Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-12 / 162. szám

mciTt "M s~/uHap 1980. JÜI.ItIS 12., SZOMBAT FÓKUSZ Stagnálás jj Párizsban a Gazdasági EgyOtt- § működési és Fejlesztési Szer- S vezet (OECD) közzétette az ? ilyenkor szokásos világgazda- 8 sági körképet. Mi derül isi az OECD je­lentéséből? Mindenekelőtt, hogy a tőkés világgazdaság egésze, elsősorban persze a meghatározó fontosságú nagy országok lényegében egyhely­ben topognak — már ani az ipari termelés bővülését illeti. Korántsem igaz ez azonban már az áremelkedések mérté­kére. Még néhány évvel ez­előtt is tőkés közgazdászok kö­rében tartotta magát a felfo­gás, miszerint, ha visszafogják a gazdasági növekedést, le tud­ják fékezni az áremelkedése­ket is. Ezt az elméletet, az OECD most közzétett számai világosan cáfolják. Az Egye­sült Államoknak, a legnagyobb tőkés országnak nincs sok di­csekedni valója. Ez évben a nemzeti össztermék 1 száza­lékkal csökkent a tavalyihoz képest. Ami viszont az árakat illeti, a január—február—már­ciusi 18 százalékos infláció né­miképpen megszelídült, de az áremelkedések mértéke még az idei év végére sem csökken 10 százalék alá. Hogyan áll Nyugat-Eurőpa? Az NSZK kivételével a többi ország alig, vagy egyáltalán nem tudja bővíteni ter­melését, ezzel szemben ugyan­olyan probléma elé kerül, mint az Egyesült Államok, az infláció itt is 10—25 százalék körül alakul. Nagy-Britanniá- ban például Margaret Thatcher torykormánya kíméletlenül le­számol az állami szektorral, csődbe kergeti az amúgy is gyenge lábon álló acélipart, hajógyártást — azon a címen, hogy ily módon az ország gazdasági hatékonyságát javít­ja- A számok egyértelműen leleplezik a torylogika alapve­tő gyengeségét. Angliában az ipari termelés az idén 4 szá* zalékkal esik a tavalyihoz ké­pest, a munkanélküliek más­fél milliós tábora pedig a há­ború óta nem tapasztalt, szo­morú rekordot dönt. Thatcher asszony még csak azzal sem vigasztalja magát, hogy az inf­lációt sikerül letörnie. Még a brit konzervatív közgazdászok is csak arra számítanak, hogy a jelenlegi 22 százalékos szin­tet a drasztikus intézkedések­kel sikerül leszorítani 16—18 százalékra. A Brit Munkás­párt, az ország baloldali párt­jai,. szervezetei joggal teszik fel a kérdést, vajon megéri-e a néhány százalékos csökkenés az infláció ütemében a rekord- szintű munkanélküliséget, az állami ipar tönkretételét? Tekintsük át röviden az ame­rikai helyzetet is. Fő jellemző­je, hogy a Carter-adminisztrá­ció a választási érdekeket az ország alapvető közgazdasági szükségletei elé helyezi. Ma­gyarán: Carterék ugyanazt te­szik a gazdaságpolitikában, mint külpolitikájukban. Meg­gondolatlanul rögtönöznek, rö­vid távú, lyukfoltozó politiká­val akarják feledtetni az alap­vető hiányosságokat, a súlyos szerkezeti torzulásokat. A múlt év végén a Carter-vezetés gaz­dasági része úgy döntött: a kamatlábak fölemelésével, a pénz megdrágításával próbál úrrá lenni a galoppozó inflá­ción. A pénzdrágitási akció azonban túlságosan jól sike­rült, az amerikai gazdaság, a beruházások olyan mértékben lefékeződtek, hogy az idén a nemzeti össztermék 1 száza­lékkal kevesebb lesz, mint ta­valy. Ez az egyetlen statiszti­kai adat milliók sorsának rosz- szabbra fordulását takarja. Az amerikai munkanélküliség mér­téke megközelíti a 8 százalé­kot, ez azt jelenti, hogy nyolc­millió embernek nincs állása Ha a családtagokat is hozzá­számítjuk, legalább 25 millió ember megélhetése került ve­szélybe Carter „mindenáron megfékezni az inflációt” poli­tikája miatt. Ahogyan az egyik amerikai szakszervezeti vezető fogalmazott: „Az elnök, hogy saját újjáválasztási esé­lyeit javítsa, az infláció elleni gazdasági háborújában a szé­les tömegeket használja ágyú­töltelékként.” D. P. Elkötelezetten az enyhülés megszilárdításáért Borisz Ponomarjov ünnepi beszéde Rigában Rigában pénteken ünnepi gyűlést tartottak' abból az al­kalomból, hogy negyven év­vel ezelőtt állították vissza a szövjethatalmat a köztársa­ságban. A Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletére — ugyancsak eb­ből az alkalomból — az Ok­tóberi Forradalom érdemrend­del tüntették ki a Lett. Szov­jet Szocialista Köztársaságot. Az ünnepség szónoka, Bo­risz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára egyebek között hangoztatta: a Szovjetunió és szövetségesei külpolitikájukban szüntelenül azt domborítják ki, hogy vál­tozatlanul elkötelezettek a békés egymás mellett élés irányvonala, az enyhülés meg­szilárdítása, és a fegyverke­zési hajsza mindenáron való megfékezése mellett. Pono­marjov emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió a közel­múltban számos új elképze­lést és javaslatot vetett fel a béke és a biztonság megszi­lárdításával, a fegyverkezési hajsza megfékezésével és a közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyverekkel kapcso­latban is. Ponomarjov a hetvenes évek pozitív nemzetközi eredmé­nyeit jellemezve kijelentette: a szocializmus és a kapitaliz­mus közötti katonai-hadászati egyensúly elérése történelmi vívmány, a béke szavatolásá­jetellenesség politikájáról — mondotta Ponomarjov. Végezetül hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió küzdeni fog az imperialista elképzelé­sek meghiúsításáért, a hideg­háború elhárításáért, az SZKP XXIV. és XXV. kong­resszusa békeprogramjának szellemében. ★ Pénteken Moszkvában nyil­vánosságra hozták a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének rendeletét arról, hogy a Litván Szovjet Szocia­lista Köztársaságot az Októ­beri Forradalom Érdemrend­del tüntették ki. A szocialista országok bécsi javaslata Kedvező bonni visszhang Bonni hivatalos körökben kedvező visszhangra találtak az érintett szocialista országok által a bécsi haderőcsökkenté­si tárgyalások előmozdítására csütörtökön előterjesztett ja­vaslatok. Alfons Pawelczyk, az SPD biztonságpolitikai szakér­tője pénteki rádiónyilatkozatá­ban üdvözölte a lépést, s ezzel összefüggésben emlékeztetett a új kezdeményezésben foglal­takra, mindenekelőtt arra, hogy a Szovjetunió kész to­vábbi 20 ezer katona Közép- Európából történő kivonására, miközben az Egyesült Álla­moktól csak 13 ezer, Európá­ban állomásozó katona kivo­nását várja el. Egyes megfigyelők szerint a nyugatnémet fővárosban szá­mítottak a konstruktív javas­latra. Helmut Schmidt kan­cellár a moszkvai tárgyalások­ról beszámoló kormánynyilat­kozatában jelezte, hogy a bé­csi haderőcsökkentési tárgya­lások előmozdítására hamaro­san új szovjet javaslat várha­tó. A nyugatnémet kormány ál­láspontja szerint a szocialista országok kezdeményezését most mindenekelőtt a szövetsége­sekkel kell „alaposan” meg­vizsgálni. A liberális Frankfurter Rundschau pénteken megálla­pította: megvan a lehetőség arra, hogy a bécsi tárgyalások elmozduljanak a holtpontról. A lap rámutatott, hogy a szo­cialista országok kezdeménye­zése túlmegy minden eddigi javaslaton, s hangoztatta, hogy a Varsói Szerződés jelentős lépést tett a tárgyalások elő­mozdítása érdekében. A kabuli kormány politikai rendezési javaslataira Új-Delhi pozitív álláspontja nak reális feltétele. A NATO- országok uralkodó körei, de elsősorban Washington, min­dent elkövetnek, hogy a Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok hátrányára megbontsák a kialakult katonai egyensúlyt, ösztönözzék a fegyverkezési hajszát, provokálják a szocia­lista országokat és más füg­getlen államokat — Peking minden eszközzel Washington kezére játszik, hogy aláaknázzák a nemzet­közi enyhülést — folytatta Ponomarjov. — A kínai ve­zetők még keményebb szovjet­ellenes politikára ösztönzik Washingtont sürgetik a Szov­jetunió elleni világfront meg­teremtését. Peking és Wa­shington együttműködése — a szovjetellenességen alapuló katonai együttműködése is — a nemzetközi politika újabb veszedelmes jelensége, s ve­szélyeztet minden népet, az amerikait és a kínait beleért­ve. — Pártunk és kormányunk fellép Peking reakciós politi­kája ellen, leleplezi az impe­rializmussal való összefonódá­sát, és hű marad ahhoz az irányvonalhoz, amelyet Kína vonatkozásában a XXIV. és a XXV. pártkongresszuson fel­vázoltak. Moszkva rendezni kívánja államközi kapcsolatait Kínával, de természetesen csak akkor, ha Peking le­mond a kalandorság és a szov­Fejlődő együttműködés Francia és egyiptomi kommunisták közös közleménye — állapította- még a két párt. A közös közlöny üdvözli a két párt baráti kapcsolatainak és együttműködésének fejlődé­sét és hangsúlyozza, hogy a két párt mindent elkövet ezek­nek a kapcsolatoknak a továb-i bi erősítésére. Koiro-Washingíon Katonai tengely A francia és az egyipto­mi kommunista párt állást foglal égy olyan közel-keleti béke megteremtése mellett, amely megfelel a térség min­den népe érdekeinek. Egy ilyen békének az ENSZ hatá­rozataira, mindenek előtt Iz­raelnek az 1967 óta elfoglalt valamennyi arab területről va­ló visszavonására, a palesztin nép nemzeti jogainak elisme­résére, beleértve egy függet­len állam megteremtésére irányuló jogát, a Palesztinái Felszabad! tási Szervezetnek, a palesztin nép egyedüli törvé­nyes képviselőjének minden tárgyalásban való részvételére kell alapozódnia. Csak egy ilyen béke biztosíthatja a tér­ség valamennyi államának jo­gát a békére és a biztonságra — hangsúlyozza a francia és az egyiptomi párt küldöttségeinek július 10-i találkozójáról ki­adott közös közlemény, ame­lyet a L’Humanité pénteki száma közölt. A közös közlemény élesen bírálja az egyiptomi kormány politikáját, valamint azokat az amerikai terveket, amelyek Washington pozíciójának visz- szahódítására irányulnak eb­ben a térségben az iráni for­radalom után. Az autonómiáról folytatott tárgyalások felújítására vonat­kozó döntés semmit sem vál­toztat azon, hogy a Camp Da- vid-i egyezmények ellentéte­lek az igazi béke érdekeivel és nem járultak hozzá a közel- keleti probléma rendezéséhez Kairó az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátja ka­tonai létesítményeit, hogy Wa­shington „megvédhesse a stra­tégiai fontosságú, olajban gaz­dag Perzsa-öböl térségét, vagy ismét megkísérelhesse az Iránban fogva tartott ameri­kai túszok kiszabadítását” — közölte Anvar Szadat. egyip­tomi elnök a japán televízió­nak és a Jomiuri Simbun cí­mű lapnak adott nyilatkoza­tában. Az interjú arab nyel­vű változatát csütörtökön tet­te közzé a kairói sajtó. Szadat megfogalmazása sze­rint Kairó „felajánlja az Egyesült Államoknak az egyiptomi katonai létesítmé­nyek használatát, hogy Wa­shington elérhesse nemcsak a szovjet veszélynek kitett Per­zsa-öböl bármely országát, hanem Afrika és Ázsia akár- mely iszlám államát is”. Az egyiptomi elnök sajnálkozá­sát fejezte ki amiatt, hogy CSAK RÖVIDEN... pénteki * számában interjút közöl Babrak Karmai afga­nisztáni állam- és kormány­fővel. Az afgán vezető lép tudósí­tójának kijelentette, hogy a szovjet csapatok mindaddig az országban maradnak, amíg a provokációk és a belügyekbe való beavatkozási kísérletek veszélyeztetik Afganisztánt. A közelmúltbeli szovjet csa­patkivonásokról elmondta, hogy a hazatért egységekre már nem volt szükség. —Biz­tosíthatom, tette hozzá, hogy a szocialista országok, külö­nösen a Szovjetunió, a nem­zeti felszabadító mozgalmak, a nemzetközi munkásmozga­lom, sőt, az. olyan országok, mint India, Szíria, Algéria, Mozambik, a -Kongói Népi Köztársaság segítségével foly­tatjuk belső és külső ellensé­geink elszigetelését Karmai úgy ítélte meg, hogy kormánya hat hónap alatt töb­bet tett, mint amennyi az elő­ző hat évben történt. „Véget vetettünk a terrornak és a zsarnokságnak. A kormány, há­la a Szovjetunió testvéri se­gítségének, ki tudta elégíteni az ország nagy részén az alap­vető szükségleteket és felülke­rekedett az Amin-kormánytól örökölt súlyos gondokat. „Helyreállítottuk hadsere­günket, amelyet az Amin-kor- mány tisztogatásai meggyengí­tettek, a kormány tiszteletben tartja a vallásszabadságot és elismeri a hagyományokat.” Heng Samrin köszöneté Heng Samrin, a Kambod­zsai Népi - Forradalmi Tanács elnöke , Indira Gandhi indiai miniszterelnökhöz intézett üze- netében köszönetét fejezte ki az. indiai kormánynak azért a döntéséért, hogy hivatalosan elismerte a Kambodzsai Nép- köztársaságot — jelentette az SPK kambodzsai hírügynökség. A kambodzsai államférfi üzenete hangsúlyozza, hogy az indiai kormány jóindulatú ma­gatartásának ez a megnyilvá­nulása hatalmas ösztönzést je­lent a kambodzsai nép igazsá­gos harca számára, konkrétan járul hozzá a délkelet-ázsiai béke ügyéhez, s megfelel a két ország népei érdekeinek és vá­gyainak. Véget ért Siscard — A francia—nyugatnémet együttműködés szükségességé­nek hangsúlyozásával, az együttműködés céljaiban való egyetértés demonstrálásával ért véget pénteken Bonnban a két ország közötti rendszeres kor­Amerikai túszt engedtek szabadon Iránban Jugoszláviában péntektől kezdődően jelentősen emelke­dett a kőolajszármazékok, így a motorbenzin, a gázolaj, a fűtőolaj, a motorolaj, valamint a kenőanyagok ára. A 86 ok­tános benzin ára 15 dinárról 19 dinárra, a 98 oktánszámú 16,50-ről 21 dinárra emelke­dett. . „Április eszményeinek győ­zelméért” címmel a Portugál Kommunista Párt közzétette az őszi parlamenti választá­sokra szóló programját. A program az ország társadalmi­politikai életének minden te­rületén a demokratikus ki­bontakozás alternatíváját ál­lítja szembe a jelenlegi kor­mánykoalíció pártjainak jobb­oldali és törvénysértő politi­kájával. Tovább tartanak a zavargá­sok Törökország különböző városaiban. Isztambulban pén­teken újabb öt ember esett politikai merénylet áldozatául. A karhatalmi erők pénteken a Fekete-tenger partján fek­vő Fatsa városban a szélső­baloldali csoportok elleni haj- tóvadászatban 300 személyt vettek őrizetbe, köztük a pol­gármestert. Richard Queen 28 éves ame­rikai konzul helyettest — akit a többi amerikai tússzal együtt nyolc hónapja tartottak iráni fogságban — az iráni hatósá­gok betegségére való tekintet­tel kiadták a svájci hatóságok­nak, és a beteget a Swissair légitársaság gépe pénteken reggel elszállította Teherán­ból. Queent néhány nappal ez­előtt szállították kórházba. Az orvosok azzal a javaslattal for­dultak Khomeini ajatollahhoz, illletve Baniszadr államfőhöz, hogy a fiatalembert vigyék olyan helyre, ahol jobb orvosi ellátásban részesülhet. Noha a kór természetéről csak célzások hangzottak el, a jelek szerint Queen pszichikai- lag betegedett meg. Baniszadr államfő és más iráni vezetők csütörtökön megvitatták az iraki—iráni ha­táron kialakult helyzetet. Mint ismeretes, a határvidéken so­rozatos összecsapások voltak egész héten és mindkét fél a másikra hárítja ezekért a fele­lősséget. A megbeszélésről részleteket nem hoztak nyil­vánosságra. Teheránban csütörtökön há­rom ajatollahot választottak meg a „legfelsőbb bírói ta­nács” elnevezésű új bizottság tagjainak. Az új bírói testület elsősorban alkotmányjogi kér­désekkel foglalkozik majd. mánykonzultációk 36. forduló ja. A kétnapos csúcstalálkozó­ra — mint ismeretes —, Gis- c ard d’Estaing hivatalos NSZK-beli, látogatásának ke­retében került sor. Schmidt kancellár egyetér­tett vendégével abban, hogy az együttműködés célja Nyugat- Európa egységének megszilár­dítása, s — amit Giscard d’Es­taing annyira szorgalmazott — sajátos világpolitikai sze­repének biztosítása. A konti­nens és a világ békéjének sza­vatolását a nyugatnémet kor­mányfő ugyancsak a kétoldalú együttműködés céljai közöt: említette, bár e cél elérését ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a béke megszilárdításá­hoz szükség van a két Ország közötti katonai együttműkö­dés fokozására, ami —- mint mondotta — az „erőegyen­súly” megteremtésének bizto­sítéka. Tüntetések Dél-Afrikában Könnyfakasztó gránátok­kal. gumibotokkal és tömeges letartóztatásokkal próbál úrrá lenni a dél-afrikai rendőrség a faji megkülönböztetés politiká­ja elleni újabb tüntetéseken, amelyek pénteken robbantak ki több nagyváros feketék lak­ta negyedeiben. Port Eliza- bethben, Port Alfrédben. East Londonban és Bloemfontein- ben tucatjával vették őrizetbe az apartheid-rendszer ellen lá­zadó diákokat Bloemfontein egy feketék lakta elővárosában közel hat­száz iskolás elkeseredett ak­cióval megrohamozta a helyi rendőrőrsöt. A tengerparti East London­ban a rendőrök könnygázzal és kutyákkal oszlatták szét azt a csaknem kétszáz gyári mun­kást, aki a fiatalok akcióitól fellelkesülve az utcára vonult és tüntetett az apartheid ellen. A rendőrök legalább száz em­bert őrizetbe vettek. * Az indiai kormány pozitív- I nak tartja az afganisztáni kor­mány ez év május 14-i javas­latait a térség helyzetének po- I litikai rendezésére, s méltónak tartja az „alapos tanulmánya • zásra” jelentette ki az in­diai parlamentben Narszimha Rao külügyminiszter. Az indiai kormány reméli — mondotta —, hogy Irán és Pakisztán ezeket a javaslatokat alapnak fogja tekinteni a kialakult helyzet politikai rendezéséről tartandó tárgyalásokhoz. Az afganisztáni szakszer­vezetek központi tanácsa csü­törtökön Kabulban megtartot­ta első plenáris ülését. A fő­város és a vidék iparvállala­tainak mintegy 150 ezer mun­kását tömörítő szakszerveze­tek vezető testületének ülé­sén állást alakítottak ki a szakszervezetek struktúrájá­ról, döntést hoztak néhány szervezeti kérdésben. A L’Humanité, a Francia Kommunista Párt napilapja, Washington nem tesz „sür­gős lépéseket a Szovjetunió elrettentésére”. Alekszandr Szisznyev, a TASZSZ hírügynökség hírma­gyarázója a Szadat-interjú i kapcsán megjegyzi, hogy Kai- I ró egyre tevékenyebben se- ! gíti elő az Egyesült Államok behatolását a Közel-Keletre. Ennek keretében országa te­rületét amerikai felvonulási övezetté változtatja, ami el­sősorban az arab államokat veszélyezteti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom