Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-12 / 162. szám

%Xtiiav 1980. JÜLIUS 12., SZOMBAT NEMCSAK A PIHENÉS Vakációznak a pedagógusok Üdülnek, pihennek külföl­dön vagy országjárásra indul­nak, táboroznak a gyerekek, nemkülönben nevelőik java ré­sze. Mégis tévedés lenne azt hinnünk, hogy a vakáció ide­jét az első perctől az utol­sóig nyaralással töltik a ta­nítók, tanárok, óvónők. Téltől tervezgettek — A pevelők többsége a július 3-i tanévzáró értekez­let után rögtön elutazott — kezdi a beszélgetést Molnár Ferencné a kiskunlacházi ál­talános iskola igazgatóhelyet­tese. — A testületből tízen ju- goszlávia—olaszországi útra indultak, egy másik házaspár Bulgáriába és Törökországba. — Én? Közel két évtizedes szakszervezeti tagság után most végre kaptam egy családos be­utalót Fárkasgyepüre, oda megyek a férjemmel, harma­dik gimnazista fiammal és he­tedikes lányommal. Utána pe­dig irány Harkány, ahol talál­kozunk egy másik kétgyerme­kes családdal, s — ahogy hét éve mindig — velük kempin- gezünk. — Már télen elkezdtük a tervezgetést, s nem volt köny- nyű dolgunk, mert a korábbi útjainkon keresztül-kasul be­jártuk már sátorral az orszá­got. Ez a három hét kizáró­lag a pihenésé lesz. Sajnos rö­vidnek tűnik a nyári vakáció: számomra augusztus - 10-én már véget ér. Ügyeletet kell adnom az iskolában, akad teen­dőm a tanév előkészítésével, a javító és osztályzó vizsgára váró gyerekek értesítésével. A többi kollegám pedig au­gusztus 25-én jelentkezik az iskolában. Azután az évnyitó értekezlet, s néhány nappal később már tanítás ... Munkás nyár A taksonyi általános iskolá­ban az egyik terem asztalán halomban állnak a hátizsákok, kulacsok, tábori felszerelések. — Éppen tegnap érkeztem vissza harminckét negyedikes és ötödikes gyerekkel a ván­dortáborból' — így Benkő Adél tanítónő, a 3457 sz. József Atti­la úttörőcsapat vezetője. — összesen 107 kilométert gya­logoltunk 12 nap alatt Székes- fehérvárról Bodajkon, Csóka­kőn, Gánton, s Várgesztesen át. Szerencsére jó időnk volt, napközben egyszer sem esett az eső. Most egy hetem van a rokonlátogatásra, bevásárlásra, azután — a változatosság ked­véért — Zánkán dolgozom majd az úttörő városban, au­gusztus végéig. UJ KÖZTÉRI SZOBROK A távvezeték emlékműve Albertirsán Számos szobor, illetve szo- Bbregyüttes nyerte el végső formáját az utóbbi hetekben a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat városligeti műtermei­ben, hogy még az idén vég­leges helyére kerülve díszít­se köztereinket. Vilt Tibor Kossuth-díjas szobrászművész új alkotása emlékmű: a Vinnyica—Albert- irsa távvezeték magyar vég­állomásánál hirdeti majd a szocialista országok együttmű­ködésének jelentőségét. A kő és acéllemezdomborítás kom­binációjából született kompo­zíció két —. hat méter magas — oszlopa, az egymásba kap­csolódó szálak a vezetéket mintázzák, az összefogást szim­bolizálják. Varga Imre, Kossuth-díjas művész a mitológiai alak Or­feusz alakját formálta meg, műve Tatabánya új városne­gyedének egyik terére kerül. Nagyméretű szoborkompozí­ciót tervezett a barcsi határ- átkelőhelyre Gyurcsek Fe­renc, Munkácsy-díjas alkotó. A közeli hetekben állítják fe] a hatalakos, süttői mészköbül faragott együttest, amely a magyar és a horvát nép éle­tét idéZi. Tihanyban viszont mór láthatók Marton László, Munkácsy-díjas művész szob­rai : az idei szabadtéri . ki­állítás az ő munkásságát mu­tatja be. A városligeti műter­mekből több tucat szobrát — kő-, illetve bronzkompozíció­kat és kisplasztikákat — szál­lítottak az apátsági templom előtti térre, ahol a tárlatot ősZig tekinthetik meg a tu­risták. Makrisz Agamemnon, Kos­suth-díjas szobrász díszkútja a fővárosban a Moszkva té­ri városképet teszi hangulato­sabbá. Előreláthatólag au­gusztusban kerül a helyére a víz játékát megsokszorozó fémtányérokból alkotott cso­bogó, amelyet a művész fe­leségével, Makrisz Zizivel kö­zösen készített el. Akad munka a restaurátor­műhelyekben is. Nemrég fe­jezték be Stróbl Alajos Jus- titia-szobrának felújítását; a mű eredetileg a Kúria, ma: Néprajzi Múzeum épületét díszítette. Témájához illetően ismét jogi intézmény a Pest megyei Bíróság Hungária kör­úti épülete előtt állították fel. Következő feladatként az eg­ri bazilika három kőszobrát varázsolják újjá. A szobrok annyira megrongálódtak, hogy újra kífaragják az eredetiek pontos mását. Külföldi művészek alkotá­sai is készülnek a városligeti műtermekben, így például a pozsonyi Klement Gottwald- emlékmü. Törökországba is eljut a .magyar szakemberek kezemunkája: az ankarai Ata- lürk-emlékmü szobrászati ki­vitelezésére is a vállalat ka­pott megbízást — Hogy miért? önkánt vál­laltam és szívesen. Zoltán fiam — őt egyedül nevelem — már érettségizett, velem jött a ván­dortáborba, s eljön majd egy időre Zánkára is. Természe­tesen számomra munka lesz a nyár hátralevő része. Igaz a környezet is szebb, s persze arra szakítok majd időt, hogy olvassak, hogy Tihanyba men­jek hangversenyre, Szigetszent- mártonba pedig továbbképzés­re. Rákosi Ottó, napközis ne­velő a Cserhát térképét bön­gészi: — A 24 hatodikossal és hetedikessel indulok rövidesen vándortáborba, a kéktúra vo­nalát követjük Váctól Pász- tóig. Nekem mostanáig volt sok a teendőm, mert a napkö­zinek vásárolni kellett, leltá­roztunk, azután a tábort szer­veztem: eddig háromszor is megbeszélést tartottam a gye­rekekkel. Jönnek a gyerekek Dunaharasztin, az I. számú óvodában nagy a felfordulás: tataroznak. Gálos Gézáné ve­zető óvónő éppen telefonon beszél a MAHART itteni ha­jójavító üzemének igazgatójá­val: ha lehet küldjön embe­reket lambériát készíteni — társadalmi munkában. Június 23-án zártuk az óvo­dát, s július 21-én már nyit­juk. Az óvónők most, mind a tízen szabadságukat töltik. Én itt maradtam, mert rengeteg a munka. Szerelik a központi fűtést, a villanyt, lesz festés, csiszolás, lakkozás, s jó lenne mindennel végezni, mire jön­nek a gyerekek. Közelítően 150 ezer forintot érő társadalmi munkával szépül az óvodánk fél évszázados épülete. S mert a társadalmi munkát szervezni 'nem kis feladat, most a vaká­cióban nem vettem ki szabad­ságot. Egyébként maradt még a tavalyiból is, mert az óvo­da egyik szintjét az elmúlt év­ben újították fel. Nem panasz- kodhatom, hogy utankozom. Az építéssel kapcsolatos teen­dőkön kívül maradtak admi­nisztratív tennivalóim is. Éppen a tegnap volt az óvodai felvé­teli kérelmek előzetes elbírá­lása, s máris ott tartunk, hogy helyeink 120 százalékig fog­laltak. V. G. P. PETŐFI IRODALMI MUZEUM József Attila a művészetben Szabó Lőrinc hangoztatta, hogy mindenki csak a saját szintjén képes idegen költők verseit magyarra alakítani. Ugyanígy valahány grafikus, festő a saját sorsával és te­hetségével keresi, kutatja, tár. ja fel József Attila költői vi­lágát. Steítner Béla az Elé­giára figyel, Illés Gyula szob­ra a költő fájdalmát ösz- szegzi. Bizony, adódik kap­csolat ifj. Pál Mihály új Ma- gány-a és József Attila régi egyedülléte között. A lényeg az, hogy a szobor érlelt for­mája önvallomással válik a költészet értelmezőjévé is. Emlékművázlal Örömmel fedeztük fel a tár­laton azt, hogy Lisztes Ferenc Sz'igetszentmikióson felállított József Attila-emlékművének vázlata itt is, e műsorozatban is rangos társnak bizonyult. Az sem közömbös, hogy a költő utókora, a szigetszentmikló- ■si iskolások rendszeresen as- lyeznek virágot szobrára. Az is a példa erejével hat, hogy e kiállítás megnyitó , napján Vácról is érkeztek vendégek, a GéZa király téri szakközép- iskolából. Reméljük, s bizto­sak vagyunk benne, hogy sok Pest megyei csoport követte őket látogató tisztelgéssel. Losonci Miklós A kiállítás au­gusztus végéig te­kinthető meg. Nálunk a képző­művészet és az irodalom barátsá­ga jó hagyomány. Petőfi festőkortár­sai ■ közül Orlai Petrich Soma és Barabás Miklós is megörökítette a nagy költőt, utó­koráról nem is be­szélve, mikor olyan mestermű­vek is születtek, mint Ferenczy Bé­ni portréja az örökké vándor, örökké gyalogló Petőfiről. Vörösmarty Mihályt és Arany Jánost is szobrok, ké­pek egész sora ábrázolta, Ady- ról nem is beszélve, akinek képmásai, körét, költészetét, egyéniségét érintő, értelmező festményekhez, illusztrációk­hoz társulnak. Olyan tömeg­ben, hogy múzeumot lehetne telíteni ezekkel. Tisztelgések József Attilával hasonló a helyzet. Két dolgot bizonyít ez. Azt, hogy költészetének milyen imponáló, élő a hatá­sa s a képzőművész-kortársak, továbbá a mai élő festők, gra­fikusok, iparművészek tiszte­letét. József Attila ikonográfiája rendkívül gazdag és elmé­lyült, a róla írt monográfiák, tanulmányok erejét gyarapítja, költészetének további feltárá­sát jelenti. A mai alkotók Jó­zsef Attila határait egyezte­tik saját küldetésükkel. Ba- zsonyi Arany olyan Külváro­si éj-t jelenít, mely az ő dömsö- di estéinek is festői tanulsá­ga. Kép transzponálja a ver­set — 1980 az egykori múl­tat, a 30-as évek romjait. Ami törmelék volt régen, egész lett. Hol van a régi kékítős teknő, technika lett a mosó­nő, engedélyezi, hogy az asz- szonyok hosszabb ideig ma­radjanak szépek, fiatalok. Mindazonáltal mégis Balázs Irén azt a József Attila-ma- mát érzékelteti, akinek lábát kisfia fogja, akinek kékítős hétköznapjaiból felhő lesz. Ezt Ifj. Pál Mihály: Magány Balázs Irén: Mama UJ POLITIKAI KÖNYVEK Kína napjainkban A közelmúltban a Kossuth Könyv­kiadó gondozásában négy könyv is megjelent, amelyek a Kínai Népköz- társasággal foglalkoznak. Különbö­ző szerzők más és más oldalról vi­lágítják meg ennek a roppant nagy népességű országnak életét, jelen­legi politikai, gazdasági, társadalmi helyzetét. Az alábbiakban ismertet­jük a négy kötet rövid tartalmát. Átfogó monográfia A Mit kell tudni sorozatban PO- lonyi Péter átfogó monográfiát írt a hatalmas távol-keleti országról, amelyből megtudjuk, hogy Kína a harmadik legnagyobb területű, és csaknem egymilliárd lakosságú ál­lam, a Föld legnépesebb or­szága. Szántóterülete meghaladja a 100 millió hektárt, mégis — mivel a lakossága leggyorsabban növek­szik — mezőgazdasági termelést te­kintve a világ legrosszabb helyzet­ben levő országai közé tartozik, egy hektárnak 10 embert kell eltartania. A rossz viszonyokon úgy próbálnak segíteni, hogy öntöznek, s ahol le­het, évente kétszer termelnek. A lakosságnak 80 százaléka ma is falvakban él. Mintegy 30 millió nem­zetiség lakja, ujgurok, mongolok, csuangok, mandzsuk, tibetiek és mások. A könyvből azt is megtudjuk, hogy Kínának szinte valamennyi fontos ásványkincsből jelentős készletei vannak, a kitermelés azonban nem elég intenzív. Története négyezer éves. Az or­szágban évezredekig császárok, fő­leg a Han-dinasztia uralkodott. Az újkori és legújabbkori története lé­nyegében Ismert. A legutóbbi har­minc esztendejét a KKP politikája határozta meg. A kötet áttekintést nyújt a Kí­nai Népköztársaság gazdaságáról, ál­lami és társadalmi berendezkedésé­ről, ezen belül ismerteti az oktatás, a tudomány és a kultúra jelenlegi helyzetét. Az országban 93 rádióadó és 455 továbbító állomás, valamint 32 központi tv-stúdió működik, az újságok, folyóiratok együttes pél­dányszáma eléri a 90 milliót. Külpolitikáját évek óta a Szov­jetunióval, a szocialista országok­kal való szembenállás, a nemzet­közi feszültség fokozása határozza meg. A kínai vezetők arra töreked­nek, hogy mindenütt ellenpólusokat hozzanak létre a szocialista közös­séggel szemben, kivonjanak egyes szocialista országokat ebből a kö­zösségből és szembefordítsák őket a Szovjetunióval, amelyet Kína a fő ellenségének tart. Mindez az im­perialisták kezére játszik. GAZDASÁG és társadalom Hidasi Gábor könyve, amely Gaz­daság és politika a Kínai Népköz- társaságban címmel látott napvilá­got, mindenekelőtt a maoista kínai vezetés politikájának és ideológiá­jának társadalmi-gazdasági alapját és hátterét vizsgálja. Az ismert Kí- na-kutató tanulmányai alapvetően a Kínai Népköztársaság gazdasági fejlődésének, fejlesztési és külgaz­dasági stratégiájának és politikájá­nak problémáit elemzi. Átfogó ké­pet nyújt a kínai gazdaság három évtizedes fejlődéséről, mai helyze­téről, problémáiról és ellentmondá­sairól. valamint a,további fejlődés kilátásairól. Nagyon jó könyv Hidasi Gáboré, mert érzékelteti a mai Kína társa­dalmi-gazdasági problémáinak kuta­tásával járó rendkívüli nehézségeket, hiszen kevesen tudják hazánkban, hogy Kínában már két évtized óta nem tesznek közzé összehasonlító elemzésre alkalmas statisztikai szá­mokat, csupán elvétve, egy-egy év­re és termékre vagy ágazatra vo­natkozóan közölnek termelési ada­tokat. Mindennek ellenére Hidasinak mégis sikerült teljes képet nyújtani a mai Kínáról, kilenc tanulmány­ban összegezi kutatásainak ered­ményeit: az első négyben átfogja az egész gazdaságot, míg az ötödikben a kínai vezetők korábbi külpolitikai törekvéseiről ad számot, leírja, hogy a kínai vezetők nagyhatalmi, hege- monista törekvéseiket hogyan he­lyezték ideológiai alapra, mi a maó- izmus lényege. Míg a befejező két tanulmányában a témaválasztását és a feldolgozási módszerét tekintve is inkább egy történész-kutató mun­kájára emlékeztet. Ebben a szerző elsősorban a kínai vezetés bel- és külpolitikai stratégiája irányváltá­sát kiváltó objektív és szubjektív okokat és összetevőket igyekszik feltárni. A SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY A harmadik kötet, amelyet el­olvasásra ajánlunk, V. V. Kuzmin, neves szovjet Kína-szakértő mun­kája. Ebben a szerző az Egyesült Államok Kína-politikájának két irányvonalát elemzi. Rámutat, hogy az amerikaiak már a második vi­lágháború éveiben és a háború utá­ni első esztendőkben Mao Ce-tung- ban látták azt a kínai nacionalista erőt, amely képes lesz az amerikai célokat szolgálni. Ugyanakkor az Egyesült Államokat aggasztotta az a tény. hogy a kínai felszabadító mozgalom fejlődésére nagy hatással volt a Szovjetunió győzelme, az, hogy Kínában a felszabadító harcot a kommunisták vezették, s az in­ternacionalistáknak döntő befolyá­suk volt Később azonban a maói vezetés meghatározóvá vált a kínai bel- és külpolitikában, eltávolodtak a mar­xizmus—leninizmustól, a kínai nép, a szocializmus és a népek nemzeti felszabadító harcának érdekeitől, s mindjobban közeledtek az Egyesüli Államok szovjetellenes vonalához. A könyv bemutatja az amerikaiak Kína-politikájának alapvető voná­sait,' azokat az okokat és indítéko­kat, amelyek a kínai és az ameri­kai vezetőket a közeledésre sar­kallták. Néhány fejezet és rész az olvasó számára eddig ismeretlen, vagy kevésbé ismert anyagokat tar­talmaz. Szeretném kiemelni közülük a Kísérlet új megközelítésre és a Viták és tanulmányozás című feje­zetet. EGY NYÁR TÖRTÉNETE Bokor Pál, az MTI tudósítója egy nyarat töltött Kínában. Élményei­ről érdekes riportkönyvben szá­mol be. Pillanatképeket közöl az ottani emberekről, városok­ról, üzemekről, a kommunákról. Járt a kínai nagyvárosokban, mint Pe- kingben, Sanghajban, Hangcsouban. Nankinaban, s tapasztalatait összeg­zi színes, eleven beszámolókban. Igaz és hű képet fest a Mao utá­ni Kínáról. S amikor leírja az em­berek, tárgyak lényeges vonásait, észre sem veszi, hogy érzékletes, át­fogó képet rajzol napjaink Kínájá­nak kontrasztokkal teli, mozgalmas és izgalmas köznapi és politikai va­lóságáról. S talán arra is választ ad. hogy miben különbözik ez- a mai valóság a tegnapitól. A négy könyvet együtt, de kü- lön-külön is érdemes lapozgatni, mert akkor jobban megismerkedhe­tünk ennek a távol-keleti népnek életével, s vezetőinek nagyhatalmi, a szocializmust feladó politikájával amely végül is a kínai nép érdekei ellen van. Gall Sándor a kék időt látjuk textilszobrá­ban, csöndet, méltóságot, a szegénység megszűnt liturgiá­ját Költői világ Ezüst György József Attila családi körére hangolja a Betlehemi királyok-üt, Gá­bor István kék és barna fu­tamokkal gondol a Mamára — mindannyiunk édesanyjára. Lí­rikus báját Garabuczy Ágnes értette meg, Váli Dezső a gondolkodásra összpontosít, Banga Ferenc a saját egyko­ri életszéli arabeszkjeivel éli át József Attila pokoljárását az életért, a holnapért Záhorzik Nándor: Portré

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom