Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-18 / 167. szám

Sződliget \ Felkészíti táborozás Egy hetet töltött a KISZ Pest megyei bizottságának sződligeti vezetőképző iskolá­jában ötvenhat járásbeli gö­döllői KISZ-es. A felkészítő táborozáson megismerkedtek a következő mozgalmi év fel­adataival, elméleti és mód­szertani ismeretekkel gyara­podtak. A KISZ-titkárok nem­csak tanulással töltötték ide­jüket, gazdag kulturális és sportprogramról is gondoskod­tak a szervezők. A KISZ já­rási bizottságán elmondták, hogy sajnos nem mindenütt ismerték fel a táborozás elő­nyeit. Aszódról kevesen men­tek el Sződligetre, a kartali Petőfi és a vácszentlászlói Zöldmező termelőszövetkezet­ből pedig senki sem volt. Ezzel az egy héttel nem ért véget a felkészítés időszaka. Még a nyáron táborozást szer­veznek a propagandistáknak, a kultikusoknak, a sportosok­nak és összejönnek az ifjú­gárda tisztségviselői is. Műanyag és horganyzott A drótfonás mestere Manapság divat a kerítés. A tulajdonosok sokféle anyag­ból és formában készült ke­rítéssel veszik körül kertjei­ket, telkeiket, házaikat, de ke­resik a hagyományos drótfo­natút is. Kik készítik ezeket? Gödöllőn például Illésék, apa és fia űzik ezt a mester­séget. Műhelyük a Szabadság úton található, jó helyen, a nagyforgalmú főúton, ahol nemcsak a helyiek, hanem az átutazók is jól láthatják a ki­helyezett kerítés-, illetve drót­fonatokat. Illés Imre csaknem huszon­öt éve űzi az ipart. Alapszak­mája a lakatosság. — Pedig az ötvenes évek elején textiltisztítással akar­tam kezdeni, aztán mégis az idomos kerítések készítésénél kötöttem ki, majd a drótfo­nás következett, s mivel az­óta is mutatkozik kereslet, meg is maradtam mellette. Kezdetben kézzel fonták, hajlították a dróthálót, később egy villanymotorral hajtott gépecskével már termeléke­nyebbé vált a munka. így már variálhatják a mintákat is. Ma tíz-tizenkét féle fona­tot kínálnak. A nyúltenyész- tők például a sűrű fonatot ke­resik. Mások műanyag, hor­ganyzott vagy eloxált huzalból csináltatnak kerítést. Fontos társadalmi megbíza­tása is van Illés Imrének. A kisiparosok helyi csoportjában a felszólamlási bizottság ve­zetője. Társaival együtt az adóbevallásokra ügyel. V. Gy. Lejátszották Galgamácsán a Nyári Galga Kupa kispályás labdarúgó-bajnokság VII. és VIII. fordulóját. I. csoport: All. Gazd. Medosz—Galga- györki KSK 0-4. Vezette: Ho­nos Gy. Jobb volt a vendég­csapat, minden megmozdulása veszélyt jelentett a kapura. Kiskút SC I—Galgagyörki ifi 8-2. Vezette: Pesti L. Gól­záport zúdított az ifire a má- csai csapat, amely egyre job­ban és összeszokottabban ját­Galgagyörki ifi—Összefogás KISZ Medosz vegyes 2-1. Ve­zette: ifjabb Kuhárszki F. Nehezen győzött a hazai fia­talok gárdája a tartalékos galgamácsai együttes ellen. Kiskút SC l—All. Gazd. Medosz 5-1. Vezette: Móricz M. Férfias küzdelem folyt a pályán. A kemény csata néha a szurkolók idegeit is felbor­zolta. II. csoport: Vácegres KISZ lakatosüzem —Galgagyörki öregfiúk 3-0. A györkiek nem álltak ki, ezért a két pontot a vácegresiek- nek ítélték. SE öregfiúk—SE ifi 1-3. Vezette: Pesti L. Az öregek VII. ÉVFOLYAM, 167. SZÄM és a fiatalok találkozójára so­kan voltak kíváncsiak. Jó ' mérkőzést vívott a két csa­pat, s ezúttal az ifjúi hév diadalmaskodott a rutin fe­lett. SE ifi—Váckisújfalu község 2-6. Vezette: Korcsek. Az új­telepi pályán lejátszott talál­kozón második félidei jobb játékával nyert a vendégcsa­pat. SE öregfiúk—Vácegresi KISZ lakatosüzem 2-0. Vezet­te: Bornemissza K. Jó mérkő­zésnek ígérkezett ez a talál­kozó, sportszerűtlenség miatt azonban másképp alakult. A bíró ítéletét vitatva, egy né­ző beszaladt a pályára és tettleg bántalmazta a játék­vezetőt. A félbeszakadt talál­kozót a pályán elért ered­ménnyel igazolta a tömeg­sportbizottság. Az I. csoportban a Galga­mácsai Kiskút SC vezeti a tabellát, 14 ponttal, második a Galgagyörki KSK, 10 pont­tal. A II. csoportban a Vác-- egresi KISZ lakatosüzemnek és a Váckisújfalu községnek egyaránt 10—10 pontja van, a gólkülönbségük is egyforma. Borna István Hamarosan öt éve lesz an­nak, hogy Hintalan László tanár, a néprajz értő gyűjtő­je először járt Galgahévízen. Borsai Ilona tudományos ku­tató hívta fel a kezdő nép­rajzos fiatalember figyelmét a Galga-völgyre, mint olyan területre, ahol több község­ben ma is élő néphagyomány- nyal találkozhat. Kölcsönözhető — Mindenütt szeretettel fo­gadtak — emlékezik a kezde­tekre Hintalan László —, sok háznál családtagként kezel­tek. A hévízgyörki népi játé­kok összegyűjtésére vállalkoz­tam. Segítőim voltak a déd- szülők, akik évtizedekkel ez­előtt játszották a mára fele­désbe merült játékokat. Segí­tettek az asszonykórus tagjai és bevontam a gyűjtésbe a budapesti diákokat is. Két esztendő erőfeszítése lehetővé tette a teljes anyag összegyűjtését, közreadásra való előkészítését. Most a nvomdán múlik, mikor vehe­tik kezükbe az olvasók a szakértők által is izgalommal várt kiadványt. A hévízgyörr ki gyűjtés után Hintalan László Bagra is kiterjesztette a kutatást. Erre a művelődési háztól kapott megbízást. — Eredményesen zárult az itteni gyűjtés is. A Magyar 1080. JÚLIUS 18., PÉNTEK Tudományos Akadémia zene- tudományi intézetének nép­táncosztálya megismerte az anyagot s azt olyan gazdag­nak és értékesnek találta, hogy az egészet filmre vette s egyidejűleg megörökítette a hangot is. — Az így elkészült film az intézet filmarchívumába ke­rül, hogy gyűjtésünk eredmé­nyét, amely valóban az utolsó órában született meg, az utó­kornak megőrizzék. Lehetősé­get adnak arra is, hogy az egész anyagot képmagnóra rögzítsük. Ez azért is jelentős, mert így kölcsönözhető lesz s mindazokhoz eljuthat, akik az iskolákban, a művelődési há­zakban, óvodákban népi gyer­mekjátékok megismertetésé­vel, tanításával foglalkoznak, Sok segítő — Bagón is sok önkéntes segítőm akadt. Elsősorban a nyugdíjasklub asszonytagjai adtak értékes anyagot. Kará- csondi Istvánné, Ignácz Mi- hálvné, Fülöp Gyuláné, özv. Balázs Józsefné és rajtuk kí­vül vagy még tízen hétről hétre hozták az újabbnál újabb játékokat. Két község játékanyagát si­került tehát megmenteni, megőrizni. A gazdagság még a szakembereket is meglepte. A két községben a gvermek- játékok minden fajtáját fel­lelték. Akadt olyan, mint pél­dául a Mit jár erre héder- vári kisszony? kezdetű, amely ebben a formában csak Hé- vízgyörkön ismert. Galgahéví­zen helyette a Tivi-tovi-tács kezdetűt, Bagón a Kács-ka- csa-kács címűt játsszák. De az egyedi példa, általá­nosabb, hogy a játékokat egy­aránt ismerik a bagiak, a hé- vízgyörkiek és a galgahéví- ziek. A játékokban csupán annyi a különbség, mint amekkora távolság ezeket a majdnem egybeépült községe­ket elválasztja, vagy amekko­ra volt valamikor az alvég és a felvég közötti távolság. Hintalan László további ter­veiről is beszélt: — Az eddigi gyűjtés kiváló alap arra, hogy kiterjesszük a kutatást. A gyűjtést Domony- ban szeretném folytani, s vá­laszt kapni arra, hogy a szlo­vákok gyermekjátékai meny­nyire hatottak a környékre, illetve mit vettek át a Galga menti magyar lakta települé­sektől. A járási-városi Petőfi művelődési házzal közösen, a Török Ignác Gimnázium és Óvónő Szakközépiskola hall­gatóinak segítségével pedig azt szeretnénk felkutatni, hogy milyen játékok éltek Gödöllőn a múlt század vé­gén, illetve a század elején. Hintalan László fáradhatat­lanul sorolja terveit, elképze­léseit. örül, hogy az úttörők, A kérdezett derűlátó: — Az egészséges ember nem nélkülözheti a játékot, ami tele van vidámsággal, sport­tal, mozgással. Mindez kell korunk emberének is. Itt a csigázás a kicsiknek, a pinci- kézés a kamaszoknak, a csül- közés• a legényeknek. Válogat­hatnak a lányok is: kockázás, 'métázás, kiszaladós. Minden­kinek életkora szerint. És emellett milyen gazdag a táncjátékok, a dramatizált já­tékok anyaga! Kezdeményezés — Terveink megvalósításá­hoz ismét szeretnénk kiala­kítani a községekben a régen játszónak nevezett teret, ahol egy-egy, a játékot ismerő egyetemi hallgató vagy óvó­nőképzés vezetésével megkí­sérelnék eredeti funkciójába visszahelyezni a halálra ítélt hagyományokat. Meggyőzött Hintalan László: nagy kísérlet alakulhatna ki, amelyben részt vehetne a járás több községe is, mint ahogy részt kíván venni a gödöllői művelődési ház is. Példamutató kezdeményezés lenne, megérné a fáradságot, a költséget. F. M. ISSN 01Í3-1957 (Cödanfll Hírlap) A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA A jövő munkásaiért Továbbra is kevés a forgácsoló Őszre összehívták az érdekellek tanácskozását Miközben a tárgyi feltéte­lek évről évre javulnak, mind kevesebben jelentkeznek ipari tanulónak, akadnak szakmák, nem is olyan régen elit mes­terségnek számítottak, ame­lyekre minden rábeszélés el­lenére sem sikerül beiskoláz­ni senkit. Ilyen például az esztergályos és szerszámlaka­tos. Az érdeklődés eltolódott a könnyebbnek vélt. szaba­dabb mozgást biztosító, s nem utolsósorban több fizetséget ígérő szakmák felé. Ilyen a többi között a szobafestés. Valaha a szakmunkásképző iskolák válogathattak, ma min­denkit fölvesznek, aki csak jelentkezik. Annak idején szer­számlakatosnak még protek­cióval sem vettek volna fel kettes bizonyítvánnyal ren­delkező gyereket, ma az ilyen­nek is örülnek. Pedig ebben a s2Íakmában bizonyos mate­matikai készségre is szükség van, miként az esztergályo- zásban is. Az utóbbira, általá­ban a forgácsoló szakmákra, évek óta alig akad vállalko­zó Gödöllőn. Nehéz a betű Meglepően- alacsony színvo­nalú tudással kopogtatnak a városi szakmunkásképző inté­zet kapuján. Gulyás Sándor igazgató közüése szerint olyan tanuló is akad, aki a nyom­tatott betűt nem képes folya­matosan olvasni. S ez már felveti az általános iskolák fe­lelősségét is, illetve az ottani tanítás hatásosságát. Egyebek mellett ez a figyel­meztető tény is közrejátszott a városi párt-végrehajtóbizott­ság legutóbbi ülése határozatá­nak megszületésében, amely határozat kötelezi a Madách Imre Szakmunkásképző Inté­zetet, hogy készítsen elő szé­les körű megbeszélést, minden, a gyerekek nevelésében, okta­tásában, pályaválasztásában érdekelt és felelős szervezet részvételével. Galgamácsa Félbeszakadt a mérkőzés Az ősszel esedékes tanács­kozásnak minden bizonnyal hasznát látja majd a szak­munkásképző intézet, de fel­tehetően azok is, akik akár az oktatásban, nevelésben, akár a feltételek megteremtésében te­hetnek valamit a jövő szak­munkásgárdájának kialakítá­sáért, nagy szavakkal: a kö­vetkező évtizedek munkásosz­tályáért. Sokféle módszer Addig is nézzük a jelent, il­letve a közelmúltat. A tavaly- előtti iskolaévig állandóan csökkent a jelentkezők szá­ma, 1978—79-től lassú emel­kedés mutatkozik. A beisko­lázottak ugyanakkor egyre nehezebben birkóznak meg a tantervi követelményekkel. Korrepetálással, differenciált foglalkozásokkal megpróbál­ják a hiányosságokat pótolni. Növeli nehézségeiket, hogy a tanulók igen sok községből jönnek, előtanulmányaikat több mint negyven általános isko­lában végezték. Elvben ugyan mindenütt ugyanazt tanítják, gyakorlatilag azonban még­sem mindegy, kisközsélji, kör­zeti vagy nagyközségi iskolá­ba járt valaki. A legjobb felkésZültségűek Gödöllőről jelentkeznek, de ők viszonylag kevesen van­nak. Az elméleti oktatás feltéte­lei a gödöllői szakmunkás- képzőben optimálisak. A ta­nulmányi eredményekben még­sem érnek el számottevő ja­vulást, noha a szakmai mun­kaközösségek sokféle mód­szerrel kísérleteznek, hogy nagyobb aktivitásra, a tan­anyag mélyebb elsajátítására ösztönözzék tanítványaikat. Különösen gyengék aZ ered­mények matematikában, fizi­kában, az anyag- és gyártás­ismereti tárgyakban, a korre­petálások ellenére is. Az életben Kevesebb a probléma a gya­korlati oktatásban. A tanu­lók szívesebben vesznek részt a foglalkozásokon, s ered­ményeik is jobbak. E téren is javulnak a tárgyi feltételek. Az Árammérőgyár, a Gödöl­lői Gépgyár és az ELMÜ to­vább bővítette a csoportos foglalkoztatás lehetőségeit, a Tigáz a központi tanműhely­ben a csőszerelés eszköztárá­nak fejlesztéséhez járult hoz­zá 250 ezer forinttal. Elégedettek munkájukkal, beilleszkedésükkel, a gyári társadalmi foglalkoztató üze­mek is. Helytállnak a szol­gáltatásban dolgozók is. A Gödöllőn végZett szobafestők, autószerelők, fodrászok jól boldogulnak. K. P. Városi moziműsor Halálos tévedés. Olajkút az indiánok földjén. Színes NDK kalandfilm. Csak 4 és 6 óra­kor! Államérdek: Fegyverszállí­tás minden áron ... Színes olasz—francia társadalmi drá­ma. Kísérőműsor: Utcák, te­rek, tárlata, Magyar Híradó. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! Kezdési idő: 8 óra. Honorálták az összefogást pr >mm 9 .x*4 1SIL Aszfaltozzák a dányi Kossuth utcát. Előzménye, hogy az itt lakók anyagi és fizikai erejük összeadásával makadámutat építettéit. A munka értéke csaknem ötmillió forint volt, s az összefogást honorálta a megyei tanács, amikor megbízta az Út- és Kishídépítő Vállalatot az aszfaltozással. Képünkön: a Menyhárt brigád munka közben. Juhász József felvétele Agráregyetem Diploma Szlovákiában A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem négy hallgatója részt vett a Nyitrán megren­dezett csehszlovákiai Országos TDK-ikonferencián. A gaz- dászkarról Ferenczy Zsolt, Or­bán Mihály és Lőrincz József, a gépészmérnöki karról Boko- di Ferenc. A kísérő tanár Ke­rekes Benedek volt, a gépja­vítás tanszék munkatársa. Az élménybeszámolóból: Az előadásokat nagy figye­lemmel hallgatták, és élénk érdeklődést tanúsítottak té­máink iránt, amit a számos kérdés is bizonyított. A külföl­diek rangsorolására itt nem került sor, így mindannyian egy-egy diplomát kaptak. A többi delegációhoz képest megkülönböztetett bánásmód­ban volt részük. Köszönhető ez a Nyitrán tanuló magyar diá­kok kedves, meleg vendégsze­retetépek. Megmutatkozott ez a lelkiismeretes, időt és ener­giát nem kímélő tolmácsolá­son, ami nélkül elképzelhetet­len lett volna a sikeres elő­adás a konferencián, de ab­ban is. hogy szinte minden időt. velünk töltöttek. Bemu­tatták iskolájukat, amely a mienknek háromszorosa. Igen jól felszerelt, Szlovákiában az egyetlen, de óriási agrárfelső­oktatási intézmény. Modem és mégis szép, esz­tétikus épületrendszerben fog­lal helyet. Végigvezettek vá­rosukon, mely új is meg ré­gi is, megmutatták az ódon füles, bástyás várat és termé­szetesen meglátogattuk Nyitra hangulatos sörözőit is. Megál­lapítottuk, hogy ez a város olyan hely, ahol az ember jól érezheti magát, s mi jól is éreztük magunkat, kivéve a búcsú szívszorító perceiben. Érdekes, hogy az utazás és a konferencia ideje alatt igen jól összejöttünk a Keszthelyi ATE hallgatóival, cáfolatául a gödöllői—keszthelyi állítólagos kutya-macska barátságnak. Felvetődött a beszélgetésben, hogy mindkét egyetemnek jobb kapcsolata van a külföldi társintézményekkel, mint egy­mással. Abban is megegyez­tünk, hogy ideje volna tenni valamit ennek a visszás hely­zetnek a megszüntetéséért. Három nap nagyon rövid idő, mi mégis sok szén emlé­ket, értékes barátságokat mondhatunk magunkénak, ami ha nem is a legfontosabb, de mindenképp legszebb ju­talma a TDK-munkának. — Beköltöztek az első la­kók Pécelen, a Gagarin téren felépült szövetkezeti lakások­ba. Élelmiszerellátásukról a közeli ABC-áruház gondosko­dik, amelynek forgalma hó­napról hónapra nő. — Befejeződött Pécelen a Völgy utca csatornázása. A PVCSV helyi üzemvezetősége jó munkát végzett: a létesít­mény jó minőségben és határ­időre elkészült. A művelődési házzal közösen Találkozás élő néphagyománnyal a KISZ-esek, a pedagógusok, a közművelődési dolgozók egyre komolyabban veszik a népi játékok szerepét. Végre szóhoz jutok: — Vajon élővé lehet tenni a megtalált gazdagságot?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom