Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-22 / 170. szám

Maradi fiafalok? Táguló térben mozgó gondolat Napközben csak négy fal a társ Szép az idős kor, de csak akkor, ha annak tartalma van és gondtalan — mondogatják az öregek. E kívánság megva­lósítását vállalta fel feladatául a helyi nagyközségi tanács és 1973. november 6-án Üllőn, a csökken az erő, gyengül az akarat, egyre mélyülnek az arcon a barázdák, a kedv ko- morabbá válik, még a ruha színe is egyre sötétebb lesz — mondogatja Hidasi Pálné, a Tóalmási vendégek az üllői öregek napközi otthonában. vasútállomás szomszédságában egy italbolt helyén megnyílt az idős korúak napközi ottho­na — emlékeztet a magneto­fonszalag, amely a 22 gondo­zott nevét is megörökítette. O — Persze, azok közül ma mindössze Tóth Etelkával és Gera Sándornéval találkozunk a 14 gondozott között, pedig az intézmény 20 személy be­fogadására alkalmas. Emléke­zete szerint akkor még Loson­cai Pál, az Elnöki Tanács el­nöke is táviratban üdvözölte az ünnepi eseményt és aján­dékul egy nagyképernyős tele­víziót küldött. Furcsa, de ma talán még jobban érvényesül az az elítélendő szemlélet, amelynek nevében a fiatalabb családtagok lealacsonyító cse­lekedetnek minősítik, ha a szü­lő, akiknek otthon napközben csak a négy fal a társa, ba­rátja, felcseréli az, egyedüllét unalmát, gyötrődését, a baráti kis közösséggel, ahol még a korral járó gond, fájdalom, betegség is megszelídül. Ebben a korban ugyanis már nagyközségi tanács gyámügyi előadója, aki feladatául vál­lalta az idősekkel való törő­dést, hogy vidámabbá válja­nak, hogy az életnek ebben a szakaszában az amúgy is szűk térben mozgó gondolat ne csak a temetők tájékán pihen­jen meg és ne az elmúlással foglalkozzon. 0 A községi tanács költségve-r tésében szinte erőn felül — évente 252 ezer forintot fordít a minden kényelemmel ellá­tott öregek napközi otthoná­nak fenntartására, ahol mára hideg-meleg vizes fürdőszoba sem hiányzik. A gondozottak mégis fogynak, új jelentkező nem akad, pedig ebben a köz­ségben sok száz olyan idős ko­rú van, aki egész nap az ott­hon magányában tépelődik, nyugtalankodik. — Tartásra kötelezett hozzá­tartozók hiányában 17 sze­mély szorul házi szociális gon­dozásra, valamennyi gondozott ellátása házibeteg-ápolókra van bízva. Nem halt ki még a humanista szellemben vál­lalt önzetlen, jó szándékú se­gítség. A község 14 olyan személy­nek nyújt havi 1 ezer 460 fo­rintos segélyt, akik anyagi tá­masz nélkül élnek, s ők ezen­felül évente négyszer szociális segélyben is részesülnek, amelynek összege a község te­herbíró képességétől függ. Nem szabad azonban elhallgatni azt az árulkodó tényt, hogy több­ségüket nem az elkerülhetet­len okok szerencsétlen össze­függése juttatta az élet perifé­riájára, hanem a fiatalabb kor könnyelmű életszemléletének köszönhetik. A gyámügyi előadótól meg­tudtuk még, hogy a községben csaknem 50 eltartási szerző­dést kötöttek, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ezek a szerződésekben vállalt kötelezettségeket nem minden esetben tartják be. Szinte em­berfeletti feladatot jelent a rendszeres ellenőrzés, a vi­szonylagos igazság megterem­tése. © A gyámügy feladata még­sem lehet más, mint az idős korúak, a rászorulók, azegye- dülélők iránti megbecsülés, méltányos segítség, szeretette- li gondoskodás gyakorlása... Még akkor is, ha az mun­kaidőn túl történik. Kiss Sándor A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM 1980. JÚLIUS 22., KEDD A hét végén is dolgoztak Nehezen érnek he a szemek A hozamok meghaladják a tervezettet A hét végén beköszöntött a régóta várt, igazi nyári idő. A járás valamennyi mezőgazda- sági üzemeiben indulásra ké­szen álltak a gépek, ezúttal sem tudtak mindenütt dolgoz­ni. Sok helyütt még érintetle­nek a táblák, s csak ezen a hé­ten kezdődhet meg a búza aratása. Tegnap kezdtek A gombai határ csendes ma­radt ezen a hét végén. A kombájnotok tétlenül vára­koztak, mert a szemek még mindig nem elég érettek. Ko­vács Endre, a Fáy András Termelőszövetkezet növény­Járási szakszervezeti nap Színes, vidám programmal Az idén Gomba lesz a színhely A hagyományoknak megfe­lelően a -közalkalmazottak szakszervezetének járási bi­zottsága az idén is megrende­zi a „Közalkalmazottak járá­si szakszervezeti napját”. Az évről évre sikeres talál­kozó színhelye ezúttal a gom­bai Fáy András Művelődési Ház mögötti parkerdő lesz;. A rendezvény július 25-én dél­előtt 9 órakor kezdődik. A megnyitó és a köszöntő után a munkahelyi olimpia versenyszámaiban mérhetik össze erejüket, ügyességüket és gyorsaságukat a sportot kedvelők. Lesz 1200 méteres férfi és 800 méteres női mezei futóverseny, kispuskás lövé­szet és természetesen labda­rúgó-mérkőzések is. A versenyek fáradalmait a különböző művészeti csopor­tok közel egyórás műsora köz­ben is kipihenhetik majd a résztvevők. Ebéd után szellemi totóval folytatódik a színesnek ígér­kező program. A rendezők természetesen nem feledkez-. tok meg a tanácsi dolgozók, illetve a velük együtt érkező családtagok gyermekeiről sem: az apróságok számára lég­gömbfúvó versenyt és zsákban futást szerveznek, s délután lesznek tollaslabda-mérkőzé­sek is. A hivatalos programon túl természetesen minden résztvevő megtalálhatja a szá­mára legpihentetőbb szórako­zást. Forrásértékű dokumentum Négy emberöltő után is Egykori 48-as honvédek fényképe A sülysápi Tápióvölgye Ter­melőszövetkezetben már a múlt hét közepén befejezték az őszi árpa betakarítását. A 225 hektárnyi kalászost 6 nap alatt vágták le a gépek. A termésátlag jobb a tervezett­nél, eléri a 47 és fél mázsát hektáronként. Az őszi árpa szalmázása is a befejezéshez közeledik, s hétfő reggelig a terület felén a tarlóhántással is végeztek. Teljes erővel A hét végéig a káposztarep­cét is betakarították. A ho­zam köriílbelül 21—22 mázsa hektáronként, a termésátlagot pontosan csak a szárítás után lehet felbecsülni. Vasárnap a szegedi korai zabból is levág­tak 40 hektárt, a hozam eléri a 40 mázsát. A búzát Sülysápon is csak hétfő reggel kezdték . aratni. Összesen 1 ezer 717 hektár kenyérgabona vár betakarítás­ra. Két SZK—6-os, 4 Claas­Dominátor és 4 E—516-os kombájn indult a táblákra. A nagy teljesítményű gépek tel­jes erővel dolgoznak. Kövess László A nap kulturális programja Gyömrőn, 10-től 18 óráig: a gyömrői művészek tárlata. , Monoron, a moziban, 16-tól: Veszélyes játék, 18-tól és 20- tól: Mennyire szerettük egy­mást. Pilisen, a moziban, 17.30-tól: Nada csoport. Úriban, 14.30-tól könyvtári órák. 18.30-ig: A rend őre kintették a negyvennyolcas eszmék ébrentartását, amellett törvényes úton igyekeztek biz­tosítani a volt honvédeknek az új honvédségben való al­kalmazását, a nyugdíjigények kielégítését, a hadiözvegyek és hadiárvák, rokkantak anyagi támogatását. A kiegyezés időszakában po­litikai állásfoglalásukkal a baloldalt segítették, harcoltak a kiegyezés és az úgynevezett „közös ügyek” — a közös osztrák—magyar hadügy, kül- ügy és az ezek fedezésére szol­gáló közös pénzügy — elve el­len. Baloldali politikai tényke­désük miatt a kormány betil­totta országos gyűléseiket, a honvédegyletek működését alapszabályhoz kötötte és ki­zárólag segélyezési, emberba­ráti programjukat engedélyez­te. Ettől kezdve, mint honvéd- segélyegyletek működtek és — elsősorban anyagi lehetőségeik szerény volta miatt —, csak némi támogatást tudtak tag­jaiknak, illetve a volt negy­vennyolcasok hozzátartozóinak nyújtani. Összetartozásuk, kö­zös múltjuk és jelenük egy- egy társuk végtisztességének megadásakor a féltve őrzött 48-as zászló alatt vonta — az idő múlásával egyre inkább ritkuló soraikat —, mind szo­rosabbra. Az utolsó monori 48-as honvédőt 1921-ben te­mették. A HIÁNYOS ÍRÁSOS DO­KUMENTUMOK miatt, nehe­zen alkothatunk pontos képet a monori honvédegylet tény­kedéséről. Ennek hiányában is több mint négy emberöltő múltán — emlékezünk az is­mert és ismeretlen hősökre. Máté Bertalan történész-muzeológus Emberséges magatartással Sok önkéntes segítőre számíthat Csévháraszton a Kossuth Lajos utcában a tanácskiren­deltség épületében találom Ba­logh Péter főtörzsőrmestert, körzeti megbízottat. Vasadon lakik, onnan jár át Csévha- rasztra, minden kedden. Ami­kor megtudom, hivatalos mun­karendjét, elcsodálkozom: va­jon elég-e ez az idő, a gyor­san fejlődő dolgos település közbiztonsági feladataira. Semmi esetre sem! A kör­zeti megbízott egyik legfon- .tosabb feladata, hogy minden­ről tudjon, ami a faluban tör­ténik. Jó kapcsolatot kell tar­tani a lakossággal, az üze­mek, intézmények vezetőivel, időben kell, hogy értesüljön bármilyen rendellenességről, törvénysértésről. Csak ebben az esetben tud megelőző, ha­tékony intézkedést tenni. Mun­káját hasznosan segíti az a 12 (!) önkéntes rendőr, akik a községben, a környező üze­mekben dolgoznak. Ezek után önmagától adódik a kérdés: milyen Csévharasz- ton a közbiztonság? Jó — mondják az emberek, akikkel útközben beszélgetek, a „fő­törzset” szeretik, becsülik, inert igazságos és készséges. Segít megoldani az emberek ügyes- bajos dolgait, elrendezi, elsi­mítja még a családi egyenet­lenségeket is, de sohasem lé­pi át hatáskörét. Mindig lehet rá számítani. Megtudom, egy-két kisebb mezei lopáson kívül, említés­re méltó törvénysértő esemény nem történt, pedig nemrégi­ben búcsú volt a községben, két vendéglátóipari egység is működik, a Rigó falatozó és a Diós italbolt. Pedig valamikor régen itt „ökölbe szorított in­dulatok” szabadultak el. Most? Vidáman, ha kissé zajosan is, bruderozgatnak az emberek, megtárgyalják az elmúlt nap eseményeit, a világ dolgait. Mért rohamléptekkel fejlődik ez a település. gombamódra nőnek ki a földből a szebbnél- szebb kőházak, alápincézett, erkélyes családi otthonok. Van­nak még azonban a külterü­leten, lassabban fejlődő, a pet­róleum lámpához kötődő, többgyermekes családok is, ahol elkel a segítség, védelmet nyújt a közbiztonság, őrködik a rend őre. Balogh Péter főtörzsőrmes­ter ennek a településnek im­már 7 éve a körzeti megbí­zottja. Amikor leszáll a busz­ról, az emberek messziről kö­szöntik. H. J. ISSN 0133—?er,i (Monori Hlrlam i Végleges megalakulására 1867. szeptemberében került sor, amikor elnöke gróf War­tensleben Ágoston, a „farkas- di” vagy ahogy politikai hova­tartozását ismerve, a monoriak nevezték — „über” gróf lett. (1861-ben Monor is követet vá­lasztott és jelöltje gróf Ráday Gedeon péceli földbirtokos, a kossuthi eszmék képviselője volt. Legfőbb kortesét, War- tenslebent, a tiszta jobbágylak­ta, Kossuth-párti Monor már korábban is nagyra becsülte.) Wartensleben, a szabadság- harc porosz származású alez­redese Világos után várfogsá­got is szenvedett. Mellette a másik fontos tisztséget, a jegy- zőséget, Buró Dániel főhad- nasy viselte. Ez a szervezet tömörítette az akkor mezővárosi rangú Mo­nor és a környező tanyavilág volt 48-as' honvédéit, altiszt­jeit. Sorai közé 56 altiszt és közkatona tartozott a végleges megalakulás időszakában. A már név szerint említett elnökön és jegyzőn kívül tag­ja volt még Schumaver Tgnácz százados, Graffics Fábián al- százados, Ivánovics Dániel és Sípos Rezső alhadnagyok. Az. e^vszerű közkatonák neve csak részben ismert, többségükről írás nem emlékezik meg. 1868 őszén az országban már 90 körül volt a honvédegyle­tek száma. Feladatuknak te­mok vagy tárgyak megszólal­tatása lehet. Az 1848—49-es szabadság- harc leverése után az elnyo­matás, az üldözés, a börtön, a „nehéz vas”, várfogság, hon­talanság, vagy a halál lett a sorsa a résztvevőknek. Vidáts János honvéd száza­dos két évtizeddel a szabad­ságharc eltiprása után még joggal írhatta: „Azok, akik a szabadság- harcban nem estek el, sokkal rosszabbul jártak, mint akik elestek. A halottaknak nem fáj semmi, hanem az élőknek nagyon fáj a nyomorúság. Huszonegy év óta ezernyi kol­dus várja, hogy a nemzet be­váltsa becsületszavát, s míg ez a szó beváltódik, addig sok ezer honvéd koldulni jár, s ajtóról ajtóra vonszolva tes­tét, kéregét”. Ezen a kegyetlen helyzeten próbáltak segíteni az 1867. évi osztrák—magyar kiegyezést követően országszerte sorra alakuló honvédegyletek, ame­lyek azokat tömörítették, akik részvevői voltak a szabadság- harcnak. A „MONOR MEZŐVÁROSI HONVÉDEGYLET” 1867. jú­niusában alakult meg ideigle­nesen és a budapesti honvéd- egylet kiegészítő része volt. Elnöke és egyben jegyzője Buró Dániel 48-as főhadnagy lett. A CEGLÉDI KOSSUTH MŰZEUM, amelynek gyűjtő- területéhez Dél-Pest megye tartozik, az utóbbi években számos monori vonatkozású tárggyal és dokumentummal is gazdagodott. Ezek közül is kiemelkedő forrásértékű az a szerény, bar­na fakeretes sárgult fotó, amely a század elején Monoron a Fő (ma Kossuth Lajos) utca, a „Tanácsháza” előtt örökítette meg az akkor még élő 48-as honvédeket. A fénykép — amelyet Bor­zsák Endre, a múzeum egyik régi kiadványában már közölt — a monori református egy­ház ajándékaként került be a Kossuth Múzeum 1848—1849- es relikviáinak gyűjteményé- be. A tíz idős embert ábrázoló dokumentum minden valószí­nűség szerint a századelő va­lamelyik március 15-i ünnep­sége alkalmával készült, és biztosan állíthatjuk, hogy a rajta szereplők tagjai voltak a „monori mezővárosi honvéd­egyletnek”. Jókai írja a közelmúltban megjelent „Emléksorck Napló 1848—49-ből” című munkájá­ban: „A hadvezérek számára akad hisztorikus, a köznépről, a közkatonákról, ki győzne be­szélni?” A kérdés költői, a válasz rá az ilyen jellegű dokumentu­termesztesi agazatvezetoje el­mondta, hogy csak hétfőn reg­gel harapnak bele a kombáj­nok az első táblákba. A kalá­szok erősen állnak, a búza nem dőlt meg, a szemek még nedvesek, a napsütés ellenére sem száradtak ki. Hétfőtől nyújtott műszak­ban dolgozik a 8 kombájn, s addig maradnak kint a határ­ban, ameddig csak lehetséges. A terméskilátások változatla­nul jók, a tervezett hektáron­kénti 46 mázsát biztosan be tudják takarítani, de lehet, hogy még többet is. A monori Kossuth Termelő- szövetkezetben is lábon állt még a hét végén a búza. Még nem kezdhették el az aratást, viszont a tavaszi árpa betaka­rításával már végeztek, össze­sen 146 hektáron arattak le, s a hozamok alaposan megha­ladják a tervezettet. Czövek Rudolf, a közös gazdaság fő­mezőgazdásza elmondotta, hogy előirányzott 25 mázsával szemben töbí> mint 30 mázsát takarítottak be hektáronként. Felszántott tarló Jól halad a szalma bálázása is. A hét végén 60 hektáron dolgoztak a bálázógépek, s hétfő reggelig 40 hektárról be is szállították a szalmát. A két nap alatt betakarítottak 180 mázsa zöldbabot is, ame­lyet folyamatosan szállítanak a Nagykőrösi Konzervgyárba. Az 500 hektárnyi búza ara­tását a Kossuth Termelőszö­vetkezetben is csak hétfő reg­gel kezdhették meg. Először a Nyáregyháza felé eső táblákra mentek rá a gépek. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy a szemek még mindig nedvesek, így egyből a szárító­ba kerülnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom