Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-06 / 104. szám

*“m IP* f VUlíflP 1980. MÁJUS 6., KEDD A szovjet sújtó napján Kitüntetett újságírók A Szovjet Újságíró Szövet­ség titkársága, a szovjet saj­tó napja alkalmából, az év legjobb külpolitikai témájú cikkei szerzőinek járó Vo- rovszJcij-díjat az Izvesztyijá­ban megjelent cikkeiért, va­lamint a szovjet rádióban és televízióban elhangzott kom­mentárjaiért, Alekszandr Bo- vinnak, az Izvesztyija szemle­írójának, külpolitikai cikkei­ért Szergej Visnyevszkijnek, a Pravda szemleírójának, vala­mint több külföldi újságíró­nak ítélte oda. A külföldi ki­tüntetettek között van Bász- szam Abu Serif, a PFSZ he­tilapjának, az Ál Hadainak a főszerkesztője, Pierre Durand, a L’Humanité kommentátora, valamint Sztaniszlav Oborsz- ky, a Rude Pravo szemleírója. Lenin emlékfilés u KGST-ben Moszkvában tanácskozik a vb Lenin emlékének szentelt nyilvános üléssel kezdte meg hétfőn délután Moszkvában London Véget ért a túszdráma Hétfőn késő délután Irán londoni nagykövetségén: két- három lövés után egy férfit kidobtak a nagykövetség ka­puja elé. A rendőrség később közölte, hogy halott volt. Ez­után két hatalmas robbanás rázta meg a nagykövetség épületét. Vastag füst kezdett gomolyogni az épületből. Köz­ben — mindjárt a robbanások után — tíz percig szapora lö­völdözés következett. A környéken tüntető négy­száz iráni fiatal Khomeinit kezdte éltetni. A robbanások és a lövöldö­zés után féltucat rendőr be­hatolt az iráni nagykövetség épületébe a főbejáraton. Né­hány perccel később a rend­őrség teljesen megszállta a nagykövetséget. A rendőrök először egy fér­fit hoztak ki az épületből karjánál fogva. Valószínű, hogy az egyik terrorista volt. Hamarosan kiderült, hogy három személy meghalt; leg­alább kilenc vagy tíz túsz viszont életben van és sér­tetlen. Röviddel később három embert vezettek el a nagykö­vetségről bilincsbe verve. A Scotland Yard hivatalosan közölte, hogy rendőrség elfog­lalta az épületet és a túsz­dráma véget ért. Kreisky Bonnban tárgyal Hétfőn este hivatalos láto­gatásra Bonnba érkezett Bru­no Kreisky, osztrák kancel­lár. Megbeszéléseit Helmut Schmidt kancellárral kedden reggel kezdi meg A hamburgi látogatás a ter­vek szerint a nyugat-európai szociáldemokrata vezetők kis csúcstalálkozójává bővül: Kreiskyhez és Schmidthez a nap folyamán csatlakozik Willy Brandt, az SPD elnöke, Olof Palme, a Svéd Szociál­demokrata Munkáspárt elnö­ke, továbbá a holland és a norvég szocialisták képviselő­je. Ezen a nem hivatalos megbeszélésen várhatóan vé­leményt cséréinek a Szocialis­ta Internacionálé harmadik vi­lágbeli kapcsolatairól, valamint az európai kommunista és szocialista pártok viszonyá­ról is. munkáját a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa végre­hajtó bizottságának 95. ülése. Az ülésen a tagállamok kép­viselői, a kormányok elnökhe­lyettesei vesznek részt. A ma­gyar küldöttséget Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnök- helyettese vezeti. A munkában részt vesz Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára is. A végrehajtó bizottság hét­fő délutáni ülésén — a koráb­ban elfogadott határozatnak megfelelően — Lenin születé­sének 110. évfordulója alkal­mából megemlékeztek a kom­munista párt és a szovjet ál­lam megteremtője, a nemzet­közi munkásosztály nagy ta­nítója munkásságáról. Lenin tanításáról, a szocialista or­szágok együttműködésében megvalósuló eszméiről Konsz- tantyin Katusev, a Szovjetunió állandó KGST-képviselője, a szovjet minisztertanács elnök- helyettese mondott beszédet. Az ünnepi ülésén felszólal­tak a tagállamok küldöttsé­geinek vezetői. Marjai József, Magyarország állandó képvi­selője a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese emlékeztetett arra, hogy az orosz munkásosztály után el­sőnek a magyar munkások kö­vették 1919-ben Lenin tanítá­sát, hazánk felszabadulása után pedig a gyakorlatban va­lósították meg a szocialista építés Lenin által megjelölt feladatait. Éleződik a svéd sztrájkharc Múlt csütörtök óta csaknem egymillió közalkalmazott és magánipari dolgózó van mun­ka nélkül Svédországban. Ré­szint sztrájkolnák, részint a munkáltatók kizárták őket a CSAK RÖVIDEN... A TEXASI előválasztás vég­eredménye szerint a demokra­táknál Carter elnök a szavaza­tok 56 százalékát szerezte meg Kennedy szenátor 22 százalé­kával szemben. A republiká­nusoknál Reagan, volt kalifor­niai kormányzó 52:47 arányban győzött Bush egykori CIA- igazgató ellen. A GÖRÖG PARLAMENT a hétfőn megtartott harmadik szavazási fordulóban Konsz- tantin Karamanlisz miniszter­elnököt öt évre Görögország államfőjévé választotta. AZ INDIAI rendőrség 10 000 rúpia óvadék ellenében sza­badlábra helyezte Ram Bul- Chand Lalwanit, aki április 14- én kést hajított Indira Gandhi miniszterelnökre. A vizsgáló- bíró szerint a 37 éves férfinak nem állt szándékában Gandhi életére törni, csupán feltűnési viszketegségből követte el tet­tét. NICARAGUÁBAN vasárnap megalakult az államtanács, az ország kollektív elnöki testü­let«. Az államtanács negyven­négy tagja 26 politikai pártot, szervezetet, szakszervezetet, társadalmi és tömegszervezetet, valamint a magánvállalkozók szövetségeit képviseli. Az ál­lamtanács élén héttagú irányi.' tótanács áll, ennek elnökévé Bayárdo Arcé Castanót, a for­radalom parancsnokát (coman- dante de la revolución) válasz­tották. CHILÉBEN ellenzékiek egy csoportja vasárnap elfoglalta a santiagói San Miguel templo­mot. A csoport képviselője ki­jelentette, hogy akciójuk bé­kés szándékú. A csoport azt követeli, hogy a chilei hatósá­gok bocsássák szabadon a má­jus 1-i tüntetések alkalmával letartóztatott, mintegy ötven személyt. FIRENZÉBEN megkezdődött a nemzetközi sajtóintézet köz­gyűlése, amely az információk cseréjének kérdésével foglal­II JÁNOS PÁL pápa hétfőn hétórás látogatást tett a Kon­gói Népi Köztársaság főváro­sában. Látogatása befejeztével II: János Pál visszautazott Zaire-be, ahonnan kedden ér­kezik afrikai kőrútjának kö­vetkező állomására, Kenyába. gyárakból, munkahelyükről, válászul a sztrájkokra, és mert a bértárgyalások megfeneklet­tek. Svédországban lassacskán hiánycikk a kenyér, a liszt, a tej, a cukor, a benzin és még sok más áru. Ez nemcsak a sztrájk miatt van, hanem azért is, mert a lakosság a sztrájk elhúzódásától tartva szükség­letein, felül vásárol a hét vége óta. Néhány városban szüne­tel a tanítás, 50 moziban nem játszanak műsort, a tv és a rádió csak híreket közvetít. Muskie-Carrington konzultáció Carter elnök hétfőn a Fehér Házban fogadta Lord Carring­ton brit külügyminisztert. A találkozón jelen volt War­ren Christopher ügyvezető kül­ügyminiszter. A megbeszélésen elsősorban az iráni és az afga­nisztáni helyzetről esett szó. Lord Carrington a fehér há­zi tárgyalás előtt kongresszusi hivatalában felkereste Edmund Muskie kinevezett új külügy­minisztert, akinek ez volt első nemzetközi tárgyalása kineve­zése óta. Carrington előző nap kije­lentette a televízióban: megérti az amerikaiak igyekezetét, hogy ki akarják szabadítani túszaikat, de a nyugat-euró­paiak nem néznének jó szem­mel újabb katonai akciót Irán ellen. Világszerte gyászolják Tito elnököt A világ mipden tájáról özönlenek a részvéttáviratok Belgrádba. Az üzenetek meleg szavakkal méltatják az elhunyt Joszip Broz Tito történelmi érdemeit. Mély együttérzés a szocialista világban Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertaná­csa a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Központi Bi­zottságához, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság államelnökségéhez, a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsához intézett részvétüze. netében hangsúlyozza: „Joszip Broz Tito halála súlyos vesz-' teség Jugoszlávia népei szá­mára, amelyeknek hosszú éve­ken keresztül kipróbált poli­tikai vezetője volt. Joszip Broz Tito nagy tekintélyt, s tiszteletet vívott ki magának a Jugoszláv Kommunista Párt sorainak erősítése, a fa­siszta megszállók éllen és a szocialista forradalom győzel­méért vívott hősies harc ve­zetése, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság építésének szervezése, az or­szág népei közötti testvériség és egység megszilárdítása te­rén kifejtett aktív tevékeny­ségével. A részvétüzenet ezután méltatja Tito szerepét a JKSZ és az SZKP, a Szovjet­unió és Jugoszlávia közötti sokoldalú együttműködés fej­lesztésében. Elhunyta alkal­mából — hangsúlyozza a köz­lemény, az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Miniszterta­nácsa ismételten megerősíti, hogy a Szovjetunió változat­lanul erősíteni kívánja bará­ti kapcsolatait a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­sasággal és a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségével, a leg­felsőbb szinten közösen egyez­tetett elvek és megállapodások maradéktalan betartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, az egyenjogú­ság, a szuverén jogok szigorú tiszteletben tartása alapján, a kölcsönös megértés és bizalom szellemében. ‘ A Szovjetunióban mindig abból indultak és indulnak ki, hogy a mélyreható történelmi hagyományok, a harcban szü­letett testvériség, s a kommu­nizmus eszméiért vívott küz­delemben megnyilvánuló in­ternacionalista szolidaritás ál­tal megerősített szovjet—jugo­szláv barátság a Szovjetunió és Jugoszlávia népeinek kö­zös vívmánya, s megfelel e népek legalapvetőbb érdekei­nek. A szovjet emberek osztoz­nak a jugoszláv dolgozók bá­natában, amelyet Joszip Broz Ti tónak, Jugoszlávia kiemelke­dő állami és pártvezetőjének, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő alakjának, a béke fáradhatat­lan harcosának halála fölött éreznek. A történelem örökre megőrzi Joszip Broz Tito ne­vét” — mutat rá a szovjet vezető szervek részvétüzenete. Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az államtanácsel­nöke hétfőn a párt- és álla­mi vezetés, valamint az egész bolgár nép nevében fejezte ki részvétét a jugoszláv vezetők­höz intézett táviratban. Gus­táv Husák, a CSKP KB főtit­kára, Csehszlovákia államfője, valamint Lubomir Strougal miniszterelnök részvéttávira­tában hangsúlyozza, hogy Tito élete elválaszthatatlanul öSz- szefonódott a - jugoszláviai munkásosztály forradalmi moz­galmával. Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Henryk Jablonski, a lengyel államtanács elnöke, részvét­táviratában kiemeli: Tito a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő alakja, s az el nem kötelezet­tek mozgalmának egyik meg­alapítója volt. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az Magyar részvéttávirat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Joszip Broz Tito el­hunyta alkalmából az alábbi szövegű részvéttáviratot küldte a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság Elnökségének, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság Végrehajtó Tanácsának: Kedves Elvtársak! Mély megrendüléssel értesültünk Joszip Broz Tito elvtársnak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnö­kének, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a kiváló államférfinak, a jugoszláv, a nem­zetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének, a jugoszláv nép nagy fiának, népeink barátsága őszinte hívének haláláról. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kor­mánya és népünk nevében mély részvétünket fejezzük ki e fájdalmas órában a Jugoszláv Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottságának, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Végrehajtó Ta­nácsának, Jugoszlávia népeinek, J. B. Tito elnök családjának és hozzátartozóinak. Joszip Broz Tito elnök élete egybeforrott a szocializ­musért, a társadalmi haladásért és a békéért folyó küzdelemmel, a fasizmus elleni harccal, Jugoszlávia né­peinek győzelmes felszabadító háborújával. Érdemei el­évülhetetlenek Jugoszlávia népei testvériségének és egy­ségének megteremtésében, a szocialista Jugoszlávia épí­tésében és felvirágoztatásában. Joszip Broz Tito elnök vezetésével Jugoszlávia tevé­kenyen hozzájárult az elnyomott népeknek az imperia­lizmus, a kolonializmus és az újragyarmatosítás ellen folytatott sikeres harcához. Egész életén át küzdött a nemzetközi haladásért, a békéért, az enyhülésért. Joszip Broz Tito elnök érdemei múlhatatlanok. a ma­gyar—jugoszláv jószomszédi kapcsolatok sokoldalú bő­vítésében, a magyar nép és Jugoszlávia népei barátsá­gának erősítésében. A Magyar Népköztársaság és a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság gyümölcsöző együttműködése tartós alapokon nyugszik, amely lehe­tővé teszi, hogy pártjaink és országaink kapcsolatai si­keresen tovább fejlődjenek, népeink barátsága tovább mélyüljön közös céljaink szolgálatában, a szocializmus, a társadalmi haladás és a tartós béke javára. NDK államtanácsának elnöke a jugoszláv párt- és államve­zetésnek címzett részvéttávira­tában rámutat, hogy Tito sze­mélyében kiemelkedő mun­kásvezető és államférfi hunyt el. Fidel Castro kubai állam- és kormányfő, az el nem kö­telezett országok mozgalmá­nak elnöke ez utóbbi minősé­gében hétfőn részvéttáviratot intézett Lazar Kolisevski ju­goszláv elnökhöz. Nagy szerepe volt a béke megőrzésében Tito elnök halálával „pótol­hatatlan veszteség érte Jugo­szláviát és az egész világot” — mondotta Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára és rámu­tatott arra, hogy a jugoszláv vezető „mélyreható befolyást gyakorolt a nemzetközi politi­kára”. Jimmy Carter, az Egyesült Államok elnöke ugyancsak nyilatkozatban méltatta a ju­goszláv államfő tevékenységét. Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök „mély sajnálatát” fejezte ki a jugoszláv vezető halála alkalmából. Az NSZK vezetői részvéttáviratokban méltatták Tito érdemeit. Schmidt kancellár bejelentette, hogy részt vesz a temetésen. Willy Brandt, a Szociálde­mokrata Párt elnöke részvét­táviratában rámutatott arra, hogy „Tito halálával nem csu­pán a modern Jugoszlávia ve­zető alakja távozott. Mind­annyian elvesztettük a béke és az együttműködés bátor bajnokát”. A jugoszláv vezetőknek küldött táviratában Valéry Giscard d’Estaing francia el­nök méltatta Tito érdemeit. Georges Marchais, az FKP főtitkára hangsúlyozta, hogy Tito „korunk nagy forradal­mi vezére, a szabadság har­cosa volt”. Halála az egész emberiség vesztesége. Fran­cesco Cossiga olasz miniszter- elnök Veszelin Gyuranovics- nak, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének küldött részvéttáviratában hangoztatta, hogy Tito halá­lával nemcsak a szomszédos és baráti Jugoszlávia vesztet­te el utóbbi negyvenéves tör­ténelmének kiemelkedő alak­ját, hanem az egész nemzet­közi közösség. Bruno Kreisky osztrák kancellár első részvét­nyilatkozatában „történelmi személyiségnek, az antifasisz­ta ellenállás egyik kiemelke­dő vezetőjének” nevezte az elhunyt államfőt. Konsztan- tin Karamanlisz görög mi­niszterelnök „mélységes tisz­telettel” adózott Tito emléké­nek és kiemelte Tito szerepét a béke megőrzésében. Nemzeti gyász több államban Tito halála alkalmából részvétét nyilvánította II. Er­zsébet, angol királynő, II. Margit dán királynő, Anker Jorgensen miniszterelnök, Pi­erre Trudeau kanadai minisz­terelnök, Bendzs'edid Sadli, al­gériai elnök, Hua Kuo-feng, kínai államfő, Nicoalae Ceau- sescu román elnök, Hirohito japán császár, Tokióban beje­lentették, hogy Ohira Masza- josi miniszterelnök Tito elnök temetésére utazik. Hua Kuo- feng is jelen lesz a temetésen. Svédországot XVI. Károly Gusztáv király és Vllsten kül­ügyminiszter képviseli majd a temetésen. Több országban, így Algé­riában és Brazíliában, Szíriá­ban, Irakban és Egyiptomban nemzeti gyászt" rendeltek el. A damaszkuszi rádió kiemel­te, hogy Tito „mindig is ki­állt az arab nép igazságos harca mellett”. Az indiai kormány Tito ha­lála alkalmából háromnapos nemzeti gyászt rendelt el. Szandzsiva Keddi államfő részvéttáviratában nagy állam­férfinak, igazi hazafinak, sza­badságharcosnak nevezte az elhunyt elnököt. Emlékeztetett arra, hogy az el nem kötele­zettek mozgalmának egyik megalapítójaként, Nehru in­diai vezetővel vállvetve szállt síkra a harmadik világ érde­keiért. „A jugoszláv elnök halála nagy veszteség a világbéke és az el nem kötelezettek moz­galma számára” — hang­súlyozta Moammer el-Kadhafi líbiai vezető rádió- és tv-nyi- latkozatában. II. János Pál pápa mély megrendülését juttatta kifeje­zésre abban a részvéttávirat­ban, amelyet a jugoszláv veze­tőknek küldött. Az egyházfő „a világ közössége nagy vesz­teségének” nevezte Tito halá­lát. A Közös Piac ugyancsak résztvéttáviratot küldött hét­főn a jugoszláv vezetőknek és Joszip Broz Tito családjának. I Csehszlovákia élete mély, szo­cialista változásokon ment át. Kiépült az új társadalom ha­talmas anyagi-műszaki bázisa, a korszerű és fejlett népgaz­daság. Nemzetközi kérdésekre térve Gustáv Husák Csehszlovákia külpolitikájának fö céljaként azt jelölte meg, hogy hozzájá­ruljon az ország szocialista épí­tésének minél inkább megfele­lő külső feltételek létrehozásá­hoz, a szocialista közösség egy­ségének és együttműködésének erősítéséhez, valamint a hala­dásért és békéért vívott világ­méretű küzdelem sikeréhez. Felszabadulási ünnep a prágai várban Gustáv Husák mondott beszédet Csehszlovákia felszabadulá­sának 35. évfordulója alkalmá­ból ülést tartottak hétfőn dél­után a prágai vár Spanyol-ter­mében az ország vezető testü­letéi: a CSKP és a Nemzeti Front Központi Bizottsága, a kormány, valamint a szövetsé­gi gyűlés (parlament) elnöksé­ge. Jelen voltak az évforduló ünnepségeire Csehszlovákiába érkezett szovjet barátsági kül­döttség tagjai és más vendégek is. Az ünnepi beszédet Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök mondta. Emlékeztetett arra, hogy a cseh. szlovák nép annak idején a ná­ci agresszorok első áldozatai között voltak, de egy percre sem törődött bele sorsába, ha­nem fiainak százezrei vették fel a harcot bel- és külföldön a fasizmus ellen. A nemzeti el­lenállás és a szovjet hadsereg hősi küzdelmei 1945. május 9- én vezettek az ország teljes felszabadításához. Az eltelt 35 év folyamán — folytatta Gustáv Husák —

Next

/
Oldalképek
Tartalom