Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-21 / 144. szám

Téli takarmány a juhoknak Az Arany János Termelőszövetkezetben már a juhok jövő táii takarmányáról is gondoskodnak. A háromezer juh bizo­nyára szívesen fogyasztja majd azt a silótakarmányt, me­lyet nemrégiben Mátisz Mihály az Sz—100-as erőgéppel tö­mörített. A PEST, MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV, Évfolyam, ii4, szám____________________________mo. június 21., szombat Könyv, játék, kirándulás Olvasótáborba Indulnak Barta Istvánná, a Kossuth Lajos Általános Iskola pedagó­— Milyen programokat ter­veztek? közül minél többen jussanak el a táborba. Varga Irén felvétele Dicséret a rózsákért Virágos utcák — versenyző városrészek A múlt héten autóbuszki­ránduláson szegedi iskolás gyermekek jártak városunk­ban. A Hősök terén beszél­gettem velük. Az egyik sző­ke kislány kijelentette, hogy a legszebb rózsák az ország­ban Szegeden és Nagykőrösön nyílnak. Persze, bizonyos, hogy máshol is vannak szép ró­zsák, ám a kislány lelkende- zése így is jólesett. A „Virágos Nagykőröst!” mozgalom, melyet az 1930-as években Dezső Kázmár, vá­rosunk polgármestere indított el, az idei tavaszon is jő eredményeket ért el. Ezt vették észre a szegedi diákok. A városgazdálkodási vállalat sokat tett a parkok és a főutcák virágosílásáért, és amit a szegediek is megdi­csértek, a virágos környezet­be, a Hősök terére beton pihenőasztalkákat és ülőkéket is állítottak. A lakosság pedig szinte ver­senyezve vett részt a házak előtti virágos kertek kialakí­tásában, hasznos utcai gyü­mölcsfák, szép díszfák és -cserjék ültetésében. A város minden részén, folyik ez a dicséretes munka, de kiemel­kedik a > korábbi temetőoldali új városrész és az újabb tor­mási lakótelep, ahol a házak előtti virágok mellett, a ker­tekben is gyönyörű rózsák nyílnak. . Ez alkalommal a temetőol­dali új városrészről szólunk, mely a felszabadulás óta ala­kult ki és épült be. Erről beszélgettünk az ott la­kó Gránát István most újra­választott tanácstaggal. — Még 1958-ban vettünk itt telket, amikor csak négy ház volt az utcában — mondotta. — A telekre házat építettünk, szőlőt, gyümölcsfákat ültet­tünk. A ház elé kis virágos kertet csináltunk. Itt ez a szokás. — Mióta tanácstag? — Először 1968-ban válasz­tottak meg a 32-es választá­si körzet tanácstagjának. A körzethez a Kecskeméti ut­ca bal oldala, a Sallai Imre, a Ságvári Endre, az Eötvös Károly és az Ádám László ut­cák tartoznak. Most már ezek­ben az utcákban csaknem mindenütt jó a gyalogjárda, s évről évre mind többen ve­szünk részt a virágos vá­rosért mozgalomban. Tavaly díjat is nyertünk a település- fejlesztést segítő társadalmi munkaversenyben. A kapott pénzből a körzet villanyvilágítását javíttattuk. A Ságvári Endre utca és a körzet többi utcáinak lakói követik a tanácstagjuk pél­dáját. Mindenfelé szép, tisz­ta házak, szőlős, gyümölcsös, virágos kertek sorakoznak. Az itt élők nemcsak a többi körzettel, hanem egymással is versenyeznek. Kopa László gusa, több éven keresztül ve­zette sikeresen a Pest megyei Úttörőelnökség magyar nyel­vi szaktáborát. Igen jó ered­ményeire való tekintettel az idén a nagykőrösi gyerekek olvasótáborának vezetésére kérték fel. Erről beszélget­tünk a táborba indulás előtt. Gazdag program — Az olvasótábort a városi tanács művelődésügyi osztálya és a városi könyvtár szerve­zi. Június 20—29-ig leszünk a balatonakali úttörőtáborban, ezúttal kisdobosokkal együtt, hiszen mi magunkban nem töltenénk meg a tábort. Az egész tábor vezetője Dávid Istvánná, a II. Rákóczi Ferenc iskola nevelője, nekem az ol­vasótábor résztvevőinek irá­nyítása jutott. Munkámban Gyóni Borbála, a Petőfi Sán­dor iskola pedagógusa lesz se­gítségemre — mondja Barta Istvánná. — Hányán utaznak az olva­sótáborba? — Harminc 5—8. osztályos diák a város különböző isko­láiból. Valamennyien a gyer­mekkönyvtár olvasószakkö­rének tagjai. — Hogyan jelentkezhettek az úttörők a táborba? — A jelentkezés önkéntes volt, de a csapatvezetőknek jóvá kellett hagyniuk a paj­tások részvételét. — Mit szeretnének a tábo­rozással elérni? — Az olvasószakkör egész évi munkáját kívánjuk ösz- szegezni, értékelni. Az igen gazdag program segítségünk­re lesz abban, hogy a tanu­lók tájékozottsága, látóköre bővüljön. Legfontosabb célunk a diákokkal még jobban meg- kedveltetni a könyveket, az j olvasást. I — Két kirándulást ütemez­nünk be. Érdekesnek ígérke­zik a József Attila Emlékmú­zeum és sírhely megtekintése Balatonszárszón, valamint Ti­hany vagy Keszthely neveze­tességeinek megismerése. — Mi a dolga a diákoknak a tábori foglalkozásokon? — Egyebek között önálló feladatokat kapnak. Egy tör­ténelemkorszak szellemi éle­tét kell ismertetniük komplex módon. Vagyis szólniuk kell a festészetről, a zenéről is és az irodalomról. Beszélgetünk majd a könyv útjáról az író­tól az olvasóig. Ezenkívül mai magyar ifjúsági írók műveinek ismertetése és lexikonhaszná­lat is szerepel programunk­ban. f Hozzájárulás — Bízunk abban, hogy a táboréletet színesítő vetélke­dősorozatok és irodalmi to­tók jó hangulatot teremtenek, s a diákok szívesen vesznek részt benne. Sikerre számít­hat, amikor a diákok legked­vesebb regényhősüket megje­lenítik, jelmezverseny kere­tén belül. Lesz rajzverseny is, ennek célja, hogy a tanulók az irodalmi alkotásokból szerzett élményeiket visszaadják raj­zaikon. Természetesen sport- vetélkedők is gazdagítják, szí­nesítik, s teszik változatosabbá a tábori életet. — Mennyi térítést fizetnek a gyermekek? — A térítés tanulónként 310 forint, a városi tanács pedig 100 forintot ad hozzájárulás­ként. — A pajtások kiválasztásá­nál milyen szempontokat vet­tek figyelembe? — Mindenekelőtt azt, hogy a fizikai dolgozók gyermekei Kiváló diák a Toldiból Egyetlen diáknak sincs az orrára írva, hogy milyen ta­nuló. Mégis, há feltennénk a kérdést: milyen az eminens diák? — az. emberek többsé­ge valahogy ekként válaszol­na: A jó tanuló szemüveges, hajlott hátú, sovány, magába zárkózó, csendes, élhetetlen, társaságban mafla, csak a tábla előtt sziporkázik. Szóval nem szimpatikus embertípus. — Akkor most megkeressük azt a tehetséges ifjút, aki nem szemüveges, egyáltalán nem hajlott hátú, kifejezetten talp­raesett és általában véve min­denkinek felettébb szimpati­kus — határozza el Kiss Im­re, a Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskola igazga­tóhelyettese. — Remélem, egy-kettőre megtaláljuk. Itt kell legyen valahol a zsibon­góban. A sorára vár a magyar érettségin. Meglátod, ez köz­tünk maradjon, igazi kamasz. A többidk úgy mondják: bele­való srác, benne van a jó bulikban. A srácokkal focizott Egyetlen diáknak sincs az orrára írva, hogy milyen ta­nuló, milyen ember, hanem az igazgatóhelyettesnek most, az első benyomás alapján ítél­ve igaza lehet. — Sárdi Tibor vagyok... — És jó tanuló. — Itt a szakközépben jeles. Viszont az általános iskolában egyáltalán nem jeleskedtem. Sőt. ellenkezőleg. — Ez hol volt? — Cegléden, a Földvári Ká- rolyban. Mikor délben haza­mentem, bevágtam a táskát a sarokba, aztán nyomás a srá­cokkal focizni. Reggel több­nyire abból a sarokból vettem elő a táskát. Világos, hogy nyolcadikban például matek­ból kettesem volt. A többi tárgyból sem sokkal jobb. Csak matekból készül — Hogyhogy felvettek a nagykőrösi Toldi Miklós Élel­miszeripari Szakközépiskolá­ba? — Az az igazság, hogy a felvételi beszélgetésen, ha jól emlékszem, nem nagyon lel­kesedtek értem. Azért, úgy látszik, megszavazták a bizal­mat, de nem sok jóval biz­tattak. Csudára meg voltam ijedve. Viszont az iskola tet­szett. Modern, meg jól felsze­relt. A tanárok sem néztek ki emberevőknek. — Szóval én kitartottam az elhatározásom mellett és az­tán ősszel ijedtemben elkezd­tem tanulni. Annyira, hogy el­sőben még a sportolást is ab­bahagytam. Csak tanultam. Szerintem ez jó módszer. Va­laki bekerül egy iskolába, ott az első évben rettenetesen meg kell nyomni a tanulást. A következő években gondta­lanul élhet, hiszen van mire építenie. Ezt fogom csinálni az egyetemen is. Sárdi Tibor, a nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola 4. osztályos diákja, az országos szakmai tanulmányi verseny második helyezettje. Jutalma egy ok­levél, ezer forint készpénz és az, hogy minden további kér­dezősködés nélkül felvették az egyetemre. Felkészítő ta­nárai a tanulmányi versenyen Kiss Imre, Gyaraky Jenőné, Gyaraky Jenő, Németh Amb­rus és Varjas Mária. — A srácok jót nevettek rajtam. Gép- és műszerisme­ret órára mentünk. Jön szem­be a Gyaraky tanár úr és azt mondja: gratulálok! Azzal be­száll a liftbe. Én meg csak állok. Eszembe se jutott a ta­nulmányi verseny. Régen le­tettem róla, hogy sikerült. A többiek mondják, hogy biztos a' tanulmányi verseny miatt. Hát tényleg... Ez nagyon szép nap volt. Véget vetett a bi­zonytalanságnak, egyéb elő­nyeiről nem is szólva. Ugye addig éppúgy kellett készülni az érettségire, mint bárki másnak. Azóta csak matekból és magyarból. Magolni nem szokott — Azt már mondtad, hogy első osztályban nagyon kell tanulni. Csakhogy nem elég az elhatározás. Mert mi törté­nik, ha valaki éjt nappallá té­ve ott ül a könyv mellett és nem megy a fejébe semmi. Biztosan nem nyeri meg a ta­nulmányi versenyt. — Szerintem ennek is meg­van a titka. Velem is meg­történt, hogy nem értettem semmit. Akkor fogtam a könyvet és elkezdtem ma­gyarázni a többieknek. Azt, amit nem értettem. És mire megmagyaráztam, ők is tud­ták, meg én is. Ha éppen nincs ott senki, akkor ma­gammal vitatom meg a dol­got. Magolni nem szoktam. Általában azért mindig van ott valaki, mert a legjobb ba­rátom nagyon rossz tanuló. Neki magyarázok. Muszáj, mert különben alighanem el­vérezne. Első egy munkáscsaládból — Ezek szerint neki kö­szönheted, hogy jó tanuló vagy, hogy versenyt nyer­tél... — Hát ez vicces, de talán valóban neki köszönhetem. Ajaj, még a végén megkérde­zi. hogy mit fizetek. — Talán el lehet intézni baráti alapon ... — Örömében az ember sok mindenre képes. Egyébként itt most mindenki örül. A srácok, a tanárok, na és per­sze a szüleim és a testvéreim. Édesapám eredetileg esztergá­lyos, most tanul, hogy moz­donyvezető legyen. Én leszek az első a családban, aki egye­temre megy. örülnek hát a ceglédi szomszédok is. — Azért ez a nagy öröm nem olyan általános, mint mondod. Mást ne mondjak, sokaknak hiányozni fog a ne­ved a Nagykőrösi Hírlapból. — ? ? — A sporthírekből... — Igen, a testnevelők, sportkedvelők talán nem örül­nek, hogy elmegyek, de ha nem nyertem volna tanulmá­nyi versenyt, akkor is elmen­nék. A középiskolának sajnos vége. Most már a megyei tor- nászbajnokságot egy másik csapatnak, egy másik toldis csapatnak kell megnyerni. Én már nem lehetek abban is benne. Egyébként is, ha le­het, kosárlabdázni szeretnék. Farkas Péter Neves vendégek — Lesz-e elegendő olvas­nivaló a táborban? — Több száz kötet könyvet szállítunk Balatonakaliba, a foglalkozásokon és a szabad időben is forgathatják ezeket a diákok. — Kiket látnak vendégül a táborban? — Péczeli Margit grafikus- művészt, P. Nagy Évát, a Bú­vár könyvek szerkesztőjét, Kántor Zsuzsa írónőt és a Kaláris együttest. Bár városunkban csak né­hány nyilvános telefonfülke van, karbantartásuk minden évben tetemes összeget emészt fel. Mindig akadnak garázdák, akik ezeken az életet mentő fülkéken próbálják ki erejü­ket. A tormási bisztró mellett nemcsak a műszaki berende. zéseket, hanem az egész fül­két ki kellett cserélnie a Dél- Pest megyei Távközlési Üzem karbantartóinak. Godány Dezső felvétele K. K. SPORT - SPORT -SPORT - SPORT-SPORT Tornászsiker Kiskunhalason — Öten az országos döntőben Kiskunhalason, az ottani AC-MEDOSZ, valamint a Kalocsai SE és az Nk. Kini­zsi fiataljaival került sor a tornászfiúk területi ORV (olimpiai reménységek verse­nye) vetélkedőjére. Hat sze­ren, szabadon választott gya­korlatokkal szerepeltek a résztvevők, évjáratonként meghatározott szintű és mi­nőségi fokú gyakorlatanyag­gal. A körösiek közül főleg Kasza, Pál (utóbbinak nehéz mezőnye volt) és Bállá érde­mel dicséretet, jó teljesítmé­nyéért. A kinipis fiúk helye­zései egyéni * összetettben a következők voltak. 1966- os születésűek: 6. Mertük Ferenc, 7. Illés Ist­ván. 1967- esek (6 induló): 2. Pál Gyula, 4. Sinkó János, 5. Kiss István. 1968- asok: 6. Sinkó Zoltán. 1969- esek (6 fő): 1. Kasza Tamás, 2. Bállá László. Az 1966—6á-as évjáratok 1—6. helyezettjei és így öt körösi fiatal jutott az orszá­gos döntőbe. A NEFAG sportversenyén A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság dolgo- ‘ zóinak sportversenyét a szo­kásos 3 sportágban Szolnokon rendezték. Atlétikában az Nk. Fafel­dolgozó üzem képviselői kö­zül a következők értek el do­bogós helyezést. Férfiak, 100 méteres síkfutásban: 3. D. Kovács László, 400 méteren: 2. Járó Sándor, távolugrásban: 1. Stefánkovits Gábor 503 cm-rel, súlylökésben: 1. Hor­váth László 10,09 méterrel. Kézilabdában a férfiaknál a körösiek (Szabó — Járó, Zsik- la, Tóth F., D. Kovács L., Varsányi D., Hatvani, Mészá­ros, Csontos) a tiszafüredieket 14-7-re, g monoriakat 24-9-re biztosan legyőzték és az első helyen végeztek. A nőknél a körösiek Tiszafü­redtől 7-3-ra vesztettek és másodikok lettek. Mindhárom gólt Rákosiné dobta. Kispályás labdarúgásban a férfiaknál 12 csapat vetélke­dett. Az Nk. I-es üzem csa­pata (Vilcsák A. — Ondó, Vilcsák E., Száraz J., Száraz S., Rákosi A., Koroknai, An­tal, Horváth I., Stefánkovits) szoros mezőnyben a harmadik helyen végzett, az Nk. III-as üzem nem jutott a legjobb 4 közé. A nőknél 3 csapat vetél­kedett, mindhárom mérkőzés döntetlent hozott, ezután dön­töttek furcsa módon büntető­rúgásokkal, s a körösiek har­madikok lettek. Az összesített pontverseny­ben az Nk. Fafeldolgozó üzem 71 ponttal az előkelő máso­dik helyen végzett. Kisegítő iskolások sportja ezúttal sorrendben harmad- Immár hagyományosan és szór ismét városunkban ke­rült sor a kisegítő iskolás leá­nyok megyei zsinórlabda-ve- télkedőjére. A Sportotthon- udvaron és a Kisegítő-iskol:: udvarán összesen 6, egyen­ként 2x10 perces mérkőzés után dőlt el a végső sorrend: 1. Csobánka, 2. Abony, 3. Vác, 4. Gödöllő, 5. Nagykőrös. A legfiatalabb átlagéletkorú helyiek ügyeskedtek, de el­lenfeleik tapasztaltabbak vol­tak. S. Z. Moziműsor Halál az életért: Szovjet történelmi kalandfilm. Elő­adás kezdete: 4 óra. Hello, Dolly. I—III. Színes amerikai filmmusical. Előadás kezdete: 6 óra. Piaci jelentés Pénteken nagy és forgalmas piac alakult ki. A vásárlók bőven válogathattak a ba­romfi és a sok zöldségféle között. Korai gyümölcs vi­szont kevés volt. Az újdon­ságok sorában a szamóca 15— 30, a meggy 24, a cseresznye 20—24, a paradicsom 30—50, az uborka 25, az új burgonya 13—16, a zöldborsó 4—8, a káposzta 8, a karfiol 12, a zöldség csomója 4—5, a zöld­hagyma 2, a zöldpaprika da­rabja 1,20—3,50, a karalábé 2,50—3, a saláta 2 forint volt. A szemestermény-piacon a búza literje 5, az árpa 4,80—5, a morzsolt kukorica 4,50 fo­rintért kelt. A baromfipiacon a tyúk párja 180—200, a vágócsirke 70—140, a kacsa 160—200, a naposcsibe darabja 9—10, a naposkacsa párja 32, a tyúk­tojás darabja 1,30—1,40, a kacsatojás 5 forintért kelt. A háztáji túrót 40, a tejföl li­terjét 45 forintért mérték. A halászati szövetkezet boltjába hal nem érkezett. HELYESBÍTÉS Június 20-1. pénteki számunkban a városunk tanácstagjait bemutató írásban félreértésből adódó név­elírás történt. Városunk 13. ta­nácstagi választókerületének ta­nácstagja helyesen: Pavolek Hona. \ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom