Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-01 / 152. szám

1980. JÚLIUS 1., KEDD x/imap Semmelweisre emlékeztek Ünnepség és koszorúzás a megyei kórházban k kooperáció és a minőség A BIQf elnöksége ülésének napirendjén § A vállalatok együttműködése és a termékek kifogás­ig tálán minősége egyaránt fontos tényezője a népgazda- ^ sági egyensúly javításának, ezért a szakszervezetek fo. ^ íyamafosan figyelemmel kísérik ezek alakulását, és segítik a hibák kijavítását — hangsúlyozta hétfői ülé- ^ sén a SZOT elnöksége, amely a termelési kooperáció- ^ val és a termékminőséggel kapcsolatos szakszervezeti ^ feladatokat vitatta meg. Szabad hazában Az MHSZ vetélkedősorozata Befejezéséhez közeledik a Magyar Honvédelmi Szövetség eddig egyik legnagyobb szabá­sú rendezvénysorozata, ame­lyet 35 év szabad hazában cím­mel hirdettek meg. A vetélke­dősorozat zárásiaként július 11- én, péntek délután 3 órától a csepeli ifjúsági parkban ju- liálist szerveznek, amelyen ki­sorsolják a vetélkedő nyerte­seit. A vetélkedősorozatot két formában bonyolították le. A nyilvános vetélkedősorozaton, országosan mintegy félmillióan vettek részt Nem-törvény, hogy egy ka­vicsbánya elcsúfítsa a tájat, szennyező anyagai pedig tönk­retegyék a környék termőtala­ját. Hogy ez mennyire nem törvény, azt a dunavarsányi példa iga­zolja: három éve a kavicsbánya úgy­nevezett letermelt kőzetanya­gából kétlépcsős rézsűt alakí­tottak ki növényzettel, pázsit­tal, legfel ül nyárfás ligettel: a bányatóba pedig halakat tele­pítettek. Ez a visszatájosított kavicsbánya akár egy új üdü­lőközpont magva is lehet. A dunavarsányi, ma még egye­dülálló mintatelep a geológia egy új szakágának, a környe­zetföldtannak a szülötte. A geológiának fő feladata, hogy a természeti erőforráso­kat, nyersanyagokat felkutas­sa, s megalapozza az ország ésszerű erőforrás-gazdálkodá­sát. Az • ésszerűség azonban nemcsak gazdasági kategória. A múltban számtalanszor elő­fordult, hogy bányát nyitottak valahol az országban; a bá­nya milliós értékeket adott a népgazdaságnak, ugyanakkor hosszú távon csaknem akkora kárt is okozott, mert pusztítot­ta a környezetet. A geológia történetében az elmúlt évtizedben nyitottak úi fejezetet, környezetföldtan címmel. Művelői éppen azokat a megoldásokat keresik, ame­lyekkel az értékes nyersanya­gokat is hasznosíthatják, de egyúttal a környezetet is megkí­mélik. Ez. a most már tágabb érte­lemben is ésszerű erőforrás­felhasználás persze azon is múlik, hogy egy-egy bánya­nyitási vagy -fejlesztési dön­tés előtt több megoldás közül választhatnak-e a szakembe­rek. A környezetföldtan tudó­sai ezért egy-egy feladat vég­rehajtásához alternatívákat dolgoznak ki az iparnak. Noha a környezetföldtan alig tízesztendős múlttal rendelke­zik, örvendetes módon az ered­ményeit ma már a népgazda­ság egyre több ága hasznosítja. Az építőipar például minden nagyobb beruházás előtt ki­kéri a geológusok véleményét. A Központi Földtani Hivatal, amely a környezetföldtan or­szágos munkáját irányítja, A Pest megyei Tanács Sem­melweis Kórházának dolgo­zói tegnap bensőséges ünnep­ségen emlékeztek meg név­adójuk születésének 162. év­fordulójáról. Az események délután egy órakor, kezdődtek. A kórház előcsarnokában dr. Sülé Ilona, a Jcözponti labo­ratórium főorvosa ünnepi be­szédet mondott, méltatva a nagy előd emberi nagyságát, tudományos munkásságát. Az idő az igaz értékeket, az igaz nagyságot megőrzi, mi több földtani irítézniénnyel, vállalattal, egyetemmel, kuta­tóintézettel együttműködve, hat év alatt elkészítette azt a katasztert — gyűjteményt —, amely az ország összes felszínmozgással fenyegető területeit írja le. Ez a munka lehetőséget terem­tett az építőiparnak arra, hogy már a tervezés első fázisában megállapítsák, vajon az adott helyen számolni kell-e, és ha igen, milyen mértékben — a talaj megcsúszásával. példaképünknek tekintjük őt, tiszta jellemét, igaz szívét — mondotta többek között. A beszéd után Hőke Gab­riella gyermekápolónő a fő­bejárat előtt álló Semmel - weis-szobor talapzatára he­lyezte a tisztelet koszorúját. Ezután az ünneplők az első emeleti Székács-terembe vo­nultak, ahol, mint minden év­ben, sor került a kitüntetések átadására és a törzsgárda- tagok jubileumi jutalmazásá­ra. A kitüntetéseket dr. Rigó János főigazgató főorvos nyújtotta át. Hárman kaptak Kiváló dolgozó elismerést; dr. Goldschmidt Dénes osztály- vezető főorvos, Deák Jánosné gondnoknő és Zámbó Lászió­né varrónő. Miniszteri dicséretben ré­szesült Juhász Jánosné ápoló­nő, öten igazgatói dicséretet kaptak. Idén százegyen lettek .törzsgárda tagok, akik közül Pás Jánosné immár negyven éve a kórház dolgozója. Az évforduló alkalmából ezenkívül nyolc alorvost so­ron kívül előléptettek. Az ünnepség tudományos üléssel zárult, amelyen dr. Vörösmarthy Dániel kandidá­tus tartott előadást. Rektori kinevezések A Minisztertanács Kovács Dénes Kossuth-díjas hegedű- művész, egyetemi tanárt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rektorát megbízása lejártával, érdemei elismerése mellett felmentette tisztségéből és dr. Űjfalussy József Kos­suth-díjas zeneesztéta, egyete­mi tanért három évre meg­bízta a főiskola rektori teen­dőinek ellátásával. A Minisztertanács Somogyi József Kossuth-díjas szob­rászművész, egyetemi tanár­nak, a Magyar Képzőművé­szeti Főiskola rektorának megbízását újabb három év­re meghosszabbította. A rektori megbízásokat Pozsgay Imre művelődési mi­niszter hétfőn nyújtotta át a minisztérium tanácstermében. Akadályozó tényezők A szocialista munkaverseny­ben a minőségi feladatok ke­rültek előtérbe, amelyek ma­gukban foglalják a pontossá­got, a vállalatközi szerződések­ben megszabott feladatok jó minőségben, határidőre tör­ténő teljesítését is. Az újító­mozgalom is egyre inkább a minőség javítását szolgálja. A szocialista brigádok legérté- .kesebb felajánlásai is a mi­nőség javításához kapcsolód­nak, kezdeményezéseik pedig a jó munkafeltételeket szor­galmazzák. Még ma sem mondhatjuk el, hogy a vállala­tok közötti együttműködés­ben vagy a minőség javításá­ban megtörtént a kedvelő for­dulat. A vállalatok közötti szerződéses fegyelem betartá­sát, a zavartalan kooperációt még mindig sok tényező aka­dályozza: egyebek között egyes vállalatok monopolhelyzete, amelynek pozíciójából gyak­ran a könnyebb, kényelme­sebb megoldásokat választják. Vállalatainknak egy része a szükségesnél és a lehetséges­nél kevésbé keresi egymás közreműködését, gyakran cél­szerűbbnek tartja, ha maga áll rá olyan termékek gyártásá­ra, amelyeket nagyobb sorozat­ban más vállalat gazdaságo­sabban állíthatna elő. Ter­mészetesen ebben is közreját­szanak olyan tapasztalatok, hogy a megrendelt árut nem mindig kapják meg határidő­re vagy a kívánt választék­ban. * r muioú&a iuiju»'! *3 •• •­Már tettek valamit A minőség javulása is a lehetségesnél lassabban ha­lad. Óvatos számítások sze­rint is milliárdokkal lenne növelhető a nemzeti jövede­lem a minőség javításával. Egy-egy ismétlődő hiba ala­posabb elemzése, s nem utol­sósorban a minőségre ösztön- ző bérezés gyorsabb elter­jesztése nagy mértékben gyor­síthatná a javulás folyamatát. A vállalatok azonban gyak­ran a minőség alakulásának csak egy-egy részkérdésére fi­gyelnek, s nem fordítanak fi­gyelmet a minőséget befolyá­soló tényezők egészére. A minőségellenőrzés is többnyi­re a hagyományos módszereket alkalmazza, sokhelyütt nem hozták létre a minőségbizto­sítás korszerű szervezeteit, vagyis nem gondoskodtak kel­lőképpen a kifogástalan mun­ka személyi és tárgyi feltéte­leiről, a termékek gyártás közbeni ellenőrzéséről. A mi­nőséget rontja a munkafe­gyelem hiánya, a dolgozó de- koncentráltsága is, at esetek többségében azonban a felté­telek hiánya idézi elő a hi­bákat. Ez az oka annak, hogy a dolgozók az üzemi demok­rácia fórumain igen gyakran sürgetik a minőségjavítást szolgáló műszaki, szervezési feltételek megteremtését, a céltudatosabb anyagi ösztön­zést. Jogos kívánságaiknak olyan ösztönző bérformák be­vezetése felel meg, amelyek jobban elismerik a kifogásta­lan munka nagy értékét. Több vállalatnál már jó eredménye­ket hozott a minőségre ösz­tönző bérezés, például a Tau­rusnál, a Baromfiipari Tröszt­höz tartozó vállalatoknál, a Hajdú megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál és több más helyen. Sok azonban még a teendő. Ma még exporttermé­keink közül sem mind olyan jó minőségű, mint például a könnyűfém- és épületszerkezeti elemek, hegesztett szerkeze­Hétfőn diplomaosztással be­fejeződött az újságíró iskola 1979/80-as tanéve. A végző­söktől Pálfy József, a MUOSZ elnöke búcsúzott. Részt vett az ünnepélyen Fodor László, az MSZMP KB osztályvezető-he­lyettese, Simon Ferenc, a Tá­tek, a Hajdúsági Iparművek radiátorai, ugyanennek a vál­lalatnak a mosógépei, a Tau­rus teher- és személygépko­csi-, valamint kerékpárkö­penyei és tömlői. A tejipar exporttermékei köZül a vajra évek óta nem érkezett rekla­máció. Az érdekeltségről A szakszervezetek az illeté­kes irányítószerveknél azt szorgalmazzák, hogy tegyék még érdekeltebbé a vállalato­kat a minőség javításában, a kooperáció fejlesztésében. A jó minőség legyen érdeke a vállalatnak, a kisebb kollektí­váknak és az egyéneknek is. Az elnökség, felhívta az ága­zati-iparági Szakszervezeteket, hogy értékeljék a kooperáció és a minőség területén kiala­kult helyzetet, s a partner ál­lami szervezetekkel közösen szabják meg a konkrét teen­dőket. Szorgalmazzák, hogy a vállalatok munkájának érté­kelésekor mint döntő tényezőt vegyék figyelembe a minőség alakulását és a kooperációs kötelezettségek teljesítését. A SZOT elnöksége további napirendi pontként a szak- szervezeti számvizsgáló bi­zottságok tevékenységének to­vábbfejlesztéséről, majd a szakszervezetek megyei taná­csai, illetve a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa feladatai­ra és hatáskörére vonatkozó korábbi határozat végrehajtá­sáról tárgyalt. Javaslat hang­zott el az SZMT-k szervezeté­nek módosítására és a létszám csökkentésére is. Eszerint a Szakszervezetek Budapesti Ta­nácsa, továbbá a Borsod és a Veszprém megyei SZMT-k lét­számát 2—2-vel, a többi me­gyében — Békés, Nógrád és Vas megye kivételével — egy személlyel kell csökkenteni. jékoztatási Hivatal elnökhe­lyettese, valamint az iskola ta­nárai, a szakma és a MUOSZ több vezetője. A diplomákat és a legjobb hallgatóknak já­ró tanulmányi jutalmakat íbos Ferenc, az oktatási igaz­gatóság vezetője nyújtotta át. Kertész a Szegfű utcában Lányok napszámban Őszapó a kaktuszházban Emberméretnyi deszkapalánk öve­zi a házat, olyan magas, hogy csak a tető látszik ki mögüle. Saláta kap­ható!, hirdetik a cikomyás betűk az ajtóra szögezett keménypapíroson. A csöngetésre fiatalasszony nyit aj­tót, kérdezősiködés nélkül invitál be­felé, azt gondolhatja, salátáért jöt­tem. Lépkedek mögötte, át a kopár udvaron egy alacsony fabódé felé, kicsit csalódottan; így festene a hí­res virágkertészet, amiről a faluban beszéltek nekem? Megnyílik a bódé ajtaja, s a kü­szöbön átkerülve színektől és illa­toktól pompázó világban találom magám. Maga fabrikálta Takács István kertész és családja 1972-ben került Pilis községbe, ek­kor vették meg a Szegfű utcában az ámbitusos, meszelt falú parasztházat a mögötte húzódó 600 négyszögöl te­lekkel. Bejárták már Csongrádot, Békést, Pest megyében is több fa­luban éltek hosszabb-rövidebb ideig, amíg erre az alkalmatos környékre találtak. Kevés holmival, sok tervvel érkeztek, fejükben és kezükben év­tizedek során fölhalmozódott, mes­terségbeli tudással. Hatvanezer forintot fektettek a gazdaságba, kölcsönt nem kértek, sohasem éltek vele, mert Takács István szeret mindent a saját tehet­ségéből megoldani. Az elmúlt évek alatt apránként nyolcszáz négyzet- méter alapterületű üvegházat épí­tett, hozzá szénnel és olajjal táplált kazánt, villannyal működő ventillá­tort, szivattyúval hajtott locsolóbe­rendezést. Arra az esetre is kifun- dált valamit, ha lerobbanna a ka­zán: viharvert, ócska motorbicikli üzemanyagtartályból fabrikált fű­tőszerkezetet. Van tápkockákat gyár­tó, ügyes kis gépe, mindenféle szer­száma. Az összes felszerelést olcsón szerzett, használt anyagból készí­tette, fölújított, átalakított bármit, amihez hozzájuthatott. A gazdaság­hoz négy fóliasátor tartozik még, ezekben salátát termesztenek. A kertészet most a ráfordított alaptőke dupláját éri. — Vásárhelyen születtem, csong­rádi vagyok, tán érződik is a beszé­demen — mondja a gazda, hatvan év körüli, zömök, jókedélyű ember. — Nyolcéves suttyó gyerek lehet­tem, mikor- egy bolgárkertész tele­pedett le a szomszédunkba. Ritka virágokat nevelt, zamatos-piros pa­radicsomot vitt a húsvéti piacra. Bámultam, mert ilyet még nem lát­tam. Az öreg szívesen tanított, meg­hagyta, őrizzem továbbá titkait, ak­kor nyugodtan hal meg. Ki szép, ki iá... — Legénykoromban apám földjét műveltem, járt hozzánk napszámba két csanyteleki lány. A fiatalabb megtetszett, kiszemeltem feleségnek. Egyszer megláttam, hogy félredobja a szép dísztököt, amit nagy féltéssel nevelgettem. — Hogy vitt rá a lélek? — kérdeztem elnehezült szívvel. Az Erzsi csak nevetett, meg a vállát rándította, őt ugyan nem érdekli ilyen bolondság. j Nem mertem elvenni! Én kertész akartam lenni, hgt vállalja velem a bolondságot is, aki mellém szegődik. Az idősebb lánnyal esküdtünk ösz- sze. Nem volt olyan szemrevaló. de ugye ki szép, ki jó... Hét gyere­künk született, a feleségem úgy ne­velte fel őket, hogy közben piacozott Nyíregyházától Szegedig. Kitartott akkor is, mikor nem sikerült az üz­let, s tovább kellett vándorolni. A fiúk gyárba mentek, gép mellé, a lányok közül a legkisebb maradt velünk. Esze, szíve van a kertészke­déshez, együtt okoskodjuk ki, mi­ben kell másítani. Nekünk nincs pa- rancsolónk, a munka diktál, de ez szigorúbb úr mindennél. Kié fesz a titok ? Az üvegházban sűrűsödik a pára, a levegő telítve az apró poharakban sarjadó palánták, a cserepekben nyújtózó virágok illatával, meg a föld édeskés szagával. A fóliasátrak­ban kerek-kemény salátafejek sora­koznak, A gazda felesége, csöndes szavú, törékenynek látszó, de szívós, erős asszony kalauzol, mondja a vi­rágok nevét, említi, sok a kiadás. Vetőmagvakból is igyekeznek a jobbik fajtát venni, de a minőségben meg­térül a költség. Szerte az országban vannak kertész ismerőseik — pon­tosabban kollégáik —, így ritka, kü­lönleges dugványokhoz is könnyen hozzájutnak. Ide a Szegfű utcába is sokan látogatnak, mert Takács Ist­ván .üvegházában található a leg­szebb, lombos-leveles, borzas fejű Chabaud-szegfű. A titkot a gyerek­korban megismert bolgárkertésztől leste el, s tovább adná ő is az arra érdemesnek... — Mennyi tiszta hasznot hoz a kertészetük? — kérdem a férfit. — Nem panaszkodunk, büszke va­gyok rá, hogy boldogulok a két ke­zem munkájából. Az albertirsai és a pilisi piacon bérelt standunk van; hajnalonta fölpúpozom az árut öreg motorbiciklimre — autóm nincs, nem is vágytam rá sosem —, .ott árulunk hetente kétszer, meg itt a háznál lehet venni tőlünk hajtatott palántát, primőr zöldséget, cserepes növényt, vágott virágot. Egy évben körülbelül 60—70 ezer forint tiszta haszon gyűlik össze. Virágklinika Már búcsúznék, amikor Takács István megkérdi: — Akar valami különlegeset látni? — A kazánhá­zon át földbe süllyesztett, parányi helyiségbe vezet. Amerre a szem lát: kaktuszok! Van itt mennyezeten kígyó módján kúszó Cereus, finom fehér pehellyel borított őszapó, püspöksüveg formájú, csillag alakú, apró és kövérre hízott, a zöld meg­annyi árnyalatában, számtalan alak­zatban. Ügy sorakoznak egymás mel­lett, mint a cseppkőbarlang fura, szeszélyes képződményei, vagy egy modern szoborkiállítás torzói. Szak­értők becslése szerint, százezer fo­rintot ér a gyűjtemény. Kiállításon nem szerepeltek, kevesen tudják, hogy az egyszerű parasztház pincé­jében milyen érték rejtőzik. — Barátok, kollégák hozták a ma­got, jobbára külföldről, én meg elül­tettem, gondoztam, továbbszaporí­tottam. Nem arra szánom, hogy mu­togassam. Aki gyönyörködni akar benne, eljöhet, a növényt szerető em­ber előtt mindig nyitva a házam. Nézze, milyen szép ez a virág! A ne­ve Pandanus, alig akad belvto egy- kettő az országban. Ügy került hoz­zám, hogy satnyult, betegeskedett. Én meggyógyítottam. Mert Takács István kertészetét viráaklinika gyanánt is számontart- ják Pilisen. Ha valakinek fonnyadó pálmája, fikusza van, gyógykezelésre hozza. Pénzt nem fogad el érte. K.M. Benzinkút a pálya mentén Benzinkút épül az M3-as autópályán, Budapest határában. Az üzemanyagtöltő állomást az Egri Tanácsi Építőipari Vál­lalat építi. Október elsején megnyílik, s az ÁFOR üzemelteti majd. Bozsán Péter felvétele Visszatájosított Varsány Uj fejezet a geológiában: a környezetföldtan Tanévzárás az újságíró iskolán Diplomát osztottak TT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom