Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-01 / 127. szám
Építők Pakson Hazánk legnagyobb beruházása Rendkívüli követelmények — A monumentalitás fogalma nemcsak a költségekre, az emberek munkájára, de jóformán minden egyes tartályra, építményre, darura, és persze a létszámra, a technológiára, a követelményekre is érvényes, így természetes, hogy a helyszínen dolgozó vállalatok együttműködésének soha nem látott összhangjára van szükség. Ez már nem kooperáció; sokkal több annál. J3izonyíték, hogy az országban először alakult olyan közös, organizációs bizottság, amelyik minden reggel, pontban kilenckor összeül, hogy aprólékosan egyeztesse a vállalatok teendőit. Ezt megkívánja a folyamatos munkarend is, ami szintén egyfajta „leg”: o dolgozók 10 plusz négyes rendszerben dolgoznak (10 nap munka, négy nap pihenés), vagyis Pakson nincs olyan perc, hogy ne folyna lázas munka. — Az első magyar atomerőmű felépítésének szüksége maga után vonja a rendkívüli követelményeket. Bármelyik vállalatnál érdeklődik az itt dolgozó 51 közül, vagy bármelyik munkást kérdezi meg a helyszínen levő 10 ezer közül, mindenki tucatjával sorolhatja a Pakson megtanult legkorszerűbb technikai, technológiai megoldásokat, újdonságokat. Csak a mi példánkból véve: a 22. ÁÉV olyan betonkészítő művet állított itt üzembe, amely egymaga 15 fajta betont képes előállítani. Erre az úgynevezett „nehézbeton” miatt van szükség, ami a reaktortér hermetikusságát, a környezet biológiai védelmét biztosítja. Szokatlan — illetve szokatlan volt — számunkra a beépítendő beton mennyisége, az egyes födémelemek, tartóoszlopok, cellafalak mérete, súlya is. — Az erőmű falazata a szükséges helyeken (pl. lokalizációs torony) előregyártott betonvas szerelésű, szénacél burkolatú kazettákból áll. Egy- egy ilyen kazetta vagy cella hosszúsága 10 méter, szélessége 1 méter. Ami a tapasztalatokat illeti, már építjük az erőmű második blokkját is, bizony sokkal ügyesebben, mint az elsőt kezdtük. A legjobb hegesztők A 22. ÁÉV, az építkezés generál- kivitelezője az első blokk nagy részén túl van. A technológiai szere- lések«fő kivitelezője a Gyár és Gépszerelő Vállalat részére viszont most jön a munka java. Az ország legjobb hegesztői már hegesztik az 500 milliméter átmérőjű, rozsda- és saválló acélból készült, főkeringtető csővezetéket, de az igazi tiszta szerelés csak nemrég kezdődött. Ez szintén speciális eljárás. A tiszta szerelés azt jelenti, hogy a főkeringtető hurok berendezéseinek összeállítását a munkások csak fehér, tiszta ruhában végezhetik, a bevitt szerszámokat, nyilvántartják. Az Országos Szakipari Vállalat dolgozói által szépségesre festett helyiségekben a legkisebb piszok sem maradhat. Ez a festési mód, a festék anyaga sem akármilyen; úgy nevezik: „dekontaminálható”, azaz magyarul, vegyszeres lemosással sugármentesíthető. A VERTESZ szerelői, mérnökei, a villamossági szerelések fő kivitelezői sem mindennapos munkát végeznek; számítógépes vezérlések, dozimetriai mérő- és ellenőrző műszerek, villamos szabályozások szerelése a feladatuk. A atomerőmű lényegénél fogva bátran nevezhetjük a legfontosabb „leg”-nek, a minőségi követelményeket. Talán nem szükséges kihangsúlyozni, hogy a mai gazdaság-politikai irányelveink egyik lényeges pontjának, a minőség fejlesztésének eredményességében mekkora segítséget jelent a Pakson megvalósítandó minőség. Az atomerőmű építésénél gyakorlatilag megtalálható az ipar minden fajtája, annak is a legkorszerűbb változata, s így a legkorszerűbb ellenőrzése, vizsgálata is. Az első blokk A látogatóknak hamar feltűnik a sok fiatal műszaki vezető. — Senki nem számolt utána — mosolyog Mihályi János —, de jó lehet a megfigyelés. Én 31 éves vagyok, a műszaki irányítók átlaga nálunk kisebb, mint 30 év. Sokatmondó adat, hogy az összlétszámnak több mint a fele KISZ-tag. Azt hiszem, ez természetes is, mert Pakson kemény munka van, amit jól megfizetnek és a letelepedés lehetősége, a modern munka vonzza a fiatalokat. — Végül hadd érdeklődjek a következő feladatok, fontosabb határidők felől — fordulok Mester Sándorhoz. — A legközelebbi fontos határidő a reaktortartály beemelése, ami július elejére várható. Az első blokk 81 második félévében indulhat be, s már igyekeznünk kell a második blokkal is. A 4X440 MW összteljesítményű erőmű befejezését 1985-re tervezzük, aminek teljes költsége kb. 76 milliárd forint lesz. A nagyságrend érzékeltetéséért hadd tegyem hozzá, hogy 1979 végéig az erőműbe 7 milliárd forintot építettünk be, idén pedig — .egy év alatt! — 11 milliárdot kell beépítenünk. Ez pedig, napi 30 millió forintot jelent. KOLOSSÁ TAMÁS A fenti, bal oldali két kép: A reaktor- tartályt beemelik a helyére Jobb felső kép: A vízkivétell mű vezérlőterme. Alatta: Üzemi főépület. Bal alsó kép: Épül a hermetlkus födém Jobb alsó kép: Az 1-es turbina. Ha volna magyar Legek Könyve, m manapság bizonyára Paks vinné el a pálmát. S nemcsak azért, mert a paksi atomerőmű-építkezés hazánk legnagyobb beruházása. A „legnagyobb” jelző hozzáilleszthető az építkezést kísérő országos érdeklődéshez is, de el sem gondolná az ember, hogy Pakson mennyi még a „leg”. Az érdeklődő ámulata már a reaktortartálynál — az atomerőmű szívénél — kezdődhet, pedig a hatalmas tartály valóban csak úgy viszonyuk az erőmű egészéhez, ahogyan az emberi szív a teshez. — Az első blokk reaktortartálya március 24-én, a kongresszus megnyitójának napján érkezett Paksra — mondja Mester Sándor, az Erőmű Beruházási Vállalat műszakvezetője. — A méreteire jellemző, hogy itthon egyetlen olyan vállalat akadt, ahol rendelkeznek akorra szállítóeszközzel, amellyel a kikötőből az épületbe vihetjük a tartályt. Ott természetesen már megfelelő teherbírású daru várja a 12 méter magas, 4 méter átmérőjű, 215 tonna súlyú reaktor- tartályt, hogy a helyére emelhesse. A rövidtávú, de bonyolult szállítás megoldása az Országos Villamos Távvezeték Vállalat dolgozóira hárul. Ez jól jellemzi a Pakson dolgozó vállalatok előtt felmerülő speciális, újszerű feladatokat, amelyek ennélfogva a szokottnál sokkal erősebb kooperációra késztetik őket. Erről szól bővebben Mihályi János, a 22. Állami Építőipari Vállalat főépítésvezetője:
