Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-17 / 166. szám
4 ™ ^ W K/iirmv 1980. JŰLIUS 17., CSÜTÖRTÖK Hétfőn temetik Egri Istvánt A Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Színházművészeti Szövetség és a Nemzeti Színház igazgatósága közli, hogy Egri István kiváló művész temetése július 21-én, hétfő délután 3 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Hazánk egyik legnagyobb ifjúsági üdülőközpontja, a verőcemarosi nemzetközi Express diáktábor. Működéséről Szabó Magda táborvezető adott rövid tájékoztatót: JEGYZET Uborkaszezon Próbálom kideríteni: mikor virágzik az uborka? A mezőgazdászoktól is eltérő válaszokat kapok: egyesek szerint most, mások állítják, hogy a szabadföldi kertészetben már egy hónapja elvirágzott. Csak az biztos, hogy az uborka- szezon hosszú. Ez így van a közművelődésben is. Már ami a köznyelvbe átment értei :ét illeti, hogv tudniillik eseménytelenség és pangás. Azért nem egészen értem ezt az uborkaszezont. Nyár közepén ugyanis a mezőgazdaságban egymást követik a munkacsúcsok, az iparban a félévzárás hoz pezsgést, rekordforgalom van a közelekedésben és sok területen a kereskedelemben. A politikai élet se nagyon tűri a mozdulatlanságot. Mindez akkor is igaz, ha figyelembe vesz- szük, hogy honfitársaink többsége egy-két hétnyi pihenőre vonul. Hogyan került hát mindennapi beszédünkbe minősítő jelzőként az uborkaszezon? A Tudományos Akadémia nyelv- és irodalomtudományi osztályától kapott felvilágosítás szerint 1893-ban használták először a német Gurken Zeit — uborka idő — tükörfordításaként az üzleti élet nyugal- masságára utalva. A titok bizonnyal abban rejlik, hogy ez a savanyúságnak termett zöldféle lappangva növekszik, érik a levelek között. Semmi látványosság, semmi érdekesség. Nyelvtörténeti léptékkel Tiérve, tehát nem régi fogalompárosítás az uborka- szezon, mégis úgy tűnik, mintha a közművelődésben emberemlékezet óta küszködnénk vele. De a nyári eseménytelenség, a pangás szilárdan tartja magát, legalábbis egy-egy területtől eltekintve. A nevezetes rendezvények — az egyediek és a sorozatok is, például a különböző kul- tu.ális-művészeti napok, hetek, hónapok — többségét ugyancsak tavasszal rendezik. S mintha ez a korai virágzás elszívná a források és az energiák nagyobb felét, mintha jelentkeznének a kifulladás tünetei. A művelődési házak valamiféle színházi idényhez igazodva, júniustól csöndes belterjességgel meghúzódnak a korábbi, vélt vagy valós sikerek fedezékéből: várják a szeptembert. Bizonyságul íme néhány példa. Az egyébként valóban jól működő Csepel Autógyár művelődési központjának ■ júliusi teljes programja (öles plakátról másolva): három szombaton egymás után ifjúsági Í tánc, azonos zenekarral, aztán a változatosság kedvéért a. negyediken tánc az Annáknak a korábbi zenekarral. Működik a műszaki klub, az ifjúsági és magnósklub, valamint minden pénteken és vasárnap játék, vetélkedő, vetítés, tánc. Gyerekeknek? Felnőtteknek? Ez nem derül ki. Ráadásul a műsorváltoztatás jogát fenntartják. A további példákat tekintve, a bőség zavarával küzdünk. A ráckevei járási művelődési ház művészeti előadója enyhe röstelke- déssel vallotta meg: bizony uborkaszezon van. Pontosabban semmi sincs: kivéve, hogy helyet biztosítanak egy-két ORI-rendezvény- nek az ifjúsági táborban. Pedig hát Ráckeve egyre inkább igyekszik megszerezni a nyári üdülőhely címet ... A se vége, se hossza bizonyítás helyett idézzünk négy járási művelődési ház eseménynaptárából. Gödöllőn összevonták július és augusztus programját, de a népművelők napján kívül egyetlen rendezvényt sem sikerült összehozni. Figyelmet érdemel viszont a szakmunkástanuló-tábor közművelődési programja: lézerbemutató, discó, lézerbemutató, discó, pantomimműsor kétszer, és pol- beatműsor ugyancsak kétszer. Mindezt két turnusnak megismétlik. Ennyi. Nagykátán a nyáron ki sem adnak műsorfüzetet, ott legalább a papírtakarékosságra ügyelnek, viszont a Tápiómente Együttes külföldi útjának előkészítése leköti a művelődési ház minden energiáját, épp csak néhány szakkör folyamatos működésének felügyeletére futja. Cegléden a lazán nyomtatott műsorfüzet egyszerre tartalmazza a június, július és augusztus műsorait, összesen tízet az ismeretterjesztő előadásokkal együtt. Vácott hasonlóan összevont műsorfüzet született, amelyben színesem váltogatja egymást a rock-disco, a super-disco és a szimpla disco, ezekhez csatlakozik a Hungária együttes koncertje. A teljességhez tartozik az Országos Filharmónia koncertje a zeneiskolában, valamint egy népművészeti, egy fotó- és egy ismeretterjesztő kiállítás, illetve a háromnapos diaporáma- biennále. Távolról sem igaz, hogy mindössze ennyi művészeti, közművelődési rendezvény volna ezekben a hónapokban Pest megye településein. Mindjárt a legjelentősebb a július végéig tartó Szentendrei Nyár, említeni kell a Szobi Napokat, Zebegényben a zenés és irodalmi hétvégéket a vácrátóti hangversenyeket, s persze az olvasó-, illetve honismereti táborokat, valamint nem utolsósorban a múzeumok kiállításait. 'Ezek azonban csak színfoltok a megye nyári kulturális életének, általában szürke palettáján, alig élénkítik a hetekig tartó ese- ménytelenséget. Csakhogy — vethetné ellen bárki — nem várható el, hogy a közönség e meleg évszakban beüljön egy zárt terem nézőterére. De a mozik nem szünetelnek, és a vetítőtermek se szellősebbek a művelődési központoknál. És kihasználjuk-e eléggé a művelődési házak közelében található szabad területeket, a nyitott nézőtereket, a kirándulásra csábító műemlékeket és azok környékét? Keressük-e a: kát a formákat, amelyekre éppen a nyár adhatna lehetőséget? Különös ellentmondás: a szabadság időszaka alatt rendelkeznek legtöbb pihenésre, tartalmas szórakozásra fordítható idővel az emberek, s ekkor van uborkaszezon a közművelődési intézményekben. Kriszt György LÁTOGATÁS VERŐCEMAROSON Könnyűzene, viták, sport — A tábor egy része ezer vendéget fogadhat. Ebből körülbelül négyszázan a környező baráti országokból, a többiek hazánk legkülönbözőbb tájairól érkeznek. Elhelyezésükre több mint kétszáz faház és a motel kétágyas szobái szolgálnak. A nyaralók rendszerint egyhetes turnusokban váltják egymást, a motel nyitva áll turisták, kirándulók előtt. Az üdülők szórakoztatására sok színű, változatos, programot szerveznek. Ezek közé tartozik a népszerű disco, amely minden este felhangzik a tábor klubházában. Az igazi zenei élményt azonban a rendszeresen megtartott köny- nyűzenei koncertek adják. Nagyszerű hangulatot teremtett például a Kati és a kerek perec, de osztatlan sikert aratott a legutóbb szerepelt Ber- gendy-együttes is. Napközben a fiatalok különböző fakultatív kirándulásokon vehetnek részt. Főleg a hajóutak kedveltek, ezeken megismerkedhetnek Visegráddal, Szentendrével és Esztergommal. A szórakoztató rendezvények színvonalas kulturális programokkal ötvöződnek. Kiemelkedő sikerük van a politikai fórumoknak, amelyekre a rádió népszerű munkatársait hívják meg a rendezők. A külföldiek számára külön idegennyelvű vitaesteket szerveznek. Idén már több alkalommal tartották meg a nemzetek napját. Ezeken bolgár, lengyel, csehszlovák és német fiatalok adtak ízelítőt népeik kulturális és folklór hagyományaiból. Minden héten filmvetítés van a táborban. Jó idő esetén nagy a sportpályákon a nyüzsgés. A focipályát a fiúk uralják, míg a kosárlabda, a mini-tenisz, az asztalitenisz a lányok körében is népszerű. Kerékpár- és sportszerkölcsönző biztosítja a megfelelő felszerelést. A meleg nyári napokon igazi felfrissülést nyújt a 25 méteres úszómedence, sajnos, többen panaszkodtak a víz szennyezettségére. Az úttörők erdei akadályversenyeket szerveznek. A bátrabbak megpróbálkozhatnak a lovaglással is a tábor lovasiskolájában. Ez a bemutatás korántsem teljes, csupán ízelítő a verőce- marosi tábor sok színű életéből, hétköznapjaiból. Azok, akik megfordulnak itt, valamennyien sok új baráttal, élménnyel gazdagon távozhatnak a Duna menti szép üdülő- központból. Bánóczy Rudolf Nemzetközi Kodály-szemináriiim Szerdán Kecskeméten megnyitották az augusztus 13-ig tartó, VIII. nemzetközi Kodály szemináriumot. Az öthetes rendezvénysorozaton 15 ország 50 szakembere ismerkedik Kodály Zoltán zenepedagógiájának gyakorlati alkalmazásával. Naponta közös szolfézsfoglalkozásokon, módszertani előadásokon, karvezetési bemutatón vesznek részt a szeminárium hallgatói. A programba július 30-tól száz magyar énekzenetanár is bekapcsolódik. Az ismeretbővítés lehetőségét növelik azzal is, hogy a szeminárium ideje alatt — július 23-tól — kórustábor nyílik Kecskeméten az ifjú zenebarátok magyarországi szervezetének kezdeményezésére ének- zeneszakos főiskolai hallgatók- részvételével. Az öt hét alatt több rangos hangverseny lesz Kecskeméten a Kodály Intézet u'/zárán. Tejüzemből óvoda Vácott, a Tejipari Vállalat új, modern üzembe költözött A korábbi, korszerűtlen épületet a kötöttárugyár kapta meg és óvodává alakította át. Az üzem óvodásain kívül, más gyár dolgozóinak gyermekei is helyet kaptak ott. Felújítják Bessenyei szülőházát A NYIRTERV alkotókollektívája elkészítette Bessenyei György tiszaberceli szülőházának helyreállítási tervét. A sóstói múzeumfalu mesterembereiből álló műemlékkarbantartó brigádja hozza majd rendbe a régi épületet. Az előzetes vizsgálatok során a szakemberek a főhomlokzaton megtalálták az egykoron volt utcai ablakok helyét is és ez megkönnyítette a kisnemesi porta rekonstrukcióját. A munkálatokat még aZ idén megkezdik. A tervek szerint a helyreállított udvari szárnyban helyezik el a község könyvtárát, a két nagy szobában pedig a testőríró pályafutásának, munkásságának Szabolcs-Szatmár megyében őrzött dokumentumait állítjá. ki. A felújítás 1981-ben fejeződik be. H E 1 I FII M) EGYZET Félek Gian Maria Volonte, a Félek cfmü film főszereplője. Az olasz Damiano Damiani nem talált ki egy új műfajt, de kitalálta, hogyan lehet egybeötvözni a bűnügyi filmek közismert eszközeit a politikummal. Az eredmény egy olyasfajta politikai krimi lett, amelyben legalább akkora részt kap az _ izgalmas sztori, mint n, társadalom — az olasz, s tágabb értelemben általában a nyugati társadalmak — bírálata. Damiani tehát tulajdonképpeni a Kolumbusz tojását találta fel: miután a tőkés (fogyasztói, ha úgy tetszik) társadalmakban a politika ürügyén olyan dolgok történnek, amelyek gyakran felülmúlják a legvadabb közönséges bűnügyeket is, nem tett (és tesz) mást, mint leírja, elmeséli ebeket az olykor már az államhatalom legmagasabb szféráit is érintő dolgokat. Legimkább a terrorizmus érdekli Damíanit; már első nagy filmsikere, az 1967- ben forgatott Mint a bagoly nappal is erről — a maffia terrorjáról — szólt. S azóta is sorra készíti a hasonló filmeket, melyek közül nem egyet mi is láthattunk. (Legutóbb a nemzetközi fegyver- csempészet, a ’ magas politika, és a terrorizmus összéfotfódá-‘ sáról sZóió, izgalmas Goodbye és Ament, mely még jelenleg is fut mozijainkban). A Félek kissé más, mint pé.dául a Goodbye és Amen. Dan iarii itt nem egy nagyszabású nemzetközi körképet ad, hanem arra koncentrál, hogyan alakul ki a terror, a megfélemlítés hatására az egyénben a félelem, s miként lesz ez a félelem további terror melegágya. A film főhőse, Graziano, a jelentéktelen rendőr törzsőrmester (Gian Maria Volonte játssza kitűnően) kényes ügyekkel foglalkozó bírók testőreként szolgál, de mihamar rá kell jönnie: az igazságszolgáltatás, a bűnüldözés ezer szállal fonódik össze a bűnözéssel, a kábítószercsempészéssel, a politikai gyilkosságokkal, a terrorral. Megpróbál kívül maradni a sötét ügyeken, de ez egyszerűen lehetetlen. S miközben épp arra készül, hogy tapasztalatait, a munkája közben gyakran csak véletlenül felderített kapcsolatokat felfedje főnökének, őt is utoléri a sorsa: egy robogó, és azonosíthatatlan autóból agyonlövik. Már most mi a filmmel Damiani szándéka? Az olasz — és nemcsak az olasz — társadalomban létező, s eléggé közismert összefonódások leleplezése? Is. Az egyénben lassan kialakuló rettegés lélektani rajza? Is. Ankiak demonstrálása, hogy a kisember egyszerűen nem tud mentes maradni ezektől a sötét ügyektől. s ha belekeveredik, akkor sem valószínű, hogy ép bőrrel megússza? Is. Rámutatni, hogy a kis halak horogra kerülnek, de a nagy cápák háborítatlanul lubickolnak tovább? Is. Csupán tiszteletreméltó szándék — bár egy kicsit didaktikusnak tűnik így együtt az egész. Valamiről azonban ne fe- tedkezzüftk el:' Pontosabban: két, egymással összefüggő dologról. Az egyik: Damiani ezt a filmjét elsősorban olaszoknak csinálta, s az is eléggé köztudott, hogy az úgynevezett utca embere mily gyakran' él tévhitekben vagy mily gyakran mutatkozik ijesztő módon tájékozatlannak. A másik: lehet, hogy a Félek szájbarágós és nekünk már közismert dolgokat mond el, de gondoljunk csak az utóbbi évek olaszországi terrorhullámára, a bírók, ügyészek, újságírók ellen elkövetett merényletektől Aldo Moro meggyilkolásáig. S akkor világossá válik: a Félek szomorúan aktuális, mert maga az élet igazolja, sőt mc\ga az élet licitálja túl. Autóbusz-akció Senki ne várja, hogy a román Virgil Calotescu filmjében lélegzetelállító izgalmakkal találkozik — noha a történet akár ilyesmik előidézésére is alkalmas lenne. Arról szól ugyanis, hogy az 1950-es évek elején a demokratikus román kémelhárításnak milyen kemény harcokat kellett még folytatni a beszivárgó sza- botőrökkel meg a még otthon is működő ellenforradalmi, antidemokratikus bandákkal. Nos, ez akár amolyan politikai-bűnügyi filmmé is kerekedhetne, ha a forgatókönyv — loan Grigorescu munkája — erre módot adna. Sajnos azonban: ez a történet, így, sablonos és ezért (is) igazi karakter nélküli hőseivel, 'gyermeteg fordulataival, a sematizmus éveit idéző dialógusaival úgyszólván fogyasztha- tatlan. A nézőt sem a banditák ellen nem képes hangolni, sem az elhárítás emberei mellé nem tudja állítani. Néhány terjengősen előadott epizódja pedig — például a cigánycsalád autóbuszos betétje — teljesen felesleges, és hamis irányba viszi el a filmet. S még egy lehangoló tapasztalat: a szép Irina Pét- rescut, régebbi román filmek izgalmasan nőies sztárját sem kímélte az idő... A városi polgármester Nagyon lengyel, és nagyon lengyel ügyről szól ez a film, Andrzej Trzos—Rastawiecki munkája. Lengyel azért, mert sok részletét, utalását igazából csak egy lengyel értheti teljes egészében. S nagyon lengyel ügyről szól, mert a történet Varsó 1939. szeptemberi német lerohanását, s az ekkor a lengyel fővárosban történteket meséli el. Nem azt firtatja azonban, hogvan morzsolta fel az ekkor még abszolút technikai és számbeli fölényben levő náci hadsereg a rosszul felszerelt és rósz. szul szervezett, gyönge lengyel hadsereget, hanem arra koncentrál: miképp próbálta megvédeni Varsót, s vele a lengyel nép becsületét és önbecsülését Varsó polgármestere, Stefan Starzynski. A film legnagyobb bravúrja azonban egy technikai fogás: a korabeli híradó- és dokumentum- film-részeket úgy illeszti ösz- sze a játékfilm-résZekkel, hogy teljesen egységesen olyan benyomást kelt, mintha az egész film az események idején készült volna. Takács István
