Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-21 / 144. szám

CSÉVHARASZTI HÉTKÖZNAPOK Csendesek a délelőttök Egykori puszta helyén virágzó település Szép a határ. A csévharaszti úton haladok az 1 ezer 400 lakost számláló, rohamosan fejlődő kisközség felé. Az út múntén gulya legel, Kalina József pásztor vigyázza, 13 éves Zsolt fiával, no meg a két fekete pulival. O Beérve a községbe, a Kos­suth Lajos utcában találom meg a tanácskirendeltség épü­letét. Kiss Sándorné, a kiren­deltség vezetője éppen Ágos­ton Vilmosnénak tölt ki állat­kísérő lapot. Négy hízott ser­tést szállítanak leadásra a Környei Húsfeldolgozó Válla­latnak. — Mi a dolgom? — kérdez vissza Kissné. — Minden. Az emberek ügyes-bajos dolgaik­kal keresnek meg. Egy héten kétszer, kedden és pénteken van hivatalos félfogadás. Volt már olyan nap is, amikor harmincötén állítottak be. Az­tán a kötelező feladatok: kör­nyezettanulmány, anyakönyv­vezetői teendők, a veszélyes környezetben élők rendszeres látogatása. Nem beszélve a bejelentések kivizsgálásáról. — A községben ezernégy- százan laknak, többségük el­jár dolgozni a környéken le­vő ipari üzemekbe. Azaz hoz- zák-viszik őket, modern autó­buszokkal, háztól-házig. Nap­pal kiürül a község, délután látná a sok jövés-menést. Nagy itt a fejlődés, sorra épülnek az új, modern családi ottho­nok, nem is akármilyenek, dol­gos, szorgalmas nép lakik er­re. Na és feltétlen látogasson el a Monori Állami Gazdaság pelyhesítö és takarmányfel­dolgozó üzemébe, meg az er­dőgazdaság csévharaszti üzem­egységébe, sok ott a látniva­ló. e Megfogadtam a tanácsot. A Monori Állami Gazdaság pelyhesítö és takarmányfel­dolgozó üzeme gyönyörű kör­nyezetben fekszik. Székely Kázmér üzemigazgatót az irodájában találom: — Érdekességet, újdonságot akar hallani? — kérdezi, mi­után megbeszéljük, hogy nem tervszámok érdekelnek. — Hát mindenekelőtt arról beszélek, hogy kétszázan dolgoznak itt, három műszakban, két új autóbusszal hozzuk-visszük a dolgozókat, háztól-házig. Mo- nor, Nyáregyháza, Pilis és a kisebb települések látnak el bennünket dolgozókkal. — Fő feladatunk az alap­anyag-készítés. Kukoricapely- het, zsírport és phylafort ál­lítunk elő, modern gépek se­gítségével. De mi készítjük a kukoricagrízt és a kukorica- lisztet is. No és az ami bizo­nyára jobban érdekli: itt ké­szül az igen népszerű és ke­resett Trudi — kukoricacse­mege, sós és édes összetétel­ben. Az édes-ropogós üzemi újítói kollektívánk terméke, büszkék vagyunk rá! Több százezer zacskó kerül a ke­reskedelembe. Várakozóan nézek rá — mosolyog. — Igen, van még valami, ami a mi érdekünk is. Liszt­érzékeny gyermekek és fel­nőttek részére nemrégen kezd­tük el kilós zacskókban az étkezési lisztet és grízt cso­magolni. Budapesten már for­galmazzuk, a gyermekintéz­ményekben „egészségőrnek" nevezik. Itt a járásban az áfészektől is várjuk a meg­rendeléseket, korlátlan meny- nyiséget tudunk szállítani. 0 A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csév­haraszti üzemegységében Nagy György üzemvezetőt az író­asztalnál találom. A kis üzem évente 300 köbméter (15 va­gon) akácfából készült félkész parkettát és 2 ezer 200 köb­méter (100 vagon) szőlőkarót és szőlőtámfát készít. S ami a parkettfríz terméket illeti, egy 800-as szalagfűrészen ké­szül, igaz két műszakban, ti­zenkét dolgozóval. — Mennyi forintot hoz ez? — Az üzemvezető zsebszámo­lógépén pillanatok alatt számítja az eredményt: — Mintegy kétmillió forin­tot. S hozzáteszi: A szőlészeti faanyagok zömét csak bérfű- részeléssel tudják megmun­kálni, két inárcsi és egy mo- nóri kisiparos segítségével. Az üzemvezetőtől megtudom: 3 és fél millió forint értékű be­ruházással most épül egy új létesítmény, amelynek gép­műhely, ebédlő, szociális he­lyiségek, iroda kap helyet, ki­elégítve az egyre inkább nö­vekvő igényeket. Az erdőgazdaságnak Csév- haraszton és környékén négy­ezer hektár területe van. en­nek kétharmada akác, de van fenyő-, tölgy- és nyárfatelepítés is. Ez utóbbit egy kissé meg­gyorsították. mert a homokos csévharaszti talajon a fenyőfa anyaga nem eléggé tartós szö­vetű, jobban érvényre jutnak a nyárfa tulajdonságai, amely­ből (cellulóz) papíralapanya­got, forgácsából a bútoripar részére pozdorját nyernek. Az erdőtelepítéseknél, felújítások­nál a talajadottságokat magas szinten vizsgálják (talajszel­vényeket készítenek) és attól teszik függővé, hogy ér­tékes vagy kevésbé hasznos fafajtákat honosítsanak-e. o A Kossuth Lajos utcában, a főutcán áll az általános isko­la. A tantermek üresek, gyakor­latilag tizedikén befejeződött a tanítás, most pótfoglalkozáso­kat tartanak. Kereskényi Fe­renc igazgató és Malik Ká­rolyié igazgatóhelyettes arról beszélt, hogy az utóbbi öt év alatt mennyit fejlődött, gya­rapodott hattantermes isko­lájuk: 1975-ben úttörőszoba, gyakorlati műhely, 1979-ben napközi otthon épült, bevezet­ték a központi fűtést. Mindez egymillió forintba került. És ebben az összegben nincs benne a társadalmi segítség. ami nem csekély, hiszen je­lentős támogatást kaptak a Monori Állami Gazdaságtól, a pilisi Aranykalász Tsz-tőí, a vasadi Kossuth Szakszövetke­zettől és nem kevés társadal­mi munkaórát végeztek a szü­lők, a KISZ-esek, a lakosság. © Hazafelé eszembe jutottak a járási könyvtárban feljegy­zett adatok Csévharaszt tele­pülésfejlődéséről: 4 ezer hek­tár erdő, 4 ezer 500 hektár szántóföld, két ipari üzem, 170 fős, 6 tantermes iskola, 25 személyes óvoda, 3 ezer 74 könyvvel rendelkező könyv­tár, 209 rádió, 209 televízió, 156 sajtó előfizető, amely nem kis mértékben ad magyaráza­tot, hogy a felszabadulás után Pusztacsévből, hogyan lett Csévharaszt község. Hörömpő Jenő A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM 1980. JÚNIUS 21.,. SZOMBAT Áztató esők után Még várni kell az aratással Alig fejeztük be a beszélge­tést, megcsordultak a hirtelen gyűlt felhők, s csaknem egész nap csendes, áztató eső öntöz­te a határt. Hogy a lehullott csapadék mennyisége elérte-e a 20—30 millimétert, a szak­emberek nyilván megmérték, az viszont biztos, a legtöbb növényi kultúra fejlődését meggyorsították az utóbbi na­pok záporai. Kókadt kukorica — Nagyon szépek a gabo­náink — büszkélkedett a fia­tal szakember. — A napokban elvégezzük az utolsó lombtrá­gyázást, de úgy gondolom, jú­lius 10-e előtt aligha fogunk aratni. A kilátások biztatóak, a búza hozama elképzelhető, hogy meghaladja a tervezett 46 mázsás hektáronkénti átla­got is. Gyönyörű a 460 hektá­ron fejlődő napraforgónk. A hűvös tavaszi időjárást legin­kább a kukorica sínylette meg. A gombai közös gazdaság el­nöke elmondta azt is, hogy szinte minden növényük te­I nyéseideje meghosszabbodott I 14—15 nappal. Ennek ellenére l úgy érzik, joggal bizakodóak, hiszen a helyére billent idő­járás nekik dolgozik. — A szőlőnk tavaly ilyenkor már elvirágzott, az idén vi­szont most kezdődik ez a fo­lyamat. Ezeken az ültetvénye­ken még sok minden történ­het, rendelkezünk azonban megfelelő agrotechnikával, csak az alkalmazás legjobb, legeredményesebb módjait kell megfelelően kiválasztani. Je­lenleg a szőlészetben a hajtás­válogatás és a növényvédelem a legfontosabb teendő. Erik a meggy Néhány nappal ezelőtt kezd­ték meg a korai meggy szedé­sét a Bénye és Gomba közötti dombokon. Utána várhatóan a kajszibarackfák termése érik be leghamarabb. — A napokban érkezett 25 ezer broyler napos csirkénk és 25 ezer pecsenye gyöngyös. A baromfiágazat dolgozóinak ez a két szállítmány elegendő munkát ad az elkövetkezendő Hat SZK—5, két Claas Dominator kombájn, 12 MTZ 50-es és 80-as erőgépet, nyolc egytengelyes szemszállító pót­kocsit és hat IFA tehergépkocsit készítenek fel az aratásra. Gados István az egyik SZK—5-ös cséplőrészét javítja. Earcza Zsolt felvétele hónapokra. A juhnyájunkbari jelenleg 1 ezer 800 birka legel, nyírásukat most kezdik el a juhászok — mondta Szászik Károly. A gombai Fáy András Tsz a gesztora a járás termelőszö­vetkezeteinek 'részvételével alakult üszőnevelési társulás­nak. A náluk tartott jószágok java része már a nyári szállá­sokon legel, csak az előrehala­dott vemhes állapotban levő vagy beteg állatok vannak ka­ranténban. Az első szemle A közös gazdaságban még az előző evekoen határozták ei körülbelül 200 hektárnyi gyep­terület teljes felújítását. A bé- nyei, kávai réteken keresztül folyó patakon zsiliprendszert építettek ki a Tápió—Hajta Vízgazdálkodási Társulat szak­emberei. A körülbelül egymil­lió forintos költséggel létreho­zott öntözőrendszer kapacitá­sát már az idén teljes mérték­ben ki akarják használni a Fáy András Tsz-ben. Tegnap egyébként megtar­tották a járásban az első, ara­tás előtti gépszemlét. A Rá­kosmezeje Tsz maglódi Wodiá- ner-telepén rendezett bemuta­tón nemcsak a közös gazda­ság, hanem a járás többi ter­melőszövetkezetének szakem­berei is részt vettek. A közle­kedésbiztonsági és tűzvédelmi szakértők közös tapasztalatait a helyszínen értékelték, és a későbbiekben más közös gaz­daságokban is felhasználják. A hagyományoknak megfele­lően az aratásban részt vevő valamennyi gépjárművezető számára KRESZ- és munkavé­delmi vetélkedőt szerveztek, amelyen bebizonyosodott, hogy rutinos, tapasztalt, felkészült gárdával kezdhetik meg a ki­csit későre tolódott aratást a járás egyik legnagyobb közös gazdaságában. Vereszki János Hajdúszoboszlón Vár a nyár Pihenő szolgáltatók A Monori Járási Szolgálta­tó Szövetkezet az idén is gon­doskodik dolgozóinak nyári üdültetéséről. Ezúttal is Hajdúszoboszlón bérelnek egy nyaralót, ahol már június 1-én megkezdő­dött az üdülési szezon, egy­hetes turnusokban pihenhet­nek a dolgozók egészen szep­tember 1-dg. Többen OKISZ- és KISZÖV- beutalóvál nyaralhatnak az ország más tájain, egyebek között a Balaton mellett. Ma reggeltől Társadalmi munkaakció A kivitelezésben részt vevő üzemek, valamint az érintett terület politikai és társadalmi szervezetei szocialista szerző­désben vállalták, hogy au­gusztus 20-án átadják a Mo- nor Térségi Vízmű teljes ve­zetékrendszerét. Ezen keresz­tül kap majd vizet Gomba és Bénye is. Ma KISZ-esek SS*-' gítik társadalmi munkában a központi irányító épület elké­szítését. Tüske Cégtáblák Már néhány éve, hogy egyesült a pilisi és az ül­lői általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet, s a Monorvidéki Áfész nevet vették fel. Ügy látszik, az Áfész címfestői még máig sem tanulták meg az új nevet, mert a szövetkezethez tar­tozó il település egységei­nek cégtábláin több he­lyen tévesen Monorvidéke Áfész szerepel. Csak egy betűnyi a té­vedés, mégis bosszantó ez az apróság. Vecsésen a Ferroelektri- ka Ipari Szövetkezet köz­ponti irodájának falán ol­vashatjuk a szövetkezet helyes nevét, viszont egy fekete táblán ott van még mindig a régi cég neve is, így: Vecsési Vegyesipa­ri Szövetkezet. Jó lenne, ha az illetéke­sek gondoskodnának a táblák kijavításáról, s az újakat már helyesen írva raknák fel az üzletek fa­lára. G J. Orvosi ügyelet a járásban Gombán, Bényén és Ká\án: dr. Nagy Márta (Káva, tanács­háza), Gyomron: központi ügyelet, dr. Matheidesz Vero­nika (Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron, Monori-crdőn, Csévharaszton, Készül az út tükre Közelebb hozzák á messzeséget A többszörös aranykoszorús Csibrány József szocialista brigáddal még tavaly találkoz­tunk először, amikor a Gyöm- rő—üllő közös vízműhöz szi­lárd burkolatú utat építették a Lengyel utcában. A Pest m-gyei Üt- és Hídépítő Válla­lat monori főépítés vezetőségé­nek kiváló kollektívája jelen­leg Gyömfőn, a Nefelejcs ut­cában dolgozik. Ebédidőben Ebédidő. Jó falatok után a torkot leöblíteni már az utcai közkútból hozták a vizet, csi­nos kis piros kannácskában. S ez a víz nemcsak azért esett jól, mert friss volt és hideg, önkéntelenül is valamennyien arra gondoltak, hogy ők is hozzájárultak az egészséges vízszolgáltatás megteremtésé­hez. öten ültek az árokparti selymes fűben: Kelemen Sán­dor, a brigádvezető és mun­katársai, Szabó Imre, Telek András, Molnár István és Var­ga Mihály. A Volán-teher­autók, s a rakodó talaj maró néhány perccel előbb távozott. S míg vidáman csillogott a délidei napsugár, a szorgos bicska pengéken, a brigádveze­tővel beszélgettünk... — Mint már bizonyára tudják a gyömrőiek, a Nefe­lejcs utcát, a Toldi utcát építjük ki szilárd burkolatúra, igaz, az utóbbi idén egyelőre csak úgynevezett stabilizált útfelületet kap, az aszfaltot csak jövőre tudjuk leteríteni, mert csak akkorra lesz pénze a helyi tanácsnak, összesen 2 ezer 400 métert keil befe­jeznünk július 15-ig. Szigorú mérce — Jelenleg az út tükrözését, vagyis az alap földmunkáit végezzük a Nefelejcs utcá­ban. ezen a héten, ha nem szól közbe az időjárás, be is fejezzük. Utána jöhet az alap­kő, a zúzott kő, majd az asz­falt. Munkánk sikere persze a szállító és földmunkagépeket adó Volán 1-es számú Válla­lat dolgozóinak igyekezetétől is függ, de eddig nem panasz­kodhatunk rájuk. — Bármilyen jó brigádnak tartanak is, tudjuk a felada­tunkat, természetesen minket is állandóan ellenőriznek. A gyömrői főépítésvezetőnk, Somfai József és az ugyancsak helybeli főművezetőnk, He- beny József szinte mindig kint tartózkodik az építési terüle­ten. megfigyeli, értékeli, irá­nyítja munkánkat — mondta Kelemen Sándor, majd nem kis büszkeséggel hozzátette: nagy élmény látni, hogy amer­re elhaladunk, mindenütt mennyire örülnek az új út­nak ... Beszélgetésünkbe váratlanul egy járókelő is bekapcsoló­dott ... — Negyven éve lakunk a Toldi utca 8. számú házban, úgy hogy mi jól tudjuk, meny­nyit szenvedtek a környékbe­liek az esőzések miatt gyak­ran járhatatlanná vált út miatt. Most kimondhatatlanul örülünk, hogy végre száraz lábbal juthatunk el a telepü­lés központjába — mondta örömmel Bánovszki Jánosné, s nem is olyan régi történetet mondott el. Mentő a sárban — A férjemet sajnos az utóbbi éveaoen töboször kel­lett műteni. Amikor két éve combnyaktörése volt, éjjel ki­jött hozzánk a körzeti orvo­sunk megnézni, hogy ideért-e a mentő, mert jól tudta, hogy milyen nehéz a Nefelejcs és a Toldi utcába bejutni. A men­tő sajnos nem érkezett meg, valahol elakadhatott a sárban. A doktor úr ekkor telefonált a honvédséghez, onnan terep­járó autóval egy fiatal katona jött ki, és ő vitte ki a sárten­gerből a vasútállomási rám­páig a sérült férjemet. Előfor­dult, hogy kismamát kézben hozták ki a Toldi utcából a Bimbó utcáig, mert csak odáig tudott jönni a mentőautó. De most már ennek vége, nagyon boldogok vagyunk, s alig vár­juk, hogy ráléphessünk az új aszfaltra... Aszódi László Arial Vasadon és Péteriben: köz­ponti ügyelet (Monoron, az egészségházban), Maglódon és Ecseren: dr. Móczár István (Maglód), Pilisen és Nyáregy­házán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon és Úriban: dr. Sass János (Űri), Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Ve­csésen: dr. Gajdátsy Árpád tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a János utcai. Ügyeletes állatorvos: dr.' Wallner György, Sülysáp, Vas­út u. 52. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton 12- től 16 óráig és vasárnap reg­gel 8-tól 13-ig Monoron a fő­téri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állat­orvos címén. r A nap kulturális programja Gyomron, 15 órától: a nők klubjának összejövetele. Mendén, 10-től: a kézimun­ka-szakkör; 14-től: a gyer­mekklub foglalkozása és a gyerek népi tánccsoport pró­bája, 18-tól: az ifjúsági klub összejövetele. Monoron, a moziban, 16-tól, 18-tól és 20-tól: Földi űruta­zás. Pilisen, 16-tól: a cigánygye­rek; 18-tól: az ifjúsági klub foglalkozása. A moziban, 17.30-tól: Kor- kedvezmény. L Esőcsináló-beszélgetést folytattunk a napokban Szászik Károllyal, a gombai Fáy András Tsz elnöké­vel. Még ragyogóan sütött a nap, a hőmérő higanyszála a 30 Celsius fokot jelző számig nyújtózkodott, amikor a fiatal gazdaságvezetö bizakodóan kijelentette: — Ha a búza a közeli napokban megkapja a me­teorológiai előrejelző szolgálat által beígért 20—30 milliméternyi csapadékot, jég nélkül, akkor, azt hi­szem, az idén is szép termést takaríthatunk be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom