Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-01 / 152. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP VÁC! JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 152. SZÄM 1980. JÚLIUS 1., KEDD Vissza — a nagymarosihoz Lefutott az eper, jön a málna Akik a hét végén végigjár­ták a Dunakanyart és az Ipoly mentét, a változó időjárás el­lenére szinte mindenütt: a nagyüzemekben és a kisker­tekben is szorgos munkát lát­hattak. A termelőszövetkeze­tekben a kicsit megkéső ara­tásra. a kiskertekben az eper után a málna és a nyári gyümölcsök betakarításá­ra készülnek. Különösen Nagymaros kör­nyékén — errefelé korábban kiderült a szombat éjjeltől va­sárnap délig tartó nagy eső után — volt mozgalmas a táj, kerti traktorok, két kerekű kis kocsik szállították a mutató­ba szedett első termést, most természetesen még csak a csa­lád asztalára. A nagymarosi málna min­dig is híres volt. Szép. guru­lós, bőtermő fajta. Termetre és hozamra valamivel kisebb a ma divatos intenzív fajták­nál, s így szedése is szaporát­lanabb, ám — ezt a járás me­zőgazdasági üzemeinek háztá­ji agronómusai egy emberként állítják — ha az átvételi ár­ban megmutatkozna a többlet- munka elismerése, még ma is nagy piaca lenne itthon és a határainkon túl is. A nagymarosi málna, még nem is olyan régen egyed­uralkodó volt ezen a vi­déken. Ize, zamata, szál­líthatósága tette azzá. Emellett viszonylag igénytelen és ellenáll a fertőzéseknek. Mindez a jó tulajdonsága ér­demesítené arra, hogy ismét foglalkozzanak vele. A kosdi termelőszövet­kezetben az eimúlt eszten­dőkben a bogyósok ter­mesztését teljesen áten­gedték a háztáji gazdasá­goknak. S, hogy jól tették már az el­múlt egy-két esztendő ered­ményei is bizonyítják, szinte vita nélkül zajlott le az átvé­tel, a gazdák és a szövetkezet, Sokoldalú kapcsolatok A Tesco négy földrész 80 országának több mint száz cégével áll üzleti kapcsolat­ban. A Tesco vezetői elmond­ták: az idén is, akárcsak az elmúlt esztendőkoen, 30—40 százalékos forgalomnövekedés­sel számolnak. Jelenleg NDK- beli cégek megrendelésere köz­reműködnék hő- és atomerő­művek, vegyikombinátok, ce­mentgyárak technológiai szere­lésénél. Csehszlovákiában részt vesznek víztárolók építésében. Több szocialista országból im­portálnak is műszaki dokumen­tációt, nagyobb hazai beruhá­zásokhoz. A fejlődő országok közül legnagyobb partnerünk Algéria. Évi 40—50 algériai megbízást vállalnak, jelenleg is magas- és mélyépítő mun­káknál, vízgazdálkodási léte­sítményeknél dolgoznak ma­gyar szakemberek, s a Tesco algériai vasútvonalak tervezé­sében is részt vesz. Hasonlóan közreműködik erőművek és más létesítmények tervezésé­ben Jordániában, Tunéziában, Líbiában, Kuvaitban és Abu- Dhabiban. A fejlődő országokkal ál­lamközi megállapodások alap­ján egyre több hosszú távú komplex műszaki-tudományos együttműködést alakítanak ki. s eddig több mint 50 ilyen országgal kötöttek szerződés:.. A szocialista országokkal lét­rejött együttműködés kereté­ben rendszeres a szakember- csere, s egyre gyakoribb a kölcsönös licencvásárlás is. Vizsgák után A marxizmus—leninizmus esti egyetem hároméves álta­lános tagozatát ebben az év­ben 48-an fejezték be a váci járás két osztályában. A kö­zelmúltban lezajlott vizsgák során a végzős hallgatók kö­zül a szobi osztályban Fe- rincz Gyuláné, a váciban pe­dig Lendér Lajosné kitűnő eredménnyel végzett. illetve a szövetkezet és a hű­tőház között. Igaz, a háztáji­ban családok szedik a gyümöl­csöt, esetleg régen ismert gon­dos indénymunkásokat alkal­maznak a kamoány idejére tisztességes teljesítménybé­rért, vagy napszámért, akik gondosan, vigyázva szedik a gyümölcsöt. Tavaly huszonhét vagonnal adtak át a Dunake­szi Hűtőháznak. A gazdaság a legutolsó tele­pítéseknél már arra is ügyelt, hogy összeegyeztesse a szapo­rító anyag nagy termőképes­ségét és ízét, egy Fertődről származó F—228 elnevezésű fajtát telepítettek el kísérlet­képpen 3 hektáron, melynek íze hasonlít a nagymarosiéhoz, s jól tűri a szállítást is. B. H. Hatékony támogatás a háztájinak Kétoldalú érdekeltség Százmillió tojás exportra IS Hazánkban mintegy másfél­ezer háztáji és Kisegítő gazda­ságot tartanak nyilván, s a legutóbbi felmérések szerint ezek adják a mezőgazdasagi termelés bruttó értékének csaknem az egyharmadat, an­nak ellenere, nogy csupán a terület tizenkét százalékán gazdálkodnak. Ezek a számok is jól jelzik, hogy a háztájinak igen fon­tos szerep jut a lakosság ellá­tásában, bár növekvő áruter­melésük ellenére egyre keve­sebbet értékesítenek, s inkább a családi igényeket elégítik ki. Az utóbbi esztendőkben a párt és az állam vezetése megkülönböztetett figyelmet fordít a háztáji gazdaságok tá­mogatására. Egy sor intézke­dés látott napvilágot, amelyek hatására a nehezebbé váló kö­rülmények ellenére sem csök­kent termelésük, s ennek bi­zonyára az az oka, hogy a kis­termelők a nagyüzemeknél lé­nyegesen kisebb anyag- és eszközráfordítással dolgoznak. Sokféle szolgáltatás Ma már az is világos, hogy a gazdálkodók csak a nagy­üzemek hatékony támogatásá­val képesek jelentős eredmé­nyeket elérni. A kapcsolat és az érdekeltség is kétoldalú: Mennyit ér az üveg? mérten csekély mennyiségnek számít. A múlt héten már ott tartottunk, hogy le kell állni a termeléssel, mert fejtés előtt álltunk, üveg meg nem volt. Pedig a külföldi gyárakkal is megállapodás született, hogy üresen küldjük vissza a reke­szeiket, az üvegeket ittfogjuk. Ez sem segített. Jókor emelték fel ismét két forintra a sörösüveg betéti dí­ját. Gajdár Istvánná azt mond­ja, hogy az utóbbi napokban egyre sürgetőbben kérik a bol­tok, hogy szállítsák mér el az üres üvegekkel rakott reke­szeket. Tény, hogy az üres üveg árának felemelésével meggyorsult a visszaváltás üte­me. Elég lesz az üveg? Nem lesz elég? Szó ami a szó, még min­dig akad, akinek két forintot sem ér meg az út a boltig, a kuka közelebb van. Csak ab­ban bízunk, hogy sokan meg­értik: minden egyes vissza­váltott üres üveg eggyel több teli palackot jelent majd a boltokban. S hogy mennyi van belőlük, az a nyári hónapok­ban ugye, nem is olyan mind­egy... B. Zs. I. amíg a tsz-ek különböző szol- sauatasoKKaf — afapanyagOK, laKarmanyoK, tenyeszanatOK ueszerzesevei, a megtermelt termexeK ertekesítésevei —se- gitiK a háztájit, addig az ott eioailuott aruvai olyan hiá­nyokat pótolnak, amelyek elő­állítása egyébként nagy terhe­ket róna a szövetkezetekre. A kistermeióK tevékenysége ré­ven ugyanis jelentősen javul a lakossági ellátás, különösen azokból a terményekből, ame­lyekből a nagyüzemek nem termelnek elegendőt. A váci járás termelőszövet­kezetei is, erejükhöz mérten, kiseob-nagyobb mértékben tá­mogatják a háztáji gazdaságo­kat. A gödi tsz-oen például elsősorban a sertés-, szarvasmarha- és nyúltartókat, valamint a bogyósgyümölcs­termesztőket és a tojásterme­lőket segítik. Az elmúlt esz­tendőben a gazdaság háztáji szakcsoportjaiban mintegy 1 ezer 700 darab hízót. 60—70 darab vágómarhát, 180—200 tonna nyulat, 4—500 tonna bogyós gyümölcsöt és csak­nem 15 millió tojást állítottak elő. A kistermelők segítésének különböző formái vannak. Mint Rakusz Józseftől, a tsz háztáji osztályának vezetőjé­től megtudtuk, az idén első­sorban a sertéstartási kedv várható visszaesésének ellen- súlyozására törekedtek. Köz­ponti intézkedéssel ugyanis emelték a tápok árát, a fel- vásárlási árak azonban ennél kisebb mértékben növeked­tek. A felmérések szerint en­nek ellenére nem csökkent észrevehetően a háztáji gaz­daságokban a sertések száma, s ennek az az oka, hogy a legtöbb gazda nem abrakkal, hanem konyhai hulladékokkal eteti állatait. Hol a magyar tarka? A szarvasmarha a ház körül egyre jobban visszaszorulóban van. Ma már elég kevés a legelő, ám ennél sokkal na­gyobb gond, hogy a nagyüze­mek jobbára keresztezett faj­tákat adnak ki hizlalásra a kistermelőknek. Ezek súly- gyarapodása jóval kisebb, mint a régebben közkedvelt és el­terjedt magyar tarkáké. Meg­gondolandó lenne, hogy a jö­vőben ismét a külföldön is kedveltebb, értékesebb húst adó fajtát ajánlják inkább ' a háztáji gazdaságoknak. Közkedvelt a nyúltartás, el­sősorban az ipari jellegű tele­püléseken. Jobbára a nyugdí­jasok foglalkoznak ezzel, ám igen sok munkás, alkalmazott, értelmiségi tart a ház körül néhány anyát. S hogy érde­mes, arra jó bizonyíték az az adat, amely szerint egy anyán évente átlagosan 1—2 ezer fo­rint tiszta haszon van. Lenne igény a galambtartásra is, ám a tsz ehhez nem tud segítsé­get nyújtani, mert még orszá­gosan nem megoldott a tech­nológia, sem a felvásárlás. Aki nyúttartással akar fog­lalkozni, olyan kedvezmények­ben részesülhet, mint kedvez­ményes ketrec- és tenyészál­lat-vásárlás, folyamatos ta­karmányellátás, s a felvásár­lás megszervezése. A váci járás­ban jelenleg három szövetke­zet, a gödi tsz, a váci és a szobi Áfész foglalkozik a nyúltartó szakcsoportok tá­mogatásával, egészséges ver­senyüknek a tenyésztők lát­ják hasznát. Új telepítések A Dunamenti Termelőszö­vetkezetben az idén elkezdték a szamócatelepítést is. Az el­ső szakcsoportnak huszonhét tagja van, s mintegy 3,5 hek­táron gazdálkodnak. Ősszel Verőcemaroson 7,5 hektárnyi málnát, jövőre pedig Szoko- lyán ribizlit telepítenek. E fej­lesztési program elsősorban azt ellensúlyozza, hogy a szövet­kezet a VI. ötéves tervben várhatóan 50 hektárral csök­kenti a bogyósok termőterüle­tét. Terjed a csirke is a háztáji­ban. Az idén 50—60, jövőre már 80—100 millió tojást ter­melnek, részben exportra. Kedvezményt jelent, hogy a jércéket a tsz saját pénzén ve­szi meg, azok átvételekor csak negyedét téríti a gazda. Szin­tén fontos terv, hogy az elkö­vetkező években egy tojáslé- gyártó üzemet épít a szövetke­zet, s ezzel megnyílik a lehe­tőség a közvetlen exportra va­ló termelésre. Jelenleg Gödön mintegy há­romezer háztáji és kisegítő gazdaságot tartanak nyilván. Az ágazat 1980-as terve 43 millió forintnyi árbevétel, s ebből mintegy 150 ezer forint nyereség. A tsz-nek tehát kü­lönösebb anyagi haszna nem származik a kistermelők tá­mogatásából ... Mint Rakusz József elmond­ta, sok gondot jelent, hogy a háztájival való foglalkozásnak nincsenek meg az egységes szervezeti keretei, s nem is koordinálják országos szinten ezt a munkát. A jövőben min­denképpen szükség lenne en­nek orvoslására! F. Z. Rendszeres vizel lenőrzés Hűvösebb napok a strandon Nemcsak a pihenés, a spor­tolás, a szabad idő hasznos el­töltése szempontjából, de a tavak és a folyóvizek szeny- nyezettsége miatt is egyre fontosabb szerepet töltenek be az úszni szerető emberek körében a strandfürdők. Vá­cott az emberek gyakran ve­tik fel különféle fórumokon, hogy a tíz évvel ezelőtt fel­újított, korszerűsített városi strandfürdő már nem tudja maradéktalanul kielégíteni az egyre növekvő igényeket. En­nek elsősorban az az oka, hogy mindössze egy nagy és egy gyermekmedence áll a vendégek rendelkezésére. Vendég nélkül Az elmúlt hét vége nem k. ’vezett túlságosan a fürdö- z5V nek. Reggel hattól délelőtt kilenc óráig az íszóegyesület tagjai tartottak edzést a me­dencében, amely később tel­jesen elnéptelenedett. Vasár­nap délelőtt például, a boron- gós idő miatt, a nyitás után egy órával még nem volt ven­dég a strandon. — Sajnos, az időjárás erő­sen befolyásolja a forgalmun­kat — mondotta Havasi Lász­ló, a fürdő vezetője. — Ha hihetünk az előrejelzésnek, | akkor a július melegebb lesz, | mint ez a hónap volt... A látszat ellenére ebben a városban egyre több a fürdő- ző. A vendégek kilencven szá­zaléka helybeli lakos. A Du­nakanyar jobb partjával el­lentétben, itt szinte elenyésző az idegenforgalom. — Az idén eddig, az időjá­rás miatt, csak két alkalom­mal fordult elő, hogy ki kel­lett tennünk a tett házat jelző táblát. A fürdő befoga­dóképessége 1 ezer 200, bár megesik, hogy 2 ezren is jön­nek. Ügy hírlik, hogy a Duna­kanyarban levő strandok kö­zül a vácinak van a legtisz­tább vize. A legtisztább — Naponta kétóránként ellenőrizzük a víz tisztaságát, s az esetleges szennyeződés­nek megfelelően adagoljuk a fertőtlenítő anyagot — mon­dotta Brandt Jánosné vegyész- technikus. — Különösen ak­kor fontos a fokozott ellenőr­zés, amikor igen sokan fü- rödnek a vízben. Szerencsére nálunk még sohasem fordult elő, hogy valaki fertőzést kapjon a víztől .. Május és június hónapban mintegy 13 ezer fürdővendég fordult meg a strandon. Ha alapul vesszük, hogy tavaly a nagy májusi kánikulában alig több, mint 22 ezren jöttek el ide, akkor az idei még kedve­ző forgalomnak mondható. Terv a bővítésre — Sajnos, a strand területe nem túl nagy — folytatta Ha­vasi László. — Az összterüle­tünk 8 ezer 600 négyzetméter, ebből 6 ezer 500 nég' zetméter a zöldterület. Több éve napi­renden szerepel a strand bő­vítése. Tudomásom szerint a szomszédságunkban levő épü­letet szanálják, s ez lehetősé­get ad nekünk arra, hogy na­gyobb területtel rendelkez­zünk majd. Az énület helyén szükség volna egy úszómeden­cére, hogy ne csak reggelen­te, de napközben is használ­hassák a sportolók ... A medencékben levő vizet rendszeresen, a forgalomtól függően, két-három napon­ként lecserélik. A jelenlegi körülmények között talán ez a költségesebb, körülményesebb megoldás. — A szükséges vízmennyi­séget egy fúrt termálkút ad­ja. Ha lenne vízvisszaforgató berendezésünk, az azt jelente­né, hogy a medencében levő víz rendszeresen megtisztulna a forgás következtében, s így nyaranta csak egy-két alka­lommal kellene új vízzel fel­tölteni a medencéket. Ezzel a berendezéssel egyébként nö­velni lehetne a medencék, szá­mát, mivei a kút kapacitása ezt lehetővé teszi. Csakhogy ez a beruházás igen költséges, mivel a vízvisszaforgató épí­tése legalább másfél millió fo­rintba kerül. A fürdő vezetői és alkalma­zottai ügyelnek arra, hogy az érkező vendégek minden te­kintetben elégedettek legye­nek. No és a vendégek? Felelőtlenül? — Büszkék vagyunk arra. hogy nemcsak az öltözők és a mellékhelyiségek tiszták, de egybefüggő a pázsit s a kör­nyezet is igen szép. Pedig a vendégek között \ annak né- hányan, akik figyelmen kívül hagyják, hogy a legtöbb he­lyen szeméttárolókat helyez­tünk el. Esténként szétdobált papírok, ételmaradékok jelzik mindenfelé a napi forgalom nagyságát. Dolgozóinknak ilyenkor több órás munkát jelent a vendégek után ott maradt hulladékok összegyűj­tése, hogy másnap reggelre minden a legnagyobb rend­ben legyen. Csitári János Jubilál a szakmunkásképzés Emlékünnepség Vácott Vasárnap délelőtt benépese­dett Vácott a Csikós József utcai 204. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet udvara. Deres hajú öregdiákok érkez­tek az ország minden részéből — Szegedről, Debrecenből, Pécsről, Jánosházáról, s más helységekből — hogy részt ve­gyenek egy megkapó élményt' jelentő összejövetelen. Soraik­ban volt Frank Ferenc, a Bé­kés megyei pártbizottság első titkára is. A Kilián György emlékmű előtt évek, évtizedek óta nem találkozott egykori iskolatár­sak üdvözölték egymást. Csak­nem százan sorakoztak fel az öreg épület falainál, hogy a fényképészek megörökíthessék az érdekes találkozót. Zsúfolásig megtelt az eme­leti díszterem, s a Himnusz el- éneklése után elhangzott Ady: Üzenet egykori iskolámba cí­mű költeménye. Papp Rezső köszöntötte az egykor} tanárokat, oktatókat, diákokat. Megemlékezett ar­ról, hogy Vácott 60 évvel ez­előtt kezdődött az állami szak­munkásképzés. A század ele­jén, a vasútállomás szomszéd­ságában épült Kobrák cipőgyár tönkrement, s az első világhá­ború után az épülettömb köz­tulajdonba került. Itt kezdte meg működését a hadiárvák bőripari szakiskolája, amely három évtized alatt — a hoz­zátartozó kertészképzővel — a szakemberek százait adta a hazai iparnak. Sokan nem ma­radtak eredeti foglalkozásuk­nál; s a felszabadulás után a fegyveres erők tisztjeiként, ta­nácselnökként, intézmények, társadalmi szervek vezetője­ként dolgoztak. Marosvölgyi József a legelső évfolyamok egyik tanulója­ként emlékezett vissza az in­tézeti évek sok kedves, derűs eseményére. Kérte tanulótár­sait, gondoljanak megbecsülés­sel és szeretettel azokra, akik nevelésükért fáradoztak s az alma materre, amely három évig otthonuk, az életbe indí­tó iskolájuk volt. Imre György, a mostani intézet igazgatója bemutatta a mai iskolát, amely napjainkban . is a jól képzett szakemberek százait adja nép­gazdaságunknak. A régi tantestület nevében Somogyi Lajos aranydiplomás tanár köszöntötte a jubileumi találkozó résztvevőit, akik az épület megtekintése után a késő dé'-utáni órákig együtt­maradtak. felidézve a fiatal­kor sok kedves emlékét. Áramszünet Áramszünet lesz július 2-án szerdán és 3-án csütörtökön Vácott, az Eimunkás utcai tra­fó körzetében, reggel 7 órától délután 4 óráig, vezeték át- kötési munkák miatt. i Levitték a kukába, kihajítot­ták a vonatablakon, volt, aki falhoz vágta, néhol a gyerekek légpuskával lőttek rá célba — amíg csak egy forintba került. A félliteres sörösüvegről van szó. Volt már ennek a szeren­csétlen fiaskónak sokféle beté­ti díja. Egy forintra azért en­gedték le az árát pár éve, mert akkor a fogyasztók pa­naszkodtak,- hogy a boltokban csak ímmel-ámmal veszik vissza. Legutóbb meg kiderült, hogy már-már nincs mibe töl­teni a sört, mert boost még a kedves vásárlónak nem ér annyit, hogy visszavigye a boltba. Néhány hete a Váci Hírlap is beszámolt a Kőbányai Sör­gyár váci kirendeltségének gondjairól, ök már kísérletkép­pen önálló beváltóhelyet létesí­tettek a váci piac mellett, hogy felgyorsítsák némileg az üve­gek forgását. — Nem sok sikerrel jábt a törekvésünk mondja Gajdár Istvánná, a kirendeltség veze­tője. — Két dolgozónk napi 8 órában mindössze ,600—800 üres üveget váltott vissza, ami a töltőgépünk 6500 palackos óránkénti teljesítményéhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom