Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-15 / 139. szám

1980. JŰNIITS 15., VASÄRNAP x/fM Iw Mérlegen öt év munkája Sxgsksxerwezefi kü'díöfférfekezle tek Az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének Pest megyei Bizottsága tegnap délelőtt tar­totta meg küldöttértekezletét Budapesten, a Pest megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat kultúrtermében, mint­egy száz részvevő jelenlétében. Az elnökségben helyet foglalt: Orbán Józsefné, az ÉDOSZ köz­ponti vezetőségének titkára, valamint Komáromi János, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának osztályvezetője és Var­ga Tamás, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának osz­tályvezetője. Friss Antalné, a Nagykőrösi Konzervgyár szb-titkárának megnyitója után Tősér And­rásáé, az ÉDOSZ Pest megyei Bizottságának titkára számolt be az elmúlt öt esztendő mun­kájáról. Tevékenységük egé­szét áttekintve megállapítha­tó, hogy Pest megye élelmi­szeriparának dolgozói jól dol­goztak a lakosság ellátásáért, a termelési és exportkötele­zettségek teljesítéséért. A kül­döttértekezleten meghatároz­ták az ÉDOSZ 45. kongresz- szusának továbbítandó javas­latokat. Végezetül megválasz­tották az ÉDOSZ Pest megyei Bizottságának vezetőit s kül­dötteit. Elnök Franyó János, titkár ismét Tősér Andrásné lett. ★ Tegnap délelőtt tartotta kül­döttértekezletét a Budapest-vi- déki Postaigazgatóság Szak­szervezeti Tanácsa is Budapes­ten a Postások Szakszerveze­tének székházában. Az írásos beszámolót 137 küldött jelen­létében Katona István titkár, valamint Kaposvári József el­nök egészítette ki. A beszámo­lási időszakban 79 új kisposta és egyéb létesítmény került át­adásra, megnőtt a munkaver­senyben részt vevők száma; tavaly a postahivatalok 90 százaléka vett részt a kiváló címért folyó versenyben. Emel­kedett a dolgozók bére, s kü­lönösen nagy gondot fordítot­tak a létszámgondokkal küsz­ködő hivatalokra. A szakszer­vezeti munka átszervezésével javult a mozgalmi élet és a fegyelem. A beszámoló megvitatása után sor került az új tisztség- viselők megválasztására. Elnök Quell Konrádné, titkár Kato­na István lett. Megválasztot­ták a kongresszusi küldötteket is. Sz. M. A legszebb dolog - épííeni Fejük fölött az égbolt Idén, ma, tizenötödször tartják meg az épitök napját, a ha­gyományokhoz hiven, Pest megyében csaknem húszezren dol­goznak az építőiparban; gyarapítják, gazdagítják a nemzeti va­gyont, iskolákkal, lakások százaival, utakkal . .. Tavaly 5 mil­liárd 414 millió forint termelési értéket állítottak elő. Az alábbi riporttal valamennylüket köszöntjük. Sok gondot okozott a mo­csaras, iszapos talaj, mintegy félméteres mélységben az egész területet fel kellett töl­teni. Bedolgoztak vagy tízezer köbméter földet, míg megfe­lelő alapot nyertek az építke­zés megkezdéséhez. Idelátszanak Százhalombat­ta magasba nyújtózkodó há­zai: itt a Dunához közel épül az új lakónegyedet kiszolgáló szennyvíztisztító. A Pest me­gyei Közúti Építő Vállalat ge­nerálkivitelezői munkáját a Vízgépészeti Vállalat segíti, al­vállalkozók a helyi HK1 és a Villanyszerelőipari Vállalat A létesítmény összköltsége eléri a 28 millió forintot; idén, még az év vége előtt szeretnék üzembe helyezni. Automata vezérlés Sütő István műszakvezető nemrég kapcsolódott be az építkezés irányításába, friss Lódobogás, a rohanó ménes fenséges látványa. A lovak pa­tája tőlünk néhány lépésnyire veri fel a puszta porát, sza­kítja fel a gyerepet. Helyszín: a Kiskunsági Ál­lami Gazdaság. Kül- és bel­földi turisták egyaránt nagy izgalommal figyelik az egy­kori szilaj pusztai életet fel­idéző bravúros lovasbemutatót, fogathajtási. A sok tízezer hektáros me­zőgazdasági üzem főágazat- vezetőjét, Nagy Lászlót, azon­ban sokkal prózaibb kérdések foglalkoztatják. Számára ez a világ megszokott. A nem minden veszély nélküli pro­dukciókat már köznapi ese­ményként tartja számon. — A gazdaság hatalmas le­gelői természetszerűleg arra ösztönöztek bennünket, hogy az állattenyésztést fejlesszük. Jelentős szarvasmarha-állo­mánnyal rendelkezünk és sok juhot tartunk. Eredményes a kacsafarm is. A gazdálkodást némileg nehezítő tényező — kanyarodik vissza a főágazat- vezető eredeti témánkhoz —, hogy földjeink egy része ter­mészetvédelmi terület. Ez egyebek között azt is jelenti: a gyepet nem műtrágyázhat­juk, mert ez beavatkozás len­ne a természetes biológiai rendszerbe. % Értő, szakavatott is­merője a Kiskunság­nak Fehér István. A Selyem-tanya felől sem lehet olyat kér­dezni, amelyre ne tud­na válaszolni Szikes, meszes talajon sajátos növényfajták terjedtek el, de igen érdekes a vizenyős te­rület állatvilága is — mondja Hosszú Sán­dor Nagy László, a gazda­ság növénytermesztő főágazatának vezetője sokkal prózaibb dol­gokkal van elfoglalva Aki arra kíváncsi, milyen volt a Kiskunság állat- és nö­vényvilága, annak Hosszú Sándor, a kunszentmiklósi táj- ház vezetője —, aki egyben a helyi szakmunkásképző inté­zet igazgatója is —, ad bősé­ges felvilágosítást. Fehér Ist­ván, a Kiskunsági Nemzeti Park területőre már a Se­lyem-tanyán kalauzol bennün­ket. A porta teljes élethűség­gel mutatja be, milyen volt a tájon élő, főként állattar­tásból élő kisparasztok ottho­na, gazdasági felszerelése. Irta: Valkó Béla Fotó: Barcza Zsolt Lőfektetés. Sok-sok gyakorlás előzi meg, amíg ilyen engeáelmes jószággá válik a ló a csikós ke­zében 1 Nem hiába tartják a szamárról, hogy makacs ál­lat. Ezúttal is addig mesterkedett, amíg le nem rázta osztrák vendégét diplomás építészmérnök. Máris látszik azonban, amint végig­kalauzol birodalmunkon, szak­máját értő, alaposan felkészült fiatalember. — Nézze csak! Ott a két ré­gi kétszintes ülepítő, azokat is átalakítjuk, menet közben korszerűsítjük — mutat kissé távolabb az új létesítmé­nyek mögé. — Mostanra túl­jutottunk a munka nehezén, a műtárgyak nyolcvan száza­léka kész. Magyarázza: a városból ér­kező szennyvíz először egy durva rácson halad keresztül, majd az átemelő gépházon át a kétszintes ülepítőkben szik­kasztják. Onnan jut további szárításra az iszap a szikkasz­tó ágyakra. A következő fo­lyamat állomása o levegőz­tető medencék, végül pedig az utóülepítőkbe kerül a szenny­víz, ahonnan fertőtlenítés után, teljesen megtisztítva a Duná­ba juttatják. Az egész telep auto­matikus vezérlésű lesz, korszerű eljárással, gravitá­cióval működik. így kezelésé­hez egy-két ember elegendő. Kis vaslétrán kapaszkodunk fel az egyik elkészült utóüle­pítő medencére, ami nem más. mint egy 25 méter átmérőjű betonépület. Már csak a Víz­záró vakolása van hátra. A másiknak kész az alapja, ha­marosan hozzákezdenek az ol­dal zsaluzásához. Jó a brigád Érdekességként mondja el Sütő István, hogy az utóülepí­tőknél kútsüllyesztésre is szük­ség volt. Ez annyit jelent, hogy terepszintről öt méter mélyre süllyesztették a kutakat. Meg­izzasztotta őket alaposan az iszapos talaj, kínlódtak vele eleget. — Jól láthatjuk innen a két levegőztető medencét is, ová­lis alakúak — mutatja a kezé­vel a műszakvezető, merre nézzek —, azokat is vakol­nunk kell még és következhet a gépészeti szerelés. A kőművesek brigádvezető­je Menyhárt László, kérésünk­re felmászik az utóülepítő bel­sejéből hozzánk. — A brigádból én vagyok itt legrégebben —. mondja, s nap­barnított arcáról kézfejével törli le a verítéket. — Ide a KEV-hez ugyan kőművesként vettek fel, de már az elején szóltak, sokféle munka lesz. Vállaltám. Jobb itt, mint a ta­nácsi üzemben, mert folyama­tosan dolgozhatunk, nem kell ücsörögni. Az is igaz, tavaly havi 3—400 forinttal többet kerestünk, mint az idén. És azonos munkáért. Nem értem, miért. Pedig nagyon , kell a pénz. A feleségem nem dol­gozhat, beteges. Meg ott van­nak a gyerekek is. Négy. A legnagyobb hat-, a kicsi két­éves. Ugye nem csoda, ha haj­tok? Szerencsére jó a brigád, összeszoktunk. Hallgatnak rám. Elsősorban azért szeretek itt dolgozni. Különben tősgyöke­res százhalombattaiaknak vall­juk magunkat, tizenhat éve élünk itt. Sebestyén Pius, a lakatosok brigádvezetője, viszont csupán három éve a város lakója. A fővárosból kerültek le, csalá­di házat építettek. — Feleségemet is idecsábi- tottam a telepre, jó, ha együtt dolgozunk, együtt járunk ha­za — mondja. — Nevetni fog: az eredeti szakmám központi­fűtés-szerelő. Még Dunaújvá­rosban szereztem szakmunkás­bizonyítványt. öreg mesterem­re ma is hálával gondolok, ő tanított meg a munka szere- tetére, a becsületre is. Mások­tól is megkövetelem .a tisz­tességes munkát, nem tűröm a lógást. Okot mindig lehetne keresni, hogy most ezért lazí­tunk, most azért. Szerintem, aki nem húz becsülettel, arra semmi szükség. Tudom, a munka itt sokszor, különösen nehéz. Nagy ellenségünk az eső, sokat dolgozunk iszapban, küszködünk a talajvízzel. De jó a gépi ellátottságunk, s ez megkönnyíti a dolgunkat. Jól haladnak, az átemelő­gépház építésével is, most ép­pen a födémet vasszerelik' zsaluzzák. Eső és napsütés — Józsi bácsi! Lejönne két- három percre? — kiált föl hoz­zá kísérőm. Megcsodálom pompás bronz színét, Papp József, a vasbe­tonszerelők irányítója azonban kinevet. — Mi nem büszkélkedünk vele. Néha sok is a ránk tű­ző napsütés. Igaz, az esőt még- jobban utáljuk. Kiderül: eredetileg vegyipa­ri szakmunkás, a Dunai Kő­olajipari Vállalatnál dolgozott hosszú ideig. S, hogy miért állt át erre a nehéz munkára, a vasbetonszerelésre? — Mindig vonzott a szabad­ság — állítja. — Itt állandó egy műszak van, fejünk felett az ég, s bár nem könnyű amit csinálunk, de csodaszép. Van értelme. Ahogy kialakul egy műtárgy váza ..., majd, amint napról napra gyarapodik, s egyszerre csak kész az egész szerkezet... Nagyon jó érzés, higgyeVel. Azt hiszem, a vilá­gon a legszebb dolog építeni, valami maradandót alkotni. Dodó Györgyi Közös irányelvek A munkavédelemről A vállalatok, az ipari és szolgáltató szövetkezetek szo­ciális tervezésének megalapo­zottságát, a tervezési módsze­rek egységes és szakszerű al­kalmazását segítik a Munka­ügyi Minisztérium és a SZOT irányelvei, melyek jelentősen kibővítik a munkáltatók szo­ciális tevékenységének körét. Egyben az egységes adatszol­gáltatás alapját teremtik meg, amivel lehetővé válik, hogy — hazánkban először — jövőre a vállalatok szociális tevékeny­ségéről országos áttekintés ké­szüljön. Az irányelvek a szociális te­vékenységet öt tárgykörbe cso­portosítják. A hagyományos szociá­lis ellátás — mint pél­dául az üzemi étkeztetés, a munkásszállások, a dolgozók szállítása, gyermekintézmé­nyek működtetése, vagy a la­kástámogatás — mellett az irányelvekben kiemelkedő je­lentőséget kap a munkavéde­lem. Újdonság, hogy a jövő­ben a munkáltatóknak meg kell tervezniük az egészségre ártalmas körülmények között dolgozók számának csökkenté­sét. A foglalkozási rehabilitá­ció eredményessé tétele érde­kében felhívják a vállalati re­habilitációs bizottságok fi­gyelmét, hogy jelöljék ki a technológiai folyamatból ki­emelhető és ilyen célokra al­kalmas munkaköröket /Z sz&veihexefi ABG-áruhmeskban Nagyobb választékot Pest megye harminckét te­lepülésének kisebb-nagyobb alapterületű szövetkezeti ABC- áruháza fontos szerepet tölt be az élelmiszer-ellátásban. Ezt tanúsítják egyebek között a múlt évi adatok is. Forgal­muknak több mint nyolcvan százaléka, csaknem 700 millió forint származott élelmisze­rekből. Korszerű / c vásárióközpon tok A harminckét ABC-áruház közül a dabasi, a veresegyhá­zi, a ráckevei, a tápiószelei és az abonyi vezető helyet foglal el az élelmiszer-árusításban: forgalmuk meghaladja a 30 millió forintot. Hasonló képet mutatnak a megye négy szö­vetkezeti nagyáruházának — a nagykátainak, a ceglédinek, a gödöllöinek és a vácinak — az élelmiszerosztályai. Együttvéve több mint 130 mil­lió forintot forgalmaztak. Az már bebizonyosodott, hogy az ABC-áruházak olyan vásárlási központok lettek, amelyek a napi alapvető szük­ségleti cikkeken belül bővebb áruválasztókkal rendelkeznek, mint a hagyományos élelmi­szerboltok. Árukínálat és szállítókapacitás Ám az illetékesek még ez­zel sem elégedettek. Éppen a választék bővítésének továb­bi lehetőségeiről tanácskoztak nemrég Budaörsön a megye szövetkezeti ABC-áruházainak vezetői, megvitatták aggályai­kat, valamint az áruszállítás nehézségeit. Jelen voltak meg­beszélésükön a nagyobb szál­lítók is, például a Füszért, a hernádi Március 15. Tsz ba­romfifeldolgozó üzemének kép­viselői. Elhangzott a tanácskozáson, hogy a termelők, s a nagyke­reskedelmi vállalatok is szál­lítási kapacitásgondokkal küszködnek. így azok az áru­házak kerülnek előnybe, ame­lyeknek van módjuk saját szállítóeszközzel fuvarozni. Ami az árukínálatot illeti, a Füszért képviselője elmond­ta, hogy fényezett rizsből vál­tozatlanul kevéssel rendelkez­nek. Zsírból viszont eljutottak a túlkínálatig. A fűszerpapri­ka soha nem tapasztalt mér­tékben áll a kiskereskedelem rendelkezésére. A lisztes árú- kereslet kielégítésére az idén újabb kistermelők készítmé­nyeit kötötték le. A déligyümölcsidény később kezdődik el, vagyis a koráb­bi évektől eltérően az idén nem szeptemberben, hanem előreláthatóan december ele­jén jelenik meg a kereskede­lemben. Olcsó és ízletes a nyúl Pest megye szövetkezeti kis­kereskedelmének közvetlen beszerzési forrása baromfiból a hernádi Március 15. Tsz. Tavaly 459 tonnát kaptak az áfészek; 30 tonnával keveseb­bet, mint amennyit szerződés­ben lekötöttek. Ezt azonban nem az áru, hanem a szállító- eszköz hiánya okozta. Kiegészítő választékként nyúlbelsőséget — szívet, tü­dőt, vesét, májat — is forga­lomba hoznak. Ezekből rá­adásul olcsó és ízletes ételek készíthetők. (Szeretnék is megkedveltetni a fogyasztók­kal.) Libaaprólék az idén is lesz elegendő mennyiségben, így tehát az áruházak nyu­godtan rendelhetnek. Sz. P. ScfZwtzre-proeyramok Ésszerű munkamegosztás Tizenhét vállalat, illetve in­tézmény részvételével meg­alakult a Számítástechnikai Bázisintézetek Alkalmazásfej­lesztési Társasága. A társulás legfontosabb célja az, hogy a szocialista országokban gyár­tott számítógépek alkalmazá­sához egységes írásos utasítá­sokat, úgynevezett Software- programokat alakítsanak ki és ezeket bevezessék a ter­melő vállalatok rendszerébe. A társulás munkájában nem­csak a számítástechnikai ku­tató intézetek vesznek részt, hanem képviseltetik magu­kat a szállítási, hírközlési vállalatok és az érdekelt mi­nisztériumok is. Ezzel lehe­tőség nyílik arra. hogy a számítástechnika alkalmazása során ésszerű szakmai mun­kamegosztásban dolgozzanak, s elkerüljék a párhuzamos fej­lesztéseket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom