Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-02 / 153. szám

1980. JÜLIUS 2., SZERDA ^4/Pr v x/lmav Suhl! vendégek Látogatás a budai járásban Amint arról tegnap beszá­moltunk, hétfőn a KISZ Pest megyei bizottságának meghí­vására hazánkba érkezett az FDJ Suhl megyei bizottságá­nak Jürgen Heinrich első tit­kár vezette delegációja. A küldöttség az érkezés napján a főváros nevezetessé­geivel ismerkedett, majd teg­nap a budai járásban tett lá­togatást. Reggel a járási párt- bizottságon hallgattak meg összefoglaló tájékoztatót, mi­után Budaörsre indultak. Délben érkeztek meg a Sa- tad Termelőszövetkezetbe, ahol nagy érdeklődéssel járták vé­gig a 3000 négyzetméteres vi­rágtermelő telepet. Ebéd után a küldöttség Zsámbékra indult. Elsőnek a PEMÜ üzemrészeit nézték meg, majd felkeresték a taní­tóképző főiskolát, érdeklődés­sel tekintették meg a lámpa­múzeumot és a híres rom­templomot. A nap programja Pusztamaróton, a járási úttö­rőtáborban zárult. Vasbetonháló a csőben A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárában évi 300 ezer folyóméter úgynevezett gravitációs csövet gyártanak, amely a főváros szennyvízhálózatának bővítését szolgálja. A cső gerince (képünkön) a vasbetonháló-forma, amelyet a beton vesz majd körül. Halmigyi Péter felvétele Alkohol után nincs jutalék! Anyagi érdekeltség a vendéglátásban A vendéglátóipari dolgozók, elsősorban a felszolgálók — köztudottan — viszonylag ala­csony alapfizetést kapnak. A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalatnál ugyan tavaly a duplájára, átlagosan 1200 fo­rintra emelték az alapbért, de több olyan vállalat, áfész van az országban, ahol úgyneve­zett tiszta jutalékos rendszer­ben dolgoznak. (A hivatalos fizetés tehát a forgalom után járó jutalék.) Az emberben akarva-akaratlanul felmerül, hogy még mindig eleve be­kalkulálják a borravalót. A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalatnál ugyanis jutalék- kénti.az .alapfizetésével egyen­lő összeget kaphatja még; így tehát, ideális helyzetben ke­reshet 240Ö forintot. Az állam fizette? Az idén a vendéglátásra ér­vényes gazdasági szabályozók is változtak. A cél, hogy úgy­mond a saját lábukon állja­nak meg. Korábban különfé­le állami preferenciákat kap­táit, így történhetett meg az, hogy a külföldiek is állami­lag dotált áron kapták az ételt, üdítőitalt. A Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátóipari főosztálya kimutatása szerint 1979 végéig az országban mint­egy 1,7 milliárd forint támo­gatást kaptak az ételforgal­mazásra a vállalatok és a szö­vetkezetek. (Az italforgalom természetesen nyereséget ho­zott.) Vajon milyen változásokkal járt a Pest megyei Vendéglá­tóipari Vállalat életében az új árképzés? — erről kérdeztem Kiss Jenőt, a budai területi igazgató-helyettest. — A IV. és III. osztályú üz­letekben nincs különösebb vál­tozás. A II. és ennél maga­sabb besorolású egységeink­ben viszont a korábbinál ma­gasabb árréssel dolgozhatunk. Természetesen a kenyérnek, a péksüteménynek itt is kötött ára van, az úgynevezett élve­zeti cikkek viszont szabad­árasak. — Elmehetnek akár a csil­lagos égig? — Erről szó sem lehet, hi­szen hozzánk nem milliomo­sok járnak. De talán még ők sem vennék meg az indoko­latlanul magas áru élvezeti cikkeket. A budai igazgatóság területén, ahová a budai és a szentendrei járás tartozik, a II. osztályú éttermekben 1979 végéig az ételeknél egysége­sen 130 százalékos haszon­kulccsal dolgoztunk. Most a területtől, látogatottságtól füg­gően különbséget teszünk. A legmagasabb. 145 százalékos a haszonkulcs a szentendrei Ha­tár csárdában. Az összehason­lítás kedvéért említem meg, hogy a nyugati tőkés vendég­látás átlagosan 350 százalékos haszonkulcsot alkalmaz. Aa új közgazdasági szabá­lyozókat úgy alakították ki. hogy az alkoholtartalmú ita­lok forgalmának növelése a vállalatnak nem érdeke. A bérfejlesztés például az étel és az üdítőital fogalmának emel­kedésétől függ. A szeszes ital után 3 százalékos forgalmi adót kell fizetniük, ami nem sok. De ha csak ezt néznék, előbb->utóbb nem maradna a vállalatnál dolgozó. Nem, mert nem tudnák a béreket emel­ni. Még mindig a borravaló A Pest megyei Vendéglátó- ipari Vállalat még egy lépés­sel előbbre ment. ök az alko­holtartalmú italok után nem adnak jutalékot. A tapaszta­lat azonban mégis az, bár közvéleménykutatást nem tar- Wt tutik”, hogy á pincérek mint­ha szívesebben, gyorsabban kiszolgálnák azt, aki csak italt kér. — Igen, ellentmondásosnak látszik ez — mondta Kiss Je­nő. — Feltehetően o remélt borravaló játszik közre. Is­mert emberi tulajdonság, hogy könnyebben fizet, aki rózsa­színűnek látja a világot. Igaz, ahány felszolgáló, annyiféleképpen mondja (az érdeklődő vendégnek, az új­ságírónak, de még a főnökei­nek is), hogy mennyi borrava­lót kap, a becslések szerint azonban az, aki ügyes, átlago­san naponta 200 forintra te­het szert. így tehát a havi jö­vedelmük 7—8 ezer forintra emelkedhet. Ezt viszont nem tudják biztositani a belső sze­mélyzetnek; -a szakácsoknak, az étteremvezetőknek, az üz­letvezetőknek. Ezért egyelőre azt a megoldást választották, hogy az ő jutalékuk a fel­szolgálókénak a duplája le­het. Takarítani keíl! — A mi jutalékrendszerünk természetesen nem mondható véglegesnek, sőt talán még több évig érvényben levőnek sem. Egyébként is bűn lenne megmerevíteni. Egyelőre úgy látszik, hogy a korábbi bérfe­szültségek enyhültek. Hosszú idő óta bírálják a vendégek a mellékhelyiségek állapotát. Különösen sok kri­tika hangzott el eddig a Du­nakanyarban leVő bisztrókra, éttermekre, presszókra. Sike­rült a mostoha körülménye­ken változtatni? — A városokban és a ki- i emelt üdülőkörzetekben két lehetőség közül választhat­tunk. Az egyik, hogy a mel­lékhelyiségeket bérbeadhat­juk. Aki erre vállalkozik, az működési engedélyt kap. s az egy forintos használati díjból kell fedeznie a költségeket. Egyébként változatlanul kevés a főállású takarítónk. A leg­több helyen viszont a takarí­tásért havonta és négyzetmé­terenként hat forintot fize­tünk. Ennek felét az államtól kapjuk. Egy-egy egység álta­lában 100—200 négyzetméter, vagyis hatszáz—ezerkétszáz fo­rintot kap az a személy vagy az üzlet kollektívája, aki, s akik takarítanak. — S a községekben? — Ott maradt a régi álla­pot. Egyelőre nem tudunk fi­zetni a takarításért, a sze­mélyzet dolga. A Munka Tör­vénykönyv lehetőséget nyújt arra, hogy a dolgozót más munkakörben is foglalkoztas­suk. No de melyik felszolgá­ló marad meg ott, ahol kive- zénylik mellékhelyiséget ta­karítani? Ez nem lehet végle­ges megoldás. Szükségmegol­dás, amit a Kelet-Pesti és a Belvárosi Vendéglátóipari Vállalatok csinálnak. Eleve olyan munkaszerződést kötnek, hogy más munkakört is kö­teles a személyzet ellátni. Igényekhez igazodni Az ösztönzésnek azonban vannak még ki nem használt — nem adminisztratív jellegű — formái. Az eddiginél job­ban kell a vendéglátóipari dol­gozók vállalkozókedvére épí­teni, ahogy azt a szentendrei Teátrumban vagy a Ráckeve és Vidéke Áfész Kiskunlachá- zán a Kiskun étteremben te­szi. Jobban kellene népszerű­síteni a helyi specialitásokat. S mivel egyre nagyobb az igény, a vasárnapi családi ebé­dek és a hazavihető ételek iránt, ezt érdemes maradék­talanul kielégíteni. Szente Pál Utazik a bőrönd Hollandiába Nagy a konkurrencia, versenyeim kell Az új gazdasági szabályzók bevezetése óta lassan már fél év telt el, s így ideje megvon­ni a mérleget. Hogyan sikerült az exportnövelés, van-e to­vábblépés az előző években megkezdett úton? Ezúttal két egymástól eltérő felépítésű és termékszerkezetű vállalatnál néztük meg az ex- portterv-teljesítést. Az egyik a Texelektro Szövetkezet, amely igen széles skálán termel, az elektronikus sporteredmény­jelző készülékektől a steppelt női köntösökig, mindent. Ki- játz Valér, a szövetkezet mű­szaki vezetője a következőket mondta első félévi eredmé­nyeikről : Igényes vásárlók — Szövetkezetünknél ter­mékskálánk legnagyobb részét szocialista országok piacain értékesítjük. Évek óta rend­szeres kooperációs tevékenysé­get folytatunk egy NDK válla­lattal, amelynek mintegy 25— 26 millió forint értékben szál­lítunk óraműbeállító szerkeze­teket Meg kell mondanom, hogy a szállítás az NDK-ba jó iskola a nyugati exportnöve­léshez is. A partner igényessé­ge ugyanis igen nagy. Minősé­gi követelményei maximálisak és igen érzékeny a szállítás folyamatosságára. A másik legnagyobb tétel a sporteredmény-hirdető beren­dezések exportja. Körülbelül 26 millió forintnyit szállítunk lengyel, bolgár, cseh, szovjet és jugoszláv üzletfeleinknek. Nem dicsekvés, de annak ide­jén a müncheni olimpiára is szállítottunk, később pedig a szófiai Universiade teljes be­rendezését is tőlünk vásárol­ták. Törökbálinti konfekcióüze­münk csaknem 8—10 millió forintnyi exportra kerülő bőr­díszmű-tárgyat, piperetáskákat, szemüvegtokokat, rúzstartókat gyárt. Szintén a szocialista or­szágokba. Persze törekszünk tőkés ex­portunk növelésére is. Hollan­diába szállítunk 12 millió fo­rint értékben bőröndöket, az NSZK-ba pedig minikomp­resszorokat. Jó piaca van még a régiesített falióráknak, ame­lyeket szintén Hollandiába ex- I Orvostudományi portálunk. Konfekciós készít-I Nagyvárad • téri ményeinkkel is sikerült betör­nünk a nyugati piacra: finn. NSZK, dán és holland vevőink vannak. Hongkongi áru — Milyen feltételek mellett bővíthetik nyugati kereskedel­mi kapcsolataikat? — Aki azt hiszi, hogy az ex­port feltételei könnyebbek lettek az idén, az téved. Nyere­ségünk 5 százalékkal csökkent. Nyersanyagaink ára emelke­dett, ezt azonban — verseny- képességünk megtartása érde- kéDen — késztermékeinkkel nem tudjuk kiegyenlíteni. Azt hiszem, cseppet sem kell hangsúlyoznom, hogy különö­sen a tőkés piacon igen nagy a verseny. Bizonyos termé­keinkre azt mondják „hong­kongi áru”, például a diplo­matatáskáink. Ez annyit jelent, hogy alacsony áron, jó minő­ségben kell termelnünk és konkurrálnunk a hallatlanul olcsó tajvani, hongkongi, thaiföldi munkabérekkel. Bír­juk-e a versenyt, az még kér­déses ... Siker a piacon A Magyar Gördülőcsapágy Müvek diósdi gyárában más a helyzet. Itt a termékskála ki­zárólag a különböző méretű kúpgörgős csapágyakból áll. Ennek piaca igen érdekesen alakult az utóbbi években. A diósdi gyár termelésének csak­nem 40—45 százaléka jut tőkés exportra, 105 millió forint ér­tékben. A gyár természetesen közvetlenül nem exportál, ha­nem a Metalimpex Külkeres­kedelmi Vállalat közvetítésé­vel szerzi vevőit. Jelenleg a tőkés piacon legnagyobb vevő az NSZK-beli Ina és- a Pag cég, amely felét vásárolja az exportra kerülő mennyiség­nek. Ezenkívül Indiába, Ang­liába. Thaiföldre, Pakisztánba és más tőkés államokba is ke­rül a Diósdon gyártott csap­ágyakból. Kisnémet András termelési főosztályvezető a következőket mondta el: — Nagyon örülünk annak, hogy termékeink sikert arat­tak külföldön. Az NSZK-beli cégek kívánságai a követke­zők: először is minőségileg ki­fogástalan árut vár. Másodszor a szállításnál egész évre előre programozott hetes turnusokat írnak elő. Ami a szocialista országokba irányuló exportunkat illeti, körülbelül 90 millió forint ér­tékben szállítunk erre a terü­letre. Sajnos, az első negyed­évben anyag- és eszközellátá­si problémáink voltak, így bi­zonyos termelési lemaradás várható. Körülbelül 90 száza­lékra tudjuk csak tervünket teljesíteni. Mivel azonban mintegy három hét szállítási előretartásunk van, így való­színű, hogy még kötbérmente­sen ki tudjuk elégíteni min­den partnerünk igényét. Szerkezetváltozás — Mennyiben változott az exportszerkezet a tavalyihoz képest? — Igen jelentősen — kétsze­resére — emelkedett az az árualap, amely .Nyugatra ke­rül. A külkereskedelem szerint ezt a mennyiséget is el lehe­tett adni. A mi véleményünk azonban az, hogy óvatosnak kell lennünk. Egyelőre még nem biztos, hogy tényleg megszereztük a piacot,.. ? Kovács Attila Ernő Semmelweis emlékezetére £gészs ég ügyi dolgotok kitüntetése A gyermekágyi láz kóroko­zója felfedezőjére, az anyák megmentőjére, Semmelweis Ignácra emlékeztek — szüle­tésének napján — kedden Budapesten a Semmelweis Egyetem épületében. Búcsú Szőtlligefföl Egy vidám, nagyszerű hét — Minden jó, ha jó a vé­ge — tartja a közmondás. Hát, ami azt illeti, a „vége” alig­hanem jobban is sikerülhe­tett voLna, vallotta az a csak­nem 70 tizenöt-tizenhét éves ifjú és leány, aki részt vett a fogyasztási szövetkezeteknél dolgozó szakmunkástanulók­nak a napokban befejeződött egyhetes szödligeti táboro­zásán. Jó kereskedők lesznek — Talán ha két szép na­punk volt, az időjárást tekint­ve — mondta némi szomorú­sággal Ragó Éva, akit aligha­nem azért szeretnek a vásár­lók Vecsésen a nagyobbik ABC-ben, mert olyaú kedve­sen tud mosolyogni és olyan segítőkész. A Monor és Vidé­ke Áfész harmadéves szak­munkástanulója minden bi­| zonnyal jó kereskedő lesz, mert mint vallotta: szereti a vevőket... Ide a Duna-parti táborba is munkája és tanul­mányi eredménye elismerése­ként került. — Mielőtt elindultam Sződ- ligetre, igazi nyár volt... De hát ettől eltekintve nagysze­rű hetünk volt. Kirándultunk, sportoltunk, művelődtünk ... Minden délelőtt előadásokat hallgattunk szövet.cezetpoli ti­káról, a KISZ-fiatalok aktuá­lis feladatairól, arról, hogyan vehetnek részt a kereskedel­mi tanulók az ellenőrzési munkában... — Nekem különösen a rek­lámmal és a szövetkezetpoli­tikával foglalkozó előadások tetszettek — vette át a szót a nyurga Solti János, aki Sülysápról jött. — A fogyasz­tód szövetkezetről, ahol dol­gozom, vagyis az Alsó-Tápió- menti Áfészről nem sokat tudtam. Most, már sok min­dent másként látok. Mennyi mindent kell tenni, hogy pél­dául az üzletekben rendsze­resen legyen áru ... A Fogyasztási Szövetkeze­tek Pest megyei Szövetsége harmadiit alkalommal ren­dezte meg a táborozást. S ha­hinni lehet Vas lstvánnénak, a szövetség oktatási felelősé­nek és Orosz Ágnesnek, az ifjúsági bizottság titkárának, a mostani rendezvény sike­rült a legjobban. Tavaly, il­letve 1978-ban Szigetmonostor adott otthont a fiataloknak, akkor bizony jócskán akad­tak, akik, sajnos azt sem tudták, mi fán terem a fo­gyasztási szövetkezet... Ma ezek száma már jóval keve­sebb. Megismerni és megszeretni — Az utolsó napokban ren­deztük meg a szellemi vetél­kedőt. a politikai-ifjúságpo­litikai totót, — magyarázta Vas Istvánná. — Erről is le­mérhettük, javul a fiatalok tájékozottsága, bővül ismerete. K >lönösen azoké, akik nem először jöhettek táborozni, jó munkájuk és tanulmányi eredményük alapján. Csaknem 800 szövetkezeti szakmunkás­tanuló van a megyében, te­hát az ilyen rendezvény na­gyon jó szolgálatot tesz a szövetkezeteknek is, s úgy véljük, az utánpótlás gond­jait is enyhítheti, hisz segít megismerni és megszerettetni a szövetkezetét. Azt hiszem, ez a legtöbb, amit elvárha­tunk egy ilyen táborozástól... Bevontaik tehát a zászlót a szövetkezeti fiatalok Sződlige- ten. S ha napozásra, fürdésre az időjárás szeszélye folytán nem nagyon volt lehetőségük, tanulni, játszani, oihenni, ba­rátkozni számtalan alkalom kínálkozott Nyilván igaza van Ragó Évának, amikor azt mondta, egy remek hetet töl­töttek a Duna-partján, a jól felszerelt KISZ-táborban. Így búcsúztak egymástól: — Viszontlátásra, jövőre! Kovái Iván Sok éves szép hagyománynak megfelelően, az évforduló al­kalmából kitüntetéseket adtak át kiváló orvosoknak, gyógy­szerészeknek és egészségügyi szakdolgozóknak. Az ünnepsé­gen jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Pesta László, az országgyű­lés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke köszön­tötte az ünnepség résztvevőit, majd Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter idézte fel Semmelweis alakját, kima­gasló tudósi érdemeit, amely- ljsl — mint mondta — nem­csak a hazai gyógyászat, ha­nem a világegészségügy kró­nikájában is halhatatlanná tette nevét. Az emberért, az ember életéért és egészségéért való fáradozása példa lehet, kell, hogy legyen mai szocia­lista társadalmunkban is, amikor minden korábbinál hathatósabban érvényesül a mindent az emberért gondo­lat.'. A ma gyógyítóinak min­dent meg kell tenniük annak érdekében, ho°y ez a szem­lélet teljes mértékben kibon­takozzék, és áthassc a hazai egészségügy valamennyi terü­letét, gyakorlatát. Ezután Schultheisz Emil át­adta a kitüntetéseket. Kiváló orvos kitüntetést 37-en, Ki­váló gyógyszerész kitüntetést 8-an kaptak, s 50 egészség- ügyi szakdolgozó részesült Ki­váló munkáért miniszteri ki­tüntetésben. Pest megyéből Kiváló orvos lett dr. Vámos János, a gö­döllői egyesített egészségügyi intézmény körzeti főorvosa. Az ünnepség végén Fűzi István, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára további sikeres mun­kát kívánva köszöntötte a ki­tüntetetteket. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom