Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-29 / 151. szám

er.sr ilF.CYtt Á 1980. JÜNIUS 29., VASÄRNAP Film és i VETÉLKEDŐSOROZAT PEST MEGYÉBEN ifjúság Művészet és ifjúság címmel hirdetett országos akciót a KISZ KB, a Moképpel közös szervezésben. Az akcióba — melynek egyébként a jelszava: Művelt ifjúság, korszerű mű­veltség — valamennyi megye, így Pest megye is bekapcsoló­dott. A KISZ Pest megyei bizott­sága és a moziüzemi vállalat szervezte rendezvénysorozat a Film és ifjúság címet kapta. A Pest megyei akció e hónapban kezdődött és jö­vő év januárjának végén zárul. Programja a szervezők tevé­kenykedésének eredménye­képpen színes, változatos. Va­lamennyit felsorolni szinte le­hetetlen, ezért csupán a leg­fontosabbakat említjük meg. Például a nyári ifjúsági tábo­rokban tartandó filmvetítése­ket — Nagymaroson, Verőce­maroson —, valamint az építő­táborokban — egyebek kö­zött a ceglédi járásban, Érden és Nagykőrösön — megrende­zendő vetítéseket. Ezeken a he­lyeken az Erőd, a Minden szer­dán' és a Rosszemberek című filmek mellett könnyű, nyári szórakozásra alkalmas darabo­kat is bemutatnak. Nem feledkeztek meg a prog­ram összeállítói a sződligeti KISZ-vezetőképző tábor hall­gatóiról sem. Itt júliusban négy csoport részére tartanak rendszeres előadásokat. Töb­bek között az Ajándék ez a nap és a Vasárnapi szülők című magyar filmeket vetítik majd Az előadásokat minden alka­lommal vetélkedő követi, me­lyen a jelenlevők filmtörténe ti ismereteikről adhatnak szá mot, illetve mérhetik össze egymással e témakörbeli tu­dásukat. A tervekben szerepelnek a megyei olvasótáborokban megrendezendő filmvetí­tések is­Még folynak a tárgyalások a táborok vezetőivel, de annyi már bizonyos, hogy a zebegé- nyi, a veresegyházi, a gödi és a szentendrei olvasótáborokban házhoz megy a mozi. A Film és ifjúság megyei ak­ció jelentős részét játékok és vetélkedők teszik ki. A Film­világ-játék címmel már közhír­ré tett vetélkedősorozatra a KISZ-szervezetek ötfős csopor­tokkal nevezhetnek be. A ve­télkedő járási és megyei szin­ten zajlik majd, a döntőre ja­nuár végén a szentendrei mű­velődési központban, a megyei ifjúsági filmnapok keretében kerül sor. A jelentkezés feltétele a gyakori mozi­látogatás, hiszen egyébként nehéz lenne az elhangzó kérdésekre választ adni. . K. É. Mű véizlemez-újdonságok LEHOTKA GÁBOR VÁCOTT ORGONÁL Otto Klemperer 1950-es bu­dapesti hangversenyének fel­vételét tartalmazza az az új­donság, amellyel a Hungaroton Hanglemezgyártó Vállalat az őszi hanglemezhetek alkalmá­val lepi meg vásárlóit Lehotka Gábor első — aranylemezes — Bach-albu- mának műveit a váci zeneis­kola új orgonáján játssza a művész. Ugyanő orgonái egy másik újdonságon is, amely Liszt Ferenc Koronázási mi­séjét tartalmazza. Bartók Béla Gyermekeknek című műve, Kodály Zoltán Háry János szvitje és Concertója, Gluck-, Vivaldi- és Haydn-lemezek, valamint Sárosi Bálint Magyar hangszeres népzene című ösz- szeállítása mellett a Kocsis Zoltán koncertfelvételeiből vá­logatott album egészíti ki a zenei lemezek sorát. Művelődő népművelők nyara A PÉCELI TANFOLYAMOK EREDMÉNYE ÉS TANULSÁGA Nyár van, a vakáció ideje kis- és nagydiákoknak, de ez az időszak sok embernek mégis a tanulás, a szakmai előbbrelépést biztosító tanfo­lyamok periódusa. A péceli oktatási központban egymást követik a több napos előadás­sorozatok a Pest megyei Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak és a megyei műve­lődési központ módszertani osztályának szervezésében. Jú­nius első hetétől a péceli kas­tély egyetlen napra sem marad üresen: a közművelődés kü­lönböző területein dolgozó nép­művelők, könyvtárosok, mű­vészeti csoportok vezetői és a legaktívabb amatőrök népesí­tették be. Jelenleg éppen a kórusvezetők és a néptánc- együttesek koreográfusai lak­nak az épületben, összesen hetvenen. Tartalmas találkozások Az óriási fáktól árnyas park sétányain és padjain gyakorta látni esténként könyvből, az elméleti anyagot elsajátító tanulókat, mások csoportokba verődve vitatkoz­nak a napközben hallott elő­adásokról, összesítik tapaszta­lataikat, vagy rejtett büszke­séggel beszélnek saját mód­szereikről. A szakmai tudás gyarapítása mellett éppen ez a péceli tanfolyamok egyik haszna: lehetőséget kínálnak a személyes kapcsolatok ki­alakítására. A megyei művelődési köz­pont módszertani osztályának éves munkatervében szereplő tanfolyamok közül a legfonto­sabbnak kell tekinteni a szak­képzetlen népművelőknek alapszintű oktatást adó, bent­lakásos tanfolyamot, amelyet idén már másodszor rendez­tek meg: tavaly 60, idén 40 részvevővel. — A szakképzetlen kollé­gáink részére rendezett elő­adássorozat újdonsága volt, hogy ez alkalommal nemcsak népművelőket hívtunk meg, hanem a művelődési házakból gazdasági előadókat is — SZIRMAI-CENTENARIUM Egy sajátos dallamvilág Ki ne ismerné Magyaror­szágon a Mágnás Miska című operett melódiáit? A Cintá- nyéros cudar világot, a Csiri­biri kék dolmányt vagy a Hoppsza Sárit? Ki ne hallgat­ta volna szívesen a Szív küldi szívnek szívesen dallamát, amelyet a század egyik legfel­készültebb színpadi zeneszer­zője, dr. Szirmai Albert írt? Születésének közelgő századik évfordulóján (július 2.) rá emlékezünk. A híres osztály Szirmai Albert Budapesten született Első gimnazista volt, amikor szülei beíratták a Ze­neakadémiára, mely akkor még az egykori Andrássy úton, a mai Népköztársaság útján működött. Szendy Árpád nö­vendéke lett a zongoratansza­kon, később pedig Koessler Jánosé, a zeneszerzés terüle­tén. A zenetörténet jól is­meri ezt az osztályt, hiszen hírességek serege került ki be­lőle. Szirmaival együtt járt Weiner Leó, Jacobi Viktor, Meszlényi Róbert, Lendvai Er­vin, s egy osztállyal feljebb Bartók Béla és Kodály Zol­tán. A növendék Szirmait azonban baleset érte. Túlgya- korlás következtében bal kar­ja izomsérülést szenvedett, amelyet akkoriban még nem tudtak gyógyítani, ezért a zon­gorázást abba kellett hagynia. Közben egyetemre járt, kriti­kákat írt a Pester Lloyd cí­mű német nyelvű napilapba majd a Polgár című újságba, amelynek szerkesztőségében megismerkedett későbbi szer­zőtársával, Gábor Andorral. A zeneszerző eleinte a komoly muzsikával jegyezte el ma­gát. (Az Operaházban is elő­adták egyik balettszvitjét.) Az­tán a daljáték, az operett kezdte vonzani. Együtt írt ve­lencei témájú darabot Weiner Leóval, de ez sohasem került színre. Sárga dominó Zeneakadémiai évei után Szirmai Albertre felfigyelt Máder Raoul, a Népszínház— Vígopera igazgatója, és meg­hívta korrepetitornak, majd felszólította, komponáljon színpadi művet. Választásuk egy korabeli író Sárga domi­nó című szövegkönyvére esett. 1907-et írtak akkor, s a fiatal muzsikusnak már doktori dip­lomája is volt. Sorra születtek darabjai: Táncos huszárok, Mágnás Miska, Gróf Rinaldó, Alexandra, Mézeskalács, A ba­lerina, A kalóz. Valameny- nyiért kapkodni kezdtek a külföldi színpadi ügynökségek. Európa-szerte hamarosan szín­padokhoz jutottak. Amerikában Egy napon Szirmai Albert átrándult az Egyesült Álla­mokba, mert idehaza imflációs világ volt, és a színházi tan- tiémekből nem lehetett megél­ni. Pesti lakását megtartotta. New Yorban próbált elhelyez­ni darabokat. Ajánlatot kapott a Chappel and Company ne­vű, híres kiadóvállalattól, szer­ződjék hozzájuk. Alig néhány év alatt Chappel fő lektora, zenei irányítója lett. Ebben az állásban dolgozott haláláig. Amerikai élete folyamán egész sor kiváló zeneszerzővel került kapcsolatba, például Sztra­vinszkijjal, Prokof jewel, Kreis- lerrel. Közeli barátai lettek New Yorkban a jeles musical­szerzők, Richard Rodgers, Cole Porter, később Leonard Bernstein. Megérezte Geotge Gershwin zsenijét, amikor mások még nem voltak haj­landók elismerni tehetségét. Szirmait ugratták, gúnyolták, azért, mert jó előre hitt a Porgy és Bess sikerében. A hangszerelés terén tanácsokkal látta el kollégáját. Szirmai Albert tekintélye mind jobban erősödött, és ítéle­tére sokat adtak. De számunk­ra mindezeknél fontosabb, ogy annál a szervezetnél, ami az amerikai szerzői jogvédő hivatalnak felel meg, igyeke­zett egykori iskolatársának, Bartók Bélának pénzbeli jutta­tásokat szerezni. Aránylag rit­kán találkoztak New Yorkban. Anélkül, hogy Bartók tudta volna, Szirmai a háttérben maradva sokat érdeklődött be­tegségi állapotáról. Medgyaszay Vilma, llosvay Rózsi, Lábass Juci, Petráss Sá­ri, Honthy Hanna voltak Szir­mai dalainak legjobb tolmá- csolói, és Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Gábor Andor, Szép Ernő és Ernőd Tamás leghűsé­gesebb íróbarátai. Háborúel­lenes sanzonjaira éppen úgy emlékezhet a magyar közön­ség, mint a világszínpadokat bejárt operettjeire. A Déryné Színházban A felszabadulás után a nyolcvanon túl levő Szir­mai visszaálmodta fiatal­ságát: még két művel gaz­dagította alkotásainak számát. Az egyik a Tabáni legenda volt a Déryné Színház, a má­sik a Tündérlaki lányok a Fővárosi Operettszínház szá­mára. Nyolcvanhét éves korá­ban hunyt el. Kristóf Károly mondta Várady Géza, a mód­szertani osztály vezetője. — Tapasztalható: időnként a munkát is zavarja a népmű­velők és a gazdasági ügyinté­zők közötti szemléletbeli kü­lönbség. Az is előfordul, hogy nem látják a célokat és a gya­korlat diktálta feladatokat a gazdasági szakemberek. Véle­ményünk szerint ezzel a mos­tani tanfolyammal segítettük ennek a problémának — leg­alább részbeni — megoldását. Országosan is . újdonság, hogy a pénzügyi szakem­bereket bevonják a közmű­velődési alapképzésbe. Az általános tájékozottság meg­szerzését szolgálta egyebek között a közművelődés megyei helyzetét és a művelődési há­zak időszerű feladatait ismer­tető előadás, valamint a nép­gazdaság helyzetéről és a kul­turális ágazat fejlesztési lehe­tőségeiről tartott beszámoló. Ugyancsak ezt segítette az Életmód — szabad idő — mű­velődés című téma. A kétségte­lenül legizgalmasabb előadásra Horváth Attila, a Szolnok me­gyei Művelődési Központ igaz­gatóhelyettese vállalkozott: a népművelői pályakép társadal­mi és egyéni összetevőit is­mertette. Helyük — szerepük — Szerettük volna, hogy a kezdő népművelők reálisan lássák saját helyüket és szere­püket, ezt kiindulási pontnak kell tekintenünk — mondta Várady Géza. — Erre épült a sorozat tematikája. A művelő­dési otthonok hálózatának legfontosabb módszertani ten­nivalóiról, az ifjúsági és fel­nőttnevelési problémákról, az amatőrmozgalom fontosságáról és a helytörténeti kutatások­ról beszéltünk. Nem tartjuk kevésbé fontosnak azt sem, hogy az operatív munkához, az ügyintézés rendjéhez kap­csolódó tájékoztatók is elhang­zottak. Például a rendezvény­engedélyek kiváltásának mód­járól, a nyugdíjasok alkalma­zási lehetőségeiről, a nyilván­tartási tudnivalókról. Ottjártunkkor már a járási, városi és a területileg kiemelt művelődési házak szakelőadói­nak képzése folyt. Világnézeti és erkölcsi tudatformálás, ér­dek és érték; Életmód — sza­bad idő — művelődés; Irányí­tás, vezetés, szakfelügyelet; A felnőttoktatás időszerű kérdé­sei; Ifjúságunk tudati hely­zete és ennek tükröződése a művelődéspolitikában — íme néhány cím a tanfolyam prog­ramjából. Néhány olyan elő­adás is elhangzott, amelynek témája megegyezett a szak­képzetlen népművelőknek tar­tottakkal. Természetesen elté­rő volt a témák feldolgozásé­nak részletessége. De azt két­ségtelenül bizonyítja e pár­huzamosság, hogy a nagy gya­korlattal, megfelelő képesítés­sel rendelkező népművelők — éppen, mert az előbbiekkel azonos problémákat kell meg­oldaniuk — sem nélkülözhetik az állandó tájékozódást, az önképzést és a szervezett for­mákban történő továbbkép­zést. Nekik nem fontos? Ezért fogadtuk értetlenül, hogy a kitünően szervezett tanxoiyamra a 25 meghívott közül 7 népművelő nem ment el (kettő jelezte távolmaradá­sát). Joggal panaszolta Várady Géza, aki egyben a tanfolyam vezetője: — Indokoltnak érezzük, hogy számon kérik tőlünk: ugyanolyan intenzitású figyel­met fordítsunk a beosztott szakelőadók tevékenységére, mint a művelődési házak ve­zetőinek munkájára. Ennek egyik módja éppen a tovább­képzések feltételeinek megte­remtése, de sajnos, mi is szembe találjuk magunkat az érdeklődés hiányával. Tegyük hozzá: a tanfolyam lebonyolítására sok tízezer fo­rintot költöttek — persze így sem hiába. De ellenőrizni kel­lene a távolmaradók indokait, meg kellene kérdezni, miért nem mentek el a bentlakásos, ingven ellátást adó, de főleg a korszerű ismereteket adó to­vábbképzésre. Kriszt György Géza fejedelem szálláshelyén ? Székesfehérváron a régi város­részben régészek kutatják Gé­za fejedelem egykori szállás­helyét. Feltételezések szerint a város magaslat' pontján vert tábort Géza fejedelem. Az ed­digi feltárások sok érdekes középkori leletet hoztak a fel­színre. TV-FIGYELÓ Ki figyel oda? oiy sok te­tevíziós sorozat feltűnésének és megizmosodásának figyelői­ként talán megkockáztathatjuk azt a feltevést, hogy egy-egy ilyen műsor akkor követelhet állandóbb helyet magának, amikor valami szólásmondás- féle kapcsolódik hozzá. Vala­mi olyan ragadványnév vagy más gramatikai bélyeg hitele­síti, amelyet hallva egyébre sem gondolhatunk, mint a szó­ban forgó jelentkezésre. Lám, alighogy elstartolt, máris megkapta a maga ilyen stigmáját a Ki figyel oda? cí­mű — Karácsondi Miklós ve­zette — képes-hangos pana- sziáda is. Tisztelt bosszanko- dók! — ez lett ennek a vá­sárlók, ügyfelek védelmében és szolgálatában rendszeresí­tett őrjáratnak az intonációja, amelynek hallatán most már egyébre sem gondolhatunk, mint arra, hogy semmi más, csakis ez a kicsi ügyeinket boncolgató nagy töprengés ke­rül az előfizetők szeme elé. Fából faragott meseország Meseország fa­ragott fabábjai elevenednek meg a brnói Moravai Múzeum anya­gának kiállítá­sán, amely a Csehszlovák Kul­turális és Tájékoz­tató Központ Nép- köztársaság úti bemutatótermé­ben nyílt meg. A népi bábkészí­tők alkotásait — amelyek egy-egy jellegzetes mese­részletet jelení­tenek meg — ti­zenöt vitrinben tárják az érdek­lődők elé. A népi bábozás külön fejezet a cseh színházművé­szet történetében. Keletkezése a XVIII. század má­sodik felére nyú­lik vissza, amikor a bábosok a ván­dorkomédiások né­pes táborához csatlakozva is­mertették meg a Cseh- és Morva­vidék lakosait a színházkultúrával. A faragott fabá­bokat a bábmű­vész családok leg­féltettebb kin­cseikként tartot­ták számon. Al­kotóik többnyire ismeretlen, vidé­ki fafaragók vol­tak. A Moravai Mú­zeum színházi fő­osztályán az utób­bi évtizedekben intenziven foglal­koznak a korabe- beli bábozás em­lékeinek felkuta­tásával, s sok ér­tékes bábkollek­cióra, dekoráció­ra, öltözetre és eredeti bábjáté­kok ' övegére bukkant...c rá. Az Európában egye­dülálló múzeumi anyagban találha­tó több család ér­tékes bábgyűjte­ménye is. Legutóbb a lehető legérzéke­nyebb minőségben riadóztat­ták a nézőket. Boltba járó, az áruházak polcain kutatgató vá­sárlókként, akik immár egy jó ideje végképp nem tudják, hogy mi mennyibe kerül. De hogyan is tudnák, amikor — ez az általános gyakorlat — csak az árak csökkenését szo­kás jelezni egy X-szel, ám az árak feltornázódását még el­vétve sem kötik az orrukra. Tíz fillér, húsz fillér; egy fo­rint, két forint — jószerivel még maguk az eladók sem tud­ják, hogy mikor mit lenne sza­bad beütni abba a fegyelme­zett kattogású pénztárgépbe, mert az ellenértékek megsza­bása mostanság szinte követ­hetetlen. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium kötelességének érezte ennek a filléresdinek, illetve forintosdinak a felülbí- rálatát. NépZCllC. A Galga menti népzenei találkozóról is hírt adott a Zene, zene, zene című sorozat. Igazán csalogató egy betét volt ez, mert — látta, aki látta — a főzőbemutató jelenetéi mellett még megany- nyi más, hasonlóképpen érde­kes történéssel is megismer­kedhetett a jó ízekre és a még jobb muzsikára vágyakozó kö­zönség. A jelentés azzal zá­rult, hogy a vetélkedő első dí­ját az isaszegi cigányklub nyerte. Teljesítményükhöz ez­úton is gratulálunk! # Gól, gól, gól. Valahogy most már eleg a gólokból! Az euró­pai válogatottak vetélkedőjé­nek telitalálat-parádéjából is, meg mindabból, ami e fedő­név alatt kö otítődik, hogy labdarúgás. összeadni azt a temérdek műsorpercet, amennyivel a kedves nézőket most oly bu­sásan megajándékozták. (Már­mint a focikergetés ürügyén.) Nem ceruzának, golyóstollnak, hanem számológépnek való vállalkozás. És ráadásul így az olimpia előtt! Mondjuk meg őszintén: némiképp túletették a focipat­togásra amúgyis mindkét fü­lét hegyező publikumot ily te­mérdek szöktetéssel és akció­val. E túletetés legjellemzőbb eseménye a legutóbbi Telespórt volt. Abban is csak durrog- tattak, csak durrogtattak. Is­tenbizony az unásig. Akácz László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom