Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-01 / 152. szám

Megtartották a gépszemlét Az Arany János Termelő- szövetkezetben a tsz nyár eleji munkáiról érdeklődtünk Sz. Tóth László elnöktől. — A termelőszövetkezet 63 hektárnyi meggyes gyümöl­csöseiben megkezdődött a meggyszüret. Ma a tagok so­rából, a helyi Rákóczi, Petőfi és Kossuth általános iskolák inár vakációzó diákjaiból, 140-en szedik a meggyet. Még Törteiről' is jöttek szedők. — Milyen a termés? — Gyenge közepes. A vi­rágzás idején esős volt az idő, s kevés virág 1 termékenyült meg. Pedig megállapodást kö­töttünk az áfész méhészeti szakcsoportjával, s a méhé­szek „bérmunkára” kiszállítot­tak a gyümölcsösökbe sok kantár méhet. Nem rajtuk múlott, hogy nem tudtak „dol­gozni”. — Szőlő- és gyümölcsös­telepeinken folynak az idő­szerű munkák. Főleg a szőlő ígér jó termést. Gyümölcsö­seinkben a nyári alma mutat legtöbbet, körte kevés lesz. — Mi a helyzet a zöldség­félékkel? — A 140 hektárnyi paradi­csomültetvényünk szépen fej­Kooperációs Tízegynéhány esztendővel ez­előtt Budapesten, a TRAKIS Transzformátor, Röntgen és Villamos Készülékgyártó Szö­vetkezet központjában jártam. Monori Balázs sd akkori el­nök elmondotta, hogy Nagy­kőrösön fióktelepet létesítenek, melynek Rácz Zoltán lesz a vezetője. Húsz nagykőrösi asszonyt már felhoztak a pesti központba megtanulni új mun­kájukat. A napokban ezen a nagykő­rösi telepen jártam, s eszembe jutott a régi beszélgetés. Bi­zony akkor nem hittem vol­na, hogy ilyen hatalmas gyár­egységgé fejlődik a nagy­kőrösi üzem. Az udvaron a raktárakban mindenféle szállításra előké­szített áruk sorakoznak. A kü­lönféle transzformátor készü­lékek mellett ott vannak a szövetkezetben kifejlesztett nagy röntgenkabinok. Ezeket főleg a bel. és külföldi vám­hivataloknál használják, a csomagok átvilágítására. A TRAKIS nagykőrösi tele­pén most több mint négyszá­zan dolgoznak, három nagyobb részlegben. Az egyikben a világ számos országában ismert HETRA transzformátorokat gyártják, a másikban az ipar­telepeken szükséges nagy transzformátorokat. A harma­dikban a kis transzformátorok készülnek, s ez a különböző kooperációs munkák műhelye. Itt javítják a szövetkezethez lődik, s most kapáljuk. Sok helyen sáros a talaj, ezért a paradicsomot, a gombabeteg­ségek ellen helikopterről per- meteztetjük. Az idén a para­dicsom jelentős részét már gépekkel szedjük, és lé for­májában szállítjuk a konzerv­gyárba. Az ehhez szükséges lényerő állomásunk rövide­sen teljesen elkészül a Kocséri úti telepen. — Mi újság az állattenyész­tésben? — Húshasznosítású szarvas- marhatélepünk jószágai részé­re, gyűjtjük a téli takar­mányt. Nagy kiterjedésű gyep­jeink egy részét szénának ka­száljuk, a másik részét silóta­karmány készítésére takarít­juk be. — Közeledik az aratás .. ' — Nyár eleji munkáink so­rában nagy körültekintéssel készülünk 950 hektárnyi őszi gabonavetésünk betakarításá­ra. Június 26-án megtartottuk az ilyenkor szokásos gépszem­lét. Az aratásra felkészített 5 kombájnunkat rendben talál­ták. Vetéseink elég jól fejlőd­tek, s reményeink szerint tel­jesítjük a terveket. Kopa László gyártmányok küldött hibás készülékeket is. Ebben a részlegben negyvenegyen dolgoznak, főleg asszonyok és leányok. Vezetőjük Deák Ferenc, a he­lyettese pedig Kecskés Lász­ló. Kezük alól kerülnek ki a megrendelők különleges kí­vánsága szerint készülő egye­di transzformátorok és az arasznyi kis transzformátorok, szovjet, lengyel és cseh ex­portra. Ezek mellett villamos és vasipari munkát igénylő gépeket gyártanak, a nagykő­rösi Gépjavító és Faipari, a péceli Vegyesipari és a kapos­vári VBKM gyárral közösen, kooperációs munkában. A cserepes virágokkal dí­szített üzemcsarnokban két szocialista közösség, a Petőfi Sándor és az Ady Endre bri­gád tagjai dolgoznak. Az el­sőnek Pozsár Gyuláné, a má­siknak Nyikos Jánosné a ve­zetője. Mindkét brigád évente 5—600 óra társadalmi munkát végez. Szükség szerint iskolákat, óvodákat patro­nálnak és rendszeresen lá­togatják a szociális otthon lakóit. Szívesen vesznek részt közös kirándulásokon, baráti összejö­veteleken. A TRAKIS Szövetkezet dol­gozói, mint Deák Ferenc el­mondotta, pontosan tudják hogy a termelékenység növe­lése a legfontosabb feladatuk. Csak gazdaságosabban előállí­tott termékekkel maradhatna« a piacon itthon és a nemzet­közi kereskedelemben. K. L. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1980. JÚLIUS 1„ KEDD Tanácskozó nemzet A helyi döntések szerepe Régen sejtettem, csak nem volt rá bizonyítékom. Most ezt is megtaláltam. Íme: „Abban azonban a görögök megfon­toltságát utánozzák, hogy sem­miféle nagy dologba nem kez­denek gyakori és hosszas ta­nácskozás nélkül.” Utánzás volt-e a gyakori tanácskozás vagy sem, ma már aligha dönthető el. A lényeg az, hogy az a köztiszteletben álló né­met férfiú, aki ezeket a soro­kat valamikor a XII. században leírta, a magyarok jellegzetes szokásáról tudósított. Többek között neki köszön­hető, hogy most már biztosan tudom: ezer év óta tanács­kozó nemzet vagyunk. Még ré­gebbi bizonyíték, hogy sámán­jaink mindig nagy előszeretet­tel tanácskoztak segítő szelle­meikkel. Hagyjuk azonban a múltat. A tanácskozástörténeti kutatásoknál jóval fontosabb azt megvizsgálni, hogy vajon manapság miért gyűlünk össze a tanácstermekben? Nagy dol­gok miatt, vagy csak megszo­kásból? Csak kipipálás nyira, hogy papírkosárba dob­ják a meghívót, de nem ez a jellemző. Szóval közóhaj, hogy legyen minden tanácskozás hasznos, fontos dolgokban döntő vagy legalább figyelemre méltó ja­vaslatokat hozó. A nagyon he­lyes és mint olvashattuk, ezer­éves szokásnak megfelelő tö­rekvéssel kapcsolatban azon­ban gyakran felmerül egy na­gyon érdekes kérdés a nagy- kőrösiekben. Nevezetesen az, módjában áll-e az itt élőknek valóban fontos kérdésekben dönteni? S ez nem mondva­csinált probléma. Kútfőidre indul a vagon Sajnos mindkét eset előfor­dul, legalábbis itt Nagykőrö­sön. Szerencsére az utóbbi idő­ben mind ritkább a felesleges tanácskozás. Nem mintha nem fordulna elő, hogy megbeszélést valóban csak megszokásból hívnának össze, azért, mert ilyesminek is illik a munkaterVben lenni. Az utóbbi néhány év fontos vál­tozása viszont az, hogy ezek­nek a tanácskozásoknak is van eredménye! Hogyan lehetséges ez? Nos, az én személyes tapasz­talatom az, hogy a nagykőrö­siek tisztességtudásból, udva­riasságból elmennek a nyil­vánvalóan feleslegesnek ígér­kező tanácskozásra, de ott ad­dig mesterkednek, míg ki nem derítik, hogy miként lehetne hasznossá tenni. Magyarán szólva, megunták a meddő vi­tákat, a csak kipipálást érő I megbeszéléseket. Néha olyany- I Dönteni Vegyük példának az üzeme­ket. Többségük csak úgyneve­zett telephely, s még az önál­ló vállalatunk is tröszti szer­vezetben tevékenykedik. Gya­korlatilag tehát nagyon sok Nagykőröst érintő döntés nem itt helyben születik. Igen ám, de mégiscsak a nagykőrösiek részvételével, hiszen képvise­lőik, küldötteik ott vannak a központokban'. Ámbár az is megesett a múltban, hogy ezt a jelenlétet egyik-másik köz­pont nem forszírozta túlságo­san. Aztán- az is előfordul, hogy i nem az irányítók, hanem a egy-egy ^gazdasági partnerek szólnak be­le a helyi döntésekbe. Ilyenek az áruértékesítési viták, melyek során gyakran fogja el a hely­belieket a tehetetlenség érzése az erősebbel szemben. Ez azonban súlyos hiba. Figyeljük' csak meg! A magyar gazda­ságpolitikában lehetetlen nem észrévenni a decentralizációs törekvéseket. Helyi döntések meghozatalára kényszerítette az üzemeket, s ezen belül a telephelyeket is valamennyi új gazdasági szabályozó. Ezt ha­mar felismerték mindenütt, ámde rögtön azt is megje­gyezték, hogy ennek nincsenek meg mindenütt a szervezeti feltételei. Hát tegyük a kezünket a I szívünkre és ismerjük el, hogy többnyire megvannak, csak el­eddig nem volt szokásunk ezekre figyelni. Vagy kellő­képp kihasználni. Néhány tröszt megszüntetése azt mu­tatja, hogy az önálló döntések szervezeti feltételei is mindin­kább gyarapodnak a gazdasági élet minden szintjén. Jó tehát erre felkészülni. S arra is, hogy minden tanácskozás nagy dolgokban döntőnek te­kintsünk. Mert minden tanácskozás ma már valóban nagy dolgok­ban dönt, lévén az a helyzet, hogy mindegyiken pénzről van szó. S nemcsak az üzemek­ben. Tanácskozásai gazdasági következményeit figyelemoe kell vennie az orvosnak, a pedagógusnak, a városszépííő- nek, a nő bizottsági tagnak, egy­szóval mindenkinek. Közösségek Az történt hát, különöskép­pen az idén, hogy a nagykő­rösiek törekvése — hasznossá tenni minden tanácskozást — a gazdasági élettől kapott ösz­tönzést. Még a telephelye­ken, az úgymond „beosztott” közösségek esetében is. Persze mondanom sem kell, hogy ilye­nek a valóságban nincsenek. Csak dolgozó közösségek van­nak, melyeknek igen nagy-nagy dologban kell dönteni. Neve­zetesen abban, hogy miként dolgoznak. Utánozni kell hát a régi gö­rögök megfontoltságát, s őriz­ni eleink szokását. F. P. A vasútállomásról gyakran indulnak külföldre nagykőrö­si áruval megrakott vagonok. Képünkön: Kiss Imre pénz­ügyőr alhadnagy az ellenőrzés után ólomzárral lát el egy vagont. Varga Irén felvétele Mától: Leltároznak az áruházban Az Áfés2 ruházati áruháza július 1-től 8-ig leltározás miatt zárva lesz. Moziműsor Futárszolgálat. Színes, szink­ronizált szovjet történelmi dráma. Előadás kezdete: 4 óra. Az anya, a lánya és a sze­rető. Színes, Fülöp-szigeteki dráma. (14 éven aluliaknak nem ajánlott?) Előadás kezde­te 6 és 8 óra. Gondok a múzeumban Kevesen tudnak a kiállításokról Akinek alkalma van regge­lenként, 8 óra után meghall­gatni a rádióban a nap kul­turális programját ismertető műsort, az jól- tudja, hogy Nagykőrös nevét vajmi ritkán hallani. Pedig hát, mást ne mondjunk, itt is van éppen elég hírverésre méltó ki­állítás. Ilyen és hasonló té­nyekből kiindulva kerestem meg dr. Novák László mú­zeumigazgatót, azt firtatva, hogy miként is állunk kultu­rális eseményeink hírül adá­sával ? Megérdemelnék — Bizonyos, hogy mi ma­gunk is hibásak vagyunk ab­ban, hogy kiállításaink híre nem jut el a városon túlra — . ismerte el a múzeumigazgató, maid így folytatta: Hibás azonban az egész magyar kulturális propagandagépezet is. Leginkább azért, mert még mindig fővároscentrikus. — Ennek megvan az alapja, mert hát óriási a különbség a Nemzeti Galéria és a mi kis kiállítási termünk között. No­de a Nemzeti Galériáról elvi­leg mindenki tudhatja az or­szágban, hogy hol van, s ál­talában mi látható benne. Nem mondható el ugyanez a nagykőrösi múzeumról. Vagy­is nekünk nagyobb szüksé­günk van a propagandára, i Talán nem szerénytelenség, ha azt mondom, hogy némi- i képp meg is érdemelnénk. A Hej, Nagykőrös híres város című állandó kiállításunk ugye országos nívódíjat ka­pott. Mégsem híres. Megfelelő ember — Mit tesz konkrétan a múzeum hírének terjedése ér­dekében? — Igyekezetünk, a mi he­lyünkről nézve az elkeserítő történetek sorozata. Nem szí­vesen beszélek erről, mert azt hiszik, hogy panaszkodom. Egyébként tényleg azt te­szem. Itt volt ennek sd ál­landó kiállításnak a meg­nyitója. Keresztury Dezső aka­démikus mondott beszédet. Kovács Sándor országgyűlési képviselő és miniszterhelyettes mondott beszédet. — És még egy nagy név. Arany Jánosé. A kiállítás je­lentős hányadát az ő életének, munkásságának bemutatására szenteltük. Gondoltuk. nem nagyképűség, ha meghívjuk a Magyar Televíziót. Persze jó­val a meanvitó előtt. No, el­ment a levél. Várunk. Majd­nem az utolsó pillanatban csö­rög a telefon. „Itt a Magvar Te’evízió, Megtartják a meg­nyitót?” Igen. Ekkor meg ek­kor.” „És mondja — csicsereg tovább a női hang — ez a Keresztury valami helyi nagy­ság?” Puff neki. Szó szerint így­Persze tudom, a televí­zióban a műsorokról, tudósí­tásokról érdemben döntők tudják, hogy ki Keresztury Dezső. Gyanítom, hogy a mi meghívónk nem jutott a kezükbe. Vajon miért nem? Egyébként többször kísérle­teztünk a televízióval. Akkor is sikertelenül, ha megtaláltuk a megfelelő embert, s abban meg is volt az igyekezet és a jő szándék. — Ha jól emlékszem, egy irodalmi műsorban mégis benne volt néhány kép a mú­zeumról. — Igen, de ezek elkészíté­séről jóformán nem is tud­tunk. Ettől függetlenül örü­lünk. hogy valamiféle nyil­vánosságot kaptunk. Ha nem is annyit, mint a moszkvai te­levízióban. Merthogy ott már előfordultunk szépen. — Milyen gyakran találkoz­nak az újságolvasók a mú­zeum nevével? — A Pest megyei Hírlap helyi kiadásában igen gyak­ran, s ez nagyon jó. A köz­ponti kiadás művészeti róva tában is mindig megjelenik kiállításaink ismertetése, mél­tatása. Viszont a hétvégi mű­sorból nagyon gyakran ki­maradunk. Pedig az a váci, gödöllői olvasó ebből tudhat­ná meg leginkább, hogy mit láthat Nagykőrösön. És kima­radunk az országos lapok ha­sonló rovataiból is, pedig min­dig küldünk meghívót. No, egyszer a Magyar NemZet írt rólunk. A cikknél majdnem hosszabb lett a helyesbítés, amit mi írtunk. Becsületükre legyen mondva, azt is megje­lentették. Nem vesz tudomást — Nincs ezekben a monda­tokban egy kis sértődöttség: — A vidékiek örökös es rendszerint alaptalannak mon­dott panasza es sértődöttsége? Azt hiszem, nincs. Csak egy kis elkeseredettség. Felesle­gesnek tűnnek az erőfeszíté­seink. Eljönnek a kiállítások­ra a megszokott nagykőrösiek. Ide téved néhány idegen. Eny- nyire számíthatunk. — Persze a nagykőrösi mú­zeum a nagykőrösiekért van, de hát nem olyan nagy ez sd ország. Egy ilyen kis múzeum is lehetne az egészért. Tulaj­donképpen mégsem panaszko­dunk, csak nem értjük, hogy miközben annyit beszélünk a műveltség fokozásáról orszá­gosan, az ezt szolgáló propa­gandagépezet egészen egy­szerűen a lehetőségek egész soráról nem vesz tudomást. — Mit tesznek a jövőben? — Sok kiállítást rendezünk és nagyon sok meghívót kül­dünk szerte az országba. Az­tán pedig reménykedünk. Farkas Péter SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Asztalitenisz-győzelem Kettős hétközi megyei csa­patbajnoki taiálKozon idegen- oen mérkőztek férfi asztaiite- niszezóink. Nk. Kinizsi II.—Gödi TK 11-9 Szoros mérkőzésen az dön­tőit, a uemiegi No in-as ei- ieinenei szemben, nogy a m- mzsisets nyertest toüo párost, utyozteseií: renanu (i), ü. rom tű), űunasz tr) es Ferrara—b. roth (Z), Junasz—Baua ti). Nn. 1Y1U1ZS1 Ú1----UűUl ifi. ifi 7-3 A z ifirangadot jó játékkal nyertére idegeimen az ügyes körösi iiatarok, az eddig reg- joDöan álló gödiek elten, lvan á, Szakács z, Balia 1 egyéni, Iván—Szakács 1 páros játékot nyert. Lövészhajrá Az 1979/80. évi III. osztályú MHSZ-kupa lövészviadal 8. és egyben befejező fordulóját az MHSZ BKV LK (Budapest) városunkban, a tormási lőté­ren rendezték. Rajtuk kívül az e csoportba tartozó MHSZ Szolnoki MÁV és az MHSZ Nagykőrösi Konzervgyári Lö­vészklub sportolói vetélkedtek a sokszámos, kétnapos finá­lén. Most is igen jól szerepel­tek a körösiek és a befejező fordulóban +35 pontot gyűj­töttek. A helyi sportlövők jobb eredményei a következők vol­tak: Légpuska, 40 lövés. Serdülő leány: Aranyos Beáta 331 (MHSZ ezüstkoszorús szintű eredmény), fiú: Somodi Zsolt 331 (MHSZ bronzkoszorús szintű). Ifjúsági leány: Papp Zsuzsa 348 (ezüstkoszorús szint), fiú: Farkas Zoltán 335 (bronzkoszorus). Junior női: Szőke Erika 335 (bronz) Légpisztoly, 40 lövés. Ser­dülő leány: Aranyos 339 (arany), fiú: Kovács Dénes 315 (arany). Ifjúsági fiú: Ko­vács Gábor 368 (arany). Ju­nior férfi: Dióssy György 362 (ezüst). Felnőtt női: Csap Má­ria 367 (arany), férfi: Gállos Sándor 3bU (bronz). Standard puska, 60 fekvő. Ifjúsági fiú: Kóházi Dénes 5bb (bronz). Felnőtt női: Daru Irén 562 köregységgel. Kisöbű sportpuska, 60 fek­vő. felnőtt férfi: Decsi And­rás 540 körrel. Kisöbű sportpuska, 3x40, összetett. Felnőtt férfi: Decsi 903 kör. Sportpisztoly, 60 lövés. If­júsági fiú: Koyács Gábor 509 (ezüst). Junior férfi: Dióssy 521 (ezüst). Körösi sporttáborok A Nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépisko­la helyet ad edzőtáborozó fia­tal sportolóknak. Június 30-tól a fővárosi MAFC 20 fiú kosárlabdása egy hetet, a Központi Sportiskola atlétái, labdarúgói, kerékpá­rosai és vívói, 50—50 leány és fiú két hetet tölt itt. A Cse­pel SC sportiskolásai ugyan­csak június 30-tól lesznek a Toldiban, kétszer kéthetes tur­nusban, több sportágban. A Dunaújvárosi Kohász fiatal­jai július 14-től jönnek két hétre. Szálláslehetőséget kér­tek a július 19—20-i nagykőrö­si országos ifjúsági tekever­senyre is. A megye labdarúgó játékvezetőinek továbbképzésé­re augusztus 25-től ugyancsak itt kerül sor. S. Z. Holnap: Áramszünet A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a fo­gyasztókat, hogy 1980. július 2-án reggel 7 órától délután 3 óráig az Eszperantó utcában és a Jókai utcában a temp­lomtól a Szabolcs utcáig áram­szünet lesz. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom