Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-17 / 166. szám

1980. JÜLIUS 17., CSÜTÖRTÖK **cra -u \Jumw 3 Építőtáborban az építők Csepelen, a Pest megyei Állami Építőipari Válla­latnál már tize­dik éve szervez­nek nyári tábort az építőipari szak­mákat tanuló fia­talok részére. Az idén négy­szer kéthetes tur­nusokban, össze­sen nyolcszáz fia­talt várnak az or­szág különböző építőipari szak­iskoláiból. Az el­ső táborozok — száznegyvenhatan — a vállalat munkáslakás-épí- tésén, illetve köz­ponti telepén dol­goznak. Élettani világkongresszus Űrbiológía Félidejéhez érkezett a bu­dapesti élettani világkongresz- szus. A tudományos eszmecse­re már eddig is rendkívül sokrétű prográmja szerdán újabb rendezvénnyel bővült: megkezdte tanácskozását a nemzetközi élettani társaság mellett működő úgynevezett gravitációs fiziológiai munka- csoport, amelynek résztvevői az űrbiológia alapkutatási kér­déseit vitatják meg. Kiteljese­dett a szekcióülések témaköre is, a kongresszus befejeztéig mintegy 600 előadás hangzik el az egyik legnagyobb érdek­lődéssel kísért témáról a szív­ós vérkeringési rendellenessé­gek kutatásairól. S első ízben a világkongresszusok történe­tében külön szekcióban vitat­ják meg az állatélettan szak­emberei az állatok fiziológiá­jával kapcsolatos ismereteiket. A szerdai nap kiemelkedő je­lentőségű eseményeiről, a ku- - tatási területükön elért ered­ményekről a tudományterüle­tek neves specialistái mondták eíl véleményüket. Az élettan legfontosabb sze­repe, hogy alapkutatásai segít­ségével hozzájáruljon az em­ber egészségének megőrzésé­hez. Á fészek a kistermelőkért Egymillió négyzetméter Pest megye fogyasztási szö­vetkezetei tavaly 27 328 ton­na burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt vásároltak a kis­termelőktől. Ez 16 százalékkal több, mint 1975-ben volt — állapította meg a MÉSZÖV küldöttgyűlési szakbizottsága abban az összefoglaló jelen­tésben, amelyet az V. ötéves tervidőszak négy évéről, a háztáji árutermelés alakulá­sáról készített. A jelenlegi tervidőszakban alakultak ki az úgynevezett háztáji tájtermő körzetek. A kisgazdaságokban •*— köztu­dottan — főképp a manuális munkát igénylő zöldségfélé­ket termesztik. A tavaly föl­vásárolt 13 910 tonna zöldség egynegyede méretes uborka, 21 százaléka zöldpaprika, 13 százaléka étkezési paradicsom volt. A kisállattartáshoz 1975-ben 50 ezer, tavaly már 80 ezer tonna szemes- és táptakar­mányt adtak át, illetve adtak el az áfészek. A műtrágya, növényvédő szer és egyéb anyag, eszköz forgalma a négy évvel ezelőtti 47 millió­ról tavaly több mint 100 mil­lió forintra emelkedett. A Pest megyei áfészek ke­retében 1975-ben 134, jelen­leg *73 háztáji kistermelői szakcsoport működik. A tag­létszám 7409, a közös értéke- sítésű termékek összege pedig tavaly 107 millió forint volt. (1975-ben 56 millió forint.) A szakcsoportok tagjai közül tava­lyi jó munkájukért nemrég a Báldy Béla Emlékjelvény arany fokoza­tával jutalmazták Nyárádi Sán­dor ceglédi nyúltenyésztőt és If­jú István gödöllői tojástermelőt. Kovács János ceglédi méhész a Sőtér emlékjelvény arany fokoza­tát kapta. Báldy emlékplakettel tüntették ki a ráckevei nyúlte- nyésztő szakcsoportot. A Báldy emlékjelvény ezüst fokozatát kap­ta Budai Pál aszódi és Kovács Lászlóné gödöllői nyúltenyésztő, bronz fokozatát Strausz Pálné aszódi, Erdősi Imre galgamácsai, Oroszi Sándorné túrái és Cseri Imre gödöllői nyúltenyésztő. A Sőtér emlékplakett ezüst fo­kozatát az érdi. bronz fokozatát a dömsödi méhészszakcsoport, a Sőtér emlékjelvény bronz foko­zatát Kocsis István, a dömsödi és Bogyó Ferenc, a péceli méhész­szakcsoport tagja nyerte el. B. Szabó László, zsámbéki zöldség- termesztő a Bereczki emlékjel­vény bronz fokozatát kapta meg. MESZÖV-emléklappai ismerték el a dömsödi méhészszakcsoport, valamint Proksza Pál isaszegi mé­hész. Mártha Károly zsámbéki, Urbán Gézáné zsámboki fóliás zöldségtermesztők és Kovács Ist­ván túrái nyúltenyésztő kiváló munkáját. Veteránköszonfö Monoton Ezért érdemes veit harcolni! A nyolcvanhetedik születés- napot — július 15-ét — mindössze egyetlen nap vá­lasztja el a párttagság hatvan­esztendős jubileumától. Július 16-át mutat a naptár. Életerő szellemi frisseséggel párosulva — a ma Vecsésen élő Sárközi Sándor veterán szavait hall­gatva ez a benyomásom. Egye­nes derékkal üli meg a széket. Vállát nem törték meg, nem nyomják az évek. A mellette levő széken helyet foglaló sö­tétkék, ünneplő zakó viszont megroggyan a kitüntetések sú­lya alatt. A Zalka Máté Em­lékérem (1956), a Magyar Par­tizán Emlékérem (1957), a Munkás Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957), a Szocialis­ta Munkáért Érdemérem (1963), a Szocialista Hazáért Érdemérem (1967), a Felszaba­dulási Jubileumi Emlékérem (1970) — a fém sápadt csillo­gása, a picinyke ötágú csilla­gok bíbora vonzza a szemem. S a csillagok sugallják a gon­dolatot. Az ügyért Sárközi Sándor az életét is kockára tette. Többször is. A monori járási pártbizott­ság szobájában a főhelyet neki tartogatták. A veterán­nak, a harcokban edzett kom­munistának. Fejet hajtani, nagy idők nagy tanúja, a tet­tek embere előtt. Ezért ültük körbe az asztalt: Czank János, a Köz­ponti Bizottság megyei^ inst­ruktora, Cselényi Dezső, a já­rási pártbizottság első titkára, s Nagy Sándorné, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese köszöntötte a ju­bileum alkalmából az idős kommunistát. És a virág mellé Cservenka Ferencnének, a Központi Bizottság tagjának, a megyei pártbizottság első tit­kárának elismerő sorait is. / tlyan ez a beszélgetés, mint a régi idők mozija. A század elejéről indulunk. Sár­közi Sándor fiatal gyermek­ként — hogy a négy gyerekkel magára maradt édesapján se­gítsen — Pesten beállt pék­inasnak. Szervezett munkások közé került, s nem sok idő telt el felette: szakszervezeti tag és a szociáldemokrata párt tagja lett. Ahogy akkoriban szokás volt, nyakába vette a világot, vándorútra indult. Az első világháború — Bécs, Né­metország, Svájc, Olaszország után — Franciaországban ta­lálta. Mint idegen, táborba került. A több kenyérért, a nagyobb falatért a többi fia­tallal együtt toborzáskor je­lentkezett katonai szolgálatra. Az idegenlégiós ezredből le­szerelve Algériában érte meg a háború végét. Manosque szénbányáiban — visszatérve a régi foglalkozáshoz — talált megélhetést, munkát. Sztrájk sztrájkot ért itt — emlékezik vissza — a föld egyhatodáról érkező hírek hatására. Az 1920-as toursi kongresszuson bekövetkezett a pártszakadás; ő azokhoz csatlakozott, akik megalapították a Francia Kommunista Pártot. Aztán következtek a húszas évek bérharcai, munkabeszünteté­sek, a felszedett utcakövekből épített barikádok — a mun­kásegységfront, az antifasiszta népfront mellett tett hit. Fe­ketelista. Pártkongresszusok, ahol küldöttként Maurice Tho- rez és a többi francia munkás­vezető mellett ült. Emlékek, villanásnyiak. Majd újabb fontos dátum: 1936-ban a kommunista párt megbízásá­ból, utasítására Spanyolor­szágba megy, a Nemzetközi Brigádban harcol. Andalúzia, Cordoba, Asturia ... A Nem­zetközi Brigád 12-es zászló- aljának századparancsnoka. 1937. a madridi fronton talál­ja. Sebesülés háromszor. Granjánál a harmadik, a leg­súlyosabb. 1938. — újra Fran­ciaország. A második világhá­ború. Bekapcsolódott a fegy­veres ellenállók harcaiba. Az általános sztrájkban való rész­vételéért 1947-ben kiutasítják második hazájából. Ekkor in­dul haza, telepszik le Vecsé­sen, a Steinmetz kapitány ut­ca 25. szám alatt. IYI indenkor kommunistának •Lrl vallotta magát. A maga igazságkereső, szókimondó módján kapcsolódott be itthon Is az országépítő munkába. Sokszor nem tetszett az ötve­nes évek táján ez a hang — jegyzi meg emlékei között ku­tatva. — Aztán jött 1956, amikor helytállásból, a kom­munista elkötelezettségből új­ra példát adott. Pártmunkát végzett, mindig ott volt, ahol kellett, ahol szükség volt rá. — Örömem, amikor az or­szágot járva körülnézek. Tu­dom, honnan indultunk el, s mint a zsugori ember, újra és újra számlálgatom kincseinket. A közöset. Számon tartom. Mondom is magamnak: látod, Sándor, ezért érdemes volt harcolni... Az öregekkel meg A budapesti agglomeráció fejlesztése Elképzelés az ezredfordulóig Tanácskozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest megyei Tanács közelmúltban megválasztott végrehajtó bizottsága. A tes­tület régi és újonnan válasz­tott tagjait dr. Mondok Pál megyei tanácselnök köszöntöt­te. A tanácskozás napirendjén tájékoztató jelentés szerepelt arról, milyen stádiumban van a budapesti agglomeráció hosszú távú fejlesztési kon­cepciójának és általános ren­dezési tervének elkészítése. Mint akkoriban hírül adtuk, Budapest és környékének ál­talános rendezési terve 1971- ben készült el. Az ezt jóváha­gyó minisztertanácsi határozat azít is előírta, hogy a tervet legkésőbb a VI. ötéves terv idején felül kell vizsgálni. A munkálatokkal kapcsolatban az Állami Tervbizottságnak is született döntése, sőt a prob­léma fontosságát mutatja, hogy az MSZMP Politikai Bizottsá­ga 1978-ban az agglomeráció hosszú távú fejlesztési kon­cepciójának elkészítéséről ha­tározott. Ennek szellemében az elképzelést a fővárosi és a Pest megyei Tanács közösen dolgozza ki, együttműködve a központi tervező szervekkel, a tárcákkal, és az érdekelt fő­hatóságokkal. A hosszú távú elképzelés a népgazdaság táv­lati terveivel összhangban az ezredfordulóig körvonalazza a fejlesztés fő irányait. Amint a tájékoztató hang­súlyozta, a fejlesztési koncep­ció kialakítása két szakaszban valósul meg. Elsőként idén elkészül a főváros és az agg­lomerációs övezet VI. ötéves tervre vonatkozó fejlesztési el­képzelése. Jövő év közepére pedig a fővárost körülvevő te­lepülésgyűrű infrastrukturá­lis. ipari és munkaerő problé­máinak megoldási irányait dolgozzák ki, 2000-ig. Amint a napirend tárgya­lása kapcsán a hozzászólók el­mondották, az agglomeráció megítélésében, a fejlesztésének részleteit felölelő elképzelé­sekben jelentős szemléletvál­tozásnak lehettünk tanúi az elmúlt években. Korábban aZ igencsak perlekedek. Nehezen értik meg, hogy a munka ma már a fiatalok dolga. Rájuk bízhatjuk nyugodtan azt, amit két kezünkkel teremtettünk, csak tovább gyarapítják! S ha hibáznak? A magyar közmon­dás szerint, aki dolgozik, az hibázik is. A francia megtold­ja: az még nagyobb hibát kö­vet el, aki tétlenkedik ... ( Ttthon a spanyol szó járja. A feleségét még Madrid­ban, a Hotel Palace-ban beren­dezett kórházban ismerte meg. S a kisunoka is a spanyol szót tanulja, míg megjárja a nagy­apával az óvodáig vezető utat. Sűrűn kopogtat ajtaján a pos­tás, hozza-viszi a leveleket, a francia elvtársak üzenetét. S természetesen a bélyegeket is — szól közbe Sárközi Sándor —, mert a bélyeggyűjtés a hobbim. Űjra témát vált. Di­csérvén a helyi tsz, a ktsz-ek munkáját, eredményeit. Ve- csésre fordítja a szót, a hely­béliekre, a Steinmetz utcára, ahol az idős veterán nem az emlékeinek, hanem a mában, a mának él! Varga Edit agglomeráció gondjait minde­nekelőtt a munkaerő-gazdál­kodás szempontjából vizsgál­ták. Ma már teret nyert, meg­erősödött az a nézet, hogy a főváros és az azt körülve­vő negyvenhárom települést magában foglaló agglomerá­ció egységet alkot, a kettőt együtt, összehangoltan, komp­lex módon kell fejleszteni. Figyelembe kell venni pél­dául mint meghatározó ten­denciát, o népességszám nö­vekedését. Ennek arányait jelzi, hogy az elkövetkezendő két évtizedben várhatóan 70 ezerrel többen laknak majd a mainál a főváros környéki községekben, városokban, s az agglomeráció lélelcszáma el­éri a félmilliót. A Pest me­gyei Tanács véleménye sze­rint a növekedést nem célsze­rű adminisztratív úton kor­látozni, inkább a körülmények javítását kell átgondolttá, tervszerűvé tenni. Ugyanak­kor az is elhangzott, hogy a megyei álláspont célszerűtlen­nek tartja az agglomerációs települések körének kibővíté­sét, mert a fejlesztést így már csak a megye más területei­nek hátrányára lehetne meg­oldani. Ugyancsak lényeges vo. nása a fejlesztési elképzelé­seknek, hogy a településháló­zatot jellemző elővárosi gyű­rű kialakítása — sok vita után — végül is elfogadottá vált. Százhalombatta, Dunakeszi és Érd nyomdokain további Pest megyei települések érkeztek a fejlődésnek a városi feltéte­leknek megfelelő szintjére. A megye és a főváros ér­dekeit egyaránt szolgáló hosz- szú távú fejlesztési koncepció kialakításának alapja o két terület párt- és tanácsi szer­veinek egyre terebélyesedő, eredményes együttműködése. Számos esetben máris a köz- igazgatási határ merev fi­gyelembevételének mellőzésé­vel születnek megoldások a gondokra. Egészséges ivóvíz 14 község lakóinak Ugyancsak a tegnapi testü­leti ülés napirendjén szerepelt előterjesztés arról, hogyan si­került megoldani a megyében azon települések vízellátását, ahol a kutak az emberi egészségre ártalmas anyagok­kal szennyezettek. Pest me­gyében 14 településen a cse­csemők és kisgyermekek szá­mára csak palackozott ivóvíz fogyasztása jelent biztonsá­got. Tavaly júliustól Budaje- nőn. Telkin, Piliscsabán, Pi­lisszántón. Pilisszentílászlón, Nagybörzsönyben, Letkésen és Ipolytölgyesen. Márianoszt- rán és Kóspallagon, Ipolvda- másdon. Csőváron és Galga- gy örkön, valamint Püspökhat- variban hetente mintegy 5 eZer liter egészséges ivóvízhez juthatnak hozzá a helybeliek palackokban a szolgáltató vál­lalatok révén. A költségeket az Országos Vízügyi Hivatal té­ríti metg. A jelentés megálla­pította, hogy a vállalatok számára fizetett literenkénti hétforintos forgalmazási költ­ség magas. Kedvezőbbnek mu­tatkozik az áfészek bevonása at ellátásba. Mindez azonban csak át­meneti megoldás. Alapvető változás a jelzett községek vízellátási programjának meg­valósulásával várható. Ennek első üteme mintegy 30 millió forintba kerül. A második ütem, melynek befejezése a VI. ötéves terv végére, illetve azon túl várható, több mint 200 millió forintos beruházást jelent, Amint az ülésen el­hangzott, a VI. ötéves" terv vé­gére legalább részlegesen biz­tosított lesz az egészséges, ve­zetékes ivóvíz miniden jelzett községben a lakosság számára. Indokolt létszámnövelés a jobb ügyintézés érdekében Ugyancsak napirendre ke­rült a tegnapi ülésen a helyi tanácsok igazgatási létszámá­nak növeléséről szóló előter­jesztés. A jelenlegi helyzet­ben bizonyára furcsának tű­nik létszámemelésről beszél­ni. A Pest megyei községi, il­letve városi tanácsokra ki­terjedő fölmérés eredménye azonban indokolttá teszi az erre vonatkozó igényeket. A Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala a vizsgálat során meg­állapította, hogy a helyi ta­nácsoknál Pest megyében 623- mal kevesebben dolgoznak, mint az országos átlag, ugyan­akkor a járási hivataloknál 63, a megyei tanács apparátusá­ban 43 fős többlet mutatko­zik. Az értékelés nyomán a helyzet javítására összesen 198 ügyintéző felvételét engedé­lyezték, a többlettel rendelke­ző megyék létszámának ter­hére. Egyúttal kötelezték a megye tanácselnökét, hogy gondoskodjék további száz dolgozó leadásáról — belső átcsoportosítás' útján — a já­rási hivatalok és a megyei szakigazgatási szervek létszá­mából. Mint már hírül adtuk, a megye több községi és városi tanácsában idén április 1-től már 37-tel többen dolgoznak, július 1-től csaknem újabb sz'ázzal és jövő január elsejé­vel újabb 62 dolgozóval erő­sítik meg a helyi tanácsokat. A további százfős bővítésre jö­vő év végéig szabtak határ­időt. A státusok elosztásánál az érintett településeknél fi­gyelembe vették a lélekszámot, a költségvetési és fejlesztési alap nagyságát, az agglomerá­cióhoz tartozást, az átvett, korábban járási feladatokat, to­vábbá egyes esetekben aj. idejgeníforgalmi és üdülőhelyi jellegből adódó sajátosságo­kat. A létszámbővítéssel min­denekelőtt a jelenleg legtöbb gondot okozó építéshatósági feladatok ellátásához kívánnak jobb személyi feltételeket te­remteni. Támogatás pedagógus lakások építéséhez A pedagógusgondok enyhí­tésére, a képesített tanárok le­telepítése érdekében a sziget­halmi községi tanács négyla­kásos garzonház építését hatá­rozta el, melyre saját fejlesz­tése alapjából 900 ezer forin­tot fordít. Az építkezés tavaly megkezdődött — a község kisiparosainak jelentős társa- dalmimunka-felajánlása elle­nére —, az épület kivitelezé­sének költségei jelentős mér­tékben emelkedtek. A munká­latok befejezéséhez — a vég­rehajtó bizottság döntése alap­ján — a megyei tanács 340 ezer forintos támogatást nyújt. Ugyancsak állami támoga­tást szavazott meg a testület a szobi nagyközségi tanács­nak, mely az ott működő ne­velőotthon szakembergond­jainak enyhítésére építtet szol­gálati lakást. A támogatás összege ez esetben 60 ezer fo­rint. A győmröi Kisegítő-Foglal­koztató Iskola és Nevelőotthon működéséhez elengedhetetlen szakképzett gyógypedagógusok letelepítése. A helyi tanács ál­tal építtetett két szolgálati la­kás költségeihez — melyek­ben nagy családos pedagóguso­kat kívánnak elhelyezni —, ötvenezer forint állami hozzá­járulást ítélt meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Főorvosi kinevezés A megyei végrehajtó bi­zottság tegnapi ülésén személyi kérdésekben is döntött. Töb­bi között jóváhagyta dr. Bodnár Bélának a Pest megyei Bör- és Nemibeteggondozó Intézet főorvosává történő kinevezését. Dr. Bodnár Béla korábban az érdi szakorvosi rendelőin­tézet igazgató főorvosa és a bőr- és nemi beteggondozás megbízott megyei szakfőorvo­sa volt. M. J. •n 1 l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom