Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-06 / 104. szám

Az Akadémia 140. közgyűlése A tudomány fejlődésének és társadalmi céljainknak szolgálata Atzél György felszólalása Hétfőn a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztermében megkezdődött az Akadémia utóbbi négyéves munkájáról beszámoló, tisztújító közgyű­lése. A sorrendben 140. köz­gyűlés ünnepélyes megnyitá­sán részt vettek és az elnök­ségben foglaltak helyet a tu­dós testület vezetői, ott voltak a hazai tudományos élet is­mert személyiségei, az akadé­miai kutató intézetek vezetői, a szellemi műhelyek munká­sai, egyetemi tanárok, kutatók. A közgyűlést Szentágotliai János akadémikus, az MTA elnöke nyitotta meg. Köszön­tötte a tanácskozás résztvevőit, majd szóbeli kiegészítést fű­zött az elnökség írásos beszá­molójához, amely az 1976—80. közötti négy esztendő testületi munkájának főbb vonásairól ad számot. Szent^gothai János szólt ar­ról, hogy 1977-ben megkezdő­dött a tudományos élet fej­lesztésének intenzív szakasza. Ez sok nehézséggel, gonddal járó, nem rövid folyamat. Az Akadémia elnöksége és más testületi szervei az elmúlt év­tizedben sok esetben adták je­lét annak, hogy készek az or­szágos gondok tudományos megoldásához hozzájárulni, foglalkoztak is több fórumon a gyakorlati élethez is- szoro­san kapcsolódó természeti, gaz­dasági kérdésekkel, de még mindig nem kellő mértékben, intenzitással. A közgyűlés elé terjesztett dokumentumban leszögezték azt is, hogy a tudomány mun­kásainak egy része elsősorban vagy kizárólag az egyéni tu­dományos teljesítményt tartja fontosnak és távoltartja ma­gát egyéb szakmai, közéleti teendőktől. Ezzel a jelenséggel fezért is fontos foglalkozni, mert az Akadémia csak akkor vál­hat képessé a tőle elvárt or­szágos hatáskör gyakorlására, ha ez az igény minden_ tágjá­nak is természetes, belső szük­ségletévé válik. Az MTA elnöke szólt arról Is, hogy az MSZMP XII. kong­resszusának ■ határozata meg­fogalmazta : az alapkutatások közül azokat kell elsősorban támogatni, amelyek a tudo­mány fejlődését, és társadal­mi céljaink megvalósítását se­gítik. Ezt követően Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitká­ra tartotta meg beszámolóját. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága tudomány- politikai irányelveinek 1969. évi közzétételével új fejlődési szakasz kezdődött. E határo­zatban megfogalmazott tudo­mánypolitikai programot erő­sítette meg a párt X. és XI. kongresszusa és az alapvető feladatokat határozta meg a Politikai Bizottság 1977. évi állásfoglalása is. A XII. kong­resszuson is nyomatékkai hangsúlyozták a tudománypo­litikai irányelvek maradékta­lan végrehajtásának szüksé­gességét. A XII. kongresszus határo­zata külön is kiemelte, hogy a tudományos munkát eredmé­nyessége, a tudományos telje­sítmény értéke alapján Ítéli el­ismerésben és támogatásban részesíteni. A továbbiakban Márta Fe­renc a tudományos eredmé­nyek gyakorlati hasznosításá­nak fontosságáról, az ehhez szükséges feltételek megterem­téséről beszélt, majd az aka­démiai kutatóhálózat sajátos tevékenységéről szólva hang­súlyozta: a társadalmi-gazda­sági célok közvetlen kielégí­tésére irányuló kutatásokat jól példázza az akadémiai intéz­mények bekapcsolódása az or­szágos és tárcaszintű kuta­tási irányokba, célprogramok­ba, középtávú kiemelt kutatá­sokba. Az Akadémiának és intéz­ményeinek továbbra is meg­határozó szerepet kell vállal- niok a tudomány hazai műve­lésében, a kutatások szervezé­sében és irányításában. Fontos feladat, hogy kialakuljanak azok a módszerek, kapcsolat- rendszerek, amelyek jó lehető­séget adnak, illetve ösztönöz­nek a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazására — hangoztatta befejezésül Márta Ferenc. Gyakorlat és elmélet egysége Ezután Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese emelke­dett szólásra. Elöljáróban az­zal méltatta az Akadémia 140. közgyűlésének jelentősé­gét, hogy a napirendi témák szerint a tanácskozáson a tu­dományos élet képviselői az ország előtt álló feladatok reális számbavételével* fog­lalkoznak. Utalt arra, hogy az MSZMP XII. kongresszu­sa, s megelőzően a Központi Bizottság irányelveinek több hónapos társadalmi vitája reális alapot adott a hosszabb távlatokban gondolkodáshoz, követelményként is állítva azt. A kongresszust megelőző, társadalmi méretű együtt­gondolkodásban gazdagítok, előrevivők voltak az Akadé­mián lezajlott véleménycse­rék, s a kongresszusi felké­szüléshez értékes hozzájáru­lást jelentettek az MTA el­nökségének javaslatai, bírá­latai, az ajánlásában kifeje­zett egyetértés politikánk alapvető elveivel. Aczél György kitért arra, hogy a kongresszus nagy nyo­matékkai hangsúlyozta a mi­nőségi követelményeket. Elő­K.césben a kukorkavetők Ismét indulnak a gépek szőr elemezte annak lehető­ségeit, hogy a gazdaságnöve­kedés ütemének csökkenése mellett miként lehet a szo­cializmus értékeit nemcsak megőrizni, hanem tovább­fejleszteni. így társadalmunk fejlődésének újabb, minőségi szakaszát alapozta meg a kongresszus. Most az Akadémia köz­gyűlésén és osztályainak ülés­szakain olyan problémák ke­rülnek terítékre, amelyek — miként a Minisztertanára el­nökhelyettese fogalmazott — tükrözik . az évtizedváltás nagy kérdéseit. Feladatunk, hogy mielőbb dinamikus fej­lődés bontakozzék ki társa­dalmunkban és gazdaságunk­ban — a változott körülmé­nyeknek megfelelően, új mó­don és új eszközökkel. A gazdasági versenyben a leg­fejlettebb nemzetközi színvo­nal a mérce. Ebben a ver senyben, amelyből lehetetlen kimaradnunk, úgy kell helyt- álínunk, hogy közben saját szocialista céljainkat szolgál­juk. Minden nehézség ellené­re segíthet munkánk éssze­rűbb, jobb megszervezésében, ha csodavárás és önigazolás helyett a meglevő objektív adottságokból és lehetősé geinlcből indulunk ki. Dominál nálunk az a felis mérés, hogy társadalmunk jejlődése mindenekelőtt az embertől, az emberi feltételek' javításától függ. Ettől pedig elválaszthatatlan ez, hogy a gazdaság, a politika, a kultú­ra egyes problémái — és' in­tézményei is — kölcsönösen, mind egyetemesebben ősszé függnek. így például a gazda­ságfejlesztés nemcsak ár­rendszer, szabályozók és energiagazdálkodás, hanem munkaerkölcs és kultúra, po­litikai bizalom és tudomá­nyos színvonal kérdése is. Az új követelmények magukkal (Folytatás a 3. oldalon) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM Ára 1.20 forint 1980. MÁJUS 6., KEDD Hétnapos nemzeti gyász Jugoszláviában Milliós tömegek búcsúznak Titótól A magyar vezető testületek részvéttáviratot küldtek Ljubljanában, a szlovén köztársasági képviselőház előtt hétfőn reggel gyászgyűlést rendeztek. A város lakói ez­úttal vettek végső búcsút Joszip Broz Titótól, aki a szlovén székváros központi klinikáján hunyt el vasárnap, 15 óra 05 perckor. A képviselőház épülete előtt felállított ravatalon a jugo­szláv néphadsereg tisztjei he­lyezték el Tito koporsóját. Felhangzott a jugoszláv him­nusz. A ravatalnál a Szlovén Köztársaság párt- és állami vezetői álltak díszőrséget. Az összegyűlt tömeg előtt Mar­ján Rozsics ljubljanai polgár- mester mondott gyászbeszé­det. A koporsót ezután a gár­disták gyászkocsiba tették, amely díszkísérettel, a száz­ezrek sorfala közt elindult a pályaudvarra, ahonnan a ko­porsót különvonat vitte Zág­rábon át a fővárosba, Belg- rádba. A Tito holttestét szállító különvonat hétfőn, helyi idő szerint 10.30-kor Zágrábba ér­kezett. A jugoszláv nemzeti lobogóval letakart koporsót hat fiatal gárdatiszt emelte le a vonatról és helyezte a pályaudvar előtt felállított ravatalra. A téren Jakov Blazseviccsel, a Horvát Köztársasági Elnök­ség elnökével és Milka Pla- ninccal, a Horvát Kommunis­ta Szövetség elnökével a élen több százezres tömeg vett részt a gyászgyűlésen, amelynek szónoka Ivó Latin, zágrábi polgármester volt. Az elhunyt életútját méltatva hangoztatta, hogy Joszip Broz Tito forradalmi munkásságá­nak jelentős részét ebben a városban végezte, és a hor­vát nép most legnagyobb fiá­tól vesz végső búcsút. A gyászgyűlés a „Tito elvtárs, esküszünk neked” című parti­zándal eléneklésével ért vé­get. A különvonat Tito elnök földi maradványaival helyi idő szerint 17 órakor érke­zett meg a belgrádi főpá lyaudvarra. A koporsót, gyászindulók hangjai mellett a pályaudvar előtti „Testvé­riség-egység” térre vitték, amelyen — és a környező ut­cákban — a végső búcsúvé­telre milliós tömeg gyűlt össze. Díszezred sorakozott fel. A koporsónál ott álltak annak az ifjúsági stafétának a tag­jai, amely az elmúlt hetekben már bejárta az ország nagy nagy részét, s a fiatalok jókí­vánságait összegyűjtve, azo­Megyar—szovjet kormányközi bizottság Ljubljanában, a Szlovén Köztársaság laápvlseMháza előtt, a város lakúi gyászgyülésen vettek végső búcsút Joszip Broz Titótól kát a sok éves hagyomány szerint május 25-én, 88. szü­letésnapján akarta átadni Tito elnöknek. A gyászgyűlésen részt vet­tek a Szerb Szocialista Köz­társaság vezetői, élükön Dobrivoje Vidiccsel, a köz- társasági elnökség, és Tiho- mir Vlaskaliccsal, a Szerb Kommunisták Szövetsége el­nökével. Dusán Gligorijevics, a JKSZ belgrádi fővárosi bi­zottságának elnöke mondott gyászbeszédet. A koporsót szállító gépko­csi és menetoszlop ezután el­indult a jugoszláv szövetségi képviselőház épülete felé. A szövetségi nemzetgyűlés előtt felsorakozták a jugoszláv állam és párt legmagasabb szintű vezetői, élükön Lazar Kolisevszki, a kollektív ál­lamfői testület elnöke, és Sztevan Doronyszki, a JKSZ KB elnökség ügyvezető elnö­ke. A koporsót a jugoszláv nép­hadsereg tábornokai vitték be az elhunyt közvetlen csa­ládtagjai, valamint az állam- és pártelnökség tagjai kísé­retében a parlament épületé­nek oszlopcsarnokába és he­lyezték el a ravatalon, amely mellet ezt követően az állam- és a pártelnökség tagjai áll­tak először díszőrséget. A ravatalon elhelyezték Jo­szip Broz Tito háborúban és békében szerzett kitüntetéseit, majd a közvetlen családta­gok, köztük özvegye, Jovanka Broz, továbbá az államelnök­ség, a JKSZ KB, a szövetségi nemzetgyűlés, a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövet­sége, a szövetségi kormány, a Szakszervezeti Szövetség, a Harcosok Szövetsége és a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség ko­szorúit. A jugoszláv kormány rend­kívüli ülésén egyhetes nem­zeti gyászt rendelt el május 4. és 10. között, s a zászlókat félárbocra engedték. * ★ ! Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZKP KB titkára hétfőn fogadta Marko Orlan- dicsot, Jugoszlávia moszkvai nagykövetét. A találkozót Jo­szip Broz Tito halála, kapcsán a nagykövet kérte. Ugyancsak hétfőn Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere fogadta Marko Órlandicsot, Jugoszlá­via moszkvai nagykövetét. A találkozó a jugoszláv diplo­mata kérésére, Tito elnök ha­lála kapcsán jött létre. ★ Joszip Broz Tito elhunyta alkalmából Jugoszlávia buda­pesti nagykövetsége (Dózsa György út 92/b.) május 6—8- án 10—16 óra között fogadja a részvétnyilvánításokat. (A világméretű gyászról és részvétmegnyilvánulásokról szóló beszámolónk a 2. olda­lon.) Resnesh Chandra Budapesten Budapestre érkezett Romesh Chandra, a Béke-világtanács elnöke, aki részt vesz a Béke­világtanács Elnökségének má­jus 8—12. között hazánkban megrendezendő ülésszakán. A BVT : elnökét tegnap fogadta Sarlós István, az MSZMP Po­litikái Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. KÖZÉLET ragacsa*» A tahit útfélül Kék Duna határában Az időjárás megint nem ked­vezett a mezőgazdasági mun­kának. A műit hét közepén úgy tűnt, tartós marad a nap­sütés. ám újra lehűlt a leve­gő és a talaj. Ennek ellenére teljes kapacitással dolgoztak a kukaricavetők Pest megye kö­zös gazdaságaiban: több mint kéthetes elmaradást kell be­pótolniuk. Stágl Józseftől, a megyei tanács szakfelügyelőjé­től hallottuk, az ünnepek alatt sem szünetelt a munka a ha­tárban. Vetették a kukoricát a monori Kossuth, az albertirsai Szabadság és Dimitrov, a tá- pióbicskei Április 4., továbbá a tápiószentmártoni Arany- szarvas Tsz-ben. Jelenleg a megyében az előirányzott 46 ezer hektárnyi terület 70 szá­zalékán került földbe a mag. A szakemberek becslése sze­rint még 4—5 munkanapra van szükség ahhoz,' hogy elké­szüljenek. Fontosnak tartják, hogy mindenütt maximálisan kihasználják ,a gépeket, nyúj­tott munkanapot, két műsza­kot szervezzenek, s ha vala­hol végeztek, adják kölcsön gépeiket a szomszédos, rászo­ruló gazdaságoknak. Megtudtuk, némelyik terme­lőszövetkezetben már befejez­ték a kukoricavetóst: a dán- szentmiklósi Micsurin, a nyárs­apáti Haladás, a monori Kos­suth, az Örkényi Béke, vala­mint a kiskunlacházi Pereg és Petőfi Tsz jelezte, hogy sza­bad gépeiket és embereiket megfelelő átcsoportosítással más üzemekbe tudják irányí­tani. Idejében földbe került a burgonya és a zöldborsó mag­ja. elvetették a tavaszi árpát, már csak a napraforgóból ma­radt kevés vetnlvaló. A kerté­szetekben a paradicsom kipa­lántázása ad elfoglaltságot. K. M. Erősödő kapcsolatok Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Konsziantyin Katusev, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a magyar— szovjet gazdasági és műszaki- tudományos együttműködési kormányközi bizottság szov­jet tagozatának elnöke hét­főn Moszkvában találkozón folytatott megbeszélést az együttműködés időszerű kér­déseiről. A tanácskozáson a többi között áttekintették a két or­szág- gyártásszakosítási és- kooperációfejlesztési fő irá­nyainál? 1990-ig szóló ágazati alprogramját a traktorok és a mezőgazdasági gépek gyártá­sának, illetve az állattartási és takarmánytermesztési gép­gyártások területén. Ugyan­csak áttekintették a szerszám­gépipar, s a szerszámgyártás területére vonatkozó, 1990-ig terjedő ágazati alprogramot a gyártásszakositás és a koope­ráció megvalósításában. Mar­jai József tájékoztatást adott a • többi között arról, hogyan lehet bővíteni a két ország közötti árucsere-forgalmat, melyek a bővítés lehetséges útjai a többi között a válasz­tékcsere további fejlesztése, a kishatármenti kereskedelem megszervezése és az informá­ciócsere javítása területén. A találkozón az együttmű­ködés számos más kérdéséről is szó volt. Az együttműködési kor­mányközi bizottság nemzeti tagozatai elnökeinek megbe­szélésén részt vett Soltész Ist­ván kohó- és gépipari minisz­ter. Jelen volt dr. Szűrös Má­tyás, hazánk moszkvai nagy­követe. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkárának ve­zetésével tegnap a lenini Kom- szomol meghívására hivatalos, baráti látogatásra Moszkvába érkezett a KISZ Központi Bi­zottságának delegációja. Vlagyimir Pavlov, a Szovjet­unió magyarországi nagyköve­te hétfőn koktélt adott a nagy- követségen a szovjet sajtó napja alkalmából. Megjelent Győri Imre, ez MSZMP Köz­ponti Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezető­je, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, valamint az országos lapok, az MTI, a Rádió és a Televízió több veze­tője, illetve vezető munkatár­sa. Ott volt a Budapesten akk­reditált diplomáciai képvisele­tek számos sajtóattaséja is. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter hétfőn küldött­ség élén Genfbe utazott, az Egészségügyi Világszervezet 33. közgyűlésére. Fehér Lajos, a Magyar Par­tizán Szövetség elnöke és Yrjö Mássá, a Finn Frontharcos Veterán Szövetség elnöke ha­zautazása előtt közös nyilatko­zatot írt alá. Veress Péter külkereskedel­mi miniszter meghívására Ma­gyarországon tárgyalt Berthold Beitz, az NSZK-beli Krupp Művek felügyelő bizottságának elnöke. Fogadta őt Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, valamint Huszár István miniszterelnök-helyet­tes, • az Országos Tervhivatal elnöke. Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára és Wim Kok, a Hol­land Szakszervezeti Mozgalom Szövetsége* elnökének vezetésé­vel tegnap magyar—holland szakszervezeti tárgyalások kez­dődtek a szaktanács székházá­ban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom