Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-02 / 153. szám

Téma:

a tanácsi munka

Első ülését tartotta június 26-án a városi tanács új vég rehajtó bizottsága.

A vb-tagok meghallgatták és elfogadták a tájékoztatót a Budai Járási Építőipari Szövetkezet tevékenységéről, valamint a tanácsi személyzeti munka alakulásáról. Az egyéb napirendi pontok között szerepelt az állami ingatlanok értékesítése és a városi tanács költségvetési üzemének gazdaságtalan tevékenységének íö- lülvizsgálása. Az utóbbi kérdésben a végrehajtó bizottság a beszámolót elfogadta és a szükséges határozatokat meg hozta.

Olimpia

A fiúk ketten voltak.

Az egyik szemüveges, hatéves forma, a másik már nyolc is meglehetett. Ültek az érdi buszon, Liget és a központ között. Beszélgettek.

— Ott kezdődik az egész, hogy elmész sportolni — magyarázta a nyolcéves. — Elindulsz az országos bainoksugon, megnyered. Kapsz tízezer forintot, és máris befizethetsz a Trabantra.

A szemüveges nagyokat hallgatott, a nyolcéves folytatta.

— Ha megnyerted az országos bajnokságot, akkor kivisznek egy Európa-bajnokságra is. Az már harmincezer. Vagy ha világbajnokságon indulsz és nyersz, akkor már egy Skodát is vehetsz.

A szemüveges tovább hallgatott, a nyolcéves tovább mondta.

— És ha megnyered a világ- bajnokságot, akkor kimehetsz az olimpiára.

A szemüveges izgalomba jött.

— És ha megnyerem még az olimpiát is, akkor milyen kocsit vehetek?

A nyolcévest láthatóan za- zarta a hatéves tudatlansága. Fölényesen legyintett.

— Akármilyet. Ha megnyered az olimpiát, tiéd lehet a világ összes autója.

Füzet a hiánycikkeknek

Söprű és kapanyél

Űj üzlet nyílt a városban: barkácsbolt a két vasút között. a Diósdi út 21-ben. Cégtulajdonos: Nagy Sándor.

— Fővárosi lakos létére, miért Érden nyitott üzletet?

— Saráti fanácsra kerültem ide, mondták: kell Érden a bolt. Az első hónap máris bizonyította a tanács igazságát.

— Barkácsbolt az üzlet neve, de idebenn számtalan olyan eszközt látni, amelyek a mindennapi gyakorlat elmaradhatatlan kellékei.

— Valóban, több ez a bolt, mint amit ta neve mutat, hiszen a kertészkedés, a kőmű- vesség, a háztartási munka eszközei is megtalálhatók itt. Méghozzá egyszerű, filléres dolgok, amelyek beszerzése csak akkor okoz gondot, ha — nincs. Márpedig éppen ezek az apróságok hiányoznak napjainkban a nagyobb

üzletekből, ezért is igyekeztem úgy kialakítani a választékot, hogy egy csavarért, fúróért most. már ne kelljen Pestre menni. Mondják is az emberek, hogy hiánycikkbolt az enyém. Annyi igazuk van, hjgy söprű és kapanyél, tolózár és diópánt, szatyorfül és mosógépalkatrész és az oly keresett gyalu — nálam kapható.

— Hogyan tud lépést tartani a bolt a lakosság várható igényeivel?

— A nyitás pillanatában megkezdtem a keresett áruk jegyzését: füzetet nyitottam a hiánycikkeknek. Azóta már jó néhány oldal betelt, s naponta jönnek új igényekkel a vevők. Hétfőnként szabadnapos vagyok, ilyenkor járom a fővárost, hogy egész héten mind gazdagabb választékkal várhassam a vásárlókat.

Egy kérdés — egy felelet

Miért nem áll meg a gyorsvonat?

Strand

Úszásoktatás

Idén is tanulhatnak úszni az érdi gyerekek a ligeti strandon. Három testnevelő irányításával, húsz foglalkozáson mintegy -300 gyerek ismerkedhet meg az úszás tudnivalóival.

A szervezők még elfogadnak jelentkezéseket. Jelentkezni a tanfolyamra az érdligeti strandon lehet. Részvételi díj: 400 Ft.

Kérdez: Csizmadia Ferenc- né (Sárd u. 38J:

— Ügy gondolom, sok érdi lakos nevében tehetem fel a kérdést: miért nem állnak meg Érden a gyorsvonatok? Tárnokon é s Nagytétényben néhány szerelvény megáll, de nekünk, érdieknek órák hosz- szat kell utaznunk személy- vonattal például a Balatonra, vagy egy gyorsított szerelvényért — Kelenföldre. Nem lehetne-e megkérni a MÁV vezetését, hogy vegye figyelembe az ötvenezer lakosú város igényét?

Válaszol: Antal Imre országgyűlési képviselő:

— Érd közlekedésének valóban sarkalatos pontja a vasút. Tudjuk, utazó város vagyunk és hiába a Volán minden igyekezete, egyedül csak nagy nehézségek árán tud lépést tartani a lakosság igényeivel. Ezért jelenthetne

Szerencsés figyelmeztető

A nyár beálltával jelentősen megnőtt a várős forgalma, s vele — sajnos, így megy ez már évek óta — a balesetek száma is. A kötelező hatvan kilométeres sebesség be nem tartása, az útfclfestések és táblák hiánya, a figyelmetlenség már eddig is több balesetet, köztük tragédiákat is okozott. Képünk szerencsés figyelmeztető: a 70-es út ófalui leágazásánál koccant a két Zsiguli. Ezúttal csak az autók sérültek meg.

Fociról — bajnokság után

Siker a negyedik hely

Véget ért a labdarúgó-bajnokság, Érd csapata a megyei osztályban 24 győzelemmel, 7 döntetlennel és 7 vereséggel a 4. helyen végzett.

— Hogyan értékelhetjük ezt az eredményi?

Kovács Sándor, az Érdi Városi Sportegyesület ügyvezető elnöke:

— A negyedik hely csapatunk számára — siker. Az induláskor dobogóközeli helyezést tűztünk magunk elé, ezt teljesítették a fiúk.

— Az érdiről úgy mondják: légiós csapat, idegenből átigazolt játékosokra épül. Szerepel-e a tervek között a saját nevelésű együttes kialakítása?

— Valóban, több idegenből származó játékosunk van, de ez nem csoda, hiszen a főváros

közelsége azt is jelenti, hogy a sportolásra alkalmas gyerekek Budapesten jobb feltételeket találnak. S ha ki is nőne egy- egy jobb játékos, gyorsan csapatra -talál a fővárosban. Ezzel együtt nem mondunk le igazi érdi csapat kialakításáról. Megkezdtük az alapok lerakását, s már meg is született az első siker: serdülőcsapatunk első lett a Budapest-baj- r.okságon. Ök lehetnek a nagy érdi tizenegy tagjai — a jövőben.

— Van-e remény a következő szezonban a fölkerülésre?

— Igen, ez a mostani eredmény is azt támasztotta alá: bátran tervezhetünk, így jövőre is a három hely valamelyike a cél. Ha ez éppen az első lesz — nem haragszunk.

nagy segítséget, elsősorban o munkábajárók helyzetén

könnyítve, egy olyan menetrend, amely figyelembe venné az érdi igényeket, köztük a gyorsvonatok megállását.

Kérdezőnknek biztatót válaszolhatok: éppen az elmúlt hetekben kezdődött meg a témában egy ígéretes folyamat: kezemben tartom Urbán Lajos MÁV-vezérigazgató, államtitkár levelét, aki — mint írja — megvizsgáltatta és jogosnak tartja az érdiek kérését. A júniusban életbe lépett menetrendet azonban már előző év decemberében fogadták el, így idei változtatásra már nincs lehetőség. Annak érdekében, hogy a jövő évi beosztásnál figyelembe vegyék az érdi igényeket, hamarosan megkezdődnek a tárgyalások a MÁV és a város vezetése között. E tárgyalások eredményeképp az 1981—82-es vasúti menetrend, reméljük, már tükrözni fogja a változást, ami néhány gyorsvonat megállását is jelenti.

A PEST MEGYEI

HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

I. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM

1980. JÚLIUS 2., SZERDA

Van Érdnek egy sarka, ahol előbb kínálnak borral, mint egy pohár vízzel,

S ha az ember megfeledkezik magáról (mert ilyen nyári napokon nincs annál jobb, mint egy pohárnyi hideg víz), kancsóban rakják elé az italt, mellé ünnepi pohár kerül aZ asztalra. Odafönn, Parkvárosban, így isszák a vizet.

Maiszter Józsefné, a Gépész utcából azt mondja, Parkvárosban csak annak nincs vízgondja, aki nem ott lakik. Az M 7-es város felé eső részén be van vezetve a víz, de hiába: ha beáll a több napos szárazság, lajtkocsival kell

fölhozni a vizet. Parkváros M 7-esen túli részén ■ meg egyszerűen nincs vezeték, néhány közös kút látja el a környéket. Közülük is egyikérfek- másikénak vasas a vize, időnként némelyik elromlik. ...az egyetlen környéken levő kutat befedték és olyan húzóval látták el, amely mellé a konstruktőrt oda kellene kötni. Ugyanis belegebed az ember, miután két vödör vizet fölhúz — írja levelében Zelenák Erzsébet a Köszörűs utcából.

— Nem tudom, mit oda

nem adnék, csak hogy legyen

az embereknek vize — mondja Szécsi Zoltán, a parkvárosi pártszervezet titkára. — Rebesgetik, hogy most már tízezer fölött van a bekerülési költség. Szerény nyugdíjunk van. de sok erre a nálunk még

szegényebb ember. Kifizetném en egy másik részének a felét is, ha ezen múlna a dolog.

ül

— Miért nincs Erden víz?

Késő Géza, a tanács fejlesztési főmérnöke:

— Van víz Erden. A dunai és a sasvári kutak termelnek annyit, ami ellátná a várost. A 260 kilométer vezeték 8 kút- ból kapja a vizet, kútjaink maximális terhelése tízezer köbméter körül mozog. Telente ennek a mennyiségnek a fele is elegendő: évek statisztikája bizonyítja: 3000—4000 köbméter az átlagos fogyasztás. Ez nyaranta ugrik úpv meg, hogy eléri vagy megha! ladja a kutak maximális termelését. A többlet pedig elsősorban o locsolásból adódik. És nem ott jelentkezik a hiány, ahol ellocsolják a vi2et, hanem a magasabb, északi területen, ahova a vízből már egyszerűen nem jut.

— A vízellátás ott is gond, ahol van vezeték Parkvárosban. Mi lesz a sorsa azoknak a területeknek, ahol még nincs is víz?

— Elkészült Érd és térségének regionális terve, a hatszázmilliós beruházás hosszú távú program, amelyből első lépésként a VI. ötévas tervidőszakba}! 100 millió fodn,t értékű munka késiül el. A feladatunk az, hogy újabb kutakat fúrjunk, s az új kutakról éppen a parkvárosi területre közvetlen vezetéken juttassuk el a vizet. Készül a gyorsprogram, amely a sóskúti vezetékről leágazva közvetlenül ad Parkvárosnak vizet. Mindez a fejlesztés természetesen, a már meglevő és ‘a közeli tervekben szereplő vízhálózatot érinti.

— És mi lesz Parkváros M 7-esen túli részével?

— Ott legföljebb a hatodik ötéves terv végétől lehet fejlesztésről szó.

AAUVESZARCOK

Csuka Zoltán

Budai Aladárné két gyerekkel van gyesen. Tíz éve laknak a Gépész utcában.

— Annakidején, amikor ideköltöztek, tudták, hova jönnek?

— Persze, azt láttuk, hogy kialakulatlan hely ez, víz akkor sem volt, de a tanács éppen akkoriban szorgalmazta a lakóházépítést. A szomszédot, például, egyenesen kötelezték egy nagyobb épület fölállítására. Ez adta az alapot a bizakodásra és az, hogy ha érdeklődtünk, mindig biztatást kaptunk. -Eltelt tíz év és ma azt rebesgetik, hogy ismét üdülőterület lesz a környék.

— Vizet honnan szerez?

— A kútról hordtam, amfg bírtam. Ivásra, főzésre valót még csak fölhoz az ember, de két gyereket kell fürdetni, kettőre mosni, a férjem a fővárosban dolgozik, egyedül már nincs erőm. Járnak erre lajtos kocsik, azok adnak el vizet.

— Pénzért?!

— Nem is ingyen! Járkálnak itt szürke, sárga, zöld teherautók, még a cég jelzése ott van az oldalukon, ők töltik föl időnként a ciszternát Ki 300 forintot kér 2500 literjéért, ki négyszázat ötezerért. Fizetek egy ezrest és a nagyja gondot fél évre letudtam.

— Nem drága mulatság ennyi pénzt kiadni, ráadásul bizonytalan eredetű vízre?

— Hogyne lenne az! De mondja meg, mit csináljak a két gyerek mellett? Próbálkoztunk kútfúrással, de olyan istentelen ez a hely, hogy hatvan méteren még csak mocsárt találtunk.

PVCSV érdi kirendeltségének autói adnak el Parkvárosban

vizet?

Csíki Pál, a PVCSV érdi üzemegységének helyettes vezetője:

— Lehetetlen! Járnak ugyan kocsijaink, de csak azon a részen, ahol van vezeték. Ha nincs víz, a mi autóink szállítják föl Parkvárosba. Azt, hogy bárki a mi sofőrjeink közül adná el a vizet, el sem tudom képzelni.

— És a többi, a titkos autók?

— Nem olyan nagyon titkosak, mert ott van a fölirat az oldalukon, de nem tudunk mit tenni ellenük. Egyszerűen odaállnak a kúthoz és viszik a vizet. Komolyabb ellenőrzés kellene, de nekünk arra nincs apparátusunk.

— Önök az érdi víz kezelői. Véleménye szerint mikor fog megszűnni a vízgond a városban?

— Nem tudom. De belátható időn belül nem tudom elképzelni.

Az oldalt írta: Major Árvácska.

Fotó:

Hancsovszky János.

*

T if kos autók, lajtfaí

Egy pohár víz értéke

épített. Egymaga tucatnyi lap indítását, szeraeszteset vállalta, s másik tucat azoknak a lapoknak a szama, ami mun- kajaoan részt vett. Úttörő volt mindig: ő indította meg az első jugoszláviai folyóiratot; írta meg és adta ki vajdasági vándorlásának gyűjtését, a Vajdasági Galériai; először jelentette meg a vajdasági magyar költők antológiáját. Sorsa a kezdés és újrakezdés volt, akkoriban a lap- szerkesztés-indítás gondjai oa

beletartozott az olvasók megszerzése, a lap eladása is. Előfizetési lapokkal házalt és irodalmi esteket szervezett. Munkájához a vers „halk zenekíséret” volt csupán.'(Meglehet., csak a líránál: élve, ma több versem lenne. De, hiába, ilyen volt a természetem mindig, űzött, hajtott a cselekvés felé. Kodályról mondják. fél zeneszerzői vénáját áldozta a pedagógiára. Így van, és én nem hiszem, hogy rosszat cselekedett volna.)

Épít ma is. Megszervezte a város első irodalmi estjét, saját erőből fölépítette a Jó- szomszédság-könyvtárat és most azon munkálkodik, hogy összefogja, segítse a város fiatal költőit. (Világéletemben azt vallottam, hogy az íróknak is keresni kell a közönséget. Ez az' egyetlen útja az irodalom felfedezésének itt, Érden is.)

T egnagyobb cselekedete: eddig száz délszláv kötetet adott a magyar olvasók kezébe. „A jugoszlávoknak úgy kell ebbe a házba érkezniük — mondta Mladen Les- kovac, a szerb költő és akadémikus —, mint egyik szent helyükre. S úgy fognak egy napon odamenni.”

Ezzel a gondolattal kell belépnie a Sárd utca harmincötbe minden érdinek is.

rosa, de az első jugoszláviai hetek rádöbbentettek igazi feladatomra. Nekünk, kis népeknek nem az a dolgunk, hogy nagy nemzetekhez méricskéljük magunkat, hanem hogy fölfedezzük egymás értékeit. Belgrád, Prága, Bukarest és Zágráb fontosabb lett számomra, mint az irodalmi divatok nemzetközi fővárosai. És soha nem éreztem emiatt háttérben magam. Az író ott dolgozik, ahol él, és ott érezheti tűrhetően magát, ahol megtalálja — megoldhatja — a maga feladatát.)

Tizenkét év után cserélt tájat, s került Érdligetre, a Károlyiaktól vásárolt kis birtokra, a Molnár Farkas építette házba. Akkoriban két ház állt itt: a darabos fuvarosé meg a Károlyiaké, villany is csak idáig világított. (Nekem menedék volt Érdliget. a főváros zaja, rohanása után itt találtam meg, amire vágytam: Budapest is volt és mégsem. Itt mindig magam tudtam lenni. Negyven éve é,ek itt, megéltem Érd nagy változásait. És mindig hittem, hogy egyszer város lesz, s hiszem ma is fejlődését. Olyan fejlődést, ami nem zavarja az itt élők nyugalmát. En magam mindig többnemzetiségűnek vallottam magam, származásban is, szemléletben is. Ilyenképpen is hazataláltam Érden: sokféle ember keresi itt egymás mellett életét és én hiszek abban, hogy egvütt. meg is találja.)

Í'píteni. Ez az a fogalom, ami végigkísérte Csuka Zoltán életét. Egész életében

A csöndje az, ami megköt. Á kert csöndje, ahol a maga ültette diófa áll, s ahol reggelente (torna helyett) és napKözben (frissítőnek) fát vág. A bejáratnál Borsos Miklós Kőszűze, arcán lehelet a mosoly, a csöndre vigyáz. A ház csöndje: barátépítész tervezte, építette a Bauhaus szellemében. Egyszerűsége nyugalmat kínál. A. költő csöndje: ül az asztalnál, háza „kajütablakán” át áramlik a fény. A szobában a tárgyak helyette vallanak: az asztalon szerb és magyar napilapok. Á . falon fénykép; Latinovits Zoltán és Vujicsics Tihamér, hetvenéves-egészségére koccintanak. (Fecsegő vagyok, ügye? Ahogy megy az idő, úgy válik beszédesebbé az ember, hiszen gyűlnek egyre csak a dolgok és nyolcvan- évesen sok minden van, elmondani való.)

A véletlen — írja Az idő mérlegén című kötet előszavában méltatója, Czine Mihály — irányította sorsát. Magyarország számos helyét meglakó családja elvetődött a bánáti Zichyfalvára is, ott született Csuka Zoltán. Pécsi diákként élte meg a tanácsuralmat, s mint a Krónika szerkesztője, a villamos-szakszervezet jegyzője, s a kommunista ifjúmunkás-mozgalom tagja innen emigrált. Két hétre ment a Vajdaságba (Párizsba vágyott, diákvágyai fővárosába), tizenkét évig maradt. S egy egész élettel kötötte ide magát. (Igen, akkor Párizs volt a vágyak vá-