Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-09 / 159. szám

A PEST MEGYE' HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • * V . XXII. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM 1980. JÜLIUS 9., SZERDA Vasadon már aratnak Ha jön a meleg és a jó idő... Végre — talán — itt a jó , idő. Ai igazi, napsütéses, me­leg nyár érkezését ígérik a ! meteorológusok is. A hír ezúttal kivételesen nemcsak a kirándulóknak, a szabadságon levőknek jelent örömet, hanem a mezőgazda­ságban dolgozóknak is. A csa­padékos, nedves időjárás ed­dig ugyan az érési idő meg­hosszabbodásán és az aratási munkák eltolódásán túl nem okozott különösebb gondot, jó hozamokat ígérriek az árpa, a rozs, de különösen a búza­táblák, mégis nagyon hiány­zott már a napfényes meleg idő a kalászosokra. Szorgos munkává! — Felénk kétszer ennyi esőt is el bírnak nyelni a földek — mondta a minap kissé rezignáltan Virág Ist­ván, a vasadi Kossuth Szak- szövetkezet elnöke. Ebben a gazdaságban található ugyan­is a legtöbb gyenge minősé­gű homokos, laza talaj. Innen a járásban keringő mondás is, miszerint ha port, homo­kot kavar az erős szél: „Jön a vasadi eső!’’ Az ott élő em­berek szorgalmának, lelemé­nyességének tulajdonítható, hogy mégis kiváló minőségű zöldárut termelnek a piacra, a tagi gazdaságokban és a közösben is évről évre nö­vekszik a gabonafélék hoza­ma. — A jó időt persze mi is nagyon várjuk, hogy legalább a jövő hét eleje körül meg­kezdhessük az aratást. Sőt, már dolgoznak is kombájn­jaink — újságolta Virág Ist­ván. — A szövetkezeti tagok tulajdonában levő földeken beérett őszi árpa aratását kezdték el, utána pedig az OÁF Dóra majori telepén . folytatjuk bérmunkában. Ne­künk ugyanis nincs őszi ár- ! pánk. | A vasadi szövetkezet öt kombájnosának összesen (a bérmunkával együtt) 590 hektárnyi gabonát kell le­aratnia. Aligha lasz könnyebb dolguk, mint tavaly, vagy bármikor a korábbi években, hiszen sok helyen megdőltek a kalászosok, ügyeskedniük kell majd a vágóasztal beál­lításával. — Kipróbált, tapasztalt bri­gád vár az indulásra, jól föl­készített gépekkel. Úgy ter­vezzük, hogy körülbelül tíz nap múltán már csak a tarló látható majd a kalászosok he­lyén — vélekedett a szövet­kezet elnöke. Duzzadó kalászok Jó termésre számítanak a vasadiak. A 88 hektáron el­vetett rozs a tavalyi 18 má­zsa helyett körülbelül 25 má­zsás átlagot ígér. A búzával bevetett 98 hektáron 42—43 mázsás hozamokkal kecseg­tetnek a duzzadó kalászok. Kedvezőek a kilátások a ta­vaszi árpa termését illetően is. A további jó időt természe­tesen senki sem tudja ga­rantálni az aratás végéig. A járás köZös gazdaságai ezért arra is felkészültek, hogy ha keU, szárítják a szemeket. A vasadi földek termését a Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat monori, illetve vecsé- si átvevőhelyére szállítják, s ha szükséges, ott párologtat­ják el a felesleges nedvessé­get is. Az aratók mindig is meg­becsült emberek voltak, s a közös gazdaságban a régi ha­gyományoknak, meg a mun­kák mai jelentőségének is megfelelően minden nyáron különös figyelemmel gondos­kodnak a kombájnosokról, a szállítójárművek vezetőiről. A vasadi aratók mindennap me­lég ebédet kapnak, s a va­lószínűleg hosszú műszakok közben elegendő üdítő italhoz jutnak majd. — Mi lesz a szalma sorsa7 Ez nemcsak a mi kérdé­sünk, hanem évről évre orszá­gos vitát vált ki ilyentájt. — Mi az összes szalmánkat bálázzuk, sőt a gombai Fáy András Tsz-tői is átveszünk 700 hektárt, s mivel nekünk nincs állattenyésztési ága­zatunk, a szövetkezeti tagok gazdaságaiban értékesítjük a szalmát — mondta Virág Ist­ván. ' A vasadi szövetkezet az utóbbi években, hónapokban több új vállalkozásba kez­dett, több munkalehetőséget, jövedelmezőbb tevékenységi formákat teremtve elsősorban a kis községben és környékén élők számára. Uj ágazat Ezekben a hetekben ismét egy új ágazat kezdi meg te­vékenységét a szövetkezetben: tűzoltó-felszerelések javításá­val, karbantartásával, • érin­tésvédelmi biztonságtechnikai vizsgálatokkal, szerelésekkel foglalkoznak. Az aratási mun­kák kezdete előtt különösen aktuálisnak látszik az új ága­zat indítása. Jelenleg 30 em­ber végzi az új feladatokat, de ezt a létszámot a későb­biekben, folyamatosan több mint a háromszorosára kí­vánják növelni. Már eddig is sok megren­delés érkezett hozzájuk, s fi­gyelemre méltó, hogy a porral oltó készülékek cserével tör­ténő javítását is . tudják vál­lalni. Virág István: — Ezzel is ahhoz akarunk hozzájárulni, hogy lehetőleg egy szem termés, egy gép se lehessen a tűz martaléka. Vereszki János Kis üzlet - nagy gondokkal Megkétszerezték a havi bevételt Új munkahelyen Életet mentő gyógyszerek otthona Raktár a volt malom udvarán A Pest megyei Tanács Gyógyszertári Központjának eddig egyetlen, s igen túlzsú­folt raktára volt, a fővárosi Uzsoki utcában. A legújabb, a legmodernebb telep Gyom­ron, a Dózsa György úti, úgy­nevezett' malomépület szom­szédságában található. Hűvös, borongós délelőtt toppantunk be az új bázisra, hogy köze­lebbről megismerkedhessünk a legfiatalabb gyömrői munka­hely, s az ott dolgozó kollek­tíva mindennapi életével, kö­rülményeivel. Géppel — könnyebb Belépve a könnyűszerkeze­tes, impozáns épület hatalmas kupolája alá, azonnal szem­betűnt a lázas sürgés-forgás, szerszámcsörgés, élénk beszél­getés. Mindjárt a kapunál az ocsai Vörös Október Mgtsz 9 tagú brigádjának dolgozóival találkoztunk, pontosabDan Ko­vács Ottó, a 27 éves brigád­vezető, Uarsányi János és! Széles Sándor tartózkodott ép-1 pen a munkaterületen. — Dexilon—Salgó—Reck raklapos és D—S tárcás, va­lamint polcos elemekoől sze­relünk össze emeletes tárolo rekeszeket. Ez a Dexilon—Sal­gó rendszer a későboiekben majd lehetővé teszi a gépi rakodás bevezetését — magya­rázta a brigádvezető és meg­mutatta az emeletnyi magas polcrendszer tetejére vezető beépített lépcsőt, s a polcok tetején körbefutó védőkorlá­tot, amely a magasban közle­kedő raktári dolgozót védi a balesettől, s éppen akkor sze­relték a korlát elemeit. Meg­mutatta, hol fog haladni, s hogyan emel majd nagy sú­lyokat a dolgozók helyett a targonca, ha a fizikai mun­ka gépesítésére is sor kerül. Tájékozódásunkat a bázis irodáján folytattuk, ahol Ke- menes Gergelyné helyettes raktárvezető beszélt a szép, új munkahelyről, a fiatal kollektíváról. — Ez a kihelyezett telep fő­leg gyógyászati segédeszközö­ket, például kötszert és gyer­mektápszert forgalmaz 112 Pest megyei patika és 12 ki­segítő gyógyszertár számára. Tevékenységünk nagyság­rendjére jellemző, hogy a megnyitás óta eltelt negyed­év alatt havonta mintegy 2 millió forint értékben szállí­tottunk a csaknem negyedszáz patikának, jelenlegi raktári készletünk 5—6 millió forint között van. Szakmai követelmények A portásokkal együtt tizen­hármán dolgosunk itt a tele­pen, de most van folyamat­ban két új belépő felvétele, további érettségizett fiatalo­kat várunk gyógyszertári asz- szisztensnek. Dolgozóink többsége helybeli lakos, csak én járok egyik kollégámmal Maglódról — mondja a rak­tárvezető-helyettes. — Magló­don több évig voltam az ot­tani gyógyszertárban, itt valamennyien „újoncok” va­gyunk. Az asszisztensek ki­vételével — akiknek egy ré­sze a gyömrői patikából ke­rült át — senki sem dolgo­zott még hasonló területen, mégis úgy érzem, hogy meg­felelnek valamennyien a ma­gas higiéniai, szakmai es munkafegyelmi követelmé­nyeknek. Nyitáskor brigádot alakítot­tunk, Táncsics Mihály nevét vettük fel. Szakmai elfoglalt­ságunk egyelőre ugyan nem teszi -lehetővé, hogy aktívan bekapcsolódjunk a szocialista brigádmozgalomba, de fel- i vesszük a kapcsolatot a helyi ‘ gazdasági egységekkel és a művelődési házzal. Kolléga­nőnk, Magyarné Füstös Er­Naponta küldi a friss zöld­árut a Pest megyei ZÖLDÉRT monori kirendeltsége. Reggel hétkor szinte menetrendszerű pontossággal érkezik a meg­rendelt mennyiséggel és vá­lasztékkal a mozgékony autó, s amikor az ebédfőzéshez ké­szülő háziasszonyok a bevá­sárló körutat megkezdik, a szinte harmatos zöldségféle itt már a megszokott, köny- nyen hozzáférhető rekeszek­ben van elhelyezve — kalauzol „birodalmában” Göbölyös Sán- dorné Üllőn, a község köz­pontjában levő zöldség- és élelmiszerbolt vezetője. o Zsenge a zöldborsó, friss az uborka, kifogástalan minőségű a paradicsom, a fehér és he­gyes paprika. Van karalábé, a káposztafélék sem hiányoz­nak, sárgarépa, gyökér, új­burgonya minőségére sem le­het panasz. Csupán a saláta fonnyadt kissé, másnapos. Ez azonban abból származik, világosít fel az üzletvezető, hogy nem az ízlésünkhöz szo­kott fejes árut kaptunk, ha­nem a szokatlan francia faj­tát, amely csak lombosodik, nyúlik, az íze azonban kifo­gástalan. A gyümölcsféléket egyelőre az eper és a gusztu­sos ropogós cseresznye kép­viseli. zsébet már régóta tagja a művelődési házban tevékeny­kedő idős Pál Mihály baráti kör helytörténeti csoportjának. Számítunk rá, hogy ő lesz a későbbiekben kibontakozó brigádmozgalmunk egyik moz­gatója. További gyarapodás — Hogy érzik magukat eb­ben a szép környezetben? — Nagyon jó a hangulat, a munkahelyi légkör. Nem cso­da, hiszen itt még minden szinte csillog-villog, szemet gyönyörködtető az egész telep kívülről, s belülről egyaránt. Igaz, szociális létesítményeink még nem tökéletesek. Egyelő­re csak hideg vizünk van, a harmadik negyedév végére lesz már öltözőnk meleg víz­zel és a fűtés is elkészül az ősz beállta előtt. De most a legfontosabb, fo­lyamatosan üzemeltetni a rak­tárt, feltölteni a hamarosan elkészülő új polcokat, rendez­getni, s egyáltalán megszok- hi az új munkaterületet. A. L. A. Persze, ha versenyben aka­runk maradni a konkurenciá­val, akkor elsősorban az áruk frisseségére, minőségére kell különös gonddal vigyázni, ügyelni. Ugyanis az ÁFÉSZ- boltok is foglalkoznak zöld­áruk értékesítésével, amelye­ket részben szerződéses ala­pon, a kistermelőktől szerez­nek be. Amellett az utcasar­kokon, házak előtt már kora reggel ott a ház körüli kis­kertekben kertészkedők haj­nalban szedett minőségi zöld­áruja. © A forgalom alakulásában a fogyasztók szempontjából ez a kedvező változás érezhető is, hiszen amíg az elmúlt évek­ben a havi forgalom elérte az egymilliót, most a forgalom 700—800 ezer forint körül in­gadozik. A ZÖLDÉRT tápokkal és szemes takarmányokkal is rendszeresen .ellátja az üzle­tet, a kereslet igen élénk, eb­ben a községben sokan fog­lalkoznak állattartással, ser­téshizlalással. A zavartalan ellátás lényegében elősegíti ezt a hasznos tevékenységet. És az sem elhanyagolható üzletpolitikai szempont, hogy ez az üzlet a fogyasztói árak kialakításában betölti ársza­bályozó szerepét. K. S. Eper és cseresznye Naponta érkezik a zöldáru Labdarúgás, 1979180 Idegenben jobban szerepeltek Mérlegen a Pilisi KSK teljesítménye A szép, tágas, kívül-belül nemrégen tatarozott bolt ab­lakai a gyömrői futballpályá- ra néznek. A sportnapokon oly zajos pálya szomszédsá­gában feltűnő ellentétként hú­zódik meg a Táncsics utca mentén egy kereskedelmi egy­ség, amelynek kálváriája ta­lán még a helytörténeti írók­nak is témául szolgálhatna. Változások Az Alsó-Tápiómenti ÁFÉSZ 33. számú egysége szinte az ismeretlenség homályában ve­getál évek óta. A bolt külle­méhez, méreteihez képest a vásárlókörzet meglepően kicsi. Hatvankét négyzetméteres az eladótér, a raktár kétszer ak­kora. Mégis legfeljebb 50 csa­lád jelenti a vevőkört. Kamarás Antal üzletvezető- helyettes érdekes történetet mondott el a bolt profilválto­zásairól, ami azonban nem biztos, hogy a helybeliek szá­mára kuriózumszámba megy. — Tudomásom szerint 8 évvel ezelőtt itt élelmiszer-, négy évvel később vasbolt, majd 75-ben újra élelmiszer- bolt volt. Ma az üzletvezető a felesége, de ő július 15-től átmegy Ecserre, ahol egy nyugdíjba menő helyébe lép, s én kapok egy négyórás munkaerőt. Amikor mi 1977- bc-i átvettük ezt a boltot, a forgalom februártól év vé­géig 200 százalékkal nőtt. Ak­kor sokkal jobb volt az ellá­tás, kaptunk mindig friss húst, füstölt árut. Gyömrő tá­volabbi pontjairól is ide jár­tak vásárolni a lakosok. Ami­kor a hentesáru-eladás meg­szűnt, töprengtünk, hogy mit tegyünk. Tápszert és termé­nyeket forgalmaztunk, ez ha­vonta 30—40 ezer forintot ho­zott, majd újra jött az élel­miszer-árusítás. Ellátás Ellátásunk, sajnos, ismét rossz. A söripar például há- romhavonként szállít sört, a monori FÜSZÉRT pedig ren­deléseink 40—50 százalékát teljesíti csak. így nem csoda, hogy a tervezett havi 200 ez-, rés forgalomból csupán 160 ezret tudunk teljesíteni. Érdekesség, hogy Gyomron sok a hozzánk tartózó ÁFÉSZ- tag, mégis csak a bolt közvet­len közelében élők jönnek vá­sárolni. Nem veszik kellően igénybe a vásárlókönyv adta kedvezményt, pedig év végén a könyvbe írt összegek egy százalékát fizeti vissza az ÁFÉSZ, ha boltunkban vagy más ÁFÉSZ-kereskedelmi egységben vesznek árut. Negyedórás beszélgetésünk alatt legfeljebb fél tucat ve­vő fordult meg a boltban, egyiküket megszólítottuk: Megoldás? Obári László szerint: kicsi a választék, hiányzik a füstölt húsáru és a zöldségféle. — Zöldárut nem engedé­lyez a KÖJÁL —, mondja Kamarás Antal —, mert ki­csinek találják a tárolási le­hetőségünket. Ami pedig a többi hiánycikket illeti, hát törjük a fejünket a megol­dáson úgy, mint azelőtt... Az 1978—79-es megyei lab­darúgó-bajnokságban a pilisi együttes nem éppen dicsére­tesen szerepelt, hiszen csak a 12. helyen végeztek, akkor 31 pontot szereztek. Ezúttal va­lamivel jobban sikerült, hi­szen így fejezték be a baj­nokságot: 9. Pilis 34 13 7 14 60-53 33 A csapat 1978 tavaszán bajnokságot nyert, de a fel­tételek hiánya miatt nem in- i dúlhatott el az NB II-be jutá­sért kiírt osztályozón. Már akkor megjósoltuk, ez a tény visszaveti majd a csapatot, ami be is igazolódott. A kö­vetkező évben csak egy pont­tal szereztek többet a kieső Albertirsánál, tavaly nyáron azonban ismét összeszedte magát a társaság, visszahív­ták Gajdost, aki korábban leállt. Nos, kevesen gondol­ták, hogy a rutinos labdarú­gó szinte egymaga tartja benn a csapatot. Pedig némi túlzással ezt is mondhatnánk, hiszen a 60 pilisi gólból hu­szonkilencet ő ért el. Ezzel magasan a megyei bajnokság gólkirálya lett egy évi szünet után. Érdekesség, hogy a csapat az idegenbeli tabellán elő­kelő helyen végzett. Vendég­ségben négy győzelem, öt döntetlen és nyolc vereség a pilisiek mérlege. Otthonuk­ban kilencszer győztek, két­szer megosztoztak a ponto­kon és hatszor az ellenfél tá­vozott győztesen Pilisről. Ez utóbbi különös érdekes­ségnek számít, hiszen régen fordult elő, hogy a pilisi lab­darúgók ilyen sok vereséget szenvedtek volna saját pályá­jukon. Néhány évvel ezelőtt szinte oroszlánbarlangnak szá­mított a pilisi pálya, még a bajnokjelöltek is vereséggel, vagy döntetlennel voltak kénytelenek távozni. — Mi okozhatta a rossz ha­zai sorozatot? Elsősorban talán az, hogy a játékosállomány erősen meg­fiatalodott. A pilisi együttes jó nevelőegyesület, hiszen már tucatnyi jó játékost ad'Ht a magasabb osztályban játszó csapatoknak. Példás a kapcso­latuk például a BVSC-vel, ahol Ubrankovics Mihály, az egykori pilisi játékos az NB Il-es csapat edzője. Orosházi (volt „ pilisi focista) a Vasas, Salgótarján után jelenleg Deb­recenben futballozik. Azok a fiatalok, akik ta­valy és- azelőtt jól játszot­tak az ifik között, felkerültek- az első csapat keretébe. Bizo­nyították, hogy érdemesek voltak a bizalomra, hiszen ott is megáll ták helyüket. ősszel jobban szerepeltek a pilisiek a tavaszinál. Az első felvonás mérlege a következő: hét győzelem, négy döntetlen, hat vereség. Tavasszal hat győzelem, három döntetlen, nyolc vereség. Persze az igaz­sághoz tartozik az is, hogy az élcsoportban * tanyázó együtte­sek zömével idegenben kel­lett játszaniuk a tavaszi for­dulókban a pilisieknek. Gajdos teljesítménye önma­gáért beszél, de dicsérőleg le­het szólni Gengeliczki, Ha- luszka, Duhaj és a többiek szerepléséről is. Külön tanulmányt lehetne írni a pilisi közönség lélek­tanáról. Az elmúlt évek is bi­zonyították, hogy Pilisen a futballhoz értő, lelkes szur­kolók .vannak. Régebben nem volt ritka az olyan mérkőzés sem, amelyen másfélezren övezték a játékteret, de átla­gosan 800—900 néző mindig kilátogatott a mérkőzésekre. A nemrégiben befejeződött bajnokság negatív rekordot .íozott, hiszen az átlagos né­zőszám alig haladta meg a négyszázat, de volt olyan ki­lencven perc is, amikor csak kétszázan voltak kíváncsiak a hazai mérkőzésre. Természetesen az örök igaz­ság az, hogy a szurkolók ak­kor mennek ki tömegestül a mérkőzésekre, ha jól szerepel* nek a kedvencek, s jó mér­kőzéseket láthatnak. A pozitívumok és negatí­vumok ellenére összességében eredményesnek ítélhetjük meg a csapat szereplését az 1979— 80- as bajnokságban. Tavaly stabilizálódott a csapat veze­tése, biztosítottak az anyagi feltételek is. Amint hállottuk, az 1980— 81- es bajnokságban maga­sabbra emelik a mércét Pili­sen is. A csapat el szeretné érni, hogy az első hét közé kerüljön. Mindez reális cél­kitűzés, bár azonnal hozzá­tesszük, nem lesz könnyű fel­adat, hiszen az NB II-ből ki­esett Dunakeszi, az EGSZÖV MEDOSZ, a Dunai Kőolaj, az Érd, a Kartal és a többi csa­pat is erős ellenfélnek ígér­kezik. A pilisi labdarúgók az utol­só bajnoki forduló után pihe­nőre tértek, s ezen a héten megkezdik a felkészülést az őszi szezonra, a megnöveke­dett nagyobb feladatokra. (Holnap a Tápióvölgye SC (Sülysáp) labdarúgóinak sze­replését értékeljük.) Gér József

Next

/
Oldalképek
Tartalom