Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-05 / 130. szám

1980. JÜNIUS 5., OS C TÖRTÖK ’xMüan Koszorúzás Földes Pál, a magyar kom műn ista mozgalom kiemelkedő harcosa születésének 80. évfor­dulója alkalmából szerdán ko- szorúzási ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temetőben le­vő sírjánál. Az MSZMP buda­pesti bizottsága nevében Bozsó László titkár és Köteles Zol­tán, a pártbizottság tagja, a Magyar Partizán Szövetség képviseletében Fazekas József, a választmány tagja és Végh László, a szövetség tagja ko­szorúzott. Elhelyezték a meg­emlékezés virágait a családta­gok, a volt harcostársak, mun­katársak, tanítványai és a ne­vét viselő KISZ-szervezet kép­viselői. Az ünnepség az Intemacio- nálé hangjaival ért véget. A lakosság gázellátása Országos konferencia A földgázprogram teljesíté­sének eredményeiről és felada­tairól, a takarékos gázfelhasz­nálásról négynapos országos tanácskozás kezdődött szerdán Szegeden a földgáztermeléssel, feldolgozással és felhasználás­sal foglalkozó hazai vállalatok, tudományos kutatóintézetek mintegy 300 szakemberének részvételével. Már az első napi előadások, felszólalások fő témája a ta­karékosság volt. Amint elmon­dották, az eddigi intézkedések eredményeként az elmúlt egy évben már csak 6 százalékkal nőtt a földgázfelhasználás a korábbi 3 év átlagosan 11 szá­zalékos növekedésével szem­ben. E tendencia jelentőségét érzékelteti, hogy a hazai ener­giafogyasztás 27 százalékát a földgáz adja. A gazdaságosságra, takaré­kosságra törekvés természete­sen nem megy a lakosság el­látásának rovására. Erre vall, hogy a mostani tervidőszak vé­gére a tervezettnél is több háztartást kapcsolnak be a gázellátásba. Ez év végéig a tervezett 850 000 helyett 900 000 lakásba jut el a veze­tékes gáz, ugyanakkor a pro- pán-butánt fogyasztók száma a 2 millió helyett 2,2 millióra növekszik. Ezzel az ország háztartásai nak a 80 százaléka, vagyis 3,1 millió fogyasztó részesül majd valamilyen gázellátásban. A következő években elké­szül a Testvériség gázvezeték harmadik szakaszának máso­dik üteme, megépül több száz kilométer új távvezeték. Üj települések bekapcsolását csak a távvezeték-hálózat közvetlen közelében tervezik. Áruházi hetek Gyümölcsöző kapcsolatok Az utóbbi években örven­detesen fejlődnek a Pest me­gyei fogyasztási szövetkezetek nemzetközi kapcsolatai. Kezd­jük a sort az elmúlt hetekben kiváló címmel kitüntetett Vá­ci Afész-szel, amelynek veze­tői a kishatármenti árucsere­forgalom bővítésére töreked­nek — nem is eredménytele­nül. A szövetkezetnek egy­re szorosabb kapcsolatai ala­kulnak ki a Jednota Luce- nec-cel, azaz a Losonc és Vi­déke Fogyasztási Szövetke­zettel. így került sor tavaly októberben Vácott szlovák, Losoncon magyar áruházi hétre. Északi szomszédaink több mint 6 millió forint ér­tékű terméket küldtek a Du- na-parti városba; különösen a műszaki portékák, szőlőprés, boroshordó és palackos sör iránt nyilvánult meg élénk érdeklődés a Naszály Áruház­ban. Az idén ismét megrendezik Vácott és Losoncon az áruhá­zi hetet, s az elképzelések szerint ezúttal 30 százalékkal több áru érkezik a szomszédos országból a Naszályba, mint tavaly. Közös üdültetés Nem mai keletű a Szobi Áfész és a Lévai Fogyasztási Szövetkezet kapcsolata; együtt­működésük 1967-ben kezdő­dött, s egyben terebélyesedett. 1970. óta évente 20 felnőtt és gyerek üdül kölcsönösen Szlo­vákiában, illetve hazánkban. Az üdültetést a két szövet­kezet szakszervezeti bizottsá­gai bonyolítják le. Mindemellett a szobi és a lévai áfész gazdasági és po­litikai vezetői minden eszten­dőben kicserélik tapasztalatai­kat, s megbeszélik a további teendőket. Figyelmet érdemel, hogy tavaly szeptemberben első alkalommal szlovák ven­déglátó napokat tartottak a Szobi Áfész börzsönyligeti lé­tesítményében, októberben pe­dig a lévai Barátság Étterem­ben volt magyar vonatkozású esemény. Annak ellenére, hogy a szo­bi szövetkezet a lévai Jedno- tával több mint 50 kilométer hosszúságban határos, a kis­határmenti árucsere-forgal­mat mindeddig nem sikerült megvalósítani, azon oknál fog­va, hogy a Szobi Áfész eddig nem kapott erre megfelelő de­vizakeretet. Nem kétséges; a határ mentén élő — magyar és szlovák — lakosság jobb ellátását segítené, ha sikerül­ne megvalósítani a kishatár- mentt árucserét. Rendezvények A Nagykáta és Vidéke Áfész külföldi kapcsolatai elsősorban kulturális jellegűek. Két arany minősítésű néptánc cso­portjuk gyakran kap lehetősé­get a magyar folklór külhoni bemutatására; a Tápiómente szövetkezeti együttes eddig el­sősorban a nyugati országok­ba kapott meghívást, ahol az utazási irodák megismerték műsorukat. A Nagykáta és Vidéke Áfész okosan teszi, amikor a magyar népi hagyo­mányt, a népművészetet ösz- szek;vcsolja a vendéglátóipari szolgaitatásokkal. Kezdetben Nagykátán a művelődési ház­ban tartották az előadásokat, s a Tölgyes csárdában étkez­tették a csoportokat. Némi anyagi befektetéssel a csárdá­Sorozatban gyártják Hordozható útelemek Ha egy „vadregényes” tá­jon üzemcsarnokot építenek, vagy egy mezőn gépállomást emelnek, a kivitelezőnek nem kell hónapokig építenie az utat: kész útpálya-elemeket helyezhet el, amiket a munka befejezése után gyorsan átte­lepíthet. Mindez hatévi fej­lesztő munka eredménye, ame­lyet ma már az ipar is föl­használ. A Beton- és Vasbe­tonipari Művek például tavaly már sorozatban gyártotta a hordozható útelemeket, s az idén több mint 100 ezer négy­zetméternyi felületet ad át az érdeklődőknek. A hordozható út gyakorlati­lag vasbetonelemek hosszú so­rából áll. Az elemek minden műszaki igényt kielégítenek; egyik típusuk akár 18 tonnás tengelynyomást is elvisel; a nehéz terhelést 18 centiméter­nyi vastagságuk állja. De gyártható 12 centiméter vas­tagságú is, ezeken öttonnás te­herautók haladhatnak. Mére­tük, formájuk is változatos: van három, illetve két méter széles, s a fejlesztők a kanya­rokra is gondoltak: az egyenes szakaszok közé íves elemek is beköthetők. A vasbetonpálya elhelyezéséhez különleges ala­pozásra sincs szükség. Elegen­dő egy sima, ötcentis homok­réteggel alapozni, s az út már­is fektethető. A tavaly készült, mintegy 60 ezer négyzetméternyi felü­let jó minőségű, kiállta a pró­bát. A termék gyártásának jö­vője biztató: a sorozatgyártás nem okozhat nehézséget, annál is inkább, mert idén már tí­pustermékké minősítették az országban. Ez azt jelenti, hogy minden üzem gyárthatja, ahol a műszaki feltételeket megte­remtették. A kereslet rohamos növekedése is várható, s nem­csak az építő-kivitelező válla­latok részéről. A hordozható elemek ugyanis parkolók, tár­sasházak, nyaralók belső úthá­lózatának kialakítására, vagy éppen garázsbehajtó utak épí­tésére is alkalmasak. ban színpadot építettek, így a két program egy helyen, a Tölgyes csárda hangulatos, né­pi ihletésű környezetében zaj­lik. A magyar utazási irodák az Ibusz és Cooptourist és mások építenek a Nagykátai Áfész rendezvényeire, az el­múlt két esztendőben különö­sen a Tápiómente lakodalmas program aratott nagy sikert a turistacsoportok körében. A szocialista országokból is egy­re nagyobb számban érkeznek vendégek. Ami az idei évet illeti: csak­nem másfélszáz programot kö­töttek le az áfész illetékesei. Figyelmet érdemel: tavaly a programhoz lekötött szolgálta­tások másfél milliós bevételt hoztak a szövetkezetnek. A Cooptourist Szövetkezeti Uta­zási Irodával tárgyalást foly­tattak, ennek alapján a Coop- tourist más utazási,. irodák­nak is rendelkezésére bocsát­hatja a lekötött programokat Tekintettel a nagy érdeklődésre a Tápiószecsői Hagyományőr­ző Együttes is bekapcsolódott a munkába. Ezzel nemcsak megkönnyítették a Tápiómentl együttes amatőr táncosainak dolgát, hanem érdekesebbé, változatosabbá tették a mű­sort, hiszen a tápiószecsőiek tevékenysége az itt-ott még élő hagyományok ápolására, feldolgozására épül. Baráti szálak Egyébként a Tápiómente együttesnek csehszlovák és NDK-beli szövetkezeti kol­lektívákkal van kapcsolata. A tápiószecsőieket pedig jugo­szláv és erdélyi együttesekhez kötik baráti szálak. Mint azt a Nagykátai Áfész vezetői hasgsúlyozták: az amatőr mű­vészek kölcsönös látogatásai jó alapot adnak egymás politikai, gazdasági és kulturális érté­keinek megismeréséhez. Kovái Iván A Terra nova győzni fog... Nem adják föl mégsem a harcot „Pilisvörösváron készül a nagy port felkavaró Terra- nova-nemesvakolat, az üzem kapacitását nem tudják kihasz­nálni, pedig létesítése nem volt olcsó. Kell-e ez a termék az építőiparban, jó-e, s ha igen, miért nem segítik elterjedését az országban? — kérdeztük Bársony Jánostól, az ÉVM építőipari főosztályvezetőjétől. Megtudtuk: az eredeti termék kiváló — osztrák licenc alapján gyártják — csak a pilisvörös- váriak munkájával van valami baj. A nemesvakolat minősége egyelőre ugyanis egyenetlen, sőt esetenként előfordult, hogy felhordása után rövid idő alatt teljesen elvesztette eredeti szí­nét. Nyíregyházi felhasználók panaszolták el: nemegyszer még kezelési utasítást sem ta­lálnak a vevők a termék mel­lett.»» E sorok június elsejei szá­munkban jelentek meg a „Kérdőjelek és az építőipar” című cikkben. Bennem tovább­ra is motoszkáltak a kérdések, vajon a gyártók ismerik-e a minőségi kifogásokat, és az is, igaz-e, hogy egy kiválónak in­dult építőanyag, előállítási hi­ba miatt, nem váltja be a hoz­zá fűzött reményeket? Mi az ok? Dávid Dezső, az Országos Érc- és Ásványbányák Dunán­túli Művek főmérnöke nem látta a fent említett írást, így szemem láttára fog az idézett rész elolvasásához. — Nem adjuk föl mégsem a harcot — mondja. — A ne­mesvakolat kiváló termék — szögezi le. — Tény, hogy mint már annyi új anyagnak, en­nék is meg kell járnia a ma­ga kálváriáját. De el kell ter­jednie, s mi kivárjuk az eh­hez szükséges két-három évet. Kérdésemre, hogy mi tehát a minőségi kifogások oka, már töprengés nélkül válaszol. — Csakis az, hogy nem elő­írás szerint használják föl. En­nek a nemesvakolatnak — több fajtáját gyártjuk, jelen­leg 20 színben — igen szigorú a technológiai felhasználási utasítása, Hosszan magyarázza, hogy a Terranovának egy koráb­bi módszerrel, gyakorlattal is meg kell vívnia a harcát. A kőművesektől pontosabb, gon­dosabb munkát igényel hasz­nálata, felhordása nem hagy­ható félbe — például egy kis szomjúságcsillapítás végett — és csak a kezelési eljárás be­tartása szavatolja a szíftt, a minőséget. — De nem érdekük a for­galmazó TÜZÉP Vállalatoknak sem e portéka árulása — álla­pítja meg a főmérnök. — Nem tartozik ma még az úgyneve­zett borravalós építőanyagok közé. Tárolásuk is szabályok­hoz kötött, óvatosan kéll ve­lük bánni. De az is lényeges, hogy a magánvásárlók drágá­nak tartják. Jelenleg mintegy háromszor annyiba kerül, mint a hagyományos vakoláshoz szükséges anyagok. Csakhogy^ míg az utóbbi vakolás jó, ha 8—10 évig kitart a házon — a nemesvakolat félévszázadig ^ kiszolgálja gazdáját. Magya­rán: megtérülő befektetés ez. Leo a pálcikákon A BUDATEJ törökbálinti üzemében az évente feldolgo­zott tizennyolcmillió liter tej és a háromszázhúszezer kilo­gramm sajt előállítása mellett mintegy kétmillió kilogramm Leó jégkrémet is gyártanak. A korszerű gépsoron (a képen) na­ponta csaknem negyedmillió pálcikás jégkrémet készítenek. Kiszámolom segítségével, egy háromszobás, napjainkban épí­tett családi házhoz, színtől, faj­tától függően, 14—2Q ezer fo­rint körüli összegbe kerül a nemes vakolat. Ez gátolja te­hát az elterjedését a magán­építők között. — És az állami vagy a szö­vetkezeti építőipar? — Jelenleg is folytatunk kí­sérleteket az Építéstudományi Intézettel — a felhordás töké­letes gépi megoldására. Jók az eredmények. Reméljük, előbb- utóbb csak rájönnek a szak­emberek a nagyüzemi felhasz­nálás módjára. Megrendelés szerint Szóba kerül az a panasz is: nem kaptak kezelési utasítást a vevők. Ez ellen Győri Zsig- mondné, a művek értékesíté­si osztályvezető-helyettese til­takozik. — Valamennyi 50 kilós zsák­ba bekerül az előírás, ezt szi­gorúan ellenőrizzük. Emellett azonban kereskedelmi partne­reinknek külön is nagy meny- nyiségű kezelési tájékoztatót adunk, részint azért, hogy kí­nálják a termékünket. Ügy véli, néhány partner említésre méltó segítségéért, a nemesvakolat népszerűsíté­séért. Többek között az Alföl­di TÜZÉP kecskeméti és gyu­lai telepei, az Észak-magyar­országi TÜZÉP gyöngyösi, egri és miskolci egységei, no meg a Budapesti TÜZÉP Vállalat. Nem mondhatja ezt viszont el a Pest megyében forgalmazó vállalatról. A Pest környéki TÜZÉP-telepek ugyanis egyet­len kilót sem vesznek meg raktárra, csupán befizethetik náluk a nemesvakolat árát a vásárlók. Azután azonban ide, Pilisvörösvárra kell jönniük az áruért. De mi van akkor, ha éppen a kért-vásárolt faj­ta és színű vakolat nincs rak­táron? Akkor hiába dobták ki a fuvarköltséget. Kell ehhez kommentár?... A nemesvakolat-üzem idei termelési terve 12 ezer tonna, teljes kapacitása 20 ezer len­ne, de csak annyit gyártanak, amennyi megrendelést kap­nak. Ezt az építőanyagot ugyanis nem tanácsos soká raktározni. Mindezt már Szé­kely Árpád üzemvezető-he­lyettes mondja el, miközben valósággal birkózunk az óriási széllel és porral. Mindössze 400—500 métert kell megten­nünk az irodaépület és az üzem között, ezalatt szemünk, orrunk, torkunk megtelik hó­fehér dolomitszemcsékkel. — Nem a legjobb alkalmat választotta — sajnálkozik Szé­kely Árpád, de sietve beavat: hogyan készül a nemesvako­lat? — A teljes gyártási folya­mat két részre osztható: a do­lomit előkészítésére és a keve­résre. Hadd hangsúlyozzam, teljesen automatizált a gyár­tás, minden beprogramozás után, gombnyomásra történik. Gyártási eljárás Hát, kísérjük végig a folya­matot, érdemes! Szabad ég alatt állnak a nyersanyagtároló bunkerok — számszerint négy — ezekbe te­herautókból jut az 5—15 mil- I liméter szemnagyságú dolo­mit murva. Innen gumiszalag- rendszeren át megy az anyag az osz-ályozóba, majd pedig a kéthengeres vibrátorba, azaz törőberendezésekbe. Itt már 5 milliméternél finomabb szemcséjű a kész alapanyag. Zárt csarnokban követhet­jük végre tovább a folyama­tot. A kőpor újabb gumiheve­deren át jut a szárítódobba, mintegy negyedóra alatt ér át a por, közben teljes nedvessé­gét elveszti. Az újabb állomás egy úgynevezett serleges ele­vator, innen pedig ismét osz- tályozóba kerül az anyag. Kép­zeljünk el hat darab tároló bunkert, egy-egy befogadó ké­pessége 70 tonna, itt válnak szét végleg a különböző frak­ciók, azaz szemcsenagyságok. — Eddig tartott az előkészí­tés, következik a második fá­zis, a keverés — kalauzol to­vább az üzemvezető-helyettes. — Minden bunker alatt egy- egy kis szállítószalag van, ezek egy központi gumiheve­derhez csatlakoznak. A szállí­tási idő is szigorúan meghatá­rozott, a recept szerint prog­ramozzuk be, mennyi dolomit­por szükséges egy gyártási cik­lusban. Közben megkezdődik a kötőanyagok beadagolása is. A keverőbe mészhidrát és fe­hér, vagy szürke cement por érkezik. Ezeket ugyancsak egy finom őrlőrendszeren át bo­csátjuk a rendszerbe, semmi kis csomó sem lehet bennük. A festékadagolás viszont nem automatizált, megfelelő mérés után. egy dolgozónk önti a ke­verőbe a festéket és a szüksé­ges víztaszító anyagot. Mintavétel — Hangos dudahang jelzi, amikor a keverőben elkészült a vakolat, a késztermék ide, ebbe a tartályba ürül — ve­zet tovább Székely Árpád. — Mielőtt megkezdődne a zsáko­lás, ezt még nem tudtuk gé­pesíteni — minden egyes ke­verésből mintát veszünk. Jól felszerelt kis laborató­riumban láthatom, igen gon­dosan ellenőrzik, megfelelő-e a késztermék víztaszítása és etalonhoz — mintához — ha­sonlítják a színét is. Csak, ha jó az eredmény, kezdődhet meg a zsákolás, juthat rakla­pon raktárra az áru. Ezúttal a spriccelt nemesvakolat. — Láthatja, csakis kiváló minőségű termék készülhet, hibázni csak a programozás­sal lehetne. Az azonban bizo­nyos, selejtet nem zsákolunk be, nem juthat raktárba — je­lenti ki igen-igen határozot­tan az üzemvezető-helyettes. Ha zsákokba nem, telepek­re, vevőkhöz sem. Biztosíték ehhez a teljesen automatizált folyamat, az osztrák Terra- nova cég gyártási eljárása és receptúrája. A hiba tehát nem kereshető a pilisvörösváriak munkájában. És eszembe jut­nak a főmérnök szávai: ha mi­nőségi reklamáció érkezik hoz­zánk, mit gondol, mit teszünk? Saját építőrészlegünk kőmű­ves mestereit küldjük ki az adott helyszínre, bárhová az országban, s ők ott a helyszí­nen bizonyítják be: a Terra- nova jó, és győzni fog... Bodó Györgyi Jó jövedelmek a háztájiból Dicséretes eredményeket mu­tathat fel a háztáji áruterme­lés szervezésében a Taksony és Vidéke Áfész. Dunaharasz- tiban, Taksonyban, Sziget- szentmiklóson és Tökölön ösz- szesen 250 , nyú’ltenyésztő (mindnyájan tagjai a szakcso­portnak) eddig pontosan 9666 házinyulat adott át, illetve adott el az áfészfelvásárlónak. A nyulak összsúlya 265 mázsa volt, s ezért több mint egy­millió forintot kaptak. A szak­csoport egyébként vállalta, hogy az idén 30 ezer úgyne­vezett húsnyulat értékesít. A felvásárlási lehetőségek, illetve a felvásárlótelep azon­ban a nagy forgalomra alkal­matlan. Ezért úgy döntöttek az áfész vezetői, hogy még az idén új átvevőhelyet létesíte­nek Dunaharasztiban és Ha­lásztelken. K szigethalmi — 42 szemé­lyes — sertéstenyésztő szak­csoport az év elejétől mosta­náig 233 (együttvéve 284 má­zsa súlyú) sertést adott el. 867 ezer forintot kaptak értük. A háztáji árutermelés idei újdonsága a galamb. Tenyész­tésére Dunaharasztiban és Szi­gethalmon negyvenkilencen vállalkoztak. Természetesen ők is szakcsoportba tömörültek. A jól jövedelmező, külföldön kü­lönösen keresett galambból (exportcsemegeként is emlege­tik) eddig a felvásárlással fog­lalkozó ócsai Vörös Október Tsz-nek 241 kilogrammot ad­tak el, amiért 26 ezer forin­tot kaptak. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom