Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-12 / 162. szám

1980. JÜLIUS 12., SZOMBAT av Hivatástudattal, felelősséggel Vasutasnapi kitüntetések Készülődés a nyárutói vásárra Hagy érdeklődés as ÚMÉH iránt—Pest megyei kiállítás Áféssek a nőkért Ülést tartott az moi A fogyasztási szövetkezetek látják el az ország lakosságá­nak zömét és sokrétű tevé­kenységük révén jelentős részt vállalnak a nők gazdasági, szociális helyzetének javításá­ból. Miközben rendeltetésüket teljesítik, céltudatosan a párt nőpolitikái határozatának vég­rehajtásáért is munkálkodnak — hangsúlyozta Szlameniczky István, a SZÖVOSZ elnöke a Magyar Nők Országos Taná­csának ülésén, pénteken a Parlamentben. Az Erdei Lászlóné elnökletével megtar­tott tanácskozáson a párt nő­politikái határozata megvaló­sításának szövetkezetekbeli ta­pasztalatait elemezték. Az utóbbi 5 évben megsok­szorozódott az üzemi konyhák, éttermek száma. A szövetke­zetek más szolgáltatása, a töb­bi körött a mosás, a lakás­karbantartás, a gyermekmeg­őrzés szintén a nők gondjait enyhíti. • Milyen céllal érkeztek Magyarországra? — Feladatunk elsősorban a kulturális és az ideológiai munka tapasztalatainak ta­nulmányozása volt, különös tekintettel az MSZMP idén megtartott XII. kongresszusá­ra, valamint a szakszervezeti választásokra. Túl ezen, a két megye szakszervezeti együtt­működéséről szóló szerződés újabb két évre történő meg­hosszabbítása is e megbeszé­lések sémája volt. • A magyar szakszervezetek tevékenységének mely mozza­nata ragadta meg leginkább figyelmüket? — Feltétlenül a bizálmik megnövekedett szerepe s az a továbbképzési rendszer, melynek feladata, hogy al­kalmassá tegye őket a meg­növekedett jogkör és felelős­ség gyakorlására. A mi szakszervezeti mozgalmunk egyelőre még több közbenső szinttel dolgozik. A felső szervek és a dolgozók mellet! tevékenykedő bizalmi között hosszabb az út. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy vé­leményünk szerint önöknél túl sok feladat hárul a bizalmira, akinek (s erről nem szabad elfeledkezni!) először is saját munkáját, amiért a fizetését kapja, kell elvégeznie. • Az NDK.ban kik segítik a bizalmik munkáját? — Egy szakszervezeti cso­portban — ezek átlagos lét­száma 25 fő — a bizalmi mel­lett még négy tisztségviselő dolgozik, mégpedig a kultúr- felelős, a szociális kérdések felelőse, á munkavédelmi meg­bízott és a sportszervező. Mi­vel a saját területéért mind­egyikük felel, a bizalminak több ideje marad a tényleges, érdemi szakszervezfeti munká­ra. • Melyek a legfontosabb feladatai? — Az ideológiai nevelés és agitáció, a munkaverseny szer­vezése, az érdekképviselet és a szociális kérdések. Az ideo­lógiai munka fontosságát mi sem támasztja jobban alá. mint az a tény, hogy határ- megye vagyunk, s így ki va­gyunk téve a kapitalista ideo­lógia közvetlen behatásának. A nyugati rádió és televízió, a turisták részleteket kiraga­dó információi nap mint nap szükségessé teszik a bizalmik politikailag helyes állásfog­lalását. A harmincadik vasutasnap alkalmából megemlékezést és kitüntetési ünnepséget tartot­tak tegnap a Nyugati pálya­udvar Utasellátó éttermében. Szűcs Zoltán, a MÁV vezér- igazgatója, ünnepi beszédében elismeréssel szólt a vasutasok felelősségteljes, hivatástudat­tal végzett munkájáról. Em­lékeztetett arra, hogy a köz­lekedéspolitikai koncepció to­vábbfejlesztésével egyértel­műen meghatározták ói« vasú c szerepét, fontosságát, így a párt és a kormány támogatá­sával az elmúlt években ;s jelentősen fejlődött műszaki, technikai színvonala. Hang­súlyozta, hogy a jövőben, bár szerényebb fejlesztési lehető­ségek mellett, változatlanul a lehető leggazdaságosabban kell kielégíteniük a népgazdaság szállítási igényeit, gyorsan és pontosan lebonyolítaniuk a személyforgalmat, s teljesíte­niük a nemzetközi követelmé­— A munka verseny szerve­zésének, mely jelenleg az NSZEP X. kongresszusának előkészítése jegyében folyik, legfontosabb jellemzője és célja: minden kollektíva sa­ját kezdeményezéssel já­ruljon hozzá a terv túltelje­sítéséhez. Azért túlteljesítésé­hez, mert abból a£ alapelv­ből indulunk ki, hogy a szo­cialista munkaverseny célja mindig több, mint a terv puszta valóra váltása. Döntő fontosságú annak tudatosítása, hogy eddigi eredményeink már nem elegendőek életszín­vonalpolitikai céljaink valóra váltásához, tehát mindenkinek többet kell nyújtania! • Mit biztosít a munkások­nak a szakszervezet az érdek- védelemben és a szociális jut­tatásokban? — Az érvényes jogszabályok szerint a munkavisrönnyal összefüggő egyetlen kérdés­ben sem lehet a bérezéstől kezdve a jutalmazáson át a »továbbtanulásig döntést hoz­ni a bizalmi, illetve a szak- szervezeti bizottság megkerü­lésével. Vita esetén a szak- szervedet által működtetett konfliktus-bizottságok dönte­nek, melyek határozatát ki­zárólag az államügyész he­lyezheti hatályon kívül. Mind­ez a munkásoknak rendkívül nagy biztonságot jelent. — A szociális kérdések kö­zött a lakáskérdést helyezzük előtérbe. Mint ismeretes, pár­tunk úti a célt tűzte ki, hogy 1990-ig minden lakásigénylést kielégítünk. A lakások elosz­tásában (mivel ez jórészt az üzemeken keresztül történik) nálunk igen nagy szerep jut a szakszervezeteknek. így van ez a bölcsődéd helyek oda­ítélésénél is. Az óvodát azért nem említjük, mert ad ma •már az egész NDK-ban meg­oldott, valamennyi jelentke­zőt fel tudjuk venni. A lakó- területi munkára mi igen nagy súlyt fektetünk, mert az a véleményünk, hogy az üzem és a szakszervezet felelőssé­ge nem szűnik meg a gyárka­puknál, hanem törődnünk kell a dolgozók élet- és lakáskö­rülményeinek alakulásával is. • Ezt nyilván helyeslik a dolgozók is. Milyen módon szereznek tudomást vélemé­nyükről? — Minden szakszervezeti i csoport havonta taggyűlést nyékét is. A gazdaságosabb, termelékenyebb munka az alapja a vasút továbbfejlesz­tésének, a vasutasok élet- és munkakörülményei javításá­nak. Végül, a tőlük már meg­szokott helytállást kérve, kö­szöntötte a kitüntetett dolgo­zókat, rajtuk keresztül vala­mennyi vasutast és a nehéz szolgálat miatt áldozatokat vál­laló családtagjaikat. A vasutasok ünnepén a hagyományok szerint a közle­kedés- és postaügyi miniszter kitüntette a MÁV élenjáró dolgozóit. Az ünnepségéh Ur­ban Lajos közlekedés- és pos­taügyi minisztériumi államtit­kár 49 dolgozónak adta át a Kiváló vasutas, 44-nek a Kiváló munkáért kitüntetést. ötven miniszteri és 110 ve­zérigazgatói dicséretet a vele­járó jutalmakkal együtt a te­rületi vasútigazgatóságok ün­nepségén adják át, az arra ér­demes dolgozóknak. tart, s a bizalmik az itt fel­vetett kérdéseket továbbítják. Másik fontos információs for­rásunk a kéthavonta sorra kerülő összbizalmi értekezlet, amely rövid bevezető után szinte kizárólag a problémák megvitatását szolgálja. A hat hetente megrendezett szak­szervezeti oktatás ugyancsak sok kérdés napvilágra kerülé­sét segíti elő. • Nyár van, a szabadságo­lások szezonja. Milyen mér­tékben tudják kielégíteni a dolgozók szakszervezeti be­utaló iránti igényeit? — Az elosztás nem teszi le­hetővé, hogy mindenki minden évben oda menjen' nyaralni, ahová szeretne. Azt azonban elmondhatjuk, hogy valami­lyen beutalót (mondjuk egy hó­nappal később, s egy másik helyre) mindenkinek tudunk adni, aki kér. Sőt, nagyon gyakran fordul elő az is, hogy kis híján a nyakunkon ma­rad néhány. Ezeket aztán (ingyen!) nyugdíjasainknak ad­juk. ★ A Suhl megyei szakszerve­zeti delegáció a gazdag eg'y- hetés program befejeztével ma utazik el Magyarországról. Weyer Béla JOBBAGYCSALADBÓL származott, szülei házas zsel­lérek voltak Cegléden. Fal fiuk a jobbágyfelszabadítás után, 1855. július 13-án szüle­tett. A szocialista eszmékkel 35 éves korában ismerkedett meg a Népszavából, és ez a kései szerelem egy életre szólt. A ceglédi földmunkások 1890-ben részt vettek a fővá­rosban tartott első május 1-i ünnepségen. Ez időtől kezdve az MSZDP kiadványai röplap­jai Ceglédre is eljutottak, de a rendőrség valamennyit elko­bozta. Az államhatalom 1893- ban már nem térhetett ki a földmunkások gyűlésének en­gedélyezése elől, de válaszkép­pen 16 fővel felemelték a rend­őrség létszámát. Ezen a gyű­lésen nagy hatású beszédet mondott Urban Pál, akiről a helyi lapok elismerték, hogy a Augusztus 19-én nyitja ka­puit az Országos Mezőgazda- sági és Elelmezésipari Kiállí­tás és Vásár, amelynek előké­születei az utolsó szakaszhoz érkeztek. A rendezőiroda a Hungexpo tájékoztatása sze­rint a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium 27 ezer négyzetméter fedett és 46 800 négyzetméter nyitott te­rületet foglalt le á bemutatók­ra. Utazási kedvezmény A kiállítást várhatóan több mint egymillió vendég keresi majd fel. A rendezők több százezer érdeklődőre számíta­nak vidékről. Utazásukat egy­felől az könnyíti meg, hogy 33 százalékos vasúti kedvez­ménnyel jöhetnek fel a fővá­rosba és utazhatnak onnan haza. Egyebek között az uta­zási irodák, például az IBUSZ foglalkozik jegyárusítással, de mindenekelőtt csoportos uta­zások szervezésével. A Hun­gexpo központi jegypénztára a termelőszövetkezeteket megke­reste jegykérő levéllel, ennek visszaigazolásával a gazdasá­gok megrendelhetik szocialista brigádjainak, munkacsoport­jainak a jegyet és biztosíthat­ják a nyugodt, kellemes uta­zást. Aki vasúttal érkezik, az a kiállítás területét legjobban a metróval érheti el, a sze­mélyautók parkírozása várha­tóan a nagy érdeklődés miatt gondot okoz majd a környé­ken. Ezért jobb, ha a vidé­kiek a város más részén hagy­ják járműveiket és az autóbu­szokkal, villamosokkal, illetve a metróval . közelítik meg a KNV-t. Az autóbuszok parkí­rozását a környékben meg tudják oldani, természetesen a legforgalmasabb napokon a gépkocsivezetőknek nem lesz könnyű helyet találni. Termelőszövetkezetek önálló bemutatóval vesznek részt a kiállításon — akár egyéni, akár kollektív jelent­kezés útján — a termelő, ku­tató, szolgáltató és a kereske­delmi tevékenységet folytató szervezetek és a kistermelők. Az eredmény- és teljesítmény­bemutatókon való részvétel a kiállításon való megjelenés formája. Ezeken a gazdálkodó szervezetek, például az állami gazdaságok, tsz-ek, a trösztök, vállalatok, intézetek, intézmé­nyek stib. vehetnek részt, amennyiben a meghatározott feltételeknek megfeleltek és a munkások legjobb, legolvasot­tabb szónoka. Urbánék a nép­gyűlés után helyi szervezet létrehozására törekedtek, s 1896-ban létre is jött a Ceglé­di Szociáldemokrata Munkás­képző Egylet. Az MSZDP 1897. januárjá­ban földmunkáskongresszust tartott Pesten, amelyen részt vett Urbán is, akit akkor már addigi munkája alapján a vi­déki mozgalom egyik hivatott vezetőjeként tartottak szá­mon. Az első nap ő volt az el­nök, s maga is több alkalom­mal felszólalt. Egy ideig ő szerkesztette a szociáldemok­rata párt földmunkásokhoz szóló lapját, a Földművelők Szaklapját is. Urbán és elvtársai létrehoz­ták 1900-ban Cegléden a Má­tyás király Ölvasóegyletet, amelynek zászlaját több ezres teljesítményszinteket elérték. A kiállításon különben 17 ágaza­ti és általános témájú szakbe­mutatót rendeznek. A kiállítók sorában számos Pest megyei gazdaság és vál­lalat is ott lesz. A ráckevei Aranykalász Tsz gabonafélé­ket, szemes takarmányokat mutat be, megismerteti a lá­togatókkal szarvasmarha- és nyérctenyésztési eredményeit. Ipari termékei közül — egye­bek között — a Rizál könnyű- szerkezetű épületet, a villany­pásztort és a Hidromagnetic vízkőtlenítő berendezést állít­ja ki. A dunavarsányi Petőfi Tsz élelmiszeripari gyártmányok­kal, sertés- és nyúltenyészté- sének különböző fajtáival sze­repel, de helyet kapnak a 375 négyzetméteres kiállítóterüle­tükön az üzemükben gyártott különböző szárítmányok is. A gödöllői Búza-Borsó Ter­melési Rendszer bemutatja a zöldborsó-betakarítás komplett géprendszerét stabil és mobil technológiával. A dánszentmiklósi Micsurin Tsz csepegtető öntözési rend­szerét, faiskolai termékeit ál­lítja ki. A Szilasmenti Tsz illóola­jokkal, növényi kivonatokkal, gyógynövényekkel, szárítmá- nyokkal és ételízesítőkkel je­lentkezik. Az Óbuda Tsz vágott virá­gait, cserepes dísznövényeit, népünnepély keretében avat­ták. Majd a földmunkások összefogásának eredménye­képpen létrehozták az első kollektív gazdaságot a város­ban. Ebből következően Ur­bán Pál a városi képviselőtes­tületnek is tagja lett. Szerve­zője volt az 1906-ban megala­kult Magyar Földmunkások Országos Szövetségének, amelynek 1918. évi újjászüle­tésben is döntő szerepet ját­szott. A NEMZETI TANÁCS 1§18­ban Cegléden is megalakult, amelyben Urbán Pál is ott volt a munkásság képviselőjeként. Ugyancsak tagja lett 1919 már­ciusában a helyi munkásta­nács élén álló direktórium­nak. Ám hamarosan nagyobb feladat várta: a Pest megyei direktórium másodelnökévé választották, Fenyegető leve­leket kapott, az életére törtek, de kitartott. A t^iácshatalom leverése után is ott maradt Cegléden, s letartóztatása után a börtönben is helytállt ma­gáért, társaiért, eszményeiért. A ceglédi kommunisták elle­ni pert 1920 áprilisában ren­dezték meg Kecskeméten. No­ha semmi büntetendő cselek­ményt nem tudtak rábizonyí­tani, negyedszázados munkás- mozgalmi tevékenységét nyolc­évi börtönnel honorálták. Am­szaporítóanyagait mutatja be. A Pestvidéki Gépgyár ter- mogenerátorokat állít ki, az ácsai Vörös Október Tsz a szövetkezeti vállalatok és tár­saságok tevékenységével is­merteti meg a kiállítás látoga­tóit. Az ipart képviselik Részt vesz az OMÉK-en a Taurina Szarvasmarha-te­nyésztő Közös Vállalat is, amely a marhahús termelési és tejtermelési rendszer techno­lógiai eszközeit és gépeit, va­lamint takarmánykoncentrátu­mait pánija a szakemberek­nek. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat mezőgazdasági öntö­zőtömlői, különféle védőruhái, műszaki szövetei szintén ott lesznek a kiállításon, miként a szentendrei Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalat 12 tonna teherbírású közelítő. kiszállító szerelvénye, három irányban billenthető egytengelyes pót­kocsija is. A Herceghalomi Kísérleti Gazdaság az állattenyésztési, takarmányozási eredmények mellett univerzális rakodógé­pét és a Huniper permetezőcsa­ládot mutatja be. 'Végül — ám a kiállítók so­rában az elsők között — említhetjük a budaörsi szék­helyű Mezőgéptrösztöt, amely termékeinek széles választékát mutatja be az idei OMÉK-en. B. L. nesztiával szabadult hat és fél esztendő elteltével. Kiszabadu­lása után — 72 éves volt már ekkor — azonnal hozzáfogott elvtársaival a Vági-féle MSZMP szervezéséhez. Az utolsó írásos dokumentumok, amelyekben Urbán Pálról szó esik, 1937—38-as keletkezésűek, s az MSZDP vidéki titkársá­gának jelentéséből valók. Lin- hardt Antal vidéki titkár be­számol a pártvezetőségnek, hogy személyesen felkereste Urbánt, meggyőződött nyomo­rúságos helyzetéről és egyet­ért havi pártsegélye felemelé­sével. A 83 éves Urbán még ekkor is pártszervezet alakítá­sán fáradozott, de — mint e dokumentumból kitetszik — az MSZDP vezetősége végleg le­mondott az aggastyán párt­munkájáról. Urbán Pál 1942 március 31-én, az anyakönyvi bejegyzés szerint: végelgyen­gülésben hunyt el. ÉLETÚTJA PÉLDÁZZA hogy a szocialista eszme, a szo­cialista szervezkedés a magyar parasztság öntudatra ébred! fiaiból is áldozatos életű, tán­toríthatatlan harcosokat ne­velt a munkásmozgalomnak, a magyar nép felszabadítása ügyének. ★ Vasárnap délelőtt a ceglédi Bajcsy-Zsilinszky téren koszo- rúzási ünnepséget tartanak. A tér 1-es számú házának fa-'" Ián elhelyezett Urbán Pál- emléktáblánál róják le kegye­letüket a város lakói, vállala­tainak, üzemeinek, intézmé­nyeinek dolgozói. Bizalmiból, munkaversenyről, szociálpolitikáról Felelősségük túlnő a gyárkapun Beszélgetés a Suhl megyei szakszervezeti delegáció tagjaival Mint arról már röviden beszámoltunk, a bét elején a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának meghívására hazánkba érkezett NDK-beíi testvérmegyénk, Suhl há­romtagú szakszervezeti küldöttsége. A vendégek az el­múlt hét során a megye szakszervezeteinek munkájá­val ismerkedtek, felkeresték a Csepel Autógyárat, a du­navarsányi Petőfi Tsz-t, jártak Szentendrén és Vácott, s az MSZMP Pest megyei Bizottságán. Erich Köhler, &t FDGB (Szabad Német Szakszervezeti Szövetség) Suhl me­gyei elnökségének titkára, a delegáció vezetője, valamint Regina Reum, a textilipari és Gaby Schneider, a vasas­szakszervezet Suhl megyei elnökségének tagjai az alábbi beszélgetésben foglalták össde tapasztalataikat, s egyben tájékoztattak az NDK-ban folyó szakszerve­zeti élet sajátosságairól. A szivárvány színeiben Női és bakfisblűzok készülnek ezekben a napokban az Érdi Ruhaipari Szövetkezetben. A kis szériákban több fazonban és színben varrt blúzokat Kaposváron, és az OKISZ Labor butikjaiban értékesítik. Bozsán Péter felvitele Bhrkán Pál-évforduló Születésére emlékezett Cegléd [YTunkásmozgalmi dalok fogadták tegnap délután a ■I" ceglédi városi tanács dísztermében azokat a ven­dégeket, akik a város nagy szülöttének, a magyar föld­munkásmozgalom kiemelkedő harcosának, Urbán Pál­nak, születése 125. évfordulója alkalmából rendezett ün­nepségre érkeztek Az emlékülést Plangár Judit, a ceglé­di Kossuth Gimnázium tanulójának szavalata vezette be, majd dr. Horváth Géza, a városi tanács VB titkára a ta­nács és a Hazafias Népfront Cegléd városi Bizottsága nevében mondott megnyitót. Urbán Pál életéről, mun­kásmozgalmi tevékenységéről dr. Nagy Dezső, a Ma­gyar Munkásmozgalmi Múzeum tudományos munka­társa tartott előadást, melyben egyebek közt elmondotta:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom