Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-02 / 153. szám
PEST ME GY Ei Vllic PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Befejeződtek a szovjet-nyugatnémet tárgyalások Hasznos volt az eszmecsere Hosszú távú programot írtak alá a gazdasági együttmködésrcí Kedden a Kremlben véget értek a kétnapos szovjet—nyugatnémet tárgyalások, amelyeken szovjet részről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő* titkára, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, az! SZKP KB PB tagja, a SzovMérhető F elületes szemlélésre talán riadalmat is kelthetne az a folyamat, amely kibontakozóban van a megye termelőágazataiban, s elsősorban iparában idén, az év első hat hónapjában. Ez a folyamat ugyanis az alapvető átrendeződés bonyolult részszakaszokból álló menete, ahol vállalatok — gyakran: egész iparágaid — rendkívüli gyorsasággal süllyednek és emelkednek, nem pillanatnyi hatásoknak engedve — bár ezek jelenlétét sem tagadhatjuk —, hanem ahhoz igazodva, amit a külpiaci szoros függésnek szokás nevezni. Valami kezd mérhetővé válni — szerényebben: mérhetőbbé, mint korábban — a vállalatok munkájában, s ez a teljesítmény reálértéke a hohi és a külföldi piacokon, mégpedig a két piacot nem szétválasztva, hanem együttesen kezelve. Ez a reálérték — megtisztítva a hosz- szú évek alatt rárakódott kétséges eredetű patinától, az elvonások, támogatások már-már kielemezhetetlen keverékétől — gyakran meghökkentően másként sorolja a termelőhelyeket, mint ahogyan eddig a szokások, a hagyományok, s nem utolsó sorban az érvényben volt szabályozások alapján az történt. Sokak számára így például meglepetésként hat, hogy a jövedelmezőség alapján fölállított ranglistán mennyivel hátrább került a villamosgép- és készülékipar. Valójában szó sincs meglepetésről. Az ipari részterep jó ismerői régóta hangoztatták, hogy a gyártás — technológiai és termékszempontból egyaránt — elavult, nagyon távol van a nemzetközi átlagtól is, nemhogy az élmezőnytől ; műszaki értelemben megrekedt — tisztelet a termékek egy kisebb csoportjának, mert ezek korszerűek — a tizenöt, húsz esztendeje általános színvonalon. Az iparágnak ez a lényeges elmaradottsága eltűnt a januárig érvényben volt szabályozás segítségével, ám most felszínre bukkant, s kétségtelen, az érintett gyárakban dolgozókat is mellbe bökte, hiszen az, aki a gép mellett áll, többet nem tud, többet nem nagyon tehet, mint ami a közvetlen tevékenységén múlik; igyekszik dolgozni teljes becsülettel. B ícs ülettel dolgoztak most már évek óta az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi gyárában, s mégis, tevékenységük megítél tetése — az eredményesség. azaz a pénzügyek oldaláról — egészen más, mint tavaly, vagy tavalyelőtt. Nem ők tehetnek róla hogy korábbi munkájukat— bizony alaptalanul, a nemzetközi piaci értékrendet mellőzve — a szabályozó- és ösztönző rendszer fölértékelte, lényegében nem is tudtak, tudhattak erről a fölértékelésről, azaz joggal hihették: rendben haladnak előre. S amikor elkövetkezett a tényekkel való szembenézés keserves pillanata — magyarán: a jövedelmezőség új alapokon történő vizsgálata, s annak végeredménye — akkor kiderült, amit a gazdaságos termékek között tartottak számon, annak csak esy része valóban ki- fize'ődő. a többit sorsára kell hagyni. Nem lenne föltűnő. ha most az kóvétKezneJí: siránkozni kezdtek, mentek ide,oda, magyarázták a bizonyítványt, mert hiszen sok termeiohely ezt tette. A ceglédiek gondolkodásmódjára — s nemcsak a vezetőkére, hanem a teljes kollektíváéra, mert hiszen a megváltozott helyzetről nyíltan tárgyaltak az üzemi demokrácia valamennyi fórumán — az volt a jellemző, hogy azonnal keresni kezdték, mit lehetne máskent csinálni, illetve mi mást lehet csinálni, s rövid idő alatt új gyártmányok népes csoportjának lehetőségeit, adottságait kezdték mérlegelni. Szó sincs arról, hogy máris túljutottak ezzel a nehéz — a megszokottat teherré tevő — időszakon, hiszen ez az esztendő a gyár számára erős próba lesz. S nemcsak pénzügyi tekintetben, hanem a kollektíva összetartozását nézve is. Az azonban kétségtelen, hogy tisztábban látnak, mert mérhető lett számukra ráfordítások és hozamok viszonya, s e tisztábban látás nem pesz- szimizmust eredményezett, hanem cselekvő készséget, formálódó terveket, minta jövedelmezőség javításának legfőbb feltételeit. O lyan, merészen hangzó állítást kockáztatnánk meg az előbbiek alapján, hogy a mérhetővé tett teljesítményele önmagukban még nem elegendőek, hanem az is kell hozzájuk, hogy az érintettek szemlélete fölfogja a megméretésben pejlő — vagy nem is rejtező, hanem szémbeszö- kő —, információkat? Pontosan erről van szó, ezért említettük a ceglédi példát, mert meggyőződésünk: kevés kivételtől eltekintve mindenütt van mód feleletet adni a kihívásra, de ehhez elengedhetetlen az a magatartás, amely cselekvésre kész, amely a kiutat kutatja, s nem a magyarázkodást választja a cselekvés helyett, nem a kibúvókat kutatja a kiutak ellenében. Megengedve a nyersein hangzó fogalmazást: az év első hat hónapja nemcsak azt a folyamatot indította el, amelynek eredménye a teljesítmények reálértékének a korábbiaknál sokkal pontosabb megállapítása lesz, hanem elindított egy másféle, de szintén a mérhetőség irányába mutató folyamatot is. Ez a folyamat pedig az irányítás, a vezetés alkalmasságának, vállalkozási készségének, rugalmasságának, valamint cselekvési hajlandóságának mérhetővé — mérhetőbbé — tétele. A kettő között természetesen szoros az ösz- szefüggés! A vállalati teljesítmény reálértéke csakis akkor növekedhet, ha a vezetés valóban vezetés; mérhető a termelés mozzanatában mindaz, ami a vezetés milyenségét méri, mutatja, minősíti. A jó vezetés, de gyenge teljesítmény ugyanolyan képtelenség, mint a gyenge vezetés, jó teljesítmény páros. Amikor tehát azt mondjuk, megismételve a társadalmi követelményeket, hogy a teljesítmények reálértékének • növekednie kell, akkor ezzel azt is kimondtuk. hogy a vezetésnek szintén följebb kell jutnia a sok próbát tartogató emelkedőn. Mészáros Ottó Magyar-szovjet gazdasági megbeszélések kezdődtek Lázár György fogadta Koasitantyin Katusevet Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja kedden a Parlamentben fogadta Konsztantyin Katusevet, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 25. ülésszakán hazánkban tartózkodó szovjet delegáció vezetőjét. A szívélyes, baráti eszmecserén rés^t vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Kedden a Parlamentben plenáris üléssel megkezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság ülésszaka. A két delegációt Marjai József és Konsztantyin Katusev miniszterelnök-helyettesek, az együttműködési bizottság társelnökei vezetik. (A tanácskozásról a 2. oldalon számolunk be.) Lázár György üdvözli Konsztantyin Katusevet (b»l oldalt) jetunió Minisztertanácsának elnöke és Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter, nyugatnémet részről pedig Helmut Schmidt szövetségi kancellár és Hans- Dietrich Genscher külügyminiszter vett részt. A tárgyalásokról közös közlemény jelent meg. A két fél hosszú távú programot írt alá a Szovjetunió és az NSZK közötti gazdasági és ipari együttműködés fő irányairól. Kedd reggel a nyugatnémet küldöttség megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját, majd megkezdődött a tárgyalások második fordulója. A megbeszéléseken szó volt arról, hogy miképpen lehetne fékezni a fegyverkezési hajszát és ezen belül különösen nagy figyelmet szenteltek annak a kérdésnek, hogy miképpen lehetne szerződésben korlátozni a közepes hatótávolságú rakétafegyverkezést. A tárgyalás során Leonyid Brezsnyev több kijelentést tett, amely tükrözte: a Szovjetunió változatlanul arra törekszik, hogy ne. engedje meg Európában a fegyverkezési verseny újabb veszélyes fordulójának kibontakozását. Mindkét fél olyan megoldás mellett szállt síkra, amely megfelel az egyenjogúság elvének. Dmitrij Usziyinov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió marsall ja, honvédelmi miniszter, és Nyikolaj Ogarkov, a fegyveres erők vezérkari főnöke, a honvédelmi miniszter első helyettese, a Szovjetunió marsallja, kedden ugyancsak találkozott Helmut Schmidt kancellárral és Hans-Dieírich Genscher külügyminiszterrel. (Folytatás a 2. oldalon) Félévzárő számvetések Megfelelő alapról startéinak A Lenfonó és Szövőipari Vállalat gyárai is sikeres fél évet hagytak maguk mögött. A gyorsjelentések, az előzetes összesítések azt mutatják, hogy feladataikkal az első hat hónapban lépést tartottak, fonalból, zsinegből, ponyvából, s a készáruként számon tartott különféle szövetekből — tehát lepedőből, munka- és felsőruházati, Trapper farmer alapanyagokból — a fél évre tervezett mennyiség került le a gépekről. Ugyanakkor a minőséggel sem volt baj. A szocialista országok közül az LSZV a Szovjetunióba exportál. Eme kötelezettségüknek időben, a szerződésekben meghatározott mennyiségben tettek eleget. Ugyanakkor a tőkés országokba irányuló exportjukat féléves arányaiban csak megközelítették. Ez az összkép. De például a pozdor- jabútorlap-gyártásban kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Kihasználva a rendelkezésükre álló kapacitást, a szocialista brigádok erőfeszítéseit az első félévben 7 ezer köbméter bútorlapot gyártottak. Az éves terv szerint 1980-ban 11 ezer köbméternek kell elkészülnie. Az a mennyiség, ami az esztendő első hat hónapjában lekerült a gépsorokról, a tavalyi termelésnek mintegy 85— 90 százaléka — fél év alatt! Ugyanakkor az idén először a pozdorja bútorlapból tőkés országokba is exportáltak. Mégpedig t 2500 köbmétert. S csak azért ennyit adtak el. — s nem 600 ezer köbmétert —, mert a partnerek, a vevők év közben jelentkeztek. Az- igényekkel az LSZV a mennyiséget tekintve képes lett volna lépést tartani. Azonban a későn befutott megrendelések teljesítéséhez, a szállításokhoz — fél év előtt!— már nem tudtak vagont szerezni. ( A zsineggyártásban ma' már azt a mennyiséget,' vastagságot, minőséget adják, amit az új beruházás biztosít. Az ezzel szerzett nagyobb kapacitást teljes egészében kihasználják. Ugyanakkor azokat az előnyöket is, melyek a nagy- vállalat adottságaiban rejlenek. Igyekeznek ezt hasznosítani a munka- és üzemszervezésben, s a kapacitások kihasználásának szolgálatába állítják. Eredménnyel! A Mezőgép Tröszt tagvállalatai az első félévben általában időarányosan teljesítették éves terveiket, bár egy-két százalékos lemaradás mutatkozik mind a termelésben, mind az értékesítésből származó árbevételben/ Ebben szerepet játszott, hogy néhány fontos alapanyagból az időszakos hiány és több külső kooperációs partner — beleértve a külföldieket is — ütemtelencbbül szállítottak. A tröszt vállalatai ugyanakkor százszázalékos teljesítést értek el a pótalkatrészgyártásban, a Megév minden első félévre szóló megrendelésének eleget tettek. Az első félévben nem érkezett lényegesebb reklamáció egyetlen hazai felhasználótól sem, s a szocialista partnerek is elégedettek a Mezőgép Tröszt gyártmányaival. Legtöbb termék — például az NDK részére készített silóbetakarító adapterek, kultiváto- rok, pótkocsik — a legjobb, első osztályú minősítést kapta. A legnagyobb tőkés partnerek is, mint a Claas, a Dronninborg és a Hesston elégedettek a kooperációs szállításokkal. Folytatódott a termékszerkezet korszerűsödése. Míg az ötéves tervidőszak elején a teljes termelés 25 százalékát tették ki a korszerű, új típusú, 1—3 éves fejlesztésű gyártmányok, addig a mostani félév végére 44 százalékra módosult az arány. Az év végéig összesen 550 millió forint értékű — a termelés mintegy 4,5 százalékát kitevő — korszerűtlen termék gyártását szüntetik meg, s további két százaléknyi termék előállítását csökkentik. Ez tovább növeli majd a korszerű termékek arányát a Mezőgép Tröszt vállalatainál. iúcsúlátogatás Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke búcsúlátogatáson fogadta Donojn Purevet, a Mongol Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki végleg elutazott Magyarországról. Púja Frigyes Svájcba utazik Púja Frigyes külügyminiszter Pierre Aubertnek, a Svájci Államszövetség külügyminiszterének meghívására hivatalos látogatásra ma, július 2-án Svájcba utazik. Óbudaiak, abenyiak Új társulás Az Óbuda Termelőszövetkezet ezúttal o primőr paradicsom termesztésére lépett gazdasági társulásra — az abonyi Üj Világ Tsz-szel. A szükséges fejlesztési és forgóalapot az' óbudaiak adják, vállalva egyúttal a szakmai irányítást és az értékesítés megszervezését is. A partnergazdaságra vár viszont a termelés: saját embereikkel, gépeikkel, saját termőterületükön. A társulás célja — a gazdasági együttműködés előnyeinek maximális kihasználása alapján — közreműködni a primőrzöldség-ellátás javításában. Kaskaválgyár exportra A Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál gyárak, gépek, üzemek méretarányos modelljei készülnek kiállításokra és üzletkötési célokra. Most az Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő Vállalat kaskavál sajtgyárának hússzorosan kicsinyített makettjét készítették el. A modell eredetijét, a sajtgyárat, külföldi megrendelésre készítik. XXIV. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM Ára 1.20 forint 1980. JÚLIUS 2., SZERDA