Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-27 / 149. szám
Ma alakul meg az új országgyűlés Mint már jelentettük: a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az alkotmány 28- paragrafusának (5) bekezdése alapján, az ország- gyűlés alakuló ülését június 21-én délelőtt 11 órára ösz- szehivta. A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervének, a 352 tagú országgyűlésnek első, alakuló ülése napirendjében, feladataiban eltér az egyéb ülésszakoktól, ülésektől. Az alakuló ülést — a parlamenti ügyrend értelmében — az Elnöki Tanács elnöke nyitja meg. Ezután a korban legidősebb képviselő személyében kijelölik a korelnököt, aki az alakuló ülés első szakaszában vezeti az ülést, s munkájában kijelölt körjegyzőkként a két legfiatalabb képviselő segíti. Az alakuló ülésen — az ügyrendi szabályoknak megfelelően — az országos választási elnökség elnöke beszámol a választások előkészületeiről és lebonyolításáról, majd az országgyűlés héttagú mandátumvizsgáló bizottságot választ, amely a választási jegyzőkönyvek alapján megvizsgálja, hogy a képviselők megbízólevele megfelel-e a törvényben előírtaknak. A mandátumvizsgáló bizottság tagjainak megbízólevelét a korelnök és a körjegyzők — mint bizottság — vizsgálják meg. Az új országgyűlés — miután meghallgatja a mandá- tumvizsgálalrói szóló jelentest — első tanácskozásán megválasztja tisztségviselőit: az elnököt, az alelnököket és a jegyzőket. A parlament elnöke őrködik az országgyűlés méltóságán és tekintélyén, ügyel az ügyrend helyes alkalmazására, szervezi az országgyűlés munkáját és összehangolja a bizottságok tevékenységét. Ezenkívül gondoskodik az országgyűlés éves munkaprogramjának összeállításáról, vezeti a parlament tanácskozásait, biztosítja az ülések rendjét, hivatalos és ünnepélyes alkalmakkor képviseli az országgyűlést, szervezi annak nemzetközi kapcsolatait, s meghatározza az országgyűlés irodájának szervezetét és irányítja annak munkáját. Az elnököt' akadályoztatása esetén az alelnökök egyike helyettesíti, akinek jogai ebben az esetben megegyeznek az elnökével. A jegyzők segítik az elnököt a tanácskozások vezetésében, s feladatuk az országgyűlés ösz- szefoglaló jegyzőkönyveinek szerkesztése is. Az alakuló ülés másik fontos aktusa lesz a Népköztársaság Elnöki Tanácsának megválasztása. Az országgyűlés tagjai sorából választja meg az Elnöki Tanács elnökét, két-------------N Kö szöntjük a parlamentet 1/öszöntőként íródnak ezek a sorok: az újonnan meg- alakuló parlament köszöntőjeként. A június elejen öt évre megválasztott országgyűlési képviselők — akik között minden harmadik most először kapta meg a választópolgárok bizalmát —ma, pénteken immár hivatalosan is megkezdik felelősségteljes közéleti megbízatásuk teljesítését, elfoglalják helyüket a parlament széksoraiban. Az új országgyűlés megalakulása mindig kiemelkedő eseménye hazánk belpolitikai életének. Különösen így van ez most, amikor egy megszokottnál, az átlagosnál nehezebb ötéves választási ciklus elé néz az ország. A jobb, hatékonyabb, szervezettebb munkára kényszerítő nehéz gazdasági helyzet egyúttal nagyobb közéleti aktipitásra, a parlamenti demokratizmus elmélyítésére is ösztönöz. Sok múlik azon, hogy az újonnan mandátumot kapott országgyűlési képviselők mennyiben tudnak majd megfelelni a maguk posztján megnövekedett feladataiknak. Az ünneprontás szándéka nélkül meg kell mondani hogy az utóDbi időben néhány helyen furcsa nezeieic terjedtek el. Ezek lényege az, hogy a mostani nehéz gazdasági helyzetben a korábbinál kevesebb idő, tér juthat a demokráciának, így a parlamenti demokratizmusnak is; a különféle határozatok, elképzelések megvitatása helyett azok szigorú és következetes végrehajtása kerül előtérbe. Nem értünk egyet azzal, hogy nehéz gazdasági körülményeink között a demokráciának szükségképpen egy kicsit háttérbe kell kerülnie. Ellenkezőleg: soha nem volt még olyan nagy szüksége talán ennek az országnak a tömegek, a nép aktív részvételére a törvényhozásban, a hatalom gyakorlásában, véleménymondására a döntések előkészítésében és megvitatásában, mint éppen napjainkban. S ennek a társadalmi párbeszédnek egyik legfontosabb színtere az országgyűlés, amelynek mindenkire kötelező döntéseit azok az emberek hozzák, akiket magunk juttattunk szavazatainkkal mandátumhoz. Az elmúlt évek tapasztalatai már sokszorosan bebizonyították, hogy a képviselők — sokszor éppen látszólagos „kívülállóságukból” adódóan — igenis képesek az ágazati és szervezeti érdekeken túllátva országos méretekben gondolkozni, a döntési alternatívák mérlegeléséhez új szempontokat felvetni. S erre a szellemi, politikai tőkére — amit a képviselők tapasztalatai, észrevételei jelentenek — a következő években igen nagy szükség lesz országépítő céljaink megvalósításához. De tegyük mindehhez rögtön hozzá, azt is: sok esetben magukon a képviselőkön múlik, hogy milyen határozottsággal szereznek érvényt véleményüknek, álláspontjuknak. S nemcsak a saját választókerületük gondjainak megoldásában... 'Túl vagyunk már azon az időszakon, amikor az or- -*• szággyűlési képviselőket amolyan kijáró embereknek tekintették: csupán annyit vártak tőlük a választó- polgárok, hogy újabb fejlesztési hitelt, hozzájárulást szerezzenek mondjuk az út- vagy járdaépítéshez és még sorolhatnánk. A választókerület gondjainak ismerete, a legégetőbb bajok orvoslása, a helyi érdekek képviselete persze továbbra is fontos feladata a képviselőknek. De az állampolgárok bizalmából kapott parlamenti megbízólevél arra is feljogosítja — sőt, kötelezi — a képviselőt, hogy tudjon és merjen véleményt formálni, érvelni, vitatkozni az egész országot érintő kérdések megoldása érdekében is. S legyen jó agitátora, meggyőző szószólója, az országos politikának saját választókerületében akkor is, ha éppsn azt a cseppet sem kellemes dolgot kell megértetni az állampolgárokkal, hogy most néhány évig kevesebb lesz a fejlesztésre jutó forint, jobban kell takarékoskodnunk ahhoz, hogy jövő fejlődésünket kellően megalapozzuk. Azt ígértük az elején, hogy köszöntőnek íródnak ezek a sorok, s lám a különféle gondok, tennivalók felsorakoztatása lett belőle. Talán így van ez rendjén. Hiszen nehéz, küzdelmes esztendők állnak a képviselők előtt. De ott tudhatnak a tarsolyukban egy nagyon fontos dolgot, ami erőt, hitet adhat a közéleti munkához cselekvéshez: választópolgáraik tízezreinek feltétlen bizalmát, ami őket a parlamentbe juttatta. Deák András helyettes elnökét titkárát és 17 tagját. Ha az országgyűlés nem ülésezik, a parlament jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja; megbízatása akkor szűnik meg, amikor az országgyűlés az Elnöki Tanácsot újonnan megválasztja. Az alakuló ülésen kerül sor a parlamenti állandó bizottságok, valamint a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság megválasztására is. Az állandó bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítsék az országgyűlést törvényalkotó, ellenőrző tevékenységében, a társadalom alkotmányos rendjének biztosításában és előmozdítsák az országgyűlés tárgyalásainak eredményességét. Az állandó bizottságok saját kezdeményezésükre mindazokkal a kérdésekkel foglalkozhatnak, amelyeket az állami és társadalmi élet valamely területén alapvető jelentőségűnek tartanak; javaslataikkal közvetlenül fordulhatnak az országgyűléshez, az Elnöki Tanácshoz és a Minisztertanácshoz. Az állandó bizottságok joga és kötelessége működési körükben a törvénytervezetek és javaslatok tárgyalásának előkészítése, valamint az országgyűlés, az Elnöki Tanács és a parlament elnöke által eléjük terjesztett ügyek tanulmányozása és tárgyalása. A bizottságok megválasztásuk után az országgyűlés elnökének összehívására alakulnak meg. További munkájukat soraikból választott elnökök, illetve titkárok , irányítják. A parlamenti élet eddigi gyakorlata alapján várható, hogy az Elnöki Tanács már az ülésszak idején megtartja alakuló ülését, majd javaslatot tesz az országgyűlésnek a Minisztertanács megválasztására. A javaslat alapján választja meg azután az országgyűlés plénuma a kormányt, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. Az újonnan megalakuló országgyűlés megbízatásának most következő, ötesztendős időtartama alatt nem folyamatosan tartja tanácskozásait, hanem a feladatok diktálta időközökben ül össze. Az alkotmány előírása szerint azonban az országgyűlés évenként legalább két ülésszakot tart. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ' MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M ■■■Ml , ” .■■■■■ EGYÉ! TANÁCS LAPJA 1 XXIV. ÉVFOLYAM, 149. szám Ára 1.20 forint 1980. JÚNIUS 27., PÉNTEK A Hazafias Népfront elnökségének ülése Csütörtökön Kállai Gyula elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront országos elnöksége. Az ülésen megjelent és felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Az országos elnökség megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalását az országgyűlés alakuló ülésével összefüggő személyi kérdésekben. A javaslatokat elfogadta. Ügy határozott; hogy azokat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával közösen az illetékes testületek elé terjeszti. Az országos elnökség saját hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára terjesztett elő javaslatokat. A vitában felszólalt: Bognár József, Mezei Barna, Nánási László, Nyíri Béla, Rónai Rudolf és Szabó Kálmán. Az elnökség meghallgatta és jóváhagyta dr. Szentistványi Gyuláné országos titkár beszámolóját az országgyűlési és tanácsi választások tapasztalatairól. A Hazafias Népfront országos elnöksége köszönetét és elismerését fejezte ki mindazoknak, akik a választások előkészítésében, lebonyolításában részt vettek és munkájukkal hozzájárultak a választások sikeréhez. J. F. Deniau Lázár Györgynél Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Jean Francois Deniau francia külkereskedelmi minisztert, aki Veress Péter külkereskedelmi miniszter meghívására szerdán érkezett Budapestre, hogy tárgyalásokat folytasson a két ország gazdasági kapcsolatainak időszerű kérdéseiről. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Veress Péter, valamint Jacques Lecompt, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. Ugyancsak csütörtökön fogadta a francia külkereskedelmi minisztert Marjai József miniszterelnök-helyettes is. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Veress Péter és Jacques Lecompt. SserireEQfiehh Korszerűsödő villanyhálózat A Pest megyei Villanyszerelő Vállalat tevékenységének 70 százalékát a különféle üzemek és tanácsi intézmények megbízásából végzett építési-szerelési munka teszi ki. Feladatai közé tartozik, hogy a megye településein rendszeresen karbantartsák, felújítsák a lakossági villanyhálózatot, gonKöí forgalomban szállítanak Raktárbázis Bugyin A Telefongyár sokféle, igen bonyolult távközlési és átviteltechnikái berendezést készít, melyekhez ezer és ezer különféle alkatrész szükséges. Ezeket idáig beszerzésük, illetve legyártásuk után mintegy 200 különböző helyen tárolták, s egy-egy termékhez a legkülönbözőbb földrajzi helyekről kellett egy helyre szállítani az alkatrészeket. A raktározási és anyagszállítási tevékenység korszerűsítésének igen jelentős lépéseként elkészült Bugyin az a raktárbázis, mely a jövőben egy helyen oldja meg a Telefongyár valamennyi raktározási gondját. A hát méter magas, s a tárolóhelyek osztályozási szabályai szerint félmagas kategóriába tartozó, szektorrendszerű raktárban korszerű rakodógépek segítik és gyorsítják az anyagokhoz és az alkarészekhez való hozzáférést. Azzal, hogy a korábbi kétszáz kisebb-nagyobb raktárral szemben most minden egy helyre kerül, lényegesen leegyszerűsödnek a szállítási feladatok is. A Telefongyár három telephelye — a budapesti törzsgyár, Nagykáta és Bugyi — között a jövőben menetrend szerint, körforgalomban közlekednek majd á járművek, s így valamennyi egység kiszolgálása üresjáratok nélkül oldható meg. A napi kétszeri forduló során egyébként kocsikísérők nélkül teszik meg útjukat a teherautók. Mivel mindhárom helyen a rakodás megoldott, ily módon munkaerőt is meg tudnak takarítani. á betakarítás előtt Még néhány hét, s országszerte hozzákezdenek a búza betakarításához. A fóti Béke Tsz-ben az aratásra készítik elő a kombájnokat. Bozsán Péter felvétele doskodjanak a biztonságos közvilágításról, s az új létesítményekben kiépítsék a villanyvezeték-rendszert. Milyen félévet hagytak maguk mögött? — kérdeztük Tóth Lászlótól, a termelési osztály vezetőjétől. — Az elmúlt hónapok eredményeiről pontos adatokkal még nem tudunk szolgálni, ám annyi bizonyos: teljesítjük az első féléves tervet. Több nagyszabású, tavalyról áthúzódó munkát fejeztünk be, s kisebb értékű megrendeléseknek is eleget tettünk. Sikeresen zártuk az első negyedévet: az előirányzott 8 miiló forinttal szemben, 9 és fél millió forint termelési értéket produkáltunk. Több ütemben valósították meg a gyömrői vízmű villany- szerelési munkáit: a megbízatás összesen 10 millió forintot hozott a vállalatnak. A múlt évben elkezdett beruházás átadására, a környék vízellátását javító létesítmény avatására, május közepén kerül sor. A közelmúltban végeztek a fővárosi tanács megrendelésére vállalt lakossági hálózatkorszerűsítéssel Rákoskeresztúron. Ugyancsak Budapesten, a VII. kerület házaiban vizsgálták át, újították fel a vezetékeket a kerületi Ingatlankezelő Vállalat megbízásából. Hozzákezdtek Taksony lakossági hálózatának felújításához, illetve a közvilágítás kiépítéséhez. Jelen vannak a Galga menti regionális vízmű építkezésén: most éppen az auto- matikát szerelik fel. Nagyszabású feladatuk még az összesen 6 millió forint költséggel létesülő monori vízmű villanyszerelési munkáinak elvégzése. A beruházás kivitelezésében közreműködő vállalatok szocialista szerződést kötöttek azért, hogy a tervezett határidőre, augusztus 20-ra elkészüljön a létesítmény. — A jövőben a beruházások mérséklődése miatt nagy volumenű, jelentős termelési értéket hozó megrendelések már nem lesznek, kisebb megbízásoknak teszünk majd eleget. Ezért szervezettebben, ütemesebben kell dolgoznunk a tervek teljesítése érdekében — mondja végül, a termelési osztályvezető. Benke Valéria köszöntése Benke Valériát, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnökét töoo évtizedes munkásmozgalmi tevékenységének és a szocialista társadalom építésében szerzett kiemelkedő érdemeinek elismeréseként — hatvanadik születésnapja alkalmából — az Elnöki Tanács a Magyar Nép- köztársaság Érdemrendjével tüntette ki. A kitüntetést csütörtökön a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, valamint Németh Károly és Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai. A kitüntetés átadása után az MSZMP Politikai Bizottsága Benke Valéria tiszteletére ebédet adott, amelyen részt vettek a Politikai Bizottság tagjai, Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. A Központi Bizottság nevében Kádár János köszöntötte Benke Valériát. KÖZÉLET A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban köszöntötte Jesus Fariát, a Venezuelai Kommunista Párt főtitkárát 70. születésnapja alkalmából. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Sandjiva Reddy, köztársasági elnöknek. V. V. Giri, volt indiai köztársasági elnök elhunyta alkalmából.
