Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-26 / 148. szám

1980. JÚNIUS 26., CSÜTÖRTÖK Seem -4/0? W Kfurlav 3 Nőtt az export, főbb értékes termék Sikeres félév a DKV-ban Mint mindenütt, a kőolaj­feldolgozásban is, az igények szabták, szabják meg, hogy melyik termékből, mennyit gyártsanak. Katona János, a Dunai Kőolajipari Vállalat termelési főosztályának veze­tője azonnal, elöljáróban le­szögezi: nekik elsődleges fel­adatuk a hazai ellátás bizto­sítása, s azért pedig, hogy emellett minél nagyobb mennyiséget exportálhassa­nak, bizony sok-sok erőfeszí­tést tettek aj; első félévben. — Kevesebb alapanyagból több, értékesebb terméket gyártani, azaz gazdaságos szerkezetet kialakítani már önmagában sem tűnik köny- nyűnek. Miként sikerült? — Nagyon gondos termelés- szervezéssel, a szó szoros ér­telmében közös akarattal. Jú­nius 20-ig 3 millió 500 ezer tonna kőolajat dolgoztunk föl. Miután ez több, mint amennyit időarányosan szá­mítottunk, várhatóan már nem léphet föl semmi olyan zavaró körülmény, amely miatt ne teljesíthetnénk a féléves tervünket. Termé­keink közül az aromásak — a _— benzol, a toluol, a xilol, a ' maleinsavanhidrid — a leg­értékesebbek, ezekből csak­nem negyven százalékkal ké­szült több, mint tavaly az el­ső félévben. Gázolajból 1 mil­lió 300 ezer, fűtőolajból 1 millió 100 ezer, motorbenzin­ből pedig 400 ezer tonnát gyártottunk. Sikerrel növel­tük a bitumenüzem termelő- képességét: 260 ezer tonnát tudtunk előállítani. Növelték a bitumenüzem kapacitását, jelenti ki a fő­osztályvezető. Csak így, egy­szerűen. Pedig nem volt az olyan egyszerű dolog. Főként azért nem, mert úgy kellett megoldaniuk a régi, kis telje­sítményű fúvatóreaktor cse­réjét, hogy csak minimális legyen a termeléskiesés. — Bitumenből tehát min­den igényt kielégített a DKV. Milyen egyéb, jelentős mű­szaki intézkedést hajtottak még végre az első félévben? Munkás felvétel nélkül — A múlt esztendő végén tértünk át az aromás üzem­ben az úgynevezett tetra- eljárás alkalmazására. Idén tovább tökéletesítettük a technológiát, s ez hozzájárult az aromás termékek részará­nyának növekedéséhez. Emlí­tésre méltó az is, hogy o benzinreformáló üzemeket nagy hatékonyságú, kétfémes katalizátorokkal láttuk el. Hatalmas területen fekszik a városnyi olajfeldolgozó, alig venni észre, hogy folyamato­san újabb és újabb létesít­ményekkel gyarapszik. — Pedig valóban tovább bővült, bővül az idén is a DKV — mondja Katona Já­nos. — Az új kénkinyerő már üzemszerűen^ folyamatosan termel, a petrolatum redesz­tilláló üzemben július elsejé­től kezdődhet a termelés; a propán-bután kénmentesítő üzembe helyezésére pedig a következő hónapokban kerül sor. És itt hadd hangsúlyoz­zam: mind a három új üzem­hez munkaerő-átcsoportosí­tással biztosítottuk, biztosít­juk a kezelő személyzetet; egyetlen munkást sem ve­szünk föl. Igaz, alaposan kö­rülnéztünk, gonddal vizsgál­tuk, hol, mennyi ember kell a biztonságos munkához. A féléves mérlegkészítés, a tervteljesítés elemzése, a számvetés a gazdaságosságról, a következő hetek feladata Százhalombattán is. Mégis megkérdezem. — Köztudott, hogy a kő­olajfeldolgozó hosszú ideje az élvonalba tartozik a megye vállalatai között. Megtartja ' vezető szerepét, jó hírnevét továbbra is? A válasz óvatos. — Mint elöljáróban mond­tam: termelési tervünket tel­jesítjük. Azt is tudjuk már, hogy árbevételünk a számí­tottnál mintegy 30 százalék­kal magasabb lesz. Igaz, ez nem csupán a termékszerke­zet alakulásának eredménye, kedvezően alakultak szá­munkra — különösen az év első hónapjaiban — a világ­piaci árak. A hazai igények kielégítése mellett exportra is több terméket gyártottunk, mint számítottuk. Főként a tőkés export nőtt. Igaz, a má­sodik negyedévben már érez­hetően emelkedett a szocia­lista export is, elsősorban azért, mert a KGST-együtt- működés keretében megkezd­tük Romániába is az aromás termékek kiszállítását. Időben felkészülni A sikeres első félév je­lent-e önmagában biztosíté­kot az éves terv teljesítésé­hez? A kérdés szónoki, a százhalombattaiak sem ülnek babérjaikon tétlenül. — A folytonos kísérletezge­téséről híres olajvárosban ter­vezik-e új technológiák be­vezetését, új termékek gyár­tását az elkövetkező időszak­ban? — Nemrégiben kezdtük meg egy igen jó minőségű kétütemű motorolajnak — a Shell 2T-nek — az előállítá­sát és értékesítését — felel a főosztályvezető. — Az első ta­pasztalatok kedvezőek, re­méljük, megkedvelik a hazai felhasználók. Ezenkívül elő­készületeket tettünk a sugár- hajtású üzemanyag gyártásá­ra. Pontosabban: több napig tartó nagyüzemi kísérletsoro­zatot végeztünk. Bár, előrelát­hatóan csak 1982-től kell ezt a terméket előállítanunk, a fel­adat oly nagy, hogy nem tart­juk korainak a felkészülés megkezdését. Dodó Györgyi Szolidaritási bizottság ülése Szerdán a Hazafias Nép­front székházában kibővített ülést tartott a Magyar Szo­lidaritási Bizottság. Az ülés napirendjén szerepelt a füg­getlenségükért, a társadalmi haladásért harcoló fels^abadí- tási szervezetek és mozgal­mak sebesültjei magyarorszá­gi gyógykezelésének helyzete és az ezzel kapcsolatos fel­adatok felmérése. A téma megvitatásában dr. Zsógön Éva egészségügyi államtitkár vezetésével az Egészségügyi Minisztérium több vezető munkatársa is rés2t vett. A szolidaritási bizottság meghallgatta dr. Deák Lívia elnökhelyettes tájékoztatását a közelmúltban Vietnamban járt magyar szolidaritási küldött­ség tevékenységéről és tapasz­talatairól. A szolidaritási bizottság nyilatkozatban ítélte el a dél­afrikai fajüldöző rendszernek a színes bőrű lakosságot súj­tó véres elnyomó intézkedé­seit és a szomszédos államok ellen végrehajtott sorozatos terrortámadásai t. Megtérülő befektetések Új tárolók a Rákosmezeje Tsz-ken Ha akadtak is gazdálkodó egységek, ahol nem kellő kö­rültekintéssel határozták el, mire költik forintjaikat, me­lyek a legszükségesebb beru­házások, idén fordult a koc­ka, megváltozott a helyzetük. Nem akadhatnak ilyen egysé­gek. Egyszerűen azért nem, mert az új szabályozók életbe lépése új feladat elé állítja a vállalatokat és a szövetkezete­ket. Többek között jóval ke­vesebb pénz jut fejlesztésre, a meglevő létesítmények bővíté­sére. Vagyis: ugyancsak alapo­san meg kellett, meg kell fontolni, hol, mit építsenek, milyen be­rendezéseket vásárolja­nak; s mindez miként se­gíti elő a gazdaságosság javítását. Nem volt ez másként a Rá­kosmezeje Termelőszövetke­zetben sem. A vezetőség hosz- szan vitatta, mire jut pénzük. Az új műtrágyatároló — há­romezer négyzetméter alapte­rületű fedett betontér — épí­tését például nem halaszthat- ták tovább. Úgy vélték, meg­éri a befektetés, hiszen mini­málisra csökken a veszteség; a műtrágya nem csomósodik össze, tehát terítése is köny- nyebb, egyenletesebb lehet. Ugyanakkor azt is figyelembe vették, hogy a műtrágyával dolgozók munkakörülményei jelentősen javulnak. A talajmintavevő gép vásár­lását szintén szükségből hatá­rozták el. Segítségével megis­merik a talajszerkezetet, és ki­választhatják a legjobb trá- gyázási módszert. Megkezdték, jó ütemben fo­lyik a paradicsomlé-vonal ki­építése is. Ügy vélik, ha a ter­mesztett paradicsomot félkész­termékként adják el, jobban járnak. Egyrészt jó minőségű paradicsomlevet értékesíthet­nek, másrészt pedig a szállítá­si költség is kevesebb lesz. Mi szükséges ahhoz, hogy a beru­házás minél előbb megtérül­jön? Ezen is törték a fejüket. A cél a feldolgozó-vonal ma­ximális kihasználása. Ennek érdekében nem csu­pán a saját termésüket dolgozzák föl, hanem szer­ződéseket kötöttek. Töb­bek között Vecsésről is ide­kerül a paradicsom. Egyéb haszonra is számít azonban a szövetkezet a para­dicsomlé-vonal üzembehelye­zésével. Megmarad ugyanis a törköly, a kipréselt mag és héj, s ha ezt kellően kiszárít­ják — igen magas a karotin tartalma! — ideális takar­mányt nyernek a szarvasmar­hák táplálásához. Jó termést hozott tavaly a napraforgó, éppen ezért idén 313 hektáron vetettek. Szárítá­sa és tárolása azonban gondot okozott, hiszen a növényolaj- gyárak október 1-től május vé­géig dolgozzák föl a magvakat. Ezért határozták el egy kor­szerű napraforgó-tároló építé­sét is — ecseri telephelyükön —, így várhatóan megfelelő kö­rülmények között pihenhet a termény és jó árat kaphatnak majd érte. Növényvédelem a nagyüzemekben Ésszerűen gazdálkodva NEM ELÉG idejében föld­be juttatni a jövő évi termés zálogát hordozó magvakat, meg is kell védeni a külön­böző kártevőktől, gyomoktól. A korszerű agrotechnika, a nö­vényvédő szerek sokasága se­gíti a gazdaságokat abban: minél hatékonyabban küzd­jenek a gabona- és kukorica- táblákon, a gyümölcsösker­tekben a termésre leselkedő, azt veszélyeztető növényi, ál­lati kártevők ellen. Vajon, milyen feladatokat kell ellátniok most a gazda­ságoknak a növényvédelem­ben? A Pest megyei Növény­védő Állomáson Winkler Ist­ván főmérnök elöljáróban ar­ról tájékoztatott, hogy nin­csenek könnyű helyzetben a termelőszövetkezetek. A sze­szélyes, kedvezőtlen időjárás kihat a különböző növénykul­Már az őszre készülnek A ruhaipar néhány hónappal mindig a naptár előtt jár. A PEVDI dabasi üzemében már őszi ruhák készülnek exportra, Ausztriába. Bozsán Péter felvétele túrák fejlődésére: a növé­nyek lassabban növekednek, így természetesen a kártevők is később jelentkeznek a szo­kásosnál. A megyében, a gabonatáb­lákon a lisztharmat elleni fo­kozott védekezés mellett a lombtrágyázás a legfőbb ten­nivaló, minél nagyobb terü­leten, s az, hogy megóvják a növényt az esetleges levéltetű- fertőzéstől. A kukoricaföldeken aZ alapvető feladat a táblák gyomosodásának fokozott fi­gyelése, s ha szükséges, a mechanikai gyomtalanítás. A napraforgótáblákon a pe- ronoszpóra elleni veszélyre kell figyelni, s felkészülni a szükséges védekezésre. Növeli a gazdaságok gondjait, hogy e nagyon fontos ipari felhasz­nálásra és takarmányozásra is alkalmas növény vetésterülete megnövekedett az utóbbi idő­ben. mintegy 15 ezer hektár­ra. S az összterület mintegy 10 százalékán csávázatlan vető­mag került a földbe, tehát ezeken a táblákon nagyobb a fertőzés veszélye. a műtrágyázás és a növényvédelem nagy munká­jában a legkorszerűbb eszkö­zök segítik a szövetkezeteket. Így a megyében évenként mintegy 110 ezer hektár te­rület műtrágyázását, vegysze­res gyomirtását végzik repülő­géppel. Ami a műtrágyázást illeti, a megye gazdaságai a tavaszi vetések alá idejében eljuttatták a tápanyagpótló szereket. összességében elegendő nö­vényvédő szer áll a termelő- szövetkezetek rendelkezésére ahhoz, hogy a szükséges Vé­dekezést elvégezzék. Az ész­szerű növényvédőszer-felhasz- nálás bizonyítékaként a gaz­daságokban a tényleges véde­kezés mind közelebb kerül az optimálishoz. G. H. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási i járó családi pótlékot. Új szo- Hivatala közli: a Miniszter-j ciális támogatásként — 1980. július 1-i hatállyal — beve­tanács szerdán ülést tartott. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tájékoztatta, a kormányt a KGST XXXIV. ülésszakáról és a végrehajtó bizottság 96. üléséről. A kor­mány jóváhagyólag tudomásul vette a tájékoztatót. Megbíz­ta az illetékes állami szerve­ket, hogy tegyék meg a szük­séges intézkedéseket az elfo­gadott ajánlások végrehajtá­sára. Az Országos Tervhivatal el­nöke beszámolt arról, hogy befejezték a Német Demok­ratikus Köztársasággal foly­tatott, az 1981—1985-ös idő­szakra szóló népgazdasági ter­veket egyeztető tárgyalásokat és aláírták a tervkoordiná­ció jegyzőkönyvét. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A SZOT és a munkaügyi miniszter előterjesztésére a kormány 1980. július 1-i ha­tállyal felemelte a három- és több gyermekes családok, valamint a két gyermeket egyedül nevelő szülők csalá­di pótlékát. A három- és négygyermekes családoknál s a kétgyermekes egyedülálló szülőknél havi 150 forinttal, az ötgyermekes családoknál havi 120 forinttal, a hat- és ennél több gyermekeseknél havi 100 forinttal emelkedik a gyermekenkénti családi pót­lék. 1980. július 1-től 300 fo­rinttal felemelik a tartósan beteg, illetve súlyosan fogya­tékos — állandó felügyeletre szoruló — de intézetben el nem helyezett gyermekek után zetik a speciális gépjárművel rendelkező mozgássérültek benzinköltségéhez való hoz­zájárulást. A Minisztertanács elfogad­ta a munkaügyi miniszter előterjesztését a nők gazda­sági és szociális helyzetének javításáról szóló 1970. évi kormányhatározat végrehaj­tásáról. Megállapította, hogy a határozat, valamint a mi­nisztériumi és vállalati intéz­kedések nyomán javultak a nők élet- és munkakörülmé­nyei. Felhívta a miniszterek, az országos hatáskörű szervek s a vállalatok vezetőinek fi­gyelmét a határozatban fog­laltak további tervszerű, szer­vezett, folyamatos végrehaj­tására és annak ellenőrzésé­re. A Minisztertanács a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter és a termelőszövet­kezetek országos tanácsa el­nökének előterjesztése alap­ján megtárgyalta és elfogad­ta az agráripari egyesülések működésének tapasztalatairól szóló tájékoztatót. Megállapí­totta, hogy a kedvező tapasz­talaitok alapján fontos feladat a meglevő agráripari egyesü­lések munkájának sokoldalú továbbfejlesztése: lehetőségeik még jobb kihasználása, a tár­sult üzemek termelési, gaz­dálkodási színvonalának, ér­dekeltségének, felelősségének és közös tevékenységének együttes fejlesztése, működé­sük további javítása. A nők helyzete A nők társadalmunkban ■ fr betöltött szerepe, meg­becsülése szinte naponta szóba kerül különböző fó­rumokon. Mindez azt mu­tatja, hogy hazánkban a nőpolitikái kérdés előtér­ben áll, ugyanakkor az el­ért eredmények mellett még sok a megoldásra váró feladat. Tíz éve, hogy a kormány határozatot hozott a nők gazdasági és szociális hely­zetének megjavításáról, mely kedvezően ha­tott élet- és mun­kakörülményeikre. Az­óta csaknem minden év­ben — az illetékes állami szervek, a tárcák, a KNEB, a KSH beszámoltatásával — a kormány rendszeresen figyelemmel kísérte a ha­tározat végrehajtását. Pél­dául megvizsgálta az azo­nos munkakört betöltő nők és férfiak közötti egyenlő bérezés kérdését; a köny- nyűiparban, a mezőgazda­ságban dolgozó nők hely­zetét; a több műszakban dolgozók szociális ellátott­ságát stb. Most, egy évtized elteltével a Minisztertanács legutóbbi ülésén átfogóan értékelte a nők gazdasági és szociális helyzetét, a ha­tározat nyomán bekövetke­ző változásokat. Ez idő alatt lényegében megvalósult a nők általá­nos és teljes foglalkoztatá­sa, jelenleg a munkaképes korú lányok és asszonyok 78 százaléka dolgozik az iparban, a mezőgazdaság­ban vagy más, társadalmi­lag szervezett munkaterüle­ten. (A fennmaradó 22 szá­zalékban a tanulók, az el­tartottak, a munkaképes korú rokkantsági nyugdí­jasok tartoznak.) Régóta fájó pont és visz- szatérő téma a női munka egyenrangú megítélése, fő­leg a férfiakéval azonos munkakörben. Ha lassan is, de sikerült eredményeket elérni: a nők átlagos kere­sete közeledett a férfiaké­hoz. A még meglevő kü­lönbséget lényegében az okozza, hogy a férfiak át­lagos szakképzettsége ma­gasabb és gyakorlati ide- j jük is hosszabb. Vitathatat­lan, egyre ritkább a nők hátrányos megkülönbözte­tése. A kettős hivatás betölté­séhez szükséges a nők szo­ciális körülményeinek javí­tása. A dolgozó anyáknak még ma is nagy problémát jelent gyermekeik bölcső­dei elhelyezése, ezért mint­egy kilenc százalékuk a gyes-t választja, ami a gyermek és a család szem­pontjából roppant kedvező. Természetesen tíz év alatt, ha nem is kielégítően, de sokat javult a bölcsődei, főként az óvodai és az ál­talános iskolákban a nap­köziellátás. A Minisztertanács leg­utóbbi ülésén rendeletet hozott a három és több gyermek, valamint a fogya­tékos gyermek után járó családi pótlék emeléséről. Ez az anyagi támogatás valójában a nők gondjain kíván enyhíteni, hisz a csa­ládi költségvetésért leg­több helyen ők a felelősek. Kétségtelen, ha csak a hatvanas évekre emléke­zünk is vissza, jelenleg sokkal könnyebb a háziasz- szonyok dolga: bővültek a háztartási munkát könnyí­tő szolgáltatások, javultak a vásárlási körülmények, Alapjában véve elégedet­tek lehetünk a rövid tíz év alatt elért szép eredmények láttán, de ez még nem je­lenti azt, hogy ne vegyük észre az árnyoldalakat is, melyek megszüntetése ránk, az egész társadalomra vár. Néhányat említve közülük: jobb munka- és szociális körülményeket egyes ipar­ágakban, nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülést. JTs elismerést. Ne csak a közéletben, hanem azokon a munkahelyeken is, ahol még kétségbe vonják, hogy a nő alkalmas a ve­zetésre. Pedig, ha rendel­kezik kellő politikai-szak­mai tudással, vezetőkész­séggel, éppúgy elfoglalhatja az osztályvezetői vagy az igazgatói széket — mint a férfi. (A Pest megyei óvodai helyzettel foglalkozó ta­nácskozásról lapunk 4. ol­dalán számolunk be.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom