Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-29 / 151. szám

1980. JÚNIUS 29., VASÁRNAP #í*1* ttícrri 5 V Amo - szalagról a boltokba A Növényolajgyárban készítik az Amo szappancsaládot. Az idén várhatóan harmincmillió darabot küldenek az üzle­tekbe, köztük a nagyon népszerű Amo azúr szappant is. A korszerű gépsoron naponta csaknem százhúszezer Amót gyártanak. Megőrzik a Duna-táj arculatát Eredmények, tervek a ráckevei vizek mentén Hangtalanul sikló ladikok szelik a szigetek között kanyargó vizet, terebélyes füzek hajolnak a Duna fölé, szótlan horgászok lesnek fogásra a stégeken, a takaros hétvégi házak udvarain ifjak és idősebbek süttetik ma­gukat a nappal. Ez a kép fogadja a látogatót a Ráckevei- Duna-ágban, mely különösen az .utóbbi években igazi üdülőparadicsommá nőtte ki magát. Ezért a fejlődésért sokat tettek a helybeli állami és társadalmi szervek, kö­zöttük a Ráckevei-Duna-ág Intéző Bizottság. Ez utóbbi munkájáról, elkövetkező terveiről beszélgettünk Kovács J. Gyulával, a RIB titkárával. sére kibontakozott, további 10 millió forintot szavazott meg nekünk. — Az összefogást bizonyítan­dó megemlítem: 1970 és 1979 között a helybeliek és az üdü­lők társadalmi munkájának értéke meghaladta a 200 mil­lió forintot. Nagy segítséget adtak a környékbeli, s a fővá­ros határán működő üzemek dolgozói is. Az üdülők 105 millió forintot fizettek be hoz­zájárulásként a fejlesztések­hez. A közösség milliói — Milyen pénzügyi lehető­ségei vannak az intéző bizott­ságnak? — Idei terveink megvalósí­tására 4,4 millió forintot kap­tunk az Országos Idegenfor­galmi Hivataltól — kezdte Kovács J. Gyula. — Ezt a pénzt osztjuk fel, a feladatok­tól függően, a 45 területi üdü­lőhelyi bizottságunk között. Idén egyéb elismerést is kap­tunk. Az Országos Tervhiva­tal. látván és tapasztalván azt a társadalmi munkát, összefo­gást, mely e terület fejleszté­Hulladékhól nemesfém Munkában az első ezüstgyár A Budapest és Vidéke MÉH Vállalat kőbányai telepén 1,2 tonna tömbezüstöt állítottak elő különféle hulladékokból. Ez volt az első hazai — ipari méretű — . eziistvisszanyerési művelet. A 72 órás üzemsza­kaszban készült nemesfém tisztasága 99.999 százalékos, csupán egy ezrelék benne az idegen anyag. Az ezüsttömbö­ket — amelyeknek értéke 20 millió forint —, a héten szál­lították el a Pénzverdébe — különleges kocsikkal, védő­őrizet mellett. Az előzmények Egy évvel ezelőtt, július 1- én összevonták a budapesti és a közép-magyarországi MÉH vállalatokat. Célul tűzték ki, hogy a hagyományos hulla­dékgyűjtés mellett a nyers­anyagok ipari előkészítésével is foglalkozzanak. A veszpré­mi egyetem egyik kollektívá­ja és a volt budapesti vál­lalat műszaki gárdája már 1978-ban kidolgozott egy új­fajta, tűzi kohászati eljárást az ezüst visszanyerésére; ám a szabadalom hasznosításához nem voltak meg a műszaki feltételek. Ez év tavaszán a Nemzeti Bank 30 millió forint hitelt adott az ezüstregenerátor el­készítésére. A vállalat Gráná­tos úti telepén átalakítottak egy régi épületet, s felszerel­ték hazai és a szocialista or­szágokból származó, olcsó gé­pekkel. A beruházás még tart. Olyan, újszerű üzemet alakí­tanak ki, amely megfelel a munkásvédelem és a környe­zetvédelem követelményeinek és a vagyonvédelmi előírá­soknak. Az építkezés közben — szakaszosan — sor kerül­het ezüstgyártásra is. Az idén még háromszor készítenek ezüstöt, összesen 4—5 tonná­nyit, mintegy 100 millió fo­rint értékben. így hozzájárul­nak az import csökkentésé­hez. Korábban a budapesti vál­lalat foglalkozott a fotóipari hulladékok (film, fixir) gyűj­tésével; a közép-magyarorszá­gi pedig az ezüstcink akku­mulátorokkal. A Nemzeti Bank emissziós főosztályának kezdeményezésére új dolgokat is kezdtek gyűjteni, amelyek­nek regenerálása eddig meg­oldatlan volt. Például: gomb­akkumulátor a zsebszámoló­gépekből, a termoszgyártás hulladéka, s gyógyszeripari melléktermékek. A kísérletek sikerrel jártak: univerzális technológiát alakítottak ki, amely a különböző, ezüsttar­talmú anyagok feldolgozását lehetővé teszi. A lehetőségek • Az elmúlt hetekben tár- Jyaltak a Forte vezetőivel ar- 161, hogy a fotokómiai gyártás során keletkező négyféle, ezüst tartalmú melléktermék hasznosítását ki kísérletezik, és jövő év ‘januárjától meg­oldják. A Forte örömmel fo­gadta a kezdeményezést, s már előkészítés alatt áll a két vállalat együttműködési szerződése. Somos Béla igazgató el­mondta, hogy folytatják a fel­táró munkát: az iparvállala­tok jelzései alapján kimennek a helyszínre, s megvizsgál­ják a nemes- és ritkafémek hasznosításának lehetőségét. A híradástechnikai iparban számos termék készül — pél­dául: az integrált áramkörök —, amelyeknek érintkező fe­lületét ' egy-két mikron vas­tagságú arannyal vonják be. De: számolni kell a termé­szetes gyártási hulladékkal is. Ezekből érdemes az aranyat megmenteni. A MÉH-nek partnere lett a Licencia Vállalat: ez év ja­nuárjában magyar szellemi terméket ajánlott megvételre, s a tavaszi BNV-n már alá is írták a szerződést, mely tíz évre szól. A recept Az egri feltalálók — dr. Becskei Tibor és két társa —, június 10-én küldték el a részletes leírást: Eljárás szín­arany visszanyerésére villa­mos vezető-érintkező felüle­tét alkotó aranybevonatból címmel. Ez a recept termé­szetesen titkos. Az eljárás ol­csóbb, mint az eddig ismert módszerek, s életképességét bizonyítja: a feltalálók a kí­sérletek során 10,8 kiló ara­nyat állítottak elő. Az év második felében a MÉH telepén — az ezüstbe­ruházással párhuzamosan —, az aranygyártás műszaki fel­tételeit is megteremtik.' Ez csupán egymillió forintba ke­rül, mert nem lesz szükség külön vagyonvédelmi beren­dezésekre. A beruházás egy— másfél év alatt megtérül. A jövő év elején minden­képpen megkezdődik az arany visszanyerése, de az is lehetséges, hogy már kará­csonyra meglesz az első aranytömb. A szemcséket spe­ciális vegyszerrel leoldják, majd kicsapatják; közben a többi értékes anyag (réz, nik­kel stb.) jól elkülönül, s azok is kivonhatok, hasznosíthatók. Az együttműködés Most hat nagy vállalatai — mint p>éldául az Orion, a Videoton vagy a váci Hír­adástechnikai Anyagok Gyára — .tárgyalnak az együttműkö­dés lehetőségeiről, a hulladék átvételéről. Olyan szerződést szeretnének kötni, mint a Fortéval, s elérni, hogy a töb­bi nemes- és ritkafémet is feldolgozhassák. A tervek sze­rint évente tíz kiló színara-, nyat állítanak majd elő. A nyersanyagok feltárásá­ba, gyűjtésébe bekapcsolódik az ország többi MÉH-vállala- ta is; ám a feldolgozás kizá­rólag itt történik, szigorú el­lenőrzés mellett. A Budapest és Vidéke MÉH Vállalat erre az évre 1,2 mil­liárd forintos árbevételt ter­vez. Ebből csupán 100 millió forintnyit hoznak a nemes fé­mek. Továbbra is elsődleges célnak tekintik a hagyomá­nyos anyagok — vas, papír, textil stb. — gyűjtését és fel­dolgozását, s azt, hogy minő­ségileg javítsák a lakossági átvételt; növeljék az átvevő­helyek számát a fővárosban és Pest megyében egyaránt. Paládi József Sátortábor-avató — Ez év legfontosabb fel­adatai? — Az elmúlt esztendőről rö­viden annyit, hogy az a gyer­mekek nemzetközi éve jegyé­ben telt el. Tavaly például 32 játszóteret építettünk. Az idei tennivalók központjában a kör­nyezetvédelem áll. A meder­szélesítési és -kotrási munkák­ra — központi támogatásból —, az idén 23 millió forintot fordítunk. Tizenhét vállalat összefogásával helyreállítjuk Szigetszentmiklóssal szemben a soroksári parton fekvő stran­dolt. Délegyházán éppen a na­pokban avattuk fel új sátor­táborozó helyünket. Apajpusz- tán pedig mi is hozzájárulunk a fedett lovarda építéséhez, és a versenypálya korszerűsítésé­hez. Még tavaly 8 millió fo­rintot adtunk a ráckevei strand fejlesztéséhez. Itt a terv szerint új medence épül. Már a rómaiak is... — Röviden a környezetvé­delmi feladatokról. Elöljáró­ban elmondom, hogy ered­ménynek számít: az utóbbi esztendőkben nem romlott a Duna-ág vizének szennyezett­sége. Az idén néhány mocsaras, lápos árkot akarunk újból élő vízfolyássá változtatni. A Rác­keve melletti Balabán árkot, mely kedvelt pecahely, a víz­ügyi igazgatóság támogatásá­val megtisztítjuk. Hasonló a helyzet a Domariba ároknál is, mely már a rómaiak idejében is kedvelt horgászparadicsom volt. Végül a környezet óvása érdekében át kell vágnunk a délegyházi egyes és kettes tó közötti területet. — Munkánkban, miként ko­rábban is az a fő szempont, hogy a helybeliek, a nyaralók, miként veszik ki a részüket a feladatok megoldásából. Ahol látjuk, hogy nagy a kezdemé­nyezőkészség, s társadalmi munkára, hozzájárulásra is számíthatunk, oda csoportosít­juk fő erőinket. Szerencsére e törekvésünket megértették az emberek. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt években 19 ezer méternyi partvédő szakaszt építettünk. Mégpedig úgy, hogy megóvtuk a táj eredeti arcula­tát. Ez a gépkocsi-parkírozó, játszótér és pihenőhely Rácke­ve határában, ahol most is beszélgetünk az emberek ösz- szefogásával, a ráckevei Arany­kalász Termelőszövetkezet tá­mogatásával épült. V. F. Megnyílt a tábor Madárvédők a Pilisben Madárvédelmi tábor nyitotta meg kapuit a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság visegrádi kiránduló központjában. A Magyar Madártani Egyesület pilisi, valamint visegrádi Her­man Ottó csoportja által ren­dezett VI. természetvédelmi és orni­tológiái tábor csaknem 200 részvevője közül mintegy 30 külföldi. A tábo- rozók megismerkednek a Du­nakanyar élővilágával, a pili­si parkerdőgazdasággal, részt vesznek különféle természet- védelmi munkában is. Eddig tapasztalataikat és a tenniva­lókat ökológiai-faunisztikai, gyűrűző, természetfotó és if­júsági szekciókban vitatják meg. Előadásokat hallgatnak többek között a parkerdőgaz­daság rendkívül sokoldalú ma­dárvédelméről, a Pilis gazdag botanikai értékeiről, a ragado­zómadár-védelem európai és magyarországi helyzetéről. Az egyhetes tábor része az Akció Hungáriának, amely a magyarországi gyűrűzőtáborok dolgozóinak, társadalmi mun­kásainak tevékenységét fogja össze. A szervezet csatlakozott a balti programhoz, amelynek tagjai — a balti, a lengyel, a svéd, a finn, az NDK és az NSZK madarász egyesü­letek — az északi madarakat gyűrűzik. A magyarországi tá­boroknak emellett az a fő cél­juk, hogy pontosan számba ve­gyék az itt élő madárvilágot. Amikor az ülnök bizonyít Hetedik éve az igazság szoígálafában Az alakuló tanácsüléseken t került sor a népi ülnökök I meg-, illetve újraválasztására. A nagykátai járásban ötvenöt mandátum sorsáról döntöttek. Sok új ember került e fontos társadalmi pozícióba, köztük számos fiatal is. Gál Lászlóné egyike azok­nak, akik ismét, a következő ciklusra is bizalmat kaptak. Ö immáron hét éve folyama­tosan ülnökösködik. A tények erősek — Az élet árny-, sőt talán azt is mondhatnám, csúnyáb­bik oldala az a terület, ame­lyen a népi ülnökök tevékeny­kednek. Miért vállalta? A kérdést a Pomázi Faipari Szövetkezet tápiógyörgyei tele­pén, az öltözőben tettem fel Gál Lászlónénak. — Amikor 1973-ban először választottak meg, az egész já­rás legfiatalabb népi ülnöke voltam. A miértre nagyon egy­szerűen, bár talán banálisán tudok válaszolni: szeretem az igazságot. Azután ... soha nem A pörkölő berendezésen olvasztásra készí­tik elő a nyersanyagot. Az elöl látható zsá­kok tartalma különleges: 35 százalékban tartalmaz ezüstöt. Végső láncszem: az olvasztókemence kifo­lyónyílása, ahonnan egy alkalommal 120 kiló ezüstöt öntenek ki. A tisztaság eléri a 99,999 százalékot. Halmágyi Péter felvételei elégített ki csak a mindenna­pi munka, csak a magánélet, csak a család gondja, valahogy mindig igényeltem a távolabp- látást. Tizenkét éve tanácstag is vagyok, s 1973 óta párhuza­mosan látom el mindkét társa­dalmi megbízatásomat. — Kell-e valamiféle különös képesség ehhez a munkához? — Emberismeret és ítélőké­peség. Erre mindenki szert te­het, akit egy kicsit is érdekel a környezete. — Remélem, nem veszi nagyképűségnek, amit mond­tam, de ezt tapasztalom, s még valamit; éppen, hogy nem az élet csúnyábbik területe a miénk. Az igazság védelme ta­lán a legszebb társadalmi megbízatás. Én legalábbis úgy érzem. Polgári peres ügyek­ben, büntetőeljárásokban egy­aránt részt veszünk. A perira­tokat mindig előre megkap­juk, s azokat gondosan átta­nulmányozom. — Befolyásolják-e a szub­jektív benyomások? — Nem. Sokszor nagyon megtévesztő az a színészkedés, amivel hamis igazságokat pró­bálnak bizonygatni az embe­rek. A tények azonban mindig erősebbnek bizonyulnak. — Mindig? — Én eddig ezt tapasztal­tam. Két tanulság — Volt-e a hét év alatt kü­lönösen érdekes esete? — Igen. Kettő. Az egyik a szép emlékek csoportjába tar­tozik. Egy fiatal anya kerese­tet nyújtott be, de még mi­előtt megindult volna a hosz- szadalmas bizonyítási eljárás, az ifjú apa önként jelentkezett és elismerte kétéves kislányát. Természetesen ezek. a mese csodás fordulataira emlékezte­tő ügyek, elég ritkák. Sajnos sok a válás is. Én igyekszem a család, a gyerek védelmét maximálisan képviselni, csa­ládpárti vagvok, főként a gye­rekek érdekében. — És a másik eset? — Egy alig tizenhét éves lány megverte az orvosnőt, aki nem volt hajlandó kiírni táppénzre. A lány, mint kide­rült, előző éjszaka valahol mulatott és másnap nem volt kedve dolgozni. Talán azért maradt meg bennem ez az eset olyan mélyen, mert még a tárgyaláson is arcátlanul vi­selkedett. Annyira nem muta­tott megbánást, hogy a bünte­tés kiszállásánál a tói—ig le­hetőségen bélül a legszigorúbb ítélethez ragaszkodtam ülnök­társammal együtt. Talán ez volt az egyetlen eset, amikor némi szubjektivitás is meg­nyilvánult a döntésemben. Gál Lászlóné tanácstag, népi ülnök, a tápiógyörgyei telep vezetője és két gyermek édes­anyja. — Hogyan lehet mindezt egyszerre csinálni? — Talán úgy, hogy az ember nem sorolja fel, hanem egy­szerűen csinálja! A bizalom légkörében — Népi ülnöki munkájának tapasztalatait tudja-e haszno­sítani itt, a munkahelyén? — Ügy érzem, igen. Az em­berismeret, a dolgok felszíne alatti igazság felismerése, oda-vissza nagy hasznomra van. Amikor a telep vezetője lettem, a férfidolgozók fenn­tartással fogadtak. Elődöm férfi volt, és ha nincs a hátam mögött az a két-három évi ül- nökösködés, akkor nehezebben megy a bizonyítás. — Marad-e valami szabad ideje? — Kiügyeskedem magam­nak egy-egy vasárnapot, néha egy estét. Ilyenkor olvasok, és ha még ezen túl is marad valami kis időm, előveszem a kézimunkát. Gál Lászlóné 1964 óta Tá- oiósvörgyén lakik. Személyét, tevékenységét községében is népszerűség és bizalom övezi. Mint népi ülnököt, sokan fel­keresik otthonában, főként családjogi kérdésekkel. Baráti tanács nélkül senki sem távo­zik tőle. Sokakkal beszélgettem róla, azoknak egybehangzó a véle­ménye: munkáiét a józan és alanos mérlegelés, a lelkiisme­retesség és a humanitással pá­rosuló emberismeret jellemzi. S. Horváth Klára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom