Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-02 / 153. szám

xsuriap 1980. JÚLIUS 2., SZERDA FÓKUSZ Félelmetes bevásárlólista Az elmúlt napokban a lapok hírt adtak arról, hogy az ame­rikai törvényhozás a Pentagon által javasolt új fegyverrend­szerekről, azok költségeinek vállalásáról tárgyalt. Az ame­rikai vezetésben az utóbbi idő­ben felülkerekedő hideghábo­rús körök, a katonai-ipari komplexum — a Szovjetunió állítólagos katonai fölényére, fenyegetésére hivatkozva — most az egész amerikai gaz­daság remilitarizálásával akar­ja szélesíteni befolyását, egy­szersmind valamiféle kivezető utat találni az Egyesült Álla­mokat mind jobban szorító gazdasági gondokból, az inflá­cióból, a munkanélküliségből. Tekintsük át azt a félel­metes bevásárlólistát, ame­lyet a Pentagon-tábornokok terjesztettek az amerikai kongresszus tagjai elé. Legelőször is, mint a leg­nagyobb, legköltségesebb és legveszélyesebb fegyverfajtá­ról, az MX-rakétarendszerről tegyünk említést. Amerikai katonai tervezők nyíltan ki­mondják, hogy az MX-raké- ták rendszerbe állításával ar­ra akarják kényszeríteni a Szovjetuniót, hogy maga is építsen ki hasonló rendszere­ket, a Pentagon ugyanakkor zsarolási célokra is fel akar­ja használni az MX-et. A mintegy 80 milliárd dollárba kerülő gigászi fegyverkezési program lényegében 200, mozgatható kilövőállásba he­lyezett rakétából áll. Carter 1979 szeptemberében hagyta jóvá az MX-rendszer kiépíté­sét, és a tervek szerint föld­alatti alagutakban mozgatnák a 200 rakétát. A kilövés pil­lanatában a rakéta hidrauli­kus védőburkával áttörné a több méter vastag felső réte­get és az MX elindulhatna veszélyes terhével. Az MX- rendszer arra kényszerítené a Szovjetuniót, hogy mintegy • ötezer lehetséges kilövési pontot vegyen számításba — mondják az amerikai katonai stratégák.“ n“ Tegnap • Moszkvában Hel­mut Schmidt és Leonyid Brezsnyev tárgyalásain is szó­ba került az amerikaiak által Nyugat-Európára erőltetett Pershing II. rakéta. Mi is en­nek az új, az európai békét és biztonságot súlyosan veszé­lyeztető fegyvernek a sajátos­sága? A rakéta hatósugara mintegy 1600 kilométer, azaz nyugat-európai kilövőállások­ból elindítva elérheti a Szov­jetunió keleti térségeit is. A rakéta, amelyből 108 darabot akarnak 1984-től a nyugat­európai NATO-országokba te­lepíteni, 1,7 milliárd dollár ba kerül. A Pershing II. moz­gatható kilövőállású, azaz te­herautóra, vontatóra szerelhe­tő. Ugyancsak sokat szerepel az újságok hasábjain a szárnyas­rakétának, újabban robotre­pülőgépnek nevezett amerikai fegyverrendszer, amelynek összköltsége eléri a 8,9 mil­liárd dollárt. Ez a mintegy hat méter hosszú, szivar ala­kú fegyver viszonylag lassan, körülbelül az utasszállító su­gárhajtású gépek sebességével közelíti meg célpontját. Fő sajátossága, hogy igen közel a földhöz, olykor 30—40 mé­teres magasságban repülve közelíti meg a célt, ily mó­don megnehezíti a felderítést. A NATO-stratégák, az Egye­sült Államok katonai vezetői 1982—83-tól számolnak a ro­botrepülőgépek (amelyek nuk­leáris robbanófejet hordoz­nak) rendszerbe állításával. A robotrepülőgépek a Pershing II. rakétákkal együtt a nyu­gat-európai fegyverkezés két legveszélyesebb gócpontját al­kotják. Ez a félelmetes bevásárló­lista világszerte elgondolkoz­tatja és cselekvésre ösztönzi a békéért őszintén aggódó vezetőket, tömegeket. Ez tük­röződött Leonyid Brezsnyev hétfőn, Schmidt kancellár tiszteletére adott vacsoráján elmondott pohárköszöntőben is, amelyben az SZKP KB fő­titkára felszólította a Nyuga­tot, állítsák le a fegyverkezé­si hajszát, egyszersmind ülje­nek tárgyalóasztalhoz az eny­hülés eddigi eredményeinek megszilárdításáért, a békés egymás mellett élés elvének gyakorlati érvényre juttatá­sáért. D. P. Szovjet—NSZK Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt nyilatkozata (Folytatás az t. oldalról) A szovjet—nyugatnémet tár­gyalások mérlegét megvonva Leonyid Brezsnyev kijelentet­te, hogy a felek szükséges és hasznos munkát végeztek. — Tlrmészetesen — mondotta Leonyid Brezsnyev — senki sem fedezte fel még azt a mérleget, amely módot adna a politikai tárgyalások haté­konyságának megállapításá­ra. Van azonban egy fontos kritérium: az együttműködés és az egyetértés iránti akarat. Ügy tetszik, ez jelen volt most is, hasonlóképpen a ko­rábbi találkozókhoz. — Nem fogjuk természete­sen leegyszerűsíteni a helyze­tet: vannak olyan kérdések, amelyekben felfogásunk lé­nyegesen eltér egymásétól. Mégis fontos, hogy most már jobban ismerjük ' egymás ál­láspontját — mutatott rá a szovjet államfő. — Megelégedéssel állapít­hatom meg — folytatta —, hogy országaink elvi állás­pontja a kétoldalú kapcsola­tok kérdéseiben ugyanaz ma­radt, mint amit a moszkvai szerződés említett. Létezik egy világosan kifejezésre jut­tatott óhaj a kölcsönös meg­értésnek a nemzetközi kérdé­seket is felölelő megszilárdí­tására és kiszélesítésére, az enyhülési irányvonal folytatá­sára. — Remélem — jelentette ki Leonyid Brezsnyev —, hogy önök, kancellár úr, ismét mérlegre teszik azokat az el­képzeléseket, amelyeket mi önöknek itt vázoltunk. Mi a magunk részéről elgondolko­dunk az önök által kifejtett elképzeléseken. Erősítsük to­vábbra is a kapcsolatokat an­nak a gyakorlatnak a szelle­mében, amely közöttünk ki­alakult! Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja, megelégedésének adott hangot a Leonyid Brezsnyevvel és más szovjet vezetőkkel folytatott tárgya­lások fölött. — Azok a vára­kozások — mondotta —, ame­lyek moszkvai útunkhoz fű­ződtek, teljes mértékig indo­koltnak bizonyultak. Megerő­södött az a véleményünk, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben nemcsak találkoz­ni és tárgyalni kell, hanem olyan világosan és őszintén kell tárgyalni, ahogyan mi tettük azt hasznos tárgyalá­saink során.- A kancellár ez­után köszönetét fejezte ki a vendégszeretetért. Közös közlemény a látogatásról A Moszkvában június 30-án és július 1-én lezajlott legmaga­sabb szintű szovjet—nyugatné­met tárgyalásokról kedden kö­zös közleményt adtak ki. Ez egyebek között megállapítja: A megbeszélések, amelyek a kialakult konzultációs gya­korlatnak megfelelően zajlottak le, az Európát, valamint az egész világot érintő és a je­lenlegi helyzetet meghatározó gazdasági és politikai kérdé­sek széles körét ölelték fel. A felek egyben áttekintették a kétoldalú kapcsolatok je­lenlegi állását és fejlődési perspektíváit. Tekintettel arra, hogy mi­lyen nagy jelentőséggel bír­nak a két ország kapcsolatai, a két nép, Európa, valamint a békének és a haladásnak a nemzetközi együttműködésben való biztosítása szempontja^ a felek megerősítették szán­dékukat, hogy politikájuk to­vábbra is tartósan és határo­zottan a korábban kötött szer­ződések és egyezmények alap­ján, mindenekelőtt az 1970. augusztus 12-i szerződés és az 1978. május 6-án kelt közös nyilatkozat alapján folytatják. Mindkét fél törekszik a köl­csönös érdekeknek megfelelő kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztésére az 19/8. május 6-i hosszú táv­egyezmény alapján. Az emlí­tett egyezmény megvalósításá­nak jegyében at NSZK szö­vetségi kancellárjának és kül­ügyminiszterének moszkvai tartózkodása alatt 1980. jú­lius 1-én a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság' hosszú távú gazdasági és ipa­ri együttműködésének alapve­tő irányait rögzítő programot írtak alá. A dokumentumot Vlagyi­mir Szemjonov, a Szovjetunió bonni, és Hans-Georg Wieck, az NSZK moszkvai nagyköve­te írta alá. A közlemény rámutat, hogy a tárgyalásokon több szem­pontból áttekintették a nem­zetközi helyzetet meghatározó döntő fontosságú kérdéseket, és a felek értékelték a vi­lágban zajló lényeges fejlemé­nyek legfontosabb vonatkozá­sait. Mint eddig is, szükségesnek, lehetségesnek és hasznosnak tartják a feszültség csökken­tését. A felek egyben kifejelik azon szándékukat, hogy min­den eszközzel lehetővé tegyék az enyhülés vezető irányzattá válását a nemzetközi kapcso­latokban. Az államok békés, egyenjogú együttműködésének nincs egyéb ésszerű alternatí­vája. A felek állást foglaltak an­nak a fejlődésnek a követke­zetes folytatása mellett, amely az európai enyhülési és együtt­működési megállapodással kez­dődött. Ugyancsak állást fog­laltak a Helsinkiben elfoga­dott Záróokmány valamennyi elvének és tézisének megvaló­sítása mellett. Ebben az ösz- szefüggésben vitatták meg a madridi találkozó előkészíté­sét és kilátásait. Leonyid Brezsnyev és Hel­mut Schmidt kifejtette állás­pontját a közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyverekkel kapcsolatos problémákról. En­nek során figyelmet fordítot­tak az e kérdésekkel kapcso­latos megállapodás megkötésé­nek perspektíváira. A felek áttekintették a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csök­kentésével és az ezzel össze­függő intézkedésekkel foglal­kozó bécsi tárgyalások állását. Megerősítették elhatározásu­kat, hogy hozzájárulnak e tár­gyalások sikeréhez. A felek úgy vélik: más le­hetőségeket is fel kell hasz­nálni, hogy a fegyverzetkor- látozást és a leszerelést szol­gáló erőfeszítések terén ne csak Európában érjenek el ér­demi haladást, hanem az egész világon is. Felismerve annak szüksé­gességét, hogy a lehetőség sze­rint el kell érni aZ Afganisz­tánnal kapcsolatos bonyolult helyzet gyors politikai rende­zését, a felek részletesen és nagyon őszintén kifejtették sa­ját nézeteiket. A közlemény végezetül meg­állapítja: A széles körű esz­mecserét tárgyszerű, konstruk­tív légkörben és az őszinte­ség szellemében tartották meg. Mindkét fél szükségesnek és hasznosnak ítéli meg az eszmecserét. A felek állást foglaltak amellett, hogy folytatódjanak a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köz­társaság közötti legfelsőbb és egyéb szintű érintkezések, a meglevő megállapodásoknak és a kialakult gyakorlatnak meg­felelően. Kedden este hazautazott Moszkvából Helmut Schmidt és Hans Dietrich Genscher. A vnukovói repülőtéren a ven­dégek búcsúztatására megje­lent Leonyid Brezsnyev, Alek- szej Koszigin, Nyikolaj Tyiho- nov,' a miniszterelnök eláő he­lyettese, valamint Andrej Gro- mlko és más hivatalos szemé­lyek. Jeruzsálem ügyében A BT elítélte Izraelt AZ ENSZ Biztonsági Taná­csa hétfőn az iszlám országok határozattervezetének elfoga­dásával zárta le Jeruzsálem ügyében tartott négynapos vi­táját. A testület 14 tagja a tervezet mellett foglalt ál­lást, az Egyesült Államok tar­tózkodott a szavazástól. A határozatban a BT sem­misnek és érvénytelennek mi­nősítette mindazokat a tör­vényhozási és adminisztratív intézkedéseket, amelyeket Iz­rael Jeruzsálem földrajzi, de­mográfiai és történelmi jelle­gének, valamint státusának megváltoztatására tett. A tes­tület a dokumentumban meg­erősítette: a város jellegének és státusának megváltoztatá­sára irányuló izraeli intézkedé­seknek és cselekedeteknek nincs semmiféle jogalapjuk, a 4. genfi konvenció durva meg­szegését jelentik, és komolyan akadályozzák az átfogó, igaz­ságos és tartós közeí-keieti béke megteremtését. A hatá­rozatban a Biztonsági Tanács újólag szükségesnek mondta, hogy Izrael vessen véget az arab területek, köztük Jeruzsá­lem 1967 óta tartó megszállá­sának. Donald McHenry, az Egye­sült Állaihok állandó ENSZ- képviselője a Camp David-i különalkura utalva azt mond­ta, hogy Washingtont „a Biz­tonsági Tanácsban határoza­tokhoz vezető akciók és reak­ciók sorozatával nem lehet el­téríteni irányvonalától” és eb­beli eltökéltségének demonst­rálására tartózkodott a szava­zástól. Újabb zavargások Indiában További halálos áldozatokat követeltek az India északkele­ti részében kirobbant faji za­vargások. Ássam államban egy autóbuszra kézigránátot dob­tak: öt személy meghalt, ti- zenketten megsebesültek. Gau- hatiban egy fiatal bengálit lőt­tek agyon. Assam államban kilenc hónappal ezelőtt kez­dődtek meg az erőszakos cse­lekmények, amelyekkel egyes szélsőséges csoportok annak a követelésüknek akarnak nyo- matékot adni, hogy toloncolják ki az ott letelepedett külföl­dieket, akiknek többsége bangladesi. A másik, zavargások sújtot­ta államban, Tripurában két ember halt meg és több mint száz ház vált gyújtogatás martalékává. Indira Gandhi kormányfő hétfőn felújította megbeszélé­seit az ellenzék képviselőivel arról, hogyan lehetne véget vetni az ország északkeleti részét hónapok óta megbéní­tó faji zavargásoknak. Magyar-szovjet kormányközi bizottság Megkezdődött a 25. ülésszak Marjai József és Konsztantyin Katusev beszéde Plenáris üléssel kedden, a Parlamentben — mint arról az 1. oldalon beszámolunk — megkezdődött a magyar- szovjet gazdasági és muszaki- tudományos együttműködési kormányközi bizottság 2íj. ülés­szaka. A tanácskozáson a két delegációt Marjai József és Konsztantyin Katusev minisz­terelnök-helyettesek, az együttműködési bizottság társelnökei vezetik. Üdvözlő beszedőben Marjai József a két ország egyre bő­vülő együttműködésének je­lentőséget méltatta. A gazda­sági kapcsolatok gyors ütemű fejlődését jelzi, hogy a két or­szág áruforgalma az 1965. évi 970 millió rubelről tavaly már 5 -milliárd rubel fölé emelke­dett, s ennél is gyorsabb ütemben fejlődtek a gazdasági kapcsolatok minőségi vonásai. Nagy területekre terjed ki a kooperáció és szakosítás, mind jelentősebbek a közösen vég­rehajtott gazdasági programok. Mindebben nagy része van az 1964-ben alakult együttműkö­dési bizottságnak — hangsú­lyozta Marjai József. Konsztantyin Katusev vála­szában rámutatott, hogy or­szágaink csak az együttműkö­dés elmélyítésével oldhatja meg a gazdasági fejlődés bo­nyolult feladatait, szüntethetik meg a külső körülmények ál­tal támasztott nehézségeket. Ehhez már nem elegendők a hagyományos módszerek, a tu­dományos kutatástól egészen a termelésig az alkotó munka egész folyamatában szükséges a szoros együttműködés. A mostani ülésszak is ilyen fon­tos témákkal foglalkozik, meg­alapozva egész sor területen a még hatékonyabb együttműkö­dést — mondotta egyebek kö­zött Katusev. Ezután — több napirendi pontban — megvitatták a gyártásszakosítás és kooperá­ció hosszú távú ágazati fő irányait a járműipar, az elekt­ronika, a nehézségek és szállí­tógépek gyártása és az orvosi műszeripar területén. Az együttműködési fő irányok el­vi meghatározásán kívül olyan egyezményeket, megállapodá­sokat is előkészítettek, ame­lyek az 1980 utáni időszakra lehetővé teszik a műszaki és termelési együttműködést, egyebek között a gépkocsi­részegységek és fődarabok, autóbusz-sebességváltók, fém­forgácsoló szerszámgépek, ko­vácsoló- és sajtolóberendezé­sek, festőberendezések, vegy­ipari gépsorok, gumi- és mű­anyagfeldolgozó gépek és be­rendezések, élelmiszeripari, ke­reskedelmi, technológiai be­rendezések, gyógyszeripari ter­mékek, műszaki gumiáruk elő­állításában, szállításában. Fogadás a nagykövetségen Vlagyimir Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete kedden este fogadást adott a hazánkban tartózkodó szovjet küldöttség tiszteletére. A fo­gadáson részt vettek: Havasi Ferenc, at MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, vala­mint Marjai József és Konsz­tantyin Katusev miniszterel­nök-helyettesek vezetésével a két küldöttség tagjai és szak­értői, továbbá több tárca ve­zető személyiségei. Progressz—10—Szaljut—6 Megtörtént az összekapcsolás Kedden reggel összekapcsol­ták a Szaljut—6—Szojuz—36 űrkomplexummal a vasárnap felbocsátott Progressz—10 au­tomatikus teherszállító űrha­jót. Az űrhajónak az űrkomp­lexumhoz való közelítését és az összekapcsolást az orbitális komplexumon tartózkodó Leo­nyid Popov és Valerij Rjumin űrhajósok ellenőrizték. A Progressz—10 a Szaljut—6— Szojuz—36 rendszer „hátsó be­járatánál”, az aggregátegység- nél levő csatlakozónyíláshoz kapcsolódott. Ä szállítóűrhajó a tudomá­nyos kísérletek folytatásához szükséges műszereket és be­rendezéseket, élelmiszert, üzemanyagot és postát vitt az orbitális komplexumra. A Szaljut—6, a Szojuz—36 és a Progressz—10 fedélzeti rendszerei kifogástalanul mű­ködnek. Leonyid Popov és Valerij Rjumin közérzete jó. Japán Lehallgatási botrány A japán fővárosban hiva­talosan bejelentették, hogy Carter amerikai elnök részt vesz a szívroham következté­ben elhunyt Ohira Maszajosi kormányfő július 9-i temeté­sén. A kormányzó liberális de­mokrata párt nagyarányú vá­lasztási győzelme után egyéb­ként máris kirobbant az első országos botrány Japánban. Az eddigi esetektől eltérően nem gazdasági természetű, hanem alkotmánysértő bűncselek­ményről van szó: a Japán Kommunista Párt két funk­cionáriusának házában tele­fonlehallgató berendezést fe­deztek fel. A JKP vezetése nyomban tudomására hozta a leleple­CSAK RÖVIDEN... zést a legfelsőbb bíróság el­nökének, valamint a posta­ügyi és távközlési miniszter­nek, és bűnügyi vizsgálat in­dítását követelte. Az Akahata, a JKP lapja keddi vezércik­kében hangot adott annak az alapos gyanújának, hogy az ügyben a felelősség nem bi­zonyos antikommunista poli- ; tikai csoportosulásokat és jobboldali ellenzéki pártokat, hanem a közbiztonsági kor­mányhivatalt terheli. Japán szakszervezeti, vallá­si és más atomfegyver-ellenes szervezeteinek képviselőiből megalakult a nukleáris lesze­relési világkonferenciát elő­készítő bizottság. At értekez­let augusztus 2—3-án Tokió­ban, 5—6-án Hirosimában, 9- én Nagasakiban ülésezik majd. A FAJÜLDÖZÉS és faji megkülönböztetés problémái­val foglalkozik az amerikai színes bőrű lakosság haladá­sáért küzdő országos szövetség Miamiban megnyílt 71. kong­resszusa. Több mint nyolcezer küldött vitatja meg az Egye­sült Államok 25 milliós néger lakossága legégetőbb gondjait. PERU elnökévé nyilvánítot­ták július elsejével Fernando Belaunde Terryt, aki öt évre veszi át a hatalmat. A politi­kus a május 18-i választások győzteseként szerezte meg a lehetőséget, hogy tizenkét évi katonai kormányzás után az ország elnöke legyen. A DÉL-AFRIKAI Köztársa­ság tudatta az ENSZ-szel, hogy állítólag kivonta csapatait An­gola területéről. A KÍNAI Kommunista Párt megalakulásának 59. év­fordulójáról emlékezett meg kedden a kínai sajtó. ERICH HONECKER, az NSZEP KB főtitkára kedden Berlinben fogadta Reiulf Steent, a Norvég Munkáspárt elnökéit. AESZ-csács Kedden a Sierra Leone-i fővárosban, Freetownban megnyílt az Afrikai Egység­szervezet 17. állam- és kor­mányfői értekezlete. Leopold Sedar Senghor szenegáli ál­lamfő, az AESZ most leköszö­nő elnöke mondott megnyitó beszédet. 14 államfő és hét kormányfő van jelen a csúcsértekezleten. A többi küldöttség élén kül­ügyminiszterek állnak. Az AESZ legújabb tagállamának, Zimbabwénak a küldöttségét Robert Mugabe miniszterelnök vezeti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom