Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-16 / 165. szám

1980. JÜLIUS 16., SZERDA av Ak ÉVM vezetőt megállapították A tervezettnél több lakás épült az első félévben Idén még 225541 új otthon Az ÉVM-válIalatok buda­pesti és megyei lakásépítési feladatainak teljesítését érté­kelte kedden az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vezetőinek testületé, amely ezúttal a 43. számú Állami Építőipari Vállalatnál tartotta megbeszélését. Az előterjesz­tésből kitűnt, hogy az ÉVM- vállalatok idei terve Budapes­ten 12 728 lakás átadását irá­nyozta elő, ebből 4207 otthon befejezését az első félévben. Az előzetes jelentések szerint a számítottnál is lendületesebb munka bontakozott ki, s így az év első hat hónapjában 4640 lakást adnak át, 433-mal többet a tervezettnél. Országosan is kedvezően alakult a lakásépítés üteme: az első félévben 15 872 lakást adtak át az ÉVM-vállalatok, 116-tal többet az előirányzott­nál. ' Növekedett azoknak a vállalatoknak a száma, ame­lyek a korábbinál nagyobb gondot fordítottak az egyen­letes ütemű munkára, hogy el­kerüljék az évvégi hajrát, tor­lódást. Így a Baranya, a So­mogy, a Pest, a Veszprém és Tolna megyei ÉVM-vállalatok dolgozói már éves tervüknek több mint a felét teljesítették az első hat «hónapban. Az ÉVM-vállalatok országosan az idei előirányzat 41,3 százalé­kát váltották valóra, ami ugyancsak kedvezőbb az egy évvel ezelőttinél. A második félévben 22 554 új otthoni épí­tését fejezik be. A minisztérium vezetői nagy figyelmet szentelnek a lakos­sági építőanyag-ellátás javítá­sára tett intézkedések ellep- őrzésének is. Vírusmentes vefőburgonya Országszerte befejeződött a jövő tavaszra szánt vírusmen­tes vetőburgonya ültetése. Az ország 29 mezőgazdasági üze­mében együttesen 530 hektá­ron termesztenek ebben az időszakban különleges minő­ségű vetőgumót. A kutatási tapasztalatok szerint ugyanis a vetőgumómak szánt burgo­nya ültetésére július első har­mada a legalkalmasabb idő­szak, mert a vírusokat hordo­zó levél- és pajzstetvek raj­zása után kel ki a növény és így steril marad. A nyári ül­tetésre alkalmas új rezdsztens burgonyafajtákat — az 1979- ben állami elismerést kapott szignált és az 1980-ban fajta- elismerésben részesült magyar rózsát — a Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem nemesítői húszéves kutatómunkával ál­lították elő vad fajok génjé­nek felhasználásával. A szak­emberek szerint a világ leg- vírusellenállóbb és legbővebben termő burgonyafajtái közé tartoznak. A hozamaik is ki­tűnőek: nagyüzemi termesz­tésben hektáronként 80 má­zsával adnak több termést, mint a közismert holland faj­ták. Forrása a munka Milliók - borítékon kívül... Szociálpolitika a Csepel Autógyárban Segélyt kapunk, ha bajba kerülünk, hozzájárul a válla­lat a bérletünkhöz és az ebé­dünkhöz, helyben húzathatjuk ki a fogunkat, ellenőriztethet­jük a vérnyomásunkat. Mind­ez ma már természetes. A rosszmájúak kivívott jogok­nak nevezik a munkásszállá­sokat és a lakásépítési köl­csönt is, s magától értetődő­nek tartják, hogy a gazdasá­gi egységek biztosítják mun­kásaik sportolási és művelő­dési lehetőségeit. Kivívott jogok? Nem találó ez a kifejezés. Tény, hogy 1976- ra, amikor először kellett a vállalatoknak hosszú távra, azaz öt esztendőre összeállíta­ni szociálpolitikai célkitűzései­ket is az ötéves gazdasági terv mellé, már a legtöbb helyen megértették, szükséges és megtérülő kiadásokról van szó. Sok millió forintról. amely azonban nem elveszett pénz, csupán befektetés. Igaz vi­szont, ma is gyakorta elfeled­kezünk a borítékon kívüli jut­tatásokról, s eszünkbe sem jut soha összeszámolni, ugyan mennyit tesznek ki forintban a különféle címen felhasznált, vállalattól származó szolgálta­tások. Pedig egyszer érdemes lenne összeállítani e bevétel­listát Kedvező kép A szigethalmi Csepel Autó­gyárban) mindenesetre mérleg- készítésre szánták el magu­kat. Felmérték, mit is sikerült megvalósítaniuk mostanig az ötéves elképzelésekből. A kép kedvező, hadd adjunk némi ízelítőt abból, mire, mennyit költöttek az utóbbi években. Sikerült például alaposan túlteljesíteni az üdülési költ­ségeket. A tervidőszakban több mint 31 millió forinttól fizet­tek ki azért, hogy minél több dolgozó tölthesse a szabadsá­gát kényelmesen, gondtalanul, kellemes környezetben. Ta­valy csak a vállalat saját csa­ládos üdülőjében 1657-en nya­raltak. a gyermeküdülőben pe­dig 280 gyermek tölthetett el két hét ft­A lakásépítés támogatására is jóval több jutott az erede­tileg számítottnál. Tavaly év végéig 17 és fél millió forint talált gazdára, az öt évre szánt 10 és fél millióval szemben. Így a kalkulált tizenöt csa­lád helyeit tizenheten kaptak munkáslakást; 113 dolgozó pe­dig lakásépítési kölcsönt, il­letve vissza nem térítendő pénzösszeget. i Az élet gyakorta áthúZza a legpontosabb számításokat. Ez j történt a Csepel Autógyárban is. Nem tervezték a gyermek- intézmények bővítését, mégis rákényszerültek. Így épült fel, sok-sok társadalmi munkával — terven felül — a százsze­mélyes óvoda. Ezen kívül is több mint 1 millió forintért biztosítottak helyeket a szi- getszentmiklósi gyermekintéz­ményekben dolgozóik kicsi« nyelnek. Új óvoda Vállalatoknak valóban lét­érdeke a munkásszállások fenntartása és bővítése; más­ként egyszerűen nem jutná­nak elegendő munkáskézhez. Nem kivétel ez alól a Csepel Autógyár sem, lényegében még most sem tudják vala­mennyi dolgozójukat megfe­lelően elhelyezni. Pedig több mint tízmillió forintba ke­rült a 3-as gyár új, tavaly felépített százszemélyes mun­kásszállása. Ugyanakkor a fo­lyamatos üzemeltetési költsé­gek is hihetetlen nagy össze­gekre rúgnak évente. (A té­rítési díjak viszont igen-igen kevés bevételt jelentenek a vállalatnak.) Sok dolgozó azonban, ha kapna is helyet szálláson vagy IBUSZ-szobában, nem akar elszakadni a családjától, in­kább vállalja a naponjkénti utazgatást. S hogy mennyibe kerül a gyárnak a munkás- szállítás? Csak az autóbuszok üzemeltetésére 18 millió fo­rintot költöttek az utóbbi négy évben. De tetemes az egyéb utazási hozzájárulás is: 29 millió forintot fizettek ki a dolgozóknak. Vannak, akik esküsznek rá, akad sok ellenzője is. Az üzemi étkezésről megoszlanak a vélemények. Egy-egy ebéd Az azonban tény, hogy a dolgozók egyharmada élt, él e lehetőséggel, egy-egy ebédhez pedig 4—6 forint a vállalati hozzájárulás. Évente csaknem 1 millió forintot tett ki a gyári büfék, a konyhák és az ét­termek felújítása, fenntartása. És ami szintén szóra érde­mes: a tervezett 13. helyett 24 új hűtőszekrényt vásároltak, csak az elmúlt évben. Munkásellátásként emleget­jük a munkaruhát és a cipőt; a tisztálkodási szereket és a különféle védőfelszereléseket is. Ezek többsége meghaladja az évi 10 millió forintot. Nem kivívott jogokról vari szó, ha a szociálpolitikáról be­szélünk — állapítottuk meg írásunk elején. Jó lenne azon­ban, ha egyre kevesebben fe­ledkeznénk meg arról, hogy a szándék önmagában1) kevés es csakis munkával teremthe­tő elő az a pénz, amely vé- gülis visszajuthat az egyes emberekhez. Ha nem is a fi­zetési borítékban. D. Gy. Beruházás helyett, nagyobb érdekeltség Borsószezen tanulságokkal Már a szezon előtt sokan mondogatták, baj lesz az idén a borsóval. Aztán nagyjából így is történlt: a rekordtermés és a gyakori esőzés seregnyi gondot okozott a feldolgozó üzemekben. A megállapítás a különbségek ellenére a duna­keszi és nagykőrösi konzerv­gyár esetében is igaznak bi­zonyult- Utóbbi, mivel a na­gyobb terhek Dunia menti társára hárultak, ha nehezen is, de győzte a gazdaságok diktálta tempót. A Budapest közvetlen közelében működő gyár azonban az ottani szak­emberek saját bevallása sze­rint nem lehetett képes erre. Lútszékgos nyugabm — Sajnos, tény a termelők napi cséplőkapacitása nagyobb a gyárénál, a két hétig tartó csúcsidőszak állított bennün­ket nehéz helyzet elé — tá­jékoztat bennünket Györfjy Ákos csoportvezető. — Nos, mégsincs torlódás a teherpor- tán. Ottjártunkkor nyomát sem tapasztaltuk a szállítók ideges türelmetlenségének. Minden jel arra utalt, hogy munka /folyik a Dunakeszi Konzervgyárban. — Miként lehetséges ez — erről kérdeztünk a helyszí­nen. — Naponta 14 vagon fejtett borsó fut át a gépsorokon, hogy 24 vagon készáru hagy­ja el aZ üzemet. Ezt a hajrát a részleg dolgozói semmiképp sem győzték volna: munka­erő átcsoportosítást kellett tehát végrehajtani. Csupán a tésztaüzemből 60 embert irá­nyítottunk ide. A borsóvonal mindössze nyolc órát van üzemen kívül a hét során! A kapacitás jobb kihaszná­lását segíti elő a partner gaz­daságokkal létesített gyors és folyamatos információ-szolgál­tatás. Ennek következtében ru­galmasan változtathatjuk az egyes gazdaságok 24 órára megszabott kontingenseit — tájékoztatott a gyár stratégiá­járól a csoportvezető. A dSnyl Magvető Tsz-ben stabil gipekkel csépelik ki a bors- • Képünkön: a táblákról behordott termést villával rakják a száll), i. szalagra a szövetkezet,,tagjai. A betakarítás éjjel-nappal, báio..j műszakban folyik. i<5kan nagy horderejű, arról a felvásárlás statisztikai adata győztek meg bennünket. Az átvett zöldborsó 14 százaléka minősült úgynevezett szabvá- n|mn kívülinek, vagyis kon- zervgyártásra alkalmatlan, el­öregedett termésnek. Ilyen arányban vettek meg a gaz­daságoktól — „a jó partner: kapcsolatokra való tekintettel' — elvénült hüvelyest. A gyár szakembere a helyszínen ellenőrzi a borsó minőségét. A képen látható műszer, a finomé­ter. a termés zsengeségét hiva­tott megállapítani. Egyre azonban nem kapunk megnyugtató választ Milyen következményekkel jár a ka­pacitáshiány okozta tempólas­sulás- Hogy a probléma va­Szabványon kívüli? Da mennyi lehet az a ter­mék, ami a gazdaságok nya­kán maradt? A kérdésre a dár.tyi Magvető Tsz főagro- nómusával, Litkei Miklóssal együtt keressük a választ. — Naponta 560 mázsa bor­só betakarítására vagyunk be­rendezkedve, ehelyett alig 350 mázsányit fogad a gyár: te­hát sokkal kevesebbet, mint az a szövetkezet és áttételesen a fogyasztó szempontjából is kívánatos volna. Az ered­mény: az idén gazdaságunk­nak eleve 16 hektár hüvelyest kell az állatokkal faletetnie. De ez még ».nem minden. Csak a szezon végén derül ki, mennyi a tényleges kárunk. Egy szó mirft száz, egy-egy, a közepesnél jobb évjáratban nagy értékű áru megy tönk­re — érvel a főmeZőgazdász. Vajon a jelenlegi beszűkült fejlesztési lehetőségek köze­pette lehet-e felelőssé tenni * konzervgyárakat a kapacitás elégtelensége miatt? 86 — 385 — 33 — 12. Még mielőtt bárki nekifogna a ta­lálgatásnak, mit rejtenek a ti­tokzatos számok, eláruljuk, nem a nyertes lottószámokat, nem is a szebbik nem leg­újabban ideálisnak kikiáltott méreteit. Sokkal komolyabb témában nyer fontosságot a bűvös számsor. Nevezetesen: 86 népi ellenőr, összesen 385 napot kitevő munkával vizs­gálta a megye 33 vállalatánál, termelőszövetkezetében, fo­gyasztási szövetkezetében a belső ellenőrzés helyzetét. A vizsgálat eredménye az a 12 ol­dalas jelentés, amelyben ösz- szefoglalták tapasztalataikat. Nos, a tanulság egyértelmű: a vállalati, üzemi belső ellen­őrzés gyakorlata és a rendele­tekben megfogalmazott kívá- i nalmak közé a legtöbb helyen 1 még nem tehetnek egyenlőség- jelet. Tervek híján Ez annak is betudható, hogy a belső ellenőrzés tekintélye, súlya, szerepe (nevezzük bár­minek) messze nem egyenlő azzal az alapelvvel, amely sze­rint a gazdálkodás, a vezetés szerves része, információi, ja­vaslatai révén a tervek, cél­kitűzések megvalósításának se­gítője a kapun belüli ellenőr­zés. Jelzi ezt az is, hogy n függetlenített belső ellenőrök j képzettsége nem mindenütt i megfelelő, s nem egyhe yütt részmunkaidőben kénytelenek ellátni feladatukat. Mitagadás, ez lenne — már- : mint a részmunkaidő — a kisebbik baj a dologban, ha egyébiránt sikeresnek mond- hatnák tevékenységüket. Csak- ' hogy, ennek ismét egy sereg tapasztalat adja cáfolatát. A tervezett vizsgálatoknak csupán egy részét végzik el, az ezek nyomán megszülető következtetések a jegyzőköny­vek tanúsága szerint általáno­sak, nem törekednek a hely­zet tényleges feltárására. Hogy a tollforgató ne essen ebbe a hibába, álljon itt példaként a szigetesépi Lenin, valamint a kiskunlacházi Pereg tsz neve. Sajnos, akadt olyan hely is, ahol egyáltalán nem készítet­tek belső ellenőrzési tervet, így a veresegyházi tanács költségvetési üzeménél, vagy a tahitótfalui Kék Duna Szak- szövetkezetnél. A szó elrepül Természetesen minden vizs­gálat, ellenőrzés akkor ér va­lamit, ha nyomában a hibá­kat megszüntető intézkedések is születnek, ha igazán haté­konnyá lesz az ellenőrök tény­kedése. Nos, a fentiekből nyilvánvalóan kiderül, ez sem mindenütt felel meg a kívá­nalmaknak. Alátámasztják ezt az alábbi tények: a belső ellenőrrel nem a tényleges fel­adata szerinti vizsgálatokat vé­geztetnek, nem mindenhol kap­ja meg azokat az információ­kat, amelyek elengedhetetle­nül szükségesek ahhoz, hogy érdemben tevékenykedjen. Ideje leírni, vezetője válogat­ja, miképpen hasznosítja az ellenőrzés által feltárt tapasz­talatokat. Nem vagyok a papírok szentségének híve, de sok igaz­ság van a régi mondásban: a szó elrepül... Márpedig a kisebb üzemekben egy-egv vizsgálatot követően csupán szóban intézkedtek. Nem hasz­nál az ügynek az sem, ha az ellenőrzés és az intézkedés kö­zött szükségtelenül hosszú idő telik el, mint például a Pécel —Isaszeg Áfésznél, ahol fél esztendő múltán szüntették meg a hiányosságokat. Jó példák A teljes képhez az is hozzá­tartozik, hogy vannak olyan üzemek — elsősorban a nagy­ságrendjüket tekintve tekin­télyesebbek — ahol sem a belső ellenőrzés szervezettsé­gével, sem hatékonyságával nincs gond. A jó példák kö­zött kell megemlíteni az ácsai Vörös Október Tsz-1, vagy a Váci Városgazdálkodási Válla­latot. Annak érdekében, hogy elkerüljék a párhuzamos vizs­gálatokat, eredményesen mű­ködnek együtt az áfészeknél az ellenőrző és felügyelő bizott­ságokkal a belső ellenőrök a Calgavidéke Áfésznél, a Tak­sony és Vidéke Áfésznél, vagy a Kiskunlacházi ÉGSZÖV-nél. Szerteágazó, széles körű volt a népi ellenőrök vizsgálódása a megye legkülönbözőbb jelle­gű üzemeiben, termelő egy­ségeiben. Végkövetkeztetés­ként vonták le azt a tanul­ságot, mely szerint az állami vállalatoknál szervezettebb és rendszeresebb a belső ellenőr­zés, a kereskedelmi vállala­toknál ugyan jelentős hagyo­mányai vannak, mégis főképp a hálózati ellenőrző jelleg do­minál, a szövetkezetekben pe­dig még jócskán akad tenni­való, hogy a rendelkezések előírásait valóra váltsák. Ez a vállalatok, üzemek, szövetke­zetek érdeke is, hiszen a ]ó belső ellenőrzési tevékenység kihat a munkaszervezésre, a vállalati tervek készítésére, az üzletpolitikára is. Ezek milyen­sége pedig nem lehet közöm­bös egyetlen termelőüzem számára sem. Gáspár Mária Hasznos javaslatok — A megoldáshoz — ha az részleges is — nincs feltétle­nül szükség új beruházások­ra. Az is sokat javítana a helyzeten, ha a kora nyári ter­mésbecslések alapján eseten­ként megemelnék vagy csök­kenthetnék a partnerek keret­számait. Az átvétel ütemezé­se ezáltal jobban igazodnék a valós kínálathoz. De alapos átdolgozásra szorul az érvé­nyes érdekeltségi rendszer is. — Mire gondol? — A kiváló és az első osz­tályú áru díjkülönbsége elké­pesztően kicsi: nem több, mint 40 fillér kilónként. Eny- nyi pénzért i*zm érdemes ha­mar megkezdeni az igazán zsenge — ezért alacsonyabb súlyú — borsó aratását- Nem csoda hát, ha a betakarítás intervalluma összezsugorodik, és bekövetkezik ami az idén is történt: a termelőre vénül a konzervnek való egy része. Az átvett, szabványon kívül- li selejtáruról nem is szólva. Ezt majd jövőre veszik ésZre a háziasszonyok főzés közben. ★ A borsószezon a hét végén befejeződik. Az 1980-as esz­tendő tapasztalatait bizonyára összegzik majd a Konzervipari Tröszt illetékes vezetői. Nem állítjuk, hogy a dányi Mag­vető Tsz szakembereinek fel­tétlenül igazuk lenne a kér­désben. Véleményük azonban mindenképpen mérlegelést igé­nyel, hiszen r.fcm többet akar­nak kapni termékükért, csu­pán a felvásárlás mai rend­szerét szeretnék ésszerűsíteni. S ez nemcsak a gazdaság, de mindannyiunjk közös érdeke is. Valkő Béla A fekiniéfyen műffik Ellenőrök kapun ' bellii

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom