Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-17 / 166. szám

1980. JÜLIUS 17., CSÜTÖRTÖK iJÚtian Aratás idején Munkavédelmi ellenőrzések Az idei viharos, csapadékos időjárás a gabonát sok helyütt megdöntötte, gyomossá tette, a mezőgazdasági utakat pedig feláztatta. Emiatt is növekszik a baleseti veszély. A MÉM il­letékesei hangsúlyozták: az el­múlt évek adatai azt igazolják, hogy a balesetek számának növekedése nem törvényszerű még a megfeszített ütemű munka esetén sem. Arra van szükség, hogy a dolgozók egészségének és testi épségé­nek veszélyeztetését körültekintő szervezéssel és az előírások betartásával mindenhol megszüntessék. Ahhoz, hogy zavartalan le­gyen a betakarítás, minden erő- és munkagépnek, szállí­tóeszköznek és rakodógépnek kifogástalan npűszaki állapot­ban kell lennie. A nyári mun­kákat megelőző biztonságtech­nikai és tűzrendészeti szemlé­ket már megtartatták a gaz­daságokban. Munkavédelmi szempontból nem elhanyagolható a megfe­lelő munkaszervezés, a mun­ka- és munkavédelmi fegye­lem megtartása. Az elmúlt években több baleset történt amiatt, hogy illetéktelen sze­mélyek tartózkodtak a ve­szélyforrást jelentő gép ható­sugárban, vagy azért, mert a dolgozók nem tartották be a technológiai és munkavédelmi előírásokat. Külön figyelmet kell fordí­tani a szállításoknál jelentkező veszély elhárítására. A dolgozókat alapos közleke­désrendészeti oktatásban kell részesíteni. Négy év múlva terem Almáskert 130 hektáron 4 talajjavítást már elvégezték Legyen gyümölcsös, vagy ne legyen gyümölcsös? — tet­ték . fel az elmúlt évek alatt jó néhányszor a kérdést a gyáli Szabadság Tsz-ben. Tet­ték ezt azért, mert bár fő profiljuk a zöldség-, a burgo­nya- és a gabonatermesztés, no, meg a baromfinevelés, 50 hektáron szamócája, s 43 hek­táron vegyesgyümölcsöse is van a gazdaságnak. Az utób­bit a cseresznye, a meggy, a ringló, a szilva, a kajsziba­rack jelenti. A területet né­hány éven belül korszerűtlen telepítése miatt selejtezik. A kiesését tehát pótolni kell va­lamiként. Gondos mérlegelés A döntés nem volt egysze­rű hiszen olyan kultúrát kel­lett választaniok, amelynek csúcsmunkái a tél végi, a ko­ratavaszi vagy az őszi idő- szaCcra esnek. Fontos szem­pont volt, hogy a nyári mun­kálatokat a lehető legnagyobb mértékben gépesíthessék, és az egy hektárról származó árbe­vétel többszörösen meghalad­ja az eddigit. Ezeknek a követelmények­nek gondos mérlegelés után az alma felelt meg. így született meg az elképzelés, hogy 130 hektár területen almáskertet telepítenek. Azért, hogy a leg­korszerűbb fajtákat, termesz­tési technológiákat bevezet­hessék, a nagyüzemi termesz­tési tapasztalatokat hasznosít­hassák, beléptek a Dánszent­miklósi Gyümölcstermelési Rendszerbe. A rendszer szak­embereinek segítségével ké­szültek el a telepítési és az öntözési kiviteli tervek. A telepítést megelőzően már elvégezték a szükséges talajja­vítást: hektáronként 700 má­zsa lápfölddel és 300 mázsa istállótrágyával, valamint a talajtani szakvéleményben meghatározott műtrágyával. Három ütemben Augusztusban kerül sor a gyümölcsöst védő kerítéseit el­helyezésére, elsősorban azért, hogy a nyúlrágás ellen óvják a fiatal csemetéket. A telepi- lést három ütemben végzi a gazdaság. Az idén ősszel 39 hektárt telepítenek be, jövőre 48 hektáron, 1982-ben pedig újabb 45 hektáron kerül föld­be a néhány év múlva termő- reforduló gyümölcsfa. A szak­emberek 1984-ben várják az első termést az almáskertek­ből. A hazánkban ezidőszerint ismert legkorszerűbb fajtákat telepítik, így Éva, Egri piros, Jonee, Naményi Jonathán, Starkrimson, Idared, Golden spur, Glpster fantázia nevű fajtákkal. Előrelátón úgy vá­logatták össze a növényeket a szakemberek, hogy szedés ide­jén a munkacsúcsot elkerül­jék, virágzáskor a fajták köl­csönösen termékenyítsék egy­mást. A termés biztonságának fo­kozásáért a gyümölcsöst kor­szerű csepegtető öntözőberen­dezéssel látják el» A kivitele­M eg felelő tanulmányi eredménnyel Ősztől tavaszig háromezer Családi háttér hiányában a társadalomtól Padlótól a mennyezetig polcok és polcok, sűrűn, zsúfoltan. E polcrengeteg­ben akár el is lehet téved­ni, mint egy labirintusban. Itt kabátok százai, amott nyári ruhák garmadái. Az egyik sarokban csupa bőr­holmi — táskák, szatyrok, cipők és szandálok —, a másikban harisnyanadrá­gok, zoknik, fehérneműk. Azt hihetnénk: egy áruház raktárában járunk, ahon­nan tetőtől talpig felöltöz­het az ember és még eser­nyőt is nyomnak a kezébe. Csakhogy tévednénk: a raktár nem egy áruházé, s a benne felhalmozott mint­egy 6 millió forint értékű áru sem eladó. A tulajdo­nod ugyanis Pomázon a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet, a készletet pedig a Pest megyében élő állami gondozott gyerekek hasz­nálják fel. Divatosan mindenből Hatmilliót emlegettünk, a raktár vezetője, Langa József - né azonban helyesbít: — Annyit fizettünk érte, de valójában 9 milliót ér. Rend­szeresen kihasználunk ugyan­is minden árleszállítást, ked­vezményes vásárt, Centrum­hétfőt. így sikerül a gyere­keknek nagyobb választékban, több ruhát juttatni, anélkül, hogy túllépnénk a keretet. — Ami forintban? — Évente személyenként át­lagban háromezer. Ősszel és tavasszal ruházzuk fel a gye­rekeket. Ezt úgy értse, hogy a táskától, fürdőruhától kezd­ve a testápolási szerekig min­dennel. A nagyobbak érthe­tően többe kerülnek, és azt a kedvezményt is megkapják, hogy maguk választhatják ki a megfelelő ruhadarabokat. — Kicsit azért ki is kell ér­demelni ezt... — Hogyne. Megfelelő tanul­mányi eredménnyel, magavi­CPlpftpl — És hát azzal is — fűzi hozzá Nagy Dezső, az intézet igazgatóhelyettese —, hogy I megbecsülik a holmijaikat — Vagyis? — Megesett, sajnos, hogy egy-egy télikabát kártyaadós­ságot törlesztett. Hozzáteszem azonban: még egyetlen fiú sem maradt télikabát nélkül. Megfeddjük, megmossuk a fejét az illetőnek, de aztán ki­utalunk egy másik kabátot. — Gondolom, a nagy lány o- kat a divat is érdekli. — Természetesen ez is fon­tos szempont — válaszol Lan- ga József né. — Nézze: nekünk már van Trapper-farmer za­kónk, holott a boltokban még alig kapni. Remek kapcsolatot teremtettünk a Divatcsarnok­kal, nagyon sok szép ruhához hozzájutunk. Ezekből aztán többnyire a főiskolás fiúk és lányok, a szakmunkástanulók, illetve a szakközépiskolások kedvükre válogathatnak. — Örökbe kapják a ruha­neműt? — Természetesen. Nincs, úgymond, levetett holmi, hat hónap elteltével minden ru­hadarab neveltjeink saját tu­lajdona lesz. Az egészen ki­csiknél fordul csak elő. hogy a kinőtt, de alig használt ru­hát átadjuk a soron követke­ző korosztálynak. Lakásbeugró, telekár A nagylányoknak és fiúk­nak tehát folyvást gyarapodik a ruhatáruk. Nem is akárho­gyan : az intézet géhája ugyanis kínosan ügyel rá, hogy véletlenül se különböz­zék az állami gondozott fiatal öltözéke a többi fiatal szere­lésétől; sem divatosságban, sem minőségében,, sőt meny- nyiségben sem. A már emlí­tett 9 millió forint értékű raktárkészlet a garancia erre. A Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet egyébként a megyében élő — pillanatnyilag 2984 — állami gondozott fiatalt nem­csak felruházza, hanem soku­kat 18 éves korukban, illetve tanulmányaik végeztével sta- 1 firunggal is ellátja. Tréfásan kelengye pénznek nevezik ezt az 5 ezer forinttól 30 ezerig ter­jedő összegét. Tavaly például 45-en kaptak így, összesen 650 ezer forintot, az idén pedig valamivel kevesebben (fél év alatt!) 578 ezer forintot. Az induláshoz, az önálló egzisz­tencia megteremtéséhez nyúj­tott anyagi segítség aránylag új kezdeményezés. A 7/1978- as számú rendelet tette lehe­tővé ennek az útravalónak ki­fizetését. Természetesen erő­sen differenciálva, vagyis az arra érdemes fiatalokat előny­ben részesítve. A jó tanulást, a fegyelmezett életvitelt, a ki­tartó törekvéseket jutalmaz­zák; a diplomát, az érettségit vagy szakmunkás-bizonyít­ványt szerzett fiatalok biz­ton számíthatnak erre az in­duló tőkére. — Most júliusban 6 főiskolá­sunknak szavazta meg bizott­ságunk a maximális összeget — tájékoztat dr. Simon Lajos. az intézet igazgatója. — Kö­zülük ketten lakásvárományo­sok: az összegeket át is utal­tuk az illetékes OTP-fióknak. Akinek később lesz szüksége rá — telekvásárlásra vagy építkezéshez —, annak 5 szá­zalékos fenntartásos betét­könyvben őrizzük a pénzt. A kisebb összegek esetében is kikötésünk, hogy tartós fo­gyasztási cikkekre költsék el. Egy szakmunkástanulónak például varrógépvásárlásra adtunk csekket, másnak bú­torra, volt akinek tatarozás­ra, kertvásárlásra. Egyről a kettőre A ruhatárak és az útravaló csekkek egyazon célt szolgál­nak: túl az állami gondosko­dás hagyományos normáin, kiküszöbölni a jobb sorsra ér­demes fiatalok hétköznapjai­ból a diszkriminációnak még az írmagját is. S mert csalá­di háttér hiám ban önálló életük szó szerint a nulláról indulna, a társadalom adja az egyet, hogy onnan könnyeb­ben juthassanak a kettőre. Tamási István zést a mezőgazdasági főága­zat dolgozói vállalták, segítsé­get csak a műanyag gerincve­zeték hegesztésénél vettek igénybe. Gyorsan megtérül Az ültetvény mintegy 31 millió forintjába kerül a gaz­daságnak, de 10 millió forint állami támogatást is kaptak. A gyümölcsös teljes termőre- fordulása után, évente mint­egy 3900—4000 tonna alma kerül ki a gyáli gazdaságból, s a beruházás mintegy 5—6 esztendő alatt térül meg az elképzelések szerint. A borbási faiskolából szár­mazó csemetéket ősszel tele­pítik majd végleges helyük­re, s gondoltak arra is, hogy a korszerű gyümölcsös szak­szerű kezeléséhez legyen ele­gendő, ahhoz értő dolgozó is. Ugyancsak ősszel gyümölcs- termesztő szakmunkástanfo- lyamot indítanak, de azok az érdeklődők is részt vehetnek majd az előadásokon, akik is­mereteiket a háztáji gazdasá­gokban vagy a kiskertekben kívánják hasznosítani. Átadás: augusztusban Új ABC épül Solymáron Az eredeti határidőnél — június 30-nál ugyan később, de augusztus 29-a előtt megnyílik a solymári lakótelepen az új, 400 négyzetméter alapterületű ABC-áruház. A műszaki átadás eddig egyebek között azért csúszott, mert nehézségek támadtak a gázvezeték bekötésével. A soproni forfa-elemekből készült üzletet a solymári nagyközségi tanács kivitelezésében a Nyugat-Pest megyei Kis­kereskedelmi Vállalat építtette. Mint Ormándi József hálózat­szervezőtől megtudtuk, a hűtőpultok és a különböző felszerelé­sek már a helyükre kerültek, hátravan még azonban a gazda­sági udvar és a bejárat előtti terep betonozása. A boltban, amely elsősorban a lakótelepen élők bevásárlási gondjain eny­hít majd, tőkehúst és zöldségfélét is árusítanak. Gombó Pál: C^óiitörlöhi hokiéi Van, aki sakkrejtvényeket — hivatalosan: fel­adványokat — asztalra kiteregetett sakktábla mellett fejt. Az ilyen ember koncentráltan lop­ja az időt és magányos, miként Csontvávy li­banoni cédrusának egy miniatürizált lenyomata. En, kérem, csak úgy szemmel felmérve az ábrát kombinálok, mindig nyilvános helyen. Amiből következik, hogy nem vagyok magá­nyos, ennek viszont az a folyománya, hogy egy-egy szomszédos beszélgetésre felt így elek. Es miközben rájövök, hogy a kulcslépés: Ki­rály a4 — egyéb tanulságos történéseket is rögzítek. íme: MEGÍTÉLÉS A strand melegben fő, két tizenéves lány a szomszédomban, méghozzá élvezettel, hévül és barnul. Én, aki árnyékban fejtek, hallom a társalgásukat. Pontosabban szólva csak érzékelem, hogy eszmét cserélnek, mert időnként egy-egy lelkes kifejezést mély ér­zelmi szinten és magas 'hangon bocsátanak szárnyra. Például: haláli! gizdal engem senki ne nézzen analfuszmak! Mondom, imigyen, adják a háttérélményt, amikor egyszerre feltűnik a pázsiton egy lényegesen teltebb kor társnőjük, már messzi- ‘ ről integet, aztán a hatás kedvéért lelassít és imbolyog, ami látványnak nem kellemet­len, bár inkább szabvány, mint egyéni. Odaér, örömsikolyokkal üdvözlik egymást, hiszen, mint kiderül, már tegnap óta nem találkoztak. Aztán az újonnan érkezett ki­húzza magát, amitől fedett testrészei kidom­borodnak, és találós kérdést tesz fel: — Mit gondoltok, mért késtem? Az olvasó most azt várná: párbeszédet idézek, de az informátor hosszadalmasan és betétszavakkal ad elő, a két befogadó pedig csak kórusként kíséri ne mondd! cikis, az anyja és hasonló felkiáltásokkal, továbbá sürgető, ösztönző szavakkal, amiktől persze a közlő fékezi az elbeszélés menetét és ka­nyarokat tesz a lelki történések érzékelte­tésére. Mindezért kénytelen vagyok röviden összefoglalni a lényeget. A lány, a telt és egyébként kócosbarna, a -buszon jó volt egy krapeknáL A krapek kajakos volt, irtó higi (higgadt?), rögvest beállt az ő ülése mellé és stírölte. A lány érez­te a belsejében, mert irtó jó intuja (intuí­ció?) van, akár jósnőnek is megélne, ajjaj, , keresne, mint a látóasszony, szóval érezte, hogy ebből lehet valami báró. Ezért leszállt egy állomással előbb, hogy a strandig meg­legyen a tag. Na persze, ő is lebillegett. Meg is szólította. Így: — Van egy kéglim. Feljössz? Erre a pimasz hangütésre persze a lány mit válaszolhatott egyebet, mint azt, hogy: — Szó se lehet róla! — Na és? Na és? — sürgették az előadót a hallgatók a történetnek ezen a forrpont- ján. Ö pedig megvonta a vállát, vágott egy grimaszt és így szólt: — Elhitte! Lekopott. — A marha! — értékelt a kétszemélyes kórus egybehangzóan. Aztán úszni mentek. FELHÁBORÍTÓ eset Ezt meg egy hajnalban nyitó eszpresszó- ! ban hallottam: az asztal, ahol beszéltek, i ugyan messzi volt, de a távolságot a hang­erő pótolta, mert demokratizmusunk egyik jele, hogy ma a nép olyan hangosan beszél, mint azelőtt csak nagyurak mertek nyilvá­nos helyeken. A nép ezúttal négy dzsekis harminc körüli férfi volt, az egyik vitte a szót, felháborodva. Köznapi történetet ismer­tetett tulajdonképpen. A beiárati ajtó zárja tegnap lerobbant, beült a kocsiba lakatost keresni. Viszontagságok, de aztán talált. Odaszállította a mestert, újabb viszontagsá­gok, de aztán a szakembernek Sikerült be­letömie a zárba a kulcsol Ettőr azonban nem nyílt ki az ajtó, le kellett szerelni a zárat. Akkor kiderült, hogy bemenni már lehet az ajtón, bezárni nem. Kiviláglott to­vábbá, hogy lehet bele reszelni kulcsot, de alumínium nyerskulcsot a mester nem ho­zott magával. Újra furikázás a műhelybe, Bereszelés. Furikázás vissza. Próba. Végül is minden rendben. És ekkor jött a csattanó. A pasasnak volt pofája három­száz forintot kérni. — Rablás, fényes nappal! — kiáltott fel az elbeszélő személy. A másik három egyetértett vele. Az elő­adó még hozzáfűzte: — De a legbosszantóbb, hogy emiatt el­mulasztottam háromezer forintot. Egy órát késtem, a pasas nem várt tovább. Pedig meg volt beszélve, hogy három rongyot lead, ha nyolcvanötért veszem be a tragacsát. Valóban, kellemetlen. Egyetlen óra alatt háromszázat plusz háromezret veszteni. EGY FÉRFI ÉS EGY+EGY NÖ Színhely: a városligeti melléktóba benyúló stég. Az egyik székben ülök és szabadmatt feladványt fejtek. Két másik széket egy férfi és egy nő foglal el, mindkettő közel a negy­venhez. Lassan csevegnek, nem érdekes, va­lami férjről és a szabadságáról esik s ^ közben a nő megszorítja a férfi kezét. Kisvártatva azonban megjelenik egy ne­gyedik személy. Szemüveges, ám igen csinos lány, kezében a legújabb Hermann Kant kö­tet, leül. A férfi felélénkül, kihúzza kezét a nőéből és folyékonyan beszél. — Nagyon érdekes vitám volt a Preisin- gerrel. Azt állította, hogy a szociográfikus struktúra determinálja egy adott társadalom közérzetét. Mondom neki, úgy beszélsz, mint­egy Garfinkel vagy egy Husserl, holott Schutz kimutatta, hogy a problematika az atomizmus meghaladása, vagy metodológiái értelemben a szubjektív cselekvések objek­tív magyarázata. Na, erre megnyúlt az or­ra, de nem adta meg magát és az evoiucio- nizmus szerepéről kezdett győzködni, ami már magában véve, érted!, egy lucus, séd non lucendo. Fel is kaptam erre a vizet. Talán, kérdem tőle, persze szarkasztice, ta­lán így magyaráznád a homéroszi világot is? Hamlet, amikor hazatér Pénelopéhoz és ott találja Hektort, talán merő strukturális kom­bináció? A mellette ülő nő eleinte odaadással -bá­mulja, majd észreveszi, hogy a férfi kibe­szél a színből, meglátja a lányt és fintorog. A férfi folytatja: — A cselekményelmélet, mondtam, annyi­ban ad autentikus magyarázatot, amennyiben mondjuk Jancsó szubjektuma visszavezethe­tő lenne a képi világ általános strukturális dimenzióira, vagy tegyük fel Hermann Kant filozófiája a monaszszemlélet egyszerű kö­zege negatív tagadásának reciprokára, ami­re persze nem tudott mit felelni. Társnője ezen a ponton feláll, kihúzza ma­gát és így szól: — Józsikám, most már mennünk kell. Holnap reggel leszállítja az aljakat és ta- sakokat a bazároshoz. De tízre bent legyen, mert tudja, milyen a férjem. És megindul. A férfi feszesre húzva magát lépked utána. A szociológia és irodalom hé­rosza eltűnt, mint Homérosz Hamletje; egy pillantást sem mer vetni a lányra, pedig az éppen most figyel fel rá, aki ezek szerint rang’-ojtve sofőrködik egy maszek műanya­gosnál. Hogy mi lesz a jövő héten, mikor az egy- személyben férj és főnök elutazik, most már kétséges. A kulcslépést azonban megtaláltam: a ki­rálynő üti a futót. / 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom