszövetség külügyminisz­terének meghívására hivatalos látogatásra szerdán Svájcha utazott. Búcsúztatásánál a Fe­rihegyi repülőtéren jelen volt dr. Jürg Streuli, a Svájci Ál­lamszövetség budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője is. Púja Frigyes, a háromnapos látogatásra megérkezett Bern­be. Á hivatalos megbeszélések ma kezdődnek. Pest megyében Ismerkedés a tsz-élettel öt napon át tartózkodott a TOT meghívására hazánkban Giuseppe Avolio elnök vezeté­sével, a mintegy 600 ezer föld­bérlő és állattartó érdekkép­viseletét ellátó Olasz Paraszt Szövetség négytagú küldött­sége. Az olasz vendégek Baranya és Pest megyék­ben tanulmányozták a terme­lőszövetkezetek munkáját, az ott dolgozók szociális körülmé­nyeit és többek között a szakemberek cseréjéről tár­gyaltak a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának ve­zetőivel. Az olasz küldöttség szerdán elutazott Budapestről. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES Á MEGYEI TÄNACS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM Ára 1.20 forint 1980. JÚLIUS 3., CSÜTÖRTÖK Nyújtott és éjszakai műszakban aratunk Pest megyében Árpát vágnak a kombájnok Pest megye déli részének gazdaságaiban is megkezdődött az aratás. Így egyebek között a dányi Magvető, a nagykőrö­si Arany János, az abonyi Ságvári Endre és a bugyi Tes- sedik Sámuel Tsz-ben indultak el a kombájnok a gabonaföl-, dekre. Mint arról tájékoztatást kaptunk, az idén elsőként a dányi Magvető Tsz-ben haraptak az aratócséplő gépek az őszi árpába. A közös gazda­ság kilenc kombájnja igyek­szik minden percet jól kihasz­Olaj a Szaharában? F élreértés ne essék, ez­úttal távolról sem napjaink legégetőbb és legtooo konfliktust oko- zo kérdéséről, az olajról lesz szó. A cím pusztán hasonlat, gazdasági éle­tünk egy sajátos — hozzá kell tenni, nem éppen ked­vező — jelenségere utal. Tekintélyes külhoni szak­emberek körében hangzott el, a cikkírónak annyi dol­ga volt, hogy rögzítse és továbbadja. De hát, hogy kerül az olaj a Szaharaba, avagy a mai valóságot illusztráló történetbe? Nemrég Kuvaitból érke­zett delegáció járt a ceg­lédi Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet­ben. Nem azért jöttek, hogy megtorpanjanak a vonzó kirakatablak előtt, mindent alaposan körbe­jártak, hogy megnézzék, mi van az üveg mögött? Skultéti József, az elnök akarta így. Ezért a jó eredményeiről megye-, sőt országszerte ismert, víz- függonyös technológiával működő kertészetben mert ünneprontó lenni. Arról be­szélt, hogy a virág és pri­mőrzöldség termeléséhez felhasznált termálvíz csak töredéke annak, amennyit a föld rejt, amennyit ol­csó energiahordozóként a termelésben lehetne hasz­nosítani, a megnövekedett fűtőanyag-árak idején csök­kentve a ráfordítási költ­ségeket. Cegléd környékén kedvező geotermikus adott­ságok vannak, a föld mé­lyében buzgó forró víz gyógyászati szempontból is fontos tápanyagokat tar­talmaz. Csakhogy az érté­kes termálvagyonnak nincs gondozója, felelős gazdája. A Magyar—Szovjet Barát­ság Tsz a kertészetet ellá­tó kutat saját költségén lé­tesítette. No meg a saját rizikójára! Ha nem válik be a módszer, az ellen­drukkerek kárörvendő megjegyzése közepette kel­lett volna viselniük aZ er­kölcsi és anyagi kudarc következményeit. De sike­rült! Ezzel a módszerrel még több száz kutat le­hetne fúrni Ceglédtől Nagy­kőrösig, üvegházak, fólia­sátrak tucatjait melegít­hetné a termálvíz. Ekkor mondta az egyik kuvaiti szakember a ko­rántsem zsurnalisztikái fo­gásnak szánt hasonlatot: a termálvizet nem hasznosí­tani olyan dolog, mintha az olajat kiöntenék a Sza­harában ... A téma nem újkeletű, időnként fölcsap körülötte a nemzeti kincs pazarlá­sán háborgó hullámverés. Többször foglalkozott vele a sajtó is. Nem a számon- kéró cikkek sorát kívánom szaporítani, csak tanulság­képpen folytatnám, amit Cegléden hallottam. Egy adat: a mostani fűtőolaj - és villanyáram árak mel­lett, téli időszakban a fűt­hető fóliasátrakban hét fo­rint egy fej saláta előállí­tási költsége. Számoljuk még hozzá mindazon fo­rintokat, amelyek a terme­lés-nagybani forgalmazás­kiskereskedelem mechaniz­musa során csapódnak az alapárhoz. Bizíony, mire a fogyasztóhoz kerül, borsos az ár. A vízfüggönyös techno­lógiával működő fólia alatt viszont 70 fillérért megter­melhető egy fej saláta, így méltányos áron vásárolha­tó meg a boltokban is. Bár a beruházás cseppet sem volt olcsó mulatság — nyolcmillió forintot emész­tett fel — a dömpingszerű termeléssel, a termőfelület maximális kihasználásával rövidesen megtérül a be­fektetett alaptőke. H ogy sikerülhetett a ceglédi szövetkezet­nek? Fantázia, vál­lalkozókedv, közgazdasági látásmód jellemezte ezt az üzletet. S hogy nemcsak ők látták meg a termálvízben rejlő lehetőségeket, bizo­nyítja a következő dolog. A közelmúltban vaskos posta érkezett külhonból Skultéti Józsefnek. Gaz­dagon illusztrált, díszes ki­vitelű albumokat, tanul­mányokat tartalmazott. Ma­gyar nyelven. Ám a szer­ző angol szakember, Da­vid Grove, aki az ENSZ Fejlesztési Bizottságának megbízásából készített ter­vezetet a magyarországi ter­málvizek termelésben tör­ténő és gyógyászati-idegen- forgalmi hasznosításáról. Az angol szakember pontosan ismeri országunk geotermi­kus térképét, exponált kör­zetként jelölte meg Pest megyét: Gödöllő, Ráckeve, Cegléd és Nagykőrös kör­nyékét. A ceglédi gazdaság büsz­ke arra, hogy kapott a ki­tűnő tervezetből. Kicsit igazolás arra, hogy szak­emberei korántsem ábrán­dozó fantaszták voltak, amikor megszállottként dol­goztak a termálvizes ker­tészet létesítéséért, kilin­cselve. vitatkozva a kivi­telezést hátráltató intéz­ményekkel. P énz, pénz, pénz... El­sősorban ez kell a tervek megvalósításá­hoz. Ám legalább any- nyi kezdeményezőkészség is. mint amennyi a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben volt. Kahutek Magda Vágják a lucernát a Felsőbabád! Állami Gazdaságban. Kétszáztíz hektáron már végeztek, de most hozzáláttak a másodkaszáláshoz is. Bozsán Péter felvétele nálni, s ennek eredményeként ez ideig már 200 hektáron vág­ták le a legkorábban érő gabo­nafélét. Mivel az eső miatt csak a nap egy részében tud­nak dolgozni, bevezették a nyújtott, illetve éjszakai mű­szakot is. A termésátlagok — bár végleges számok nem áll­nak rendelkezésre — a tava­lyinál magasabbak. A megye gazdaságaiban esvébként a lehetőségekhez képest alaposan felkészültek a nagy nyári kampánymun­kára. Sajnos, néhány gépalkatrész — tengelykapcsoló, felhordó­lánc — hiánya még mindig gondot okoz a kombájnok üzembe helyezésében. Elegen­dő viszont az üzem- és fűtő­anyag. Az aratás idején, az elmúlt esztendők gyakorlatának meg­felelően, segítséget nyújtanak az agráregyetemek is. A Pest megyei Tanácstól kapott infor­máció szerint 24 diák dolgozik majd kombájnosként az üze­mekben. Részt vesznek a beta­karításban honvédek is, 20 ka­tonai szolgálatát teljesítő fia­tal ül majd az aratócséplő gé­pek nyergébe. Várhatóan nem lesz fenn­akadás a szalmalehúzásnál sem, ele­gendő a bálázó- és egyéb, speciális gép. örvendetes az is, hogy a másod- és tarlóve­tésekhez bőséges a szaporító­anyag-készlet: kukoricából, napraforgóból, takarmánybor­sóból és különféle zöldségfélék magjából megfelelő a kínálat. V. B. A tegnapi progr am Vidéki körúton Havasi Ferenc fogadta Konsztantyin Katusevet Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán a KB székházáoan fo­gadta Konsztantyin Katuse­vet, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökhelyettesét, a magyar—szovjet gazdasági' és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bizott­ság 25. ülésszakán hazánkban tartózkodó szovjet delegáció vezetőjét. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Jelent volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. Konsztantyin Katusev, Sol­tész István kohó- ■ és gépipari miniszter társaságában szer­dán látogatást tett Székesfe­hérváron, a Videoton Elektro­nikai Vállalatnál. A gyár központjában Papp István ve­zérigazgató fogadta és tájé­koztatta a vendéget a 18 ezer dolgozót foglalkoztató hír­adástechnikai nagyüzem mun­kájáról. A tájékoztatót követő megbeszélésen megállapítot­ták, hogy a számítástechniká­ban sikeresen fejlődött a szo­cialista integráció, de a to­vábbiakban bővíteni kell az együttműködést. A látogatás a Videoton szá­mítástechnikai gyárának meg­tekintésével zárult. A kora esti órákban Konsz­tantyin Katusev, Marjai Jó­zsefnek, a Minisztertanács el­nökhelyettesének társaságá­ban Hajdú-Bihar megyébe ér­kezett. A vendégeket Debre­cenben Sikula György, a me­gyei. pártbizottság első titká­ra és dr. Szabó Intre, a me­gyei tanács elnöke fogadta. Jelen volt Ivanov Kraszarm, a Szovjetunió debreceni fő­konzulja. Konsztantyin Katusev vi­rágcsokrot helyezett el a Le- nin-szobor talapzatán, majd a város nevezetességeivel is­merkedett. A vendégek ez­után a Hortobágyon tettek lá­togatást. Párt- és állami vezetők tanácsok alakuló ülésein Három megyei tanács tar­tott szerdán alakuló illést. Miskolcon, a Borsod megyei tanács ülésén részt vett és fel­szólalt Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke. Jelen voltak a megye országgyűlési képviselői is. Az ülésen megválasztották a 119 tagú testület tisztségviselőit és a 1? tagú végrehajtó bizottság tagjait. A Borsod megyei ta­nács elnöke ismét Ladányi József lett. A Vas megyei tanács alaku­ló ülésén, Szombathelyen részt vett és felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkára. Az ülésen megválasz­tották a 83 tagú megyei ta­nács vezetőit és a 13 tagú végrehajtó bizottságot. A Vas megyei tanács elnöke ismét Bors Zoltán lett. A Szolnok megyei tanács alakuló ülésén, amelyet Szol­nokon tartottak, részit vett és felszólalt Győri Imre, az MSZMP KB agitácáós és pro­paganda osztályának vezetője. Az ülésen megválasztották a 79 tagú megyei tanács tiszt­ségviselőit és 15 tagú végre­hajtó bizottságát. A megyei tanács elnöke isimét Barta László lett. fétévzáró számvetések Tervek, tények, települések Nagy gonddal és körültekin­téssel készítették el a taná­csok idei terveiket, az eszten­dő elején. Elmúlt az első fél­Türeíem — év irégéig Százhúsz vonal beköthető Néhány hete hatalmas ká­belorsókat szállítottak a Bu­dapesttel közvetlenül határos Gyál község utcáira. Rövide­sen megjelentek a Pest me­gyei Postaigazgatóság munká­sai is és megkezdték a föld­kábelek fektetését. A munka az Ady Endre utcában, illet­ve a piactér környékén' indult meg először. Gyálon nagy szükség van a telefonhálózat bővítésére, hi­szen a megközelítően 23 ezer lakosú községben alig két tu­cat telefonkészülék működik. A tavaly épült korszerű pos­ta központja megfelelően ké­pes ellátni az alállomás funk­cióját: jelenleg 120 telefonvo­nal bekötésére alkalmas. A közelmúltban Gyálon kezdődött vonalbővítés szerves része annak a középtávú terv­nek, amelynek alapján a Ma­gyar Posta fejleszteni kívánja a Budapest-környéki települé­sek telefonhálózatát. A Gyálon folyó munka még kezdeti szakaszban van, így a telefonigénylőknek — a vona­lak fokozatos kiépítése ütemé­nek megfelelően — ez év vé­géig türelemmel kell lenniük. év. Hol, hogyan sikerült az elképzelések megvalósítása, mi a pillanatnyi helyzet? Barabásné, Mészáros Emília, a gödi tanács költségvetési csoportjának vezetője elmond­ta: — Terveinkben kiemelt fon­tosságú volt a már megépített 1-es számú, 8 tantermes álta­lános iskola bővítése, 4 tan­teremmel. A beruházás 5,1 millió forintot tett ki. Ennek tervezett átadási határideje ez év augusztus 20. Pillanat­nyilag úgy tűnik, nem lesz gond, mert a váci magasépí­tő vállalat kitűnő ütemben és minő­ségben dolgozik. Egy 748 méter hosz- szú aszfaltozott útszakasz megépítését és átadását is terveztük. Június 13-ára el is készült. — Év végéig van még ten­nivalónk. Ilyen az öregek napközi otthona és az óvoda bővítése, amelyhez azonban az anyagiaknak csak egy ré­sze áll rendelkezésre. Az okos A Nemzetközi Számítástechnikai Oktatási és Tájé­koztatási Központ számítógépe több mint negyvenezer hazai és külföldi dokumentum, szakkönyv, folyó-, irat adatait tartja fejben. A gép egyik egységét a központ szak- könyvtárában he­lyezték el. A Babilon névre keresztelt rend­szer néhány nap­ja kezdte meg műszaki tájékoz­tató szolgálatát. Ócsárol Bartha István ta­nácselnököt kérdeztük: — Mi a jelenlegi helyzet? — Fejlesztésre 20 millió 318 ezer forintunk volt. Ebből mintegy 13 millió 668 ezer forintot fordítottunk az előző évből áthúzódott 8 tantermes általános iskola befejezésére. — Legfontosabb feladatunk ezenkívül a célcsoportos la­kásépítési program megvaló­sítása. Elmondhatom, hogy pillanatnyilag jól állunk. A tervezett tíz lakást, melyeket nagy családosok között osztunk szét, már részben át is adtunk. A most még teljesen, el nem ké­szülteket is birtokba vehetik ez év végéig leendő tulajdo­nosaik. A Felsőbabádi Állami Gazdaság vállalta a kivitele­zést postánk bővítésénél. L. J. KÖZÉLET Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára szerdán a főváros II. kerületében tett látogatást, majd részt vett a kerületi pártbizottság kibővített ülésén, s tájékoztatást adott a Köz­ponti Bizottság június 24-i üléséről. Vlagyimir Szivenok vezér- ezredes, a szovjet déli hadse­regcsoport parancsnoka és Nyikolaj Sevkun altábornagy, politikai, csoportfőnök, meglá­togatták a munkásőrség or­szágos parancsnokságát. A vendégeket Borbély Sándor, az MSZMP KB tagja, a munkás­őrség országos parancsnoka fogadta. Jorma Berghoim elnök veze­tésével, háromnapos magyar- országi tartózkodás után, szer­dán elutazott hazánkból a Finn Központi Szociáldemok­rata Ifjúsági Szövetség kül­döttsége.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom