Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-05 / 103. szám

VÁ A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM. 103. SZÁM 1980. MÁJUS 5., HÉTFŐ lílaffól terhes levegőben Üdülőhely lesz Nagybörzsöny? A hagyományt megtartva Verőce, Kismaros, Nagyma­ros és Zebegény évtizedek óta kedvelt nyaralóhelye a váro­sok zajától, porától, a napi tülekedéstől megcsömörlött embereknek. Börzsönyliget és Göd is üdülőhellyé fejlődött az elmúlt években, s az utób­bi időikben a járás más köz­ségeiben is megindult ez a folyamat. Ahogy a fővároshoz köze­lebb eső községekben nőnek a telekárak, úgy fordul a pi­henésre vágyók, üdülőtelek után kívánkozók érdeklődése az északabbra fekvő községek felé. Ezért vettek már sokan kis telket, házat a szomszé­dos nógrádi falvakban: Nóg- rádon, Nőtincsen, s a szép ta­váról híres Bánkon, illetve Diósjenőn, melynek külön vonzereje, hogy jól kiépített vadregényes szurdokban ve­zető erdei út visz a járásunk- béli Kemencére. Nemzetiségi kultúra Nagybörzsöny az utóbbi év­tizedben lett ismertebb az or­szágjárók előtt, mióta rend­szeresen minden nyáron meg­rendezik a nagybörzsönyi na­pókat, bemutatva az ide ér­kezőknek a német nemzetisé­gi kultúra évszázados emlé­keit, s számos szép, épségben megtartott vagy az utóbbi esz­tendők műemlékmentő áldo­zatvállalásának eredménye­ként megújított épületeit. Mostanság sokan keresik a Börzsöny ölén fekvő kis köz­séget azzal a céllal is, hogy hétvégi pihenőt vásároljanak. Pintér József „minden tel- k— .... 5ja”, az érdeklődőt a községben mindenki hozzá irányítja. A Kohó- és Gép­ipari Minisztériumban dolgo­zik, ám szinte minden szabad idejét annak szenteli, hogy gondos gazdát találjon az el­adó kis házaknak, pincéknek és présházaknak, melyeket tu­lajdonosaik — az egykoron híres nagybörzsönyi szőlőkul­túra hanyatlása miatt — ki­használatlanságuk miatt áru­ba bocsátanak. Vele beszélget­ve rövidest kiderül, minde­nekelőtt olyan új gazdákat szeretnének a község vezetői a présházaknak, akik nem kacsalábon forgó hétvégi há­zat alakítanak azokból, hanem a megváltozott funkciónak megfelelően átalakítva ugyan, de a népi építészet errefelé hagyományos elemeit megtart­va lakják azokat. S egyre többen vannak ilye­nek Vácról, Budapestről, Du­nakesziről, de még a Duna túlpartjáról, Szentendréről is. Akácerdő Vámosmikola után balra kanyarodva, az Ipoly völgyé­ben Tésára vezet az út. Nem­régiben még attól féltek — akik szeretik —, hogy kihal a község. Évek óta alig-alig szü­letik gyermek a faluban, a kis domboldal temetőben viszont igencsak szaporodnak a sí­rok. A község hírközpontja a fő­téri vegyesbolt. A kocsma csak kora reggel és délután tart nyitva. Az itt lakók kö­zül a fiatalabbak Vámosmi- kolára, Kemencére, Perő- csénybe vagy a nyolc kilomé­terre fekvő Bernecebarátiba járnak dolgozni. Akit napköz­ben is otthon találni —nyug­díjas, vagy a háztartást veze­tő asszonynép. A horgászok azt mondják, az Ipoly partja Tésánál a leg­szebb, a méhészek a falut ölelő akácerdő mézelő virága­it dicsérik, s aki benne la­kik, mint Egri Antal, a szö­vetkezet majorjának raktáro­sa, egészségmegtartó klímá­jának tulajdonítja, hogy visz- szavágynak, akik elhagyták. Ö maga és családja évekig la­kott Vácott, lakást is kapha­tott volna, de nem viseltekéi a városi levegőt — inkább visszatértek az Ipoly és a he­gyek közé zárt településre. Az utcák sorában vaksin hunyorgó házak. Egyik-másik évek óta lakatlan. Az öregek kihaltak belőlük, az örökösök már korábban elköltöztek, utódaik nem is szándékoznak visszatérni még időlegesen sem. Néhányba mostanában új lakók költöznek, hétvégek­re, a nyári hónapokra. Vendégszerető község Főként olyan gyermekes családok, akik a gyermekeik­nek nyújtott szabadság fejé­ben hajlandók lemondani a komfortról, hajlandók a tá­volabbi kútról hozni a vizet, otthonról cipelni a kosztotés nélkülözni a világító láda mű­sorát. Ezt: nyugalmait, tiszta illattal terhes levegőt nyújt ez a kis falu, barátokat is vendégszerető lakosaiban, akik remélik, hogy Nágybörzsöny- nyel együtt — ha nem is a közeli, de a távolabbi jövő­ben mindenképpen — párat­lan természeti, kulturális ér­tékei miatt üdülőhellyé fejlő­dik. B. H. A Váci Hírlap kérdez: Milyen lesz a betegirányítás? Válaszol: dr. Gécseg Gyula igazgató főorvos Rövidesen új helyére köl­tözik a városi rendelőintézet, s ez lehetőséget teremt a tá­lai között folyó gyógyító munka színvonalának emelé­sére. Ennek egyik része lesz, hogy korszerű betegirányítási rendszert vezetnek majd be. Mi ennek a lényege? —kér­deztük dr. Gécseg Gyulától, a rendelőintézet igazgató főor­vosától. — A jelenlegi gyakorlat vé­leményünk szerint nem min­dig segíti annak az alapvető célnak az elérését, hogy va­lamennyi betegre megfelelő időt tudjanak szánni az orvo­sok. Gyakoriak a torlódások, s így az egyes szakrendelé­sek terheltsége eléggé egye­netlen. Ezért határoztuk el, hogy az új rendelőben vál­toztatunk a helyzeten, s elér­jük azt, hogy a belgyógyá­szaton például egy-egy vizs­gálatra 25 percet szánhasson az orvos. Csak megemlítem, hogy a szemészeten ez az idő mindössze 7 perc. — Mi lesz a változás? — Megfigyeltük, hogy a legtöbb ember nyolc és tizen­Anyakönyvi hírek Született: Bányi József és Czeba Erika: Edina, Fazekas János és Fuksz Anikó: Hen­riett és Gabriella (ikrek), Pócs Sándor és Bodros Márta: Ani­ta, Szádoczky István és Lukács Anikó: Ildikó, Berkes Tibor és Hubina Mária: Gábor, Kontra Tibor és Popovics Magdolna: Magdolna, Bujkó Béla és Hajdú Borbála: Andrea, Laluja József és Adamcsek Edit: Nikoletta, Major Ferenc és Karczag Kata­lin: Gábor, Takács György és Koncz Erzsébet: Krisztina, Végh Lajos és Molnár Erzsébet: Iza­bella, Viski Géza és Szoták Ka­talin: Péter, Bencs'k Lajos és Botos Terézia: Sándor, Klausz Imre és Kökény Mária: Imre, Petrik Mihály és Fehér Teré­zia: Katalin, Pribéli László és Szatmári Irma: László, Szabó Attila és Hotze Renate: Viktó­ria, Blaskó György és Gimesi Agnes: Ágnes, Dán Gyula és Hajba Edit: Gábor, Hives Já­nos és Kosztyán Zsuzsanna: fcóbert, Horváth József és Melegvíz és távfűtés két óra között keresi fel a szakrendeléseket., Ezen alap­vetően változtatunk. Ennek lényege: minden szakrendelés az első három órában csak az új betegeket fogadja — természetesen a sürgős ese­teket kivéve —, míg a máso­dik három órában a visszajá­ró, hosszabb kezelésre szoru­ló betegeket. Mindenkit pon­tos időre fogunk berendelni, s már most arra kérjük a Váci Hírlap olvasóit, hogy ha esetleg orvosi kezelésre szo­rulnak, mindenképpen az ál­talunk előre megadott idő­pontban keressék fel a rende­lőt. Nagyon fontos a pontos­ság, hiszen ellenkező esetben más emberek vizsgálati ideje rövidül le. — A szakrendelésekre nem­csak váciak, hanem a járás­ból is sokan jönnek, őket ho­gyan értesítik a berendelés időpontjáról? — Elképzeléseink szerint a körzeti orvosok, ha a szak- rendelés igénybevételét látják szükségesnek, telefonon vagy levélben közük ezt központi kartonozónkkal, ahol közük, hogy kit melyik napon, hány órakor tudnak fogadni. Már most elmondhatom, hogy bi­zonyos mértékig alkalmazkod­ni fogunk a személyvonatok és az autóbuszok menetrend­jéhez. S még egy dolog: az új betegirányítási rendszer bevezetésével megszűnik az emberek ide-oda küldözgeté­se is. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy ha valakit mondjuk a körzeti orvosa Té- sáról berendelt a váci ren­delőintézetbe. személyesen ke­reste fel a kartonozót, ahol Több mint 1300 lakást látnak el meleg vízzel és fű­téssel a váci Városgazdálkodási Vállalat Földvári téri tömb- fűtőműjéből. 12 millió kalória hőt állítanak elő óránként a képen látható kazánok. Barcza Zsolt felvétele Segített a közösség Április első napjaiban meg­ható levelet kapott a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyár­egysége. A levélben egyebek mellett az alábbiak voltak: „... leszázalékolt rokkant va­gyok, teljes ■ járóképtelen. Nincs tolókocsim, ami nélkül lehetetlen kimenni a levegő­re vagy az utcára az embe­rek közé. Állandóan a négy fal között kell lennem. Saj­nos, szociális helyzetem nem engedi meg, hogy vegyek, és nehezen is lehet hozzájutni. 1967-től 1975-ig a vállalat dolgozója voltam. Az oldal- kocsiműhelyben dolgoztam mint takarítónő. Onnan szá- zalékoltak le betegségem miatt. Nagyon szépen megkérem a vezetőséget, hogy amennyiben lehetséges, segítsenek rajtam. Rácz Jenőné, Kösd” — Természetesen azonnal megpróbáltunk tenni valamit —mondotta Cseri Béla, az üze­mi pártszervezet titkára. — A régebbi dolgozóink közül so­kan tudják, hogy ennek az asszonynak megalapozott a ké­rése. Elhatároztuk hát, hogy itt a gyárban elkészítjük a kocsit. Csakhogy ehhez nem volt semmiféle szakismere­tünk. Felvettük a kapcsolatot a váci kórház illetékes osz­tályával, s kértünk egy min­tát, amely alapján mi egy másikat készíthetünk. Közben a motorszerelő műhely Sza­badság I. szocialista brigád­ja, valamint a Szabadság II. ifjúsági brigád tagjai vállal­ták, hogy társadalmi munká­ban elkészítik a tolókocsit. Amikor néhány nappal ké­sőbb a motorszerelő műhely­be megérkezett a kórház ál­tal küldött mintapéldány, dél­utánonként négy ember azzal töltötte az idejét, hogy a szo­katlan feladatnak eleget te­gyen. A munka végül is olyan jól sikerült, hogy ne­héz volt megkülönböztetni, hogy melyik a kórház kocsija és melyik a hajógyári. Maro­si László művezető irányítá­sával Mravik Gyula lakatos­csoportvezető és Hosták Gyu­la hegesztő-csoportvezető ké­szítette el a kocsi alkatrészeit. Az elmúlt hét végén Velle László, a gyár munkaverseny- felelőse és Mravik Gyula vit­te ki a kész tolókocsit Kosd- ra. — Szavakban nehéz lenne megfogalmazni azt az örömet, amit tapasztaltunk. Mint a beteg asszony mondta, nem számított rá, hogy levele nyo­mán mi egy kocsival fogunk jelentkezni — mondta Mra­vik Gyula. A legszebb, legnemesebb dolgok egyike a jószándék, a segíteniakarás. Különösen akkor, ha azt egy közösség önzetlenül, tiszta szándékkal teszi. Az efféle segítség, amit d brigádtagok, a vállalat ta­núsított, pénzzel ki sem fe­jezhető ... Cs. J. megmondták neki, mikor jöj­jön vissza. így gyakorlatilag olykor kétszer, háromszor is Vácra kellett utaznia. — Sok múlik a berendelt betegek magatartásán is... — így van, hiszen minden rendszer annyira eredményes csupán, amennyire azt meg­tartják. Nagy gondunk már most, s ezen változtatni sze­retnénk, -hogy sok a türel­metlen beteg! Nem jó az, ha a 11-re berendelt beteg már reggel nyolc órakor ott ücsö­rög a váróban, mert ezzel akarva-akaratlan a munkáját végző orvost is zavarja, s egyben magának is bosszúsá­got okoz, mivel úgysem tud­ják előbb fogadni. Ezért ismé­telten kérjük: mindenki tart­sa be pontosan a megadott időpontokat! — Lesz más változás is? — Igen. Véleményünk sze­rint tovább növelné a gyó­gyító munka eredményessé­gét, ha egy-egy beteg min­dig ugyanahhoz az orvoshoz kerülne vizsgálatra. Ezért el­képzeléseink szerint vala­mennyi szakemberünk egy nagyobb terület ellátásáért lesz elsősorban a felelős, az onnan érkező betegeket hoz­zá irányítjuk ... Befejezésül hadd kérjem az olvasók se­gítségét is: ismerőseiket, ba­rátaikat tájékoztassák az új betegirányítási rendszer lé­nyegéről, hogy így az új ren­delőben már zavartalan, ma­gas színvonalú gyógyító mun­ka folyhasson. Segítségüket köszönjük! F. Z. Új ruhában A KlSZ-kórus Belgiumban A hét elején autóbusszal Belgiumba utazott a 80 tagú Vác Városi KISZ-kórus. A Kórusok Országos Tanácsa és a Kulturális Minisztérium je­lölte őket arra az európai if­júsági kórusversenyre, melyet Nerpelt városában rendeznek tavaszonként. Az indulás előtt Bogányi Ti­bor karnagytól érdeklődtünk a verseny programjáról. Elmond­ta, hogy a váci kórus két ka­tegóriában indul. Május 3-án lesz a versenyfellépésük, s e mellett két koncentre kérték fel a szervezők az együttest, az egyiket Belgium egyik vidéki városában tartják. A kórus tagjai erre az alka­lomra új egyenruhát kaptak. A lányok fekete szoknyában sárga blúzban, a fiúk fekete­szürke csíkos öltönyben lép­nek fel Belgiumban. A hetedikéi hazaérkezés után legközelebb a jövő hónap végén Szombathelyen adnak hangversenyt az ottani ifjúsá­gi kórustalálkozón. Megkezd­ték a szervezését a váci kórus- találkozónak is, melyet június 25-e és 28-a között rendeznek két magyar és egy lengyel ven­dégkórus részvételével. Gödi labdarúgóhírek Tárlat a kórházban A Szőnyi Tibor Kórház köz- művelődési bizottságának ren­dezésében május ötödikén, hétfőn, délután két órakor megnyílik Tavaszi Noémi fő­városi festőművész kiállítása a főépület hatodik emeletén. A megnyitót Losonci Miklós művészettörténész tartja. Dömsöd—Gödi TK 4-1 (2-0). A gödiek a következő össze­állításban szerepeltek: Juhász — Szunyogh, Puskás, Vastag, Bilinszki, Mudri, Horváth, Gyetvai, Takács, Mucs, Bozo- ri. A helyiek megérdemelt győzelmet arattak, de a gól­arány túlzott. Góllövő: Mucs. Dömsöd—Gödi TK 2-1 (0-0). Az ifjúsági csapat a második féüdőben .visszaesett és ismét egy góllal kapott ki. Góllövő: Mészáros G. MOM—Gödi TK 3-3 (3-i). A tartalékcsapat a második fél­időre jelentősen feljavult, s nem sok hiányzott a győze­lemhez. Góllövő: Oláh (3). Jók: Szipszár, Oláh, Tóbiás Gy. és Balázsovits. Gödi TK—Szokolya 2-0 (1-0). A serdülő csapat minden te­kintetben jobb volt, és biztos győzelmet aratott. Góllövő: Oláh (3). Jók: Szpiszár, Oláh, Tóbiás Gy. és Balázsovits. Gödi TK—Szokolya 2-0 (1-0). A serdülő csapat min­den tekintetben jobb volt, és biztos győzelmet aratott. Gól­lövő: Csimbora (2). Gödi TK—Vasas Láng 2-1 (0-1). Az öregfiúk a második félidőben jobbak voltak, a győzelmet csak az utolsó percben Simkó remek szög­letrúgása után tudták meg­szerezni. Góllövő: Agócs és Sándor I. Ny. J. A vásártéren Cirkusz - négy napig A 25 éves jubileumát ün­neplő Magyar Cirkusz és Va­rieté Ifjúsági Cirkusz együt­tese négy napig — május 9- től 12-ig Vácott vendégszere­pei. A Rádi úti nagy vásár­téren mutatja be műsorát dél­után és este. Moziműsor Kultúr Filmszínház május 5—tői 7-ig délután fél öt óra­kor: Végzetes aranyrögök (iz­galmas, kalandos szovjet film); este fél hét és fél ki­lenc órakor: Fehér telefonok (magyarul beszélő olasz film- vígjáték, rendezte: Dino Risi. Csak 18 éven felülieknek!). Mauer Edit: Andrea, Tóth László és Mészáros Ida: Lász­ló, Herczeg Miklós és Barta- nusz Erzsébet: Judit, Szegner Mihály és Kiss Mária: Beáta, I Tóth László és Pál Erzsébet: Judit, Takács István és Ágos­ton Ilona: Róbert és Zsolt (ik­rek) nevű gyermeke. Vácott hunyt el: Bolka Ist­vánná Bartos Mária (Vác, Li­liom u. 18.), Perjési Tibor (Váchartyán), Pribil Gyula (Budapest XV.), Cseresznye Vilmos (Kóspallag), Kaszala Ferenc (Dabas), Almássy Fe- rencné Márton Julianna (Ecser), Ese József né Kovács Gizella (Ipolytölgyes), Santhó Tivadarné Szeverényi Etel (Göd), Fodor Jánosné Csenki Janka (Vác. Gombás u. 4.), Komlósi Gyula (Sződ), Ruzics János (Vác, Kazinczy u. 6.), Potornai Péter (Vác, Burgun­dia u.), Nemeskövi Emilné Mészáros Ilona (Dunakeszi), Pethő Györgyné Ohr Terézia (Budapest XII.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom