Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-18 / 167. szám

Játsszatok velünk! Ez is, az is, hozott anyaghó! A ceglédi Károlyi Mihály lakótelepen szerdán, július 23-án délelőtt 10-től 12 óráig ismét gyermekeket foglalkoz­tató rendezvényt tartanak. Most — Hozott anyagból (ez a rendezvény címe is) Lűr István, a művelődési központ igazgatója és Gera Jánosné, Farkas Pálné pedagógusok a játékkészítés csínját-bínját is­mertetik meg közönségükkel. A szükséges kellékeket, jól kimosott műanyag flakonokat, újságot, textilmaradékot, mad­zagot, szalagot ki-ki maga hoz­za. A MÁJUS X. RUHAGYÁR ceglédi gyárában az utóbbi öt esztendőben javultak a munka körülményei és a kereset is több lett. Génekre több millió forintot fordítottak, nemcsak a műhelyek, hanem az irodák is kaptak gépeket, öt eszten­dő alatt a dolgozók átlagos jö­vedelme több mint 1500 forint­tal nőtt. Ez a növekedés az alapbérek rendezésénél kezdő­dött. Moziműsor Cegléd, Szabadság Filmszín­ház, szombaton és vasárnap, délután: Kísértet Lublón (ma­gyar film). Este: Egy másik férfi és egy másik nő I—II. (amerikai—francia film). A kamaramoziban: Talpuk alatt fütyül a szél (magyar film). A mesemoziban: Púpos lovacska (szovjet mese-rajzfilm). Abony, szombaton és vasár­nap: Glória (francia film). A művészmoziban: Szegénylegé­nyek (magyar film). A mese­moziban : Balanel, az úszómes­ter (román mesesorozat). AI- bertirsa, vasárnap: Csínom Palkó (magyar kalandfilm). Ceglédbercel, vasárnap: A nagy balhé (amerikai bűnügyi film). Törtei, szombaton és vasárnap: Nada csoport (fran­cia—olasz film). Vasárnap, dé’után: Az állatok válaszol­nak (magyar természetfilm). CEGLÉDI K^Círtu A PEST MEGYE! HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 167. SZÄM 1980. JULIUS 18., PÉNTEK Továbbtanul a vezető, a munkás A iörzsgárda a műhelyekben erősödik — Most legalább végre tud­juk, mi mindent csinál ez a vállalat — mondták elégedet­ten a ceglédi városi tanács vb tagjai szinte egyhangúlag, miután elolvasták a Városgaz­dálkodási Vállalat tevékenysé­géit)} szóló írásos jelentést. Szó, ami szó, nemcsak ők vol­tak így ezzel az ismeretlennel. Ha a ceglédi járókelők közül néhány embert megkérdez­nénk hirtelenjében, hogy so­rolja fel, mit tud ennek a cégnek a tevékenységéről, ak­kor valószínű, hogy a park- fenntartást és a köztisztasá­got említené, nem sokkal töb­bet. Esetleg lenne, aki hozzá­fűzné, hogy sejti, valami kö­zük van a tömbfűtőműhöz is. Tavaly, volt három évtizede, hogy a vállalat megalakult. Közületi ingatlanok kezelése és lakóházak építtetése volt a feladata. Az évek során fel­adatköre bővült. Ma elsősorban a ceglédiek kommunális szükségleteit hivatott ellátni. Szolgáltató ágazatuk ingatlan- közvetítéssel foglalkozik, üze­melteti a fürdőt, gondozza a parkot, közterületeket, való­ban hozzájuk tartozik az új lakótelep távhőszolgáltatása, házkezelés. Termelő tevé­kenységet folytatnak a koj'- tászetben (a városban virág­üzletük is van) végeznek épí­tő- és szakipari munkákat. Területhatáruk nem Cegléd határa: kezük, hatáskörük messzebbre nyúlik, feladat várja a vállalatot a dabasi, a monori, a nagykátai járásban is. össztevákenységük legfon­tosabb része a szolgáltatás. Ez adta tavaly az árbevétel felét, ebben az évben pedig 61,3 szá­zalékosra szeretnék emelni. Munkájukra számít a lakos­ság. A beszámolóból kitűnt: sa­játosság, hogy árbevételi ter­vük nem nyereségcentrikus. A fűtő és a fürdőműködtetési üzemág olyan szolgáltatás, ami nem hoz sokat. Építőikre lehet számítani és újabban a mélyéoítők számára is jut fel­adat. Régen a folytonos mun­kaerő-vándorlás volt jellem­ző rájuk. Most mondhatják: erősödő törzsgárdával rendel­keznek amelynek száma gya­rapodik, — ha nem is min­den szakterületen. A bérrendezés és a mun­kahelyi körülmények javí­tása sorra változást ho­zott. Cserélődés a kertészetben és a köztisztasági részlegnél ta­pasztalható. Ahol elengedhe­tetlen a kellő szakmai hozzá­Téli szállásokon, jurták melegében Mondák a lóról meg a fiúról AZ ÖSTÄRSADALMAK exogám, csak a más nemzet­ségbeliekkel kötött házasságot megengedő rend totemhite sze­rint minden nemzetség őse valamilyen állót, növény vagy természeti jelenség volt. Ez a hiedelem áthúzódott évezre­dek társadalmi változásain ke­resztül mindazokba a közös­ségekbe, melyekben még fon­tos volt az uralkodó osztály­nak elhitetni emberfölötti származását. A nomád ma­gyarság fejedelmei és törzsfői egy-egy állattól eredeztették magukat. Álmos fejedelem ap­ja Ügyek volt, „aki feleségül vette Dentü-mogyerben öned- belia vezér Emese nevű lá­nyát. Amikor teherben volt. álmában látomás jelent meg turulmadár képében, és mint­egy reá szállva teherbe ejtet­te” — írja Anonymus A ma­gyarok cselekedeteiről szóló gestájában. A honfoglalás he­terogén népességét a fejede­lem* katonai kísérete tartotta egybe erőszakkal, ő pedig azt hirdette, hogy nemzetsége em­berfeletti eredetű és egyedül az ő utódait illeti meg az ura­lom. A legenda elterjedését a kereszténység hamaros felvé­tele akasztotta meg, nem tu­dott beszívódni a nép hitvilá­gába, mint a lófia eredetmon­dák. Évezred múltán, Anony­mus krónikájának ismertében, a közelmúlt dzsentrijei és ma- gyarkodó polgárai egy mond­va csinált turulkultuszt alakí­tottak ki a feudálkapitalista rend érdekében. A vármegye nagy birtokú honfoglaló nemzetségek közül a Farkas-Agmándok az apa­farkastól. az Abák fekete sas­tól, az Ákosok haltól, a Bar- sák haltól, a Csanádok héjá­tól, a Kaplony nemzetség fe­hér sastól, az Osliak egy raga- gadozó madártól, a Miskolc- Bors nemzetség fehér sastól és az Örösur nem fehér héjától származtatta magát. Homályba és ködbe vesző régmúltunk egyik uralkodó nemzetsége fehér lótól szár­maztatta magát. Ez a már nem ismert dinasztia tartósan ural­kodott a népén, eredetmondá­jának volt ideje meggyökere­sedni, mert legendájuk nap­jainkig fönnmaradt a Fehér- lóf ia, gyermeki képzeletet föl­gyújtó, szépséges népmesénk­ben. A mese hőse mitikus, em­berfeletti képességekkel ren­delkező, természetfeletti ere­jű ifjú, aki állatanyától szü­letett. Állatanyja hét évig szoptatja, ereje folyton gya­rapszik, és minden alkalom­mal egy-egy tölgyfát tép ki tövestül a földből. ÉRDEKES MÓDON, a lófia eredetmonda ugyanúgy él egy ázsiai nomád állattartó és va­dászó nép körében, az abaká- ni tatárok törzseiben. Téli szállásaikon a jurták mele­gében ma is emlegetik a nagy­erejű, kalandokban és vias- kodásokban bővelkedő Deli Kán történetét. Hold Asszony jurtájában a tarka kanca vem­hessé vált, s egy „tiszta ezüst mellű, színarany hátú terme­tes csecsemőt hozott a világ­ra”. Történt, hogy napnyugta felől egy hős érkezett, meg­pillantotta a fiút, nyíllal cél­ba vette — a nyíl nem se­bezte meg, karddal vágta — a kard meg se karcolta, ki- lencélű ládzsával döfte — a lándzsa se sértette. Erre a csúszkálva játszadozó gyermek a vándor kezét megragadta és szétlapította, lábát kifica­mította. A jövevény ijedtiben fölkapott a lovára, s vágtatva menekült, ahonnan érkezett. A ceglédi lófia-gyermek szintén természetfölötti ere­detű, a ló az anya, aki szoptatni jár hozzá. Kár, hogy ebben a mondában a gyermek próbatételei és győ­zelmei már nem szerepel­nek. A történet töredékes, ér­téke mégis jelentős, mert an­nak a bizonysága, hogy a ceg­lédi nép, amelyik a honfogla­lás óta megszakítás nélkül ifi él, ha leszürkítve is, mégis ■ csak megőrizte hajdani nomád * főnöke származásmódját. „A mostani Romhányi ta­nyában történt. Nyár délután volt, a fa alatt evett a család. Ahogy falatoznak, belesza­lad a tanyaudvarba egy ha­talmas szürke ló, elkezdett nyeríteni, és ahol a kisfiú fe­küdt, ott toporzékolt. Elverték a lovat, hogy menjen onnan, majdnem félholtra verték. A ló elment. Másnap, hétfőn, bejöttek a városba, de a kisgyereket kint hagyták a tanyán. A szürke ló megint megjelent és be­ment a szobába a kisgyerek­hez, legurította a földre, mel­léfeküdt és megszoptatta. A szülők hazamentek, lát­ták, hogy a kisfiú nagyon kö­vér. El nem tudták találni, hogy mi történt vele. Kedden is bejöttek a piacra, a ló bement a tanyába és ugyanúgy megszoptatta a gye­reket. Mikor az anyjáék haza­mentek, látták, hogy a fiú még kövérebb. Három napig így volt, hogy a szürke ló megszoptatta. A negyedik na­pon otthon maradt az édes­anyja és elbújt. Megjelent a ló, ugyanúgy csinált mint ed­dig, megszoptatta a gyereket. Az asszony akkor nem szólt semmit, de mikor hazajött az ura. akkor elmondta, hogy mit látott. Ötödik nap az ember ma­radt otthon, és amikor a ló megszoptatta a kisgyereket, előugrott a rejtekhelyéről és nagyon megverte a lovat. A ló elment.” A MÁSIK MONDÁBAN „volt egy házaspár, an­nak egy négyéves kisfia. Egy csikó tanyázott a kazlak alatt, a kisfiú mindig adott neki egy csésze tejet. Az anyjáék már nem engedték, hogy hordja ki a csikónak a tejet, agyonütöt­ték a csikót. A kisfiú is meghalt. Éjszaka, amikor őrködtek a kisfiú fölött, megjelent egy boszorkány, aki elmondta, hogy a csikó a fiú testvére volt.” Hídvégi Lajos értés, mint például az építési üzemágnál, vagy különböző műhelyeikben, ott szakmun­kások dolgoznak. Az építési üzemágat mérnök vezeti, az építésvezető szakközépiskolát végzett, hasonlóan a legtöbb művezető is. Más üzemágak­nál megfelelő, középfokú vég­zettségű vezetők vannak. Jö­vő tervük, hogy a továbbkép­zés ezután is hangsúlyt kap­jon. Nemcsak a szakmai, ha­nem a politikai jártasságot szem előtt tartják az új belé­pőknél. A Városgazdálkodási Vállalat jó kapcsolatban van a 203. Bem József Ipari Szak­munkásképző Intézettel. A vállalat több éve foglalkoztat szakmunkástanulókat, akik közül egyre többen náluk maradnak, a vizsga letétele után. A jövőben a tanulási lehetőséget szeretnék bővíte­ni: eddig festő és vízvezeték- szerelő szakmunkástanulókat taníttattak, ám kőművestanu­lókra is szeretnének számíta­ni, hogy saját szakembergár­dájukat velük bővíthessék. A szakmunkásokat máso­dik szakma megszerzésére ösztönzik. Ehhez a jelentkezőknek segít­séget is adnak. Tapétázó­tanfolyam, szakipari munkák elvégzésének ismeretére okta­tó előadások segítenek a ta­nulásra vállalkozóknak. Ahhoz, hogy céljaikat va­lóra válthassák, megfelelő munkaeszközre, - anyagra van szükségük, legyen szó bár iro­dáról, műhelyről vagy terep­ről. Az irodában hamarosan munkába állíthatják a prog­ramozott könyvelőgépeket. Tervezik a szakipari műhe­lyek összevonását, ez munka­fegyelmi és társadalmi tulaj­don védelmi célt egyaránt szol­gálna. Csökkentené az önkölt­séget is, ha nem kellene a ráktár és a műhelyek közt az anyagot ide-oda szállítgatni. A szakipari műhelyben aszta­losok, bádogosok, csőszerelők, festők kapnak részleget. Gép­járműveik megfelelő telephe­lyét is szeretnék kialakítani, a tmk-műhely mellett. Terepet rendez a kiskotró Cegléden, a Malomtószél és környéke átalakulóban van: pihenő-, kirándulóhely lesz. Tereprendezése, feltöltése javában tart. A munka hosszabb időt vesz igénybe. A képen Nagy Béla vízlevezető árkot ás az E—1514-es kiskotrógéppel. Apáti-Tóth Sándor felvétel« Felzúgtak a kombájnok Kevesebb veszteséggel Betakarítás a Szabadság Tsz-ben Az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezetnél évek óta kialakult gyakorlat, hogy a gépműhely szerelőgárdája ül a kombájnok volánja mögé és végzi az aratást. Az idősebb szerelők nyugdíjba vonultak, kimaradtak a sorból. Helyüket képzett, lelkes fiatalok veszik át. Hagyomány szerint „Péter Pál már kaszál”, vagyis lehet kezdeni az aratást. Az érlelő napsugár azonban késett, en­nek ellenére július elején a Szabadság Tsz 5 kombájnja kivonult a határba. Van mit aratni, 154 hektár őszi árpa, valamint 543 hektár búza vár­ja a kaszát. Betakarítva 230— 250 vagont tesz ki. A kombájnosok fiatalok, KISZ-korúak. Kiss László nyugdíjas kombájnos segíti őket szaktanáccsal. Nagyon hasznos és fontos az aratás előtt minden évben megtartott munkaértekezlet. Ezen most is megjelent min­denki, aki az aratásban részt vesz. Dely István a munka fontosságát, pontosságát vázol­ta. A biztonsági megbízott, a tűzrendészeti előadó, valamint a vagyonőr az új kenyér érde­kében a veszteségmentes beta­karítást tartotta a legfonto­sabbnak. Az emberek elmond­ták észrevételüket, véleményü­ket. így sikerült a múlt évi aratásnál előforduló hibákat már az indulásnál kiküszöböl­Hozzák kasban, ládikóban Kistermelőktől vásárol Kora reggel, amikor az első vevők megjelennek a Ceg­léd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 22. számú önkiszolgáló boltjában, a friss tejtermék és péksüte­mény mellett gyümölcsöt, pap­rikát, paradicsomot is talál­nak. Jólesik egy-egy darab a tízóraihoz, uzsonnához. A bolt a kistermelőktől vá­sárolja fel továbbértékesítés­re az árut. A tétel nem nagy, dp gondosan kezelt, jó minő­ségű és mindig friss. Egy szer­dai napon például Farmosról hoztak be 64 kilogramm tölte­ni való paprikát. A ceglédi kiskertek valamelyikéből be­érkezett 10 kilogramm meggy és 56 kilogramm korai ősziba­rack, kóstolóba. Tápiószőlősről 44 kilogramm paradicsomot kínáltak a boltnak, továbbel- adásra. Át is vették, s gyorsan el is fogyott, mert szép volt. Az említett árufélékért a kis­termelők összesen 4 és félezer forintot kaptak. Nem kellett piacolniuk, vevőkre várva. Azok pedig, akik a mutatós csemegéből vittek egy kis kós­tolót, szintén nem jártak rosz- szul. A vállalatnak nemcsak ez a központi boltja jogosult ar­ra, hogy kistermelőktől árut át vei ven. Hasonló a helyzet a Károlyi lakótelep közelében levő, Rákóczi úti ÁBC-kisáru­háznál is, ahol nap mint nap látni: hajnalok hajnalán már a személyzeti bejáró ajtajánál várakoznak a kiskertesek, hogy a frissen szedett zöldsé­get, gyümölcsöt eladásra felkí­nálják. Itt a bolt mellett fahá­zikó áll, az a zöldséges pavi­lon. A környékbeli gyerekek örömére itt hűtőpultból Leó jégkrémet is árusítanak — s ez is igen kelendő. ni. Ennek kapcsán több hasz­nos technikai műveletet vezet­tek be, például azt, hogy szük­ség esetén a kombájnok lemo­sását a határban végzi egy erre a célra kij élölt speciális gép, ne keljen az óriás gépnek több kilométert bevonulnia. A kombájnosok kiszolgálása, el­látása jó lesz. Otthoni ízeket kapnak, a tsz aratási időszak­ra létesített konyhájából. A felkészülés tehát megfelelő, csak az időjárás az, ami kés­lelteti a gabona mielőbbi mag­tárba kerülését. A költségcsökkentés érdeké­ben a beszállított szemes ter­ményt a termelőszövetkezet magtárosai mérik, nedvessség- tartalmuk alapján osztályoz­zák a tárolóba, vagy a szárí­tóba. Ez igen figyelemre mélf tó, hiszen egy mázsa termény szárításához 2,5—3 liter gázt olajra volna szükség. A leszá­rított termény 20—22 forinttal csökkenti a mázsánkénti be­vételt. Ezért arra törekszenek, hogy minél kevesebb kerüljön a szárítóra. Valent Mihály, a Szabadság Termelőszövetkezet elnöke fel­hívta a figyelmet: minden hi­bát, a legkisebbet is jelezni kell, hogy azt időben el tud­ják hárítani. Kiadta a jelszót: gyors aratást, azonnali szán­tást, mielőbbi vetést! Augusz­tusban már másodvetést nem vethetünk. Az időjárás okozta lemaradást be kell hozni, ter­mészetesen az nem mehet sem a minőség, sem a mennyiség rovására. A tsz dolgozó tag­jai ennek ismeretében kezd­ték el az idei aratást. K. K. Kelendő füzetek Megnőtt a forgalom a ceg­lédi papír- és írószerboltokban c héten. A kisiskolások számári- kedvezményes tanszervásá kezdődött, és sok család igyek­szik élni a lehetőséggel. Má az első napokban több ezer forint értékű áru talált gazdá­ra. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Azonnal beköltözhető 3 szobás ház eladó. Érdeklődni lehet: Cegléd, Urbán Pál ut­ca 21. szám. délután. NDK gyártmányú mély gyermekkocsi el­adó. Cegléd, Tömör­kény István utca 31. szám. Eladó egy szoba, konyha mellékhelyisé­ges ház. Érdeklődni lehet: délután, Csemő, Halász dűlő 2. szám. Azonnal beköltözhető 2 szobás lakás eladó. Érdeklődni: Cegléd, Csatorna utca 10 Szőlőprés, daráló és egy MIA dízelmotor eladó. Cegléd XI. ke­rület 671. Gyuráék. 800 négyszögöl terü­leten ház van eladó a nyársapáti ugyer- ben. Érdeklődni le­het: Cegléd, Vadász utca 3/a. Elcserélném Budapest­hez közel (Sziget- szentmiklóson) levő egy szoba, komfortos, gázfűtéses zöldöveze­ti, tanácsi lakásomat ceglédi hasonlóra első emeletig. Magántulaj­don is érdekel, ráfi­zetéssel. Érdeklődni lehet: Cegléd, Béke utca 15. Nagyméretű és darab tégla, vályog, bitu­men. üvegfal és kettő kétszárnyas ajtó el­adó. Cegléd, Dózsa György utca 43. Eladó 500 négyszögö" terület az öregszőlő­ben. Érdeklődni: Ceg- léd. Bársony utca 5. Gázpalack, kakukkom óra. 380 négyszögöl porta eladó. Cegléd. Horgász utca 3. (Tég­lagyárnál) . 120xl50-es ablak és egy konyhabútor el­adó. Cegléd, Toldi ut­ca 16. Eladó háztelek alap­lábazattal, nyflszárók- kal. Villany, víz van. Cegléd. Juhász Gyula utca 16. szám. Skoda S 100-as, 2 éves új modorral. lejárt műszaki *r.al olcsón el­adó. Cegléd, Rákóczi út 47. II. em. 10. ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom