Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-26 / 148. szám

inan A PEST MEGYEI HÍRLAP VÄCI JÁRÁST ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM 1980. JÜNIUS 26., CSÜTÖRTÖK Eredményes a brigád mozgalom a D CM-ben Túl az első hónapok nehézségein A város üzemei közül az egyik legjobban szervezett brigádmozgalom a Cement- és Mészművek váci gyárában van. Immár hosszú évek óta a DCM-i kollektívák sorra nye­rik el a vállalati munkaver- seriy elhelyezéseit is, bizo­nyítva: az öreg, felújításra szoruló gyárban is képesek megállni helyüket. Az elmúlt esztendő júliusá­ban a cementiparban első­ként Vácott tartották meg a szocialista brigádvezetők és bizalmik együttes tanácskozá­sát, s ezen fogalmazták meg a felhívást a XII. pártkongresz- szus és hazánk felszabadulá­sának 35. évfordulója tisztele­tére indított munkaversenyre. Olyan fontos, a népgazdaság számára is kiemelkedő jelen­tőségű célokat állítottak a kö­zösség elé, mint például a cementgyártási terv 10 ezer tonnával való túlteljesítését, a készletek 5—10 százalékos csökkentését, a berendezések kihasználtságának javítását. Vállalták azt is, hogy egy új terméket, a 450—R jelű, nagy kezdőszilárdságú cementet — bár igen munkaigényes, és előállítása nagy figyelmet igé­nyel — kiváló minőségben fogják gyártani. Emellett nagyszabású takarékossági programot fogalmaztak meg: a brigádok felajánlották, hogy a fűtőolaj, a földgáz és a vil­lamos energia felhasználását egy százalékkal, a tőkés im­portból származó alkatrészek és anyagok behozatalát az előző esztendőkhöz képest leg­alább 10 százalékkal csök­kentik. Amikor az év elején érté­kelték a brigádok tevékenysé­gét, kiderült, hogy sok kollek­tíva a vártnál jobb eredmé­nyeket ért el, s ez a gyár ta­valyi gazdasági sikereiben is megmutatkozott. A DCM ugyanis ismét elnyerte a Ki­váló Gyár kitüntetést! A bri­gádok ehhez egyebek között azzal járultak hozzá, hogy mintegy 39 ezer tonnával több cementet gyártottak, s a tervezettnél 37 ezer tonnával többet szállítot­tak megrendelőiknek. A termelő berendezések ki­használtsága általában 4 százalékkal javult, s ered­ményes volt a készlet­csökkentés is. Ugyancsak kiemelkedő sikert ért el a zsáksvártás, amely oapírhiánv miatt csaknem egy hónapot állt. ám ennek elle­nére teljesítette tervét. Meg­valósult a takarékossá«*; prog­ram is: energiából 1,2 száza­lékkal kevesebbet használtak fel. Csökkentették a veszteség­időket, s a gyár egy-egy mun­kása tavaly már tíz órával többet dolgozott, mint tervez­te. Az üzemek közül kiemelke­dett a kemence-, a tranzit-, a villamos-, valamint az őrlő­üzem. A brigádok versenyé­ben a legeredményesebb a csomagoló Kun Béla és a bá­nya Gábor Áron közössége volt, amelyek elnyerték a Vállalat kiváló brigádja ki­tüntető címet is. A villamos- üzemi Kandó Kálmán kollek­tíva pedig az ifjúsági brigádok versenyében volt a legjobb. A sikereket a városi pártbizott­ság azzal honorálta, hogy a gyári közösségnek ítélte a pártbizottság vándorzászlóját, valamint elismerő oklevelét. Az idén, a kongresszusi és felszabadulási mun ka verseny­ben szintén fontos vállaláso­kat tettek a cementgyári kö­zösségek. Ezek között szerepel például a cement- és mészkőliszt- kiszállitás túlteljesítése, valamint az igényekhez igazodva, legalább 80 ezer tonna 450—R jelű cement gyártása. A brigádok ugyancsak vállal­ták, hogy tovább csökkentik az energiafelhasználást, s a terv teljesítése érdekében job­ban kihasználják a nyersmal­mokat. Hogy csak néhány kollektí­va vállalásaiból emeljünk ki: a kazánházi Széchenyi István szocialista brigád a kazán ha­tásfokának egy százalékkal való javítását, a bányaüzem Gábor Áron közössége a tőkés gépek alkatrész-felhasználásá­nak csökkentését, a használt szerkezeti elemek folyamatos felújítását, a villamos üzem Bláthy Ottó kollektívája a fá­zisjavító kondenzátorok mű­ködésének állandó figyelésé­vel, a hibás egységek időbeni cseréjével a biztonságos üze­meltetést, túlfogyasztási felár fizetésének elkerülését aján­lotta fel. A DCM brigádjai csatlá- kozlak a Sziklai Sándor közösség felhívásához is, s ennek megfelelően a dolgozók több mint 80 szá­zaléka vett részt a már­ciusban megtartott kom­munista műszakon. Ám gyakori, hogy egy-egy kollektíva a változó helyzethez igazodva, év közben is módo­sítja a vállalásait. Az idén az első negvedévben szükség is volt néhány esetben erre, mert a tervezettnél kevesebb Felújítják a filmszínházat Kicserélik a berendezés. Elkészült a régi kultúrhá 52 éves épületében üzemelő Kultúr Filmszínház felújítá­sának a terve és a költségve­tése. A mozgóképszínház re­konstrukciója öt és fél millió forintba kerül, a kivitelezés évszáma: 1981. Idén — ettől függetlenül — tatarozzák a gépházat és kicserélik a vetí­tőberendezéseket. künkért és meszet termeltek. Ennek egyik oka az volt, hogy a malmok nem tudták elegen­dő nyersliszttel ellátni a ke­mencéket. Az ÉSZAKKÖ ke- szegi bányájából sem szállítot­tak megfelelő mennyiségű mészkövet, s ez szintén nagy gondokat okozott, elsősorban a mészgyártásban. A helyzet márciusban azonban már lé­nyegesen javult: szinte vala­mennyi üzem teljesítette, a tranzitüzem pedig túl is telje­sítette tervét, s ezzel, valamint a kongresszusi műszak 6 ezer 200 órányi termelő munkájá­val, a DCM sikeresen zárta az első negyedévet. A második negyedévben már jobb körülmények kö­zött dolgozik a gyár, s várha­tóan sikeres lesz az első félév befejezése is. F. Z. A gyerekek már bizonyítottak Az erdő most a munkahelyük — Az erdő már nem a régi, a nosztalgia jobbára csak azokban él, akik nem ismerik a mai fatermelést. A nehéz fizikai munkát most már gé­pek segítik, de még így is ke­vés a jelentkező. Fiatalok nemigen törik magukat az er­dő felé, inkább az öregek ra­gaszkodnak hozzá. Ezért is be­csüljük meg azokat a huszon­éveseket, akik nálunk vállal­nak munkát — mondta, amúgy útravalóul Sipos Fe­renc, az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nagy­marosi erdészetének vezetője, mielőtt megszervezte volna a találkozást azzal a két fiatal­emberrel, akik tavaly ősszel jöttek a területre dolgozni. Indítékok Nagybörzsöny. A hegy lan­kái közé merülő településen régi hagyományai vannak az erdőművelésnek, sokan még most is fakitermeléssel kere­sik meg a kenyerüket. Itt, egy faluvégi kis parasztházban kaptak szállást az újonnan jöt­tek: Gorjanácz László Budá­ról és Kéki László Leninváros- ból. Az estre hajló délutánon csak egyikőjüket találjuk ott­hon, Kéki László bement a faluba „egy kicsit körülnéz­ni”. A szoba egyszerűen van be­rendezve. A kopott festést új­ságokból, magazinokból kivá­gott képek borítják, a két he­verő egymással szemben a he­lyiség egyik végében. A kis éjjeliszekrényen is megfakult már a lakkozás, a térelválasz­Hétfőtől: nyári napközi Kisdiákok Nógrád megyéből Az első, vidéki csoport el­búcsúzott a Pokol-szigeti út­törőtábortól. Hajdúszoboszló­ról érkeztek, s június 15-től 24-ig élvezték a nyár eleji üdülés örömeit. Ittlétük alatt voltak Budapesten, Eszter­gomban, ellátogattak a vácrá- tóti botanikus kertbe és is­merkedtek Váccal, a Dunaka­nyar ipari- és iskolavárosával. Távozásuk után megérke­zett a következő 100 tagú cso­port, a Nógrád megyei Kálló községből. Szemmel láthatóan megilletődtek a jól felszerelt tábor, a pompás környezet és a festői tájék láttán. Július 12-ig élvezik a szigeti tábor adta lehetőségeket, s ők is több kirándulást terveznek. Cserébe a váci általános is­kolák és a Hajós Alfréd Űt- törőház csapatai a Mátra vi­dékére, a Hajdúság városaiba, Nógrádba és Csehszlovákiába utaznak 30—100 tagú csopor­tokban és bizonyára hasonló szép élményekkel gazdagab­ban térnek majd vissza vá­rosukba. ★ Az idei napközi szervezé­séről, kezdetéről érdeklőd­tünk a városi tanács művelő­désügyi osztályán Babiák Mi­hály felügyelőtől, aki már hó­napok óta fáradozik, hogy a szülők a nyári hónapokban is nyugodtan dolgozhassanak, s gyermekeik megfelelő felügye­let mellett élvezhessék a nyár örömeit. E hét végén zárnak az is­kolai napközi otthonok — hétfőn, június 30-án kezdődik a Pokol-szigeti napközi, im­már ötödik alkalommal. A sátrakat az úttörőtábor köze­lében állítják fel; kölcsönkép- oen kapta a tanács és felál­lításuk, a kerítés elkészítése is társadalmi munkában tör­ténik. Idén először az általá­nos és a középiskolák techni­kai dolgozói segítik a napközi munkáját. Eddig 138 gyerek jelentke­zett, de elfogadnak még újabb jelentkezéseket. Hat-hat pe­dagógus vigyáz a gyerekekre. Reggel a nyolc órás rév viszi át a gyerekeket a szigetre és délután négyig tart a szerve­zett foglalkozás. Kapnak reg­gelit, ebédet — a tahitótfalui Kagyló étteremből — és az uzsonnát a hazaindulás előtt. Változatos programmal igyekeznek örömtelivé tenni a pajtások számára a nyári he­teket. Lesz kirándulás, vetél­kedő, sportverseny, s találnak módot az úttörőmozgalommal összefüggő foglalkozásokra is. A nyári tábor és a napközi közelsége lehetővé teszi, hogy a váci és a más vidékről ide­érkezett gyerekek közös prog­ramokat, versenyeket szervez­zenek, barátságot' kössenek. A már megvásárolt játékok is ezt a nemes célt szoleMiák. Papp Rezső Költözik a bölcsödé Tehergépkocsik érkeznek a Sailai Imre utca 14. számú ház elé. Bútorokat, felszerelé­seket adogatnak le róla. Fél­tő kezek veszik át, s az átve­vők már sietnek is a nagyka­pu irányába. Költözik a bölcsőde. Helyesebben visszaköltözik. Hónapokkal ezelőtt határozták el, hogy az épület második emeleti lakásait felújítják, a födémet kicserélik. Ilyen kö­rülmények között nem' marad­hattak a Váci Kötöttárugyár bölcsődéjének kicsinyei a he­lyükön. .Szükségmegoldást ke­restek. A ‘lakástatarozás elkészült. Visszaköltözhettek a helyükre, az első emeletre. Szám szerint vagy negyvenen. A gyár óvo­dája az egykori tejüzem he­lyén található; ott 75 kisgyer­meknek biztosítottak megfele­lő felügyeletet, amíg édesany­juk a gyárban dolgozik. tónak használt szekrényen szintén látszik az idő múlasa. Előtte egy kis asztalon tévé, a szakszervezet vette a fiúk­nak, hogy legyen mivel agyonütni az estédet. Arrébb egy_ óreg, megviselt magneto­fon, bár tisztességesen szól még, ezt is mutatják a házi­gazdák. A beszélgetés nehezen in­dul, a fiatalember zárkózott­ságához csak nehezen leljük a kulcsot, ám ahogy belemele- gedünk, egyre inkább feltá­rulnak az elmúlt évek esemé­nyei, s az indítékok, hogy miért választotta — legalábbis egyelőre — otthonául az er­dőt. — Eredetileg Sopronba je­lentkeztem, de mivel nem vettek fel, az erdőgazdasági szakmunkásképzőbe jártam Mátrafüreden — mondja Gor­janácz László. — Hogy hogyan kerültem a nagymarosi erdé­szetbe? Pesek József kerület­vezető ■ erdész keresett meg minket, s ajánlatát kisebb gondolkodás után elfogadtam. Engem a lakhelyünk közelsé­ge vonzott elsősorban. — Szeretem a szabadabb életet, s ezt itt megtaláltam — folytatja. — Reggel nem kell túl korán kelni, s a munkát magunk osztjuk be. A tél na­gyon nehéz, a hideg az ember csontjába hatol, megmereve­dik a kéz, s az istennek se mozdul, pedig akkor is dolgoz­ni kell. A nyár meg forró, a kánikula kiszárítja az emberi. Néha eszembe jut a strand, de igyekszem elhessegetni ma­gamtól a gondolatot, minek idegesítsen,.. Magányosan? Az indítékok? A mondatok mögött kimondhatatlanul is ott bujkál valami titokzatos­ság. Igen, bólint a fiú, ez a szabadság egy kicsit menekü­lés is valakitől, valami elől. Jó, ha havonta egyszer haza­megy, többszöri utazásra nincs idő, inkább a faluba, Szobra vagy Vácra viszi a fiatalem- oert az öreg, kivénhedt Moszkvics. — Eléggé egyhangúan tel­nek .napjaink, bár igyekszünk egy kis változatosságot vinni a hétköznapokba — folytatja Gorjanácz László. — Amikor hazajövünk, indulunk vásá­rolni, a kenyeret mindig elte­szik nekünk a boltban. Szo- bon vagy Vácon, néha Pesten elmegyünk moziba, színházba. Jobbára itthon ülünk, olva­sunk, tévét nézünk, magnót hallgatunk. Meg aztán szak- középiskolába járok, időnként a tankönyveket is elő kell venni. Hadd mondjam meg, jól érezzük magunkat. Én va­lamikor gyárban is dolgoztam, akkor végleg elment a ked­vem a kötött munkától, meg — bár pesti vagyok — a tö­megtől is. Motorfűrész Az idősebb erdőmunkások csak „gyerekeknek” szólítják a két fiatalt. Kezdetben, mint minden újonnan jöttnek, ne­kik is bizonyítaniuk kellett, megmutatni, hogy bírják erő­vel, győzik ésszel, tudással. A többi brigádbeli fiatallal nemigen barátkoznak, a mun­kával kapcsolatos dolgokon kívül nincs közös témájuk ... Búcsúzunk. Sipos Ferenc még megkérdezi, milyen gond­jaik vannak. De nem maguk­ról, hanem az erdőről szólnak előbb: több, jobb motorfűrész kellene, mert már sok tönkre­ment, s gyakran maguknak kell bütykölniük a drága szerszámot. Szakkifejezések röpködnek, amit nem értek, csak egyet: akárhonnan so­dorta is ide azt a két fiút a sors, mert vállalták, most be­csülettel helytállnak. Furucz Zoltán 2601 Vác, Pt. 32. A vendég szemével Megkezdődött az idegenfor­galmi szezon. Szállodán^ nin­csen, ezért városunkat csak átutazó kiránduló csoportok keresik fel, de ezek' szép szám­mal. Évről évre mind többen kiváncsiak barokk műemlé­keinkre, történelmi neveze­tességeinkre, szocialista léte­sítményeinkre. Városnéző sétájuk közben egymással is beszélgetnek a látogatók, és én ezekre a cse­vegésekre is odafigyelek, ösz- szehasonlítják Vácot más vá­rosokkal, vagyis véleményt mondanak rólunk. Sokan a legszebb magyar városok kö­zé sorolják a mienkét, csak azt nem értik, miért nem olyan tiszta, mint például Sop­ron, Debrecen ,vagy más vá­rosok. Tehát többét kellene törődni a tisztasággal. Nem a hivatalos szerveknek, hanem nekünk valamennyiünknek, a város lakóinak. A könnyel­műen elszórt cukros tasako- kat. papírzsebkendőket, ciga- rettás dobozokat, csomagoló­papírokat, tejeszacskókat nem lehet félóránként összesöpör- tetni. Erre egyetlen városnak sincsen elegendő köztisztasági alkalmazottja, de nem is le­het. A lakóknak kellene fe­gyelmezettebbnek lenniük. Gyönyörű parkjainkban cso­dálkozva nézik a száguldozó, csaholó, gyermekeket és fel­nőtteket egyaránt rémisztgető kutyákat. És miért csodálkoz­na!,? Mert saját lakóhelyükön ilyent bizonyára nem látnak. A Fehérek templomának ol­dalfalán levő I. világháborús emlékművön olvasni próbál­gatják a neveket. Bizony ez elég nehezen megy, az idő vasfoga kikezdte. Ezek a ne­vek vajon nem váci emberek emlékét őrzik? Már egynek sem élnek leszármazottai e város falai között? A látszat az, hogy nem, mert különben kérnék a nevek olvashatóbbá tételét. , Az alsóvárosi lakótelepen és az üzemanyagtöltő állomáson hiányolnak egy egyszerű, csak üdítőt és fagylaltot árusító büfét. Nemcsak a járműve­zetők, de a Ligetben tartóz­kodó gyermekek és szülők is szívesen vennék. Idegenek, városunk vendé­geinek beszélgetéseiből tudjuk mindezt.. Erdbmes lenne oda­figyelni rájuk. Galambos Ferenc Megnyitó ma este Kérusfesztívái Kórusfesztivál lesz Vácott. Ma este fél 8-kor tartják az ünnepélyes megnyitót a zene- iskolábán, majd 8 órától kerül sor az első hangversenyre. A műsorban fellép a váci KISZ- kórus Bogányi Tibor vezeté­sével, valamint a lengyelor­szági Poznan városában mű­ködő Mickiewicz Egyetem kórusa, vezényel Stanislaw Kulczynski. Másnap, pénteken este hét órakor rendezik a második hangversenyt, amelyen a szombathelyi Jewesses Kórus Deáki István, és a nyíregyházi ifjú zenebarátok kórusa Gebri József vezényletével ad mű­sort. MOST ÉRDEMES VÁSÁROLNI J! ifii & Június 26-án, • a csütörtöki bevásárlónapon, 17-től 19 óráig 20%-os árengedménnyel A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT kaphatók VÁCI DUNA-KANYAR ÁRUHÁZÁBAN, **t[R$í* divattáskák, bevásárlótáskák, Széchenyi u. 36. rövid ujjú férfiingek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom