Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-04 / 129. szám

1980. JÜNIUS 4., SZERDA VrUrtr "W xsumip Heti jogi tanácsok ♦ Mit kell érteni az elSszer- zödés alatt, és visszaléphet-e bármelyik fél a végleges szer­ződés megkötésétől? Ha Igen, milyen következményekkel Jár? Egyik olvasónk írja, hogy vételi szándékának kifejezése­ként 50 ezer forint foglalót adott és kötöttek egy írásbe­li megállapodást, hogy 30 na­pon belül végleges adásvételi szerződést kötnek a felek. Az ingatlan tulajdonjogának átírása azonban vitás volt, a helyrajzi szám elírása és ennélfogva névcsere miatt. Az is problémás volt, hogy a he­lyi előírásoknak megfelelően az adás-vétel tárgyát képező földterületet méreteinél fog­va önálló teleknek lehet-e te­kinteni. Ezenkívül, mivel a talaj eléggé vizenyős, talaj- mechanikai szakvélemény be­szerzése is indokolttá vált, mert nem voltak a felek bi­zonyosak afelől, hogy oda ké­sőbbi károsodás veszélye nél­kül, lehetséges-e téglaházat építeni. Az előszerződést azért kö­tötték meg a felek, mert az eladó hosszabb időre kül­földre utazott és a vevőnek is megtetszett a terület, de a fenti nehézségek miatt, a ve­vő nem akayt végleges szer­ződést kötni addig, amíg nem tisztázzák a helyzetet. A vizsgálatok elhúzódtak, ezért olvasónk levélben kö­zölte az eladóval, hogy bár az általa kiváltott helyszín­rajz az építkezést illetően nem ír elő korlátozást a területre, az egyéb, elhúzódó vizsgála­tok miatt 30 napon belül nem tudnak végleges szerződést kötni, ezért eláll az ügylet­től és visszakéri a foglalót. Az előszerződést követő har­madik hónap végére készül­tek el a talajmechanikai vizs­gálatok, amelyek megállapí­tották, hogy az ingatlan be­építhető, csúszásveszély nem fenyegeti a területet. Olvasónk azonban időköz­ben már beadta keresetleve­lét a bírósághoz, most bi­zonytalan helyzetben van, kötelezhetik-e a végleges szerződés megkötésére,, mert ha igen, akkor időben' eláll keresetétől. Bonyolult feladat elé állí­tott bennünket olvasónk és mivel ennek a kérdésnek az eldöntésére nem vállalkozha­tunk, jogi véleményünket minden kötelezettség nélkül írjuk le, az ismert tények és a jogszabályok alapján. Olvasónk azt állítja, hogy mivel a foglaló csak a szer­ződés megkötésekor, a köte­lezettségvállalás jeléül köt­hető ki, és azzal egy jövőbe­ni szerződéskötési kötelezett­ség nem biztosítható, ennél­fogva szerződés nem is jött létre, és így a foglaló min­denképpen visszajár. Azt is mondja olvasónk, hogy jogo­san tagadta meg a végleges szerződés megkötését, mert az előszerződés megkötése után kapott tájékoztatás szerint, az ingatlan beépíthetősége a szerződés megkötésére nyit- vaálló 30 napos határidő alatt nem lesz megállapítható. En­nélfogva — írja olvasónk — a foglaló azért is visszajár, mert a szerződés olyan ok­ból szűnt meg, amelyért egyi­kőjük sem felelős. Látjuk, olvasónk eléggé jól felszerelte magát jogi érvek­kel, ám a mérlegnek két ser­penyője van. Nem vitás, hogy olvasónk és az eladó között előszerződés jött létre. A Polgári Törvénykönyv ezzel kapcsolatban úgy rendelke­zik, hogy a szerződés meg­kötését bármelyik fél meg­tagadhatja, ha az előszerződés létrejötte után beállott körül­mény folytán a szerződés megkötése népgazdasági ér­deket sértene vagy ha a MOZIMŰSOR JÜNIUS 5-TÖL 11-IG ABONY 5— 6: Fantozzi* 7— 8: Félelem a város felett** 9—10: A fekete kard románca* BUDAÖRS 6— 8: Ezüstnyereg 9—11: Ajándék ez a nap* CEGLÉD, Szabadság 5— 8: Kicsi a kocsi, de erős 9—11: Péter cár és a szerecsen (du.) Kígyótojás** (este) CEGLÉD, Mese 5—11: Macskakaland CEGLÉD, Művész 5—11: Majd holnap** DABAS 5— 6: Pantaleon és a hölgyvendégek*** 7— 8: A blokád folytatása I—II. 9—10: A lovakat lelövik, ugye?* DUNAHARASZTI 5— 6: A gejzírvölgy titka 7— 8: Holttest a Temzéből* 9—10: Bombasiker DUNAKESZI, Vörös Csillag 7— 8: A tajga császárának végnapjai (du.) Szelíd motorosok** (este) 9—10: Glória DUNAKESZI, József Attila 5: Szelíd motorosok** 8: A tajga császárának végnapjai 9: Glória Ili A kétbalkezes és az örömlány* ÉRD 5— 6: Kojak Budapesten 8: Kojak Budapesten 9—10: Skarlátbetü FÓT 5— 6: Glória 7— 8: Folytassa, Kleó! 9—10: A tajga császárának végnapjai GÖDÖLLŐ S— 8: Utazás a világ végére (du.) Az anya, a lány és a szerető* (este) 9—11: Nálunk csend volt (du.) Fehér telefonok*** (este) GYAL 5— 6: Kígyótojás** 8: Árvácska (du.) 7— 8: Férfiak póráz nélkül** (este) 9—10: Akasztani való bolond nő LEÁNYFALU. Kertmozi 5— 6: A kétéltű ember 7— 8: Hair* 9—10: Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét... ?• MONOR 7— 8: A csodatévfi palatábla (du.) fi— 8: Kalózok Jamaicában (este) 9—10: A kis Muck története (du.) 9—11: Fábián Bálint találkozása Istennel* MONOR, Kertmozi 5— 6: Onibaba** 7— 8: Fqhér teleionok*** 9—11: Bankrablás* NAGYKATA 5— 6: A fekete kard románca* 7— 8: Detektív két tűz között* 9—10: Oké, spanyoloki NAGYKŐRÖS, Arany János 5— 8: Péter cár és a szerecsen (du.) Kigyótojás** (este) 9—11: Kicsi a kocsi, de erős PILISVORÖSVAR 5— 7: örült nők ketrece** 8— 10: Gengszterek sofőrje* POMAZ 5— 6: Futárszolgálat 7— 8: Bombasiker 9— 10: A hét mesterlövész RÁCKEVE 5— 6: Bombasiker 7— 8: Robert és Róbert 9—10: A gejzírvölgy titka SZENTENDRE 5— 8: Dundiorr és társai (du.) 9—11: A rejtélyes bankbetét (du.) 5—11: Apokalipszis, most I—II.** (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 5— 6: Robert és Robert 7— 8: A mesterlövész 9—10: Az anya, a lány és a szerető* TÁPIÓSZELE 5— 6: Detektív két tűz között* 7— 8: Oké, spanyolok! 9—10: A korona elrablása VÁC, Kultúr 5— 8: Veszélyes Játékok (du.) A nagy álom*** (este) 9—11: Különös házasság (du.) Szöktetés (este) VÁC, Művelődési Központ fi— 7: A bűn története I—II.** 8: Hahó, öcsit VECSÉS 7— 8: Gábor diák (du.) 6— 8: Rocco és fivérei** (este) 9—11: Ezüstnyereg * 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. szerződés megkötése után el­állásnak vagv felmondásnak lenne helye. Véleményünk szerint, mint­hogy a hatóságok áltat be­szerzett értesítések egymás­nak ellentmondóak és a csú­szásveszélyről kiadott irat eppen olvasónk birtokában volt, s ennek ismeretében kö­tötte meg az előszerződést, ezért nem lett volna mellőz­hető olvasónk részéről a ta­nács műszaki osztályának megkeresése, mert hiszen az eladó által rendelkezésre bo­csátott tanácsi irat éppen azt igazolta, hogy nem áll fenn építési korlátozás és csúszásveszély. Éppen ezekre tekintettel van szükség bírói döntésre, amely döntően függ a koráb­bi és az utóbbi vizsgálati eredményektől. A levélből kitűnően ezek nem tisztázot­tak; és azok sem, hogy mi­lyen és mennyire hiteles ada­tok ismeretében kötöttek a felek előszerződést. Véleményünk szerint, a je­len esetben az elállás esete jöhetne szóba. Ha a felek kö­zösen szüntetik meg a szer­ződést, akkor ez csak a jö­vőt illetően érvényes, vagy­is nem kötik meg a végleges adás-vételi megállapodást. Ha az összeg foglalóként került bele a szerződésbe, akkor, ha a szerződés olyan okból szűnt meg, amelyért egyik fél sem felelős vagy mindkét fél fe­lelős — a foglalót vissza kell adni. A végleges szerződés megkötését azonban bárme­lyik fél megtagadhatja, ha bi­zonyítja, hogy az előszerző­dés létrejötte után beállott körülmény folytán, a szerző­dés teljesítésére nem képes, illetőleg a szerződés megkö­tése népgazdasági érdeket sér­tene, vagy ha a szerződés megkötése után, elállásnak vagy felmondásnak lenne he­lye. Ha azonban nem ezek a körülmények állnak fenn és megállapítható, hogy a vég­leges szerződés meghiúsulásá­ért olvasónk a felelős, akkor az adott foglalót elveszti, ha pedig az eladó a felelős, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság elöntései Vagyonközösség megosztása A házas társak elváltak, de nem tudtak megegyezni, hogy öröklakásuk és gyümölcsösük kié legyen, ezért per indult közöttük. A bíróság úgy dön­tött, hogy a gyümölcsöst — 25 ezer forint megváltási ár elle­nében — az asszony kapja, míg az öröklakást a férj, aki­nek 120 ezer forint megváltási árat kell fizetnie, mégpedig úgy, hogy egyösszegben 30 ezer forintot, azután havi ezer forint törlesztést. A jogerős Ítéletnek a férj fizetési kötele­zettsége teljesítési módjával kapcsolatos rendelkezése ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a havi tör­lesztés összegét 1400 forintra emelte. A határozat indokolása sze­rint, közös tulajdon megszün­tetése esetén, a megváltási ár részletekben történő fizetését a bíróság akkor engedélyezhe­ti, ha az a jogosultra nem mél­tánytalan. Az egyes részletek összegének megállapításánál ezt a jogelvet kell szem előtt tartani. Ebben az esetben az asszony hozzájárult, hogy volt férje az öröklakást részletfize­tés ellenében magához váltsa. A jogerős ítéletnek ez a ren­delkezése helytálló, a megálla­pított részletek azonban ala­csonyak. A bírósági tárgyaié­Testvérharc az örökségért Egy idős asszony 130 ezer forintért eladta a házát. Eb­ből tíz-tízezer forintot két gyermekének adott, ugyan­ennyit a temetésére félretett, a megmaradt százezer forin­tot pedig harmadik gyerme­kének adta azzal, hogy hozzá költözik és eltartásában kíván élni. Alig két hónappal ké­sőbb az anya meghalt. Az a két gyermeke, aki csak kisebb összeget kapott, testvérük el­len pert indított, és a százezer forintból fejenként harminc- három ezer forintot követelt. Törvényességi óvásra az ügyet a Legfelsőbb Bíróság döntötte el és határozatában mind­egyik testvérnek a százezer forintból személyenként 29 ezer forintot ítélt meg. A határozat indoklása sze­rint a beperelt testvér lakás, gondozás és eltartás vállalá­sával fogadta el a százezer fo­rintot. Tartási kötelezettségé­nek másfél hónapig tett ele­get, azután anyja kórházba került, ahol őt rendszeresen látogatta. Az anyával kötött tartási szerződése azonban ér­vénytelen, mert a Polgári Tör­vénykönyv rendelkezése elle­nére nem foglalták írásba és így azt az illetékes szakigaz­gatási szerv nem hagyhatta jóvá. Mindezek alapján elszá­molásnak van helye. A bepe­relt testvért anyja másfél hó­napi tartásáért háromezer fo­rint illeti meg. Az eladott há­zért kapott, részben elajándé­kozott, részben a temetési költségek levonása után meg­maradt összegből még 87 ezer forint az, ami a testvérek kö­zött, egyenlő arányban eloszt­ható. A tanácsi telkek értékesítéséről Egy négytagú család az egyik nagyközség megbízásá­ból eljárt, OTP-től telket vásá­rolt és köteleztek magukat, hogy azon két év alatt két­szintes ikerházat építenek. Az ingatlan felett magasfeszült­Tíz nap rendeletéiből A másodállás, mellékfoglalko­zás és munkavégzésre irányú-' ló egyéb jogviszony kereté­ben történő foglalkoztatásról szóló 1/1978. (I. 31.) Mü.M. sz. rendelet végrehajtásáról a 11/1980. Eü. M. sz. utasítás rendelkezik. (Munkaügyi Köz­löny 6. szám.) A saját gépjárműnek bel­földi hivatalos kiküldetés (külszolgálat) alkalmával tör­ténő használata esetén járó költségtérítésről a munkaügyi miniszter 9/1980. (V. 1.) Mü. M. sz. rendeletében rendelke­zik, és az elszámolható térí­tési díj mértékéről a Munka­ügyi Közlöny 7. száma tájé­koztatja az érdekelteket. A fogyasztási szolgáltatások körének meghatározását a 104/1980. OT—KSH szabályoz­za 4 Tervgazdasági Értesítő 5. számában. A hízott sertések átvételi súlyára vonatkozó rendelkezé­sek módosításáról a 11/1980. (V ’8.) MÉM—ÁH rendel­kezés intézkedik. (Magyar Közlöny 32. szám.) A bányászok nyugdíjának az alapját képező munkaköri átlagkeresetek figyelembevé­teléről a Társadalombiztosítá­si Közlöny 4. számában je­lent meg a 2—2788/1979. Tb. Főig. sz. közlemény. Ugyanitt fontos tájékoztatókat közöl a hivatalos lap, mégpedig a me­zőgazdasági szövetkezeti ta­gok korkedvezményes öregsé­gi nyugdíjával kapcsolatban. A legkedvezőbb 3 naptári év Hogyan állap a nyugdíjat? AZ ÖREGSÉGI nyugdíj megállapításánál az a szabály, hogy a nyugdíjazás évét köz­vetlenül megelőző 5 naptári év közül az igénylőre nézve legkedvezőbb 3 naptári év alatt és a nyugdíjazás évében a1 nyugdíj megállapításáig a főfoglalkozás keretében el­ért kereset havi átlaga alapján állapítják meg a nyugdíj összegét. Csak olyan évet vesznek figyelembe, amelyben az igénylő leg­alább 180 naptári napra, a 3 év alatt pedig összesen legalább 730 naptári napra munka­bért, munkadíjat kapott. Mezőgazdasági szövetkezeti tag öregségi nyugdíjának a megállapításánál az említett 3 év szempontjából csak azt a naptári évet számítják, amelyben az igénylő legalább 150, ha pedig nő, 100 munkanapot teljesített Más esetekben — ha előnyösebb az igény­lőre nézve —, a nyugdíj összegét a nyugdí­jazás évét megelőző negyedik naptári év el­ső napjától a nyugdíj megállapításáig terje­dő idő keresetének havi átlaga alapján szá­mítják. Ha a nyugdíj összegét az előírt feltételek hiányában az említett 5 éven belüli 3 évi kereset alapján nem lehet megállapítani és az igénylőnek a nyugdíjazás évét megelő­ző negyedik naptári év első napjától a nyug­díj megállapításáig terjedő időben 730 napi keresete — mezőgazdasági szövetkezeti tag esetében férfinak 300, nőnek 200 munkanapja — nincs, akkor a nyugdíj alapjául az a ke­reset szolgál, amelyet az igénylő a nyugdíja­zás évében — az év végi részesedés és a ju­talom nélkül számítva — átlagosan elért. Meg lehet állapítani az öregségi nyugdíj összegét az igénylő kérelmére, ha az igénylő 1980. január 1. óta a férfiak 60., a nők 55. életkor betöltéséig legalább 10 évi szolgálati időt szerzett. A nyugdíj megállapításához szükséges ha­vi átlagkeresetet úgy számítják ki, hogy a vizsgált években kapott juttatások összegét elosztják a bérezett napok számával. Az így kapott napi átlagkeresetet megszorozzák 12- vel. Az osztószám megállapításánál figyelem­be veszik még a heti pihenőnapokat, a mun­kaszüneti napokat, a szabadnapokat, és az igazoltan távoliét napjait is, az igazolt távol­léti időket (pl. keresőképtelenség, fizetés nél­küli szabadság idejét) azonban nem. Az át­lagkereset kiszámításánál azokat a juttatáso­kat kell beszámítani, amelyek a dolgozót ál­talában a nyugdíj megállapítását megelőző 5 naptári év közül a figyelembe vehető leg­kedvezőbb 3 évben és a nyugdíjazás évében, vagyis a töredékévben végzett "munka alap­ján megillették. Más a helyzet a jutalommal és az év végi részesedéssel. Ezeknél ugyanis az a mérv­adó, hogy mikor fizették ki? Ennek megfele­lően az átszámítási időszakban — például az említett 3 évben és*töredékévben — elért keresethez hozzá kell adni a kifizetett jutal­makat is. Nyugdíjalapot képez az így kifize­tett jutalmakon kívül, tehát bekerül a szám­lálóba a nyugdíjazást követő év végéig ki­tüntetés alapján kifizetett jutalom, továbbá a bányászati hűségjutalom is. AZ ÉV VÉGI részesedést illetően a sza­bály annyiban eltérő, hogy a töredékévre az év végi részesedést nem számítják be. Ha te­hát az igénylő az átlagszámítási időszakban év végi- részesedést is kapott, azt a többitől (munkabérek és jutalmak) elkülönítetten kell kezelni, és az év végi részesedések átlagát külön kell kiszámítani. Gy. Gy. ségű villanyvezeték húzódott, de a tanács illetékes ügyinté­zője megnyugtatta őket: a ve­zetéket áthelyezteti és az épít­kezésnek nem lesz akadálya. A család OTP-kölcsönt kapott, majd megkezdődött a munka. Eközben a nagyközségi és a megyei tanácsnál többször sürgették a vezeték áthelyezé­sét. A tanács válaszában anya­gi fedezet hiányával indokol­ta a késedelmet, egyben kö­zölte: az építkezést addig nem szabad folytatni, amíg az áthelyezés el nem intéződik. Ez azonban csak négy év múl­va történt meg és az építkezés elhúzódása 'miatt a beszerzett anyagok egy része tönkrement, az anyag- és a szakipari mun­kák ára emelkedett. Az így felmerült többletkiadások mi­att a család a községi tanács szakigazgatási szerve ellen ne­gyedmillió forint káruk meg­térítéséért pert indított Az első fokon eljárt megyei bíróság a keresetet elutasítot­ta. Ezt azzal indokolta, hogy a tanács kártérítési felelősségé­ről csak akkor lehetne szó, ha az ügyben eljárt alkalmazott­jának vétkességét büntető vagy fegyelmi eljárás megál­lapította volna. Ez nem tör­tént meg, ezért a kereset alap­talan. Fellebbezésre az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte és a megyei bí­róságot újabb eljárásra, vala­mint újabb határozat hozata­lára utasította, — Az állami telekvásárlás­ról és -értékesítésről szóló ren­delet értelmében a községi (városi) tanács vb a magán­erőből történő lakóház- és üdülőépítés elősegítése érde­kében az állami tulajdonban álló és tanácsi kezelésben le­vő ingatlanokból építési telket alakíthat ki és azokat értéke­sítheti. Ebben az ügyben a nagyközségi tanács vb megbí­zásából az OTP a családnak — rövid határidő alatt törté­nő beépítési kötelezettséggel — telket adott el. Az adásvé­teli szerződés megkötésekor azonban az ingatlan a rendel­tetésszerű használatra alkal­matlan volt, mert a felette hú­zódó magasfeszültségű vezeték az építkezést nem tette lehető­vé. A községi tanács kötele­zettséget vállalt, hogy a veze­ték áthelyezéséről fél éven be­lül gondoskodik. Ez azonban csak négy év múlva történt meg. Ezért a vevők káruk megtérítését jogosan követel­hetik. A tanács nem úgy járt el, ahogy elvárható volt, tehát kártérítési kötelezettsége meg­állapítható. — Az új eljárásban — mondta ki a Legfelsőbb Bíró­ság — a családnak lehetőséget kell adni, hogy kártérítési igé­nyét a kellékszavatosság sza­bályaira hivatkozással terjesz- sze elő. Ebben az esetben pe­dig ez az igény nem a szak- igazgatási szervvel, hanem az építési telket értékesítő nagy­községi tanács végrehajtó bi­zottságával szemben érvénye­síthető. son maga a férj jelentette ki: havi 1300—1400 forintot tud vállalni. E nyilatkozata és a volt házastársak anyagi körül­ményeinek mérlegelése alap­ján, a Legfelsőbb Bíróság a férj által fizetendő részleteket havi 1400 forintra emelte.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom