Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-21 / 117. szám

A Törekvés brigád készíti Vigyori, Tapsi és társaik Segítik az óvodát is Lábak, kezek, fejek nagy halomban, műanyag zacskók­ban pihenő kisebb-nagyobb bábok: ez a kép fogadja a belépőt a Kéziszövők Szövet­kezetének Kolozsvári utcai részlegében Albertirsán. Ezt a részleget 1975-ben létesítette a budapesti központ, s azóta gyártják a különféle bábúkat. filcállatokat. Homoki Andrásné, aki a részleg^ vezetője alakulása óta, elmondta, hogy a részlegnek 45—50 dolgozója van. Ebből a létszámból öten dolgoznak az épületben, a többiek bedolgo­zók. Így a kis helyiség elle­nére is az elmúlt évi 7 mil­lió forintos tervet mintegy másfél millió forinttal túltel­jesítették. A kezük alól kike­rülő játékok túlnyomó többsé­ge exportra kerül, nagy ré­szét a tőkés országokban ér­tékesítik. Vásárlóik közé tar­tozik Anglia, Hollandia, Svéd­ország. Kiváló eredményeiket rész­ben a teljesítménybérezéssel és a jó kollektíva összetartá­sával érték el. A minőség fontos követelmény, éppen az export miatt. Az üzem egyet­len brigádja két éve alakult és a Törekvés nevet vette fel, amely jelzi a célt: a nagyobb teljesítményre és a mégj óbb minőségre való törekvést. Jó munkájukat dicséri, hogy a szövetkezet összes brigádja között a szocialista verseny­ben a megtisztelő harmadik helyet érték el az elmúlt esz­tendőben. Az üzem kapacitá­sának jobb kihasználásáért vállalták, hogy a jövőben a játékállatokat ki is szabják. Ezt eddig a központi műhely­ben végezték, játéktervezők tervei alapján. Ezzel a jövő­ben tovább növelhetik a hely­beli nők foglalkoztatottságát. A brigádtagok a szocialista brigádmozgalom mellett részt vesznek a Jót s jól kulturális vetélkedőn, amelynek felada­tai egész évre szólnak, segítik a brigádtagok művelődését, szórakozását. Saját készítésű bábokból és különféle játékokból kollek­ciót állítottak össze a Dimit­rov Tsz általuk patronált óvo­dájának. Az ügyes kezű asz- szonyokat dicsérte az a kiál-. lítás is, amelyen bemutatták munkájuk termékeit, és mel­lette saját kedvteléseiket, al­kotásaikat. A vendégkönyv jegyzetei szerint a kiállítás­nak nagy sikere ,volt a gye­rekek és a kisgyermekes édes­anyák körében, s nem egy be­írás kifejezi azt a kívánságot, hogy szeretnének ezekhez | hasonló szép és ízléses játé­kokat látni a hazai üzletek­ben is. A ceglédi határt május 13- ról 14-re virradóra fagykár érte. Tapasztalták szőlőskert- és gyümölcsöstulajdonosok. Az első jelentéstevők már be­kopogtak a városi tanács pénzügyi osztályán, kérdezték, mitévők legyenek? Az osztály felhívja a tulaj­donosok figyelmét, hogy a fagykárt 15 napon belül je­lentsék be. Adókedvezményt csak ebben az esetben kap­hatnak, a kár mértéke erejéig. A bejelentéshez szükséges nyomtatványt a tanácsháza földszinti információs irodájá­nál lehet beszerezni, ebből Tanácskozás a környezet­védelemre! Csütörtökön délután 15 órai kezdettel Cegléden, a Haza­fias Népfront városi bizottsá­ga irodájában értekezlet lesz, amelyen a környezetvédelem szerepel napirenden. Tájé­koztatás hangzik el a környe­zet tisztaságáról, a környezet- védelmi őrjáratok tapasztalata tükrében, szó lesz a fásításról, a védett fák kijelöléséről. egy példányt kell kitöltve le­adni. Felvilágosítást is az iro­da ad. SZÁNTÓ PIROSKA FES­TŐMŰVÉSZ munkáiból nyílt kiállítás a tápiószelei Blasko- vich Múzeumban. A festőmű­vész munkásságáért két ízben Munkácsy-díjat kapott, egy­szer pedig A Magyar Népköz- társaság Érdemes Művésze címmel tüntették ki. Képei számos hazai és külföldi ki­állításon szerepeltek. A tá­piószelei bemutató július 14-ig fogad látogatókat, hétfő kivé­telével 10—18 óráig. Fekete Józscfné brigádvezető irányításával a kész bábokat csomagolja: Fekete Józsefné, Danka Imréné, Bánfalvi Anna és ifjú Homoki Andrásné. Irta és fényképezte: Füzes Szilárd Várják a bejelentéseket Fagykár érte a határt Sámánok, banyák, garabonciások AZ ŐSKERESÉSI VAGY elfogta a népeket. Különösen a körülöttünk élő fiatal álla­mok versengenek: ki volt itt előbb a Kárpátok vidékén? A románok jövőre ünnepük kétezredik éves ittlétüket, Dá­cia megalakulásától számít­ják a román állam megalaku­lását. A szlovákok Trencsén- ben egy látványos gránit em­lékművet állítottak az időszá­mításunk 179-ik évében az ott valahol lezajlott ütközet em­lékezetére, amelyet az egyik római légió aratott a kvádok fölött. Az emlékművet ma­gam is láttam, föliratán két évszám szerepel, a 179 és az 1979-es. Hirdetvén, hogy itt ezernyolcszáz esztendős jubi­leumról van szó. A trencséni várat teljesen újjáépítették, nemigen törődve azzal, hogy mit mond a műemléki nem­zetközi utasítás. A magyarság jelen pillana­tainkban átértékeli őstörténet­kutatásunk eredményeit, ag­godalmasan latolgat évszáza­dok óta elfogadott megállapí­tásokat. Süpek Ottó egyetemi tanár kijelenti: „Ma már nyilvánvaló, hogy Anonymus műve nem hiteles történelmi elbeszélő forrás, hanem iro­dalmi alkotás ... amelyet tör­téneti éneknek, a mintát adó »chanson de geste«-nek ne­vezünk ... történeti forrásér­téke csak a műfaj törvényei­nek ismeretében, felderítése s a mondanivaló eszmei lénye­gét kifejező szimbólumok megértése révén lesz megért­hető ...” (Süpek Ottó: Az Anonymus-kérdés új megvi­lágításban. Magyar Nemzet 1979. június 24., 26., 27., 28. sz.) Süpek az eddigi elfoga­dott 1200-as év helyett nyolc évtizeddel későbbre helyezi a gesta megírásának dátumát, zavart idézve tagadja a kró­nikában szereplő személyek neveit és a lejátszódott ese­ményeket. Mondván, hogy a 896-ban lezajlott magyar hon­foglalás után eltelt négyszáz év alatt elfelejtődött a hon­foglalás kor valódi lefolyása és a szereplők neve. Győrffy György kiváló ős­történetkutatónk tagadja, hogy Árpádot a fiai követték vol­na a fejedelmi székben, sze­rinte Szabolcs — Árpád öccse vagy unokaöccse — volt a fe­jedelem. Szabolcsot ugyanis csak egyik vezérnek ismertük eddig. Győrffy azt is tagadja, hogy a fejedelem törzse a Afe- gyer törzs lett volna, egy ki­zárásos elméletet állított föl, mely szerint a honfoglaló tör­zsekről elnevezett faluk csak azon a tájon szerepelnek, ahol ők idegenek voltak, egyik törzs sem nevezett el önma­gáról falut a maga vidékén. Szerinte a Tarján törzs volt a fejedelemé. (Megjegyzem, hogy ez az elmélet ül a mi vidéküv1 KÖZTUDOTT az a tény is, hogy Árpád magáriföldesúri birtokai közé tartozott az Üllő­től a Tiszáig való vidék, a pat- r’ -ionium. Ezen a patrimoniális tájon van Jenő, Kér, Kürt és Magyer falu, Nyék és Keszi nincsen — talán számításba sem jöhetnek — és hiányzik Tarján. Nos, évszázados meg­győződésünkkel szemben Győrffy szerint — ez a mi vi­dékünk nem a megyeri, ha­nem a Tarján törzs szálláste­rülete volt, s az itt talált je­lentős számú honfoglaló teme­tőben nem a megyeriek nyu- gosznak, hanem a tarjániak. Így tehát a ceglédiek, akiknek itteni élete ezer esztendőt is meghaladó, mert az élet egy percre sem szűnt meg itt, a tarjániakra vezethető ősöket igazol. (Gvőrffy György: Ist­ván király és műve, Gondolat Kiadó, Bpest, 1977.) Summa summárum, a ma­gyarság itt él 896 óta, de bi­zonyosat csupán az 1000-ik évtől mondhatunk történe­tünkről, ami azelőtt történt, arról homályos és bizonytalan ismereteink vannak. Bizony­talan a honfoglalás lefolyása és nem ismertek a valódi sze­replők. A honfoglalók élet­módjáról, társadalmi berende­zéséről a legutóbbi sztyepp­népek életéből következtethe­tünk, illetőleg a korabeli arab és görög krónikák leírásából. Bennünket a mai napon a magyarság ősvallása foglal­koztat. Annyit tudunk — a már említett uráli tájakon la­kó nyelvrokonaink sámániz­musát vizsgálva —, hogy haj­dan mi is a sámánok irányí­totta természeti vallást követ­tük, voltak segítő isteneink és ártó isteneink, voltak köztük férfi nemen levők is, de voltak női varázslók is, női papok is ... igen ám, de a sámániz­mus nem egységes hit, ame­lyet a leírt dogmák szabá­lyoznak1. Korok és népek sze­rint variálódott, így a magyar ősvallást ezekből csak áttéte­lesen rekonstruálhatjuk. Dió­szegi Vilmos, korán elhunyt sámánkutatónk Mongóliában hosszú időkön át kereste a sámánokat, velük barátságot kötött és bizalmukba férkőz­vén, őt magát is sámánná avatták. AZ UTOLSÓ MAGYAR SAMÄN ő volt. Beszéltem ve­le és elmondta fölavatásának történetét. Kérdéséi mre, hogy azonos-e a mai mongol sámánhit az ezer év előtti magyar ősval­lással, azt felelte, hogy meg­közelítően, de mégsem azonos. A téma érdekelt és évtizedes kutatásba fogtam, csak úgy magamnak. bepillantani őseink hitéletébe. Elolvastam minden irodalmat; amelyik az ősvallással foglalkozik, Ipolyi Arnoldtól Kálmány Lajosig. Ügy véltem, hogy a napjaink­A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 117. SZÁM 1980. MÁJUS 21.. SZERDA Közlekedés, biztonságosan Hasznos versenyek, tanfolyamok Csökkent a közúti balese­tek száma az elmúlt év ha­sonló időszakához képest Cegléd és a járás területén. Ezen örvendetes tényhez szervesen hozzájárult a hely­beli közlekedésbiztonsági ta­nács aktív' munkája, is. Legutóbbi tanácskozásukon Rétyi Pál rendőr alezredes, ügyvezető elnök beszámolójá­ban arról szólt, hogy tavaly is fő feladat maradt a köz­lekedés biztonságának fo­kozása és ezzel a balese­tek megelőzése, számúk szaporodásának meg­akadályozása. A cél valóra váltását sokrétű munka szol­gálta. Kiemelt feladatként fog­lalkoztak a nemzetközi gyer­mekévben azzal, hogy az ifjú korosztályt a helyes közleke­désre neveljék. Nagy segít­ség a gyerekek közúti és KRESZ-ismereteinek erősíté­séhez a Vörösmarty téri köz­lekedési játszópark. Társadal­mi összefogással hasonló lé­tesítményt kaptak a 11. szá­mú óvoda gyermekei és a csemői óvoda kicsinyei. Mind­két helyen a közlekedés- biztonsági ‘ tanács gondosko­dott a gyakorláshoz szüksé­ges kis járművekről. Bíznak abban, hogy mire az aprósá­gok iskolába kerülnek, vala­mennyien megismerik a köz­lekedés alapvető szabályait. Az általános iskolák ne­gyedikeseit rendszeresen vizs­gáztatják közlekedési isme­retekből, az úttörő közlekedé­si egységek bevonásával pe­dig rendszeresen ellenőrzik a nebulók kerékpárjainak mű­ban méltán ébresztgetett Kál­mány Lajost kell követnem, aki a közelmúltig élő hiede- lemtöriténetekben jelöli meg ősvaliásunk szereplőit. A ta­nyák hiedelmei ősi eredetűek, bennük bujkálnak a korai ke­reszténységben tiltott sámán- hit alakjai. A finnek már re­konstruálták a maguk po­gány vallását, igen ám, de ők százezer, nem tévedés: 100 000 hiedelemmondát gyűjtöttek össze, azokat közkinccsá tet­ték, tudósaiknak bő alkalmuk volt kiszűrni a lényeget. Ez­zel szemben, a magyarság közgyűjteményeiben csupán négyezer, még egyszer mon­dom: 4000 hiedelemmonda szerepel. Négyezer kiadott és kéziratos hiedelemmonda áll a tudósok rendelkezésére „s ez egyformán kevés mind a hazai lehetőségekhez, mind pe­dig a hasonló tárgyú külföl­di gyűjtésekhez képest” (ez az idézet a Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattára gyűjtés­szervező csoportjának három év előtti fölhívásából való.) kétszáz hiedelem­mondat gyűjtöttem föl húsz évvel ezelőtt. Akkor még le­hetett. A gyűjtést abbahagy­ván, más munkához láttam, aztán megint visszatértem a témához, de már nem sikerült egyetlenegy történetet. sem fölgyűjtenem. Ez Cegléd hie­delemvilágának — sajnos — teljes anyaga. Szerepelnek j benne boszorkányok, garabon­ciások, szellemek, kísértetek, a halott vőlegény, ördögök, a gyermeket szootató ló, áll nél­küli lovak, táltosok, a vad­leány, tudós kocsisok, távol­balátók, jós, patkánvküldők. irracionális gyógyeljárások és j gyógyszerek, archaikus gyó-: gyítás és gyógyfüvek. Kötet­nyi kincs ez is. Hídvégi Lajos ★ A cikk Írója a Cegléd hiede­lemvilágával foglalkozó tudomá­nyos munkájáért — 20ft hiedele­mért — megyei első díjat nyert az országos nénrajzi és nyriviá- rásl gyflilőpálvázat részeként meghirdetett Pest megyei gyűjtő- pályázaton. szaki állapotát. Különösen ügyesek, lelkesek ebben az abonyi Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola növendékei. A járás és a város 16 isko­lájában 356 pajtás tevékeny­kedik közlekedési úttörő-ra­jokban, a közlekedési ver­senymozgalomban pedig vala­mennyi általános iskola részt vesz. A témakörben hirde­tett Nemzetközi Iskola Ku­pában szintén az abonyi Gyu­lai iskolások jeleskednek. Több kerékpáros és segéd- motoros megyei versenyen szép eredményt értek el. Egyre több középiskolás is bekapcsolódik a versenymoz­galomba. A márciusi, viseg­rádi, Pest megyei döntőt a mi csapatunk nyerte meg, s a 203. számú Bem József Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet tanulóiból álló gárda orszá­gosan harmadik helyezést ért el. Egyéniben győztes az abo­nyi Csuti László, ő képvi­seli most hazánkat a londoni nemzetközi verse­nyen. A közlekedésbiztonsági ta­nács számos közös rendez­vényt szervezett a KISZ-bi- zottságokkal, alapszervezetek­kel. Idén az építőtáborok­ban ismét tartanak vetélkedő­ket, vetítéseket, előadásokat a közlekedésről. A mór dol­gozó korosztály számára évek óta nagy sikerrel hirdetik meg a Vezess baleset nélkül mozgalmat. Ebben részt vesz a város és járás valamennyi — legalább 4—5 gépkocsival rendelkező — munkahelye. Ta­valy a benevezett negyven egység sofőrjei több mint 58 millió kilométert tettek meg Az értékelésre hamarosan sol kerül. Megrendezték a közleke­désbiztonsági heteket és az idős emberek hetét is. Ezek keretében igyekeztek széles körű propagandával felhívni a * gyalogosok és a gépjár­művezetők figyelmét a bal­eseti veszélyekre, illetve azok elkerülési módjaira. Seregnyi munkahelyen hir­dettek KRESZ elméleti, valamint tehergépkocsi ügyességi vetélkedőt. Több vizsgaelőkészítő tanfo­lyamot rendeztek és járás- szerte közlekedési kiállításo­kat rendeztek. A múlt évben a helyi közlekedésbiztonsági tanács által szervezett ve­télkedőkön, előadásokon több mint tizenkétezer személy vett részt. A munkájukat dicsérő ered­mény a területen a közúti bal­esetek csökkenése. K. D. Négy sportág eredményei Támadi nyert Egerben Labdarúgás: A megyei if­júsági bajnokságban a CVSE sok helyzetet kihagyott, így a jórészt csak védekező Buda­örs három góllal „megúszta”. Ceglédi VSE—Budaörs 3-0 (1-0). CVSE: Andrus — Laki, Adámi, Kdstamás, Halas — Kovács, Dankó — Farkas, Vá­gó (Karai), Keszthelyi, Kele­men. Góllövő; Farkas, Keszt­helyi, Kistamás. A CVSE-ben csak Kistamás ■ és magabiztos védésével Andrus tűnt Ki. ir Teke: Az NB Ill-ban sze­replő Bem SE itthon, az Üt- tröszt KÖZGÉP idegenben szenvedett vereséget. Chinoir. —Bem SE 6-2 (2576-2493). Jók: Kaiser (442), Tarjányi (440). Gázművek—Üttröszt KÖZGÉP 6-2 (2508-2406). Jók: Király (426), Nyíri (422). ★ Birkózás: A Magyar Bir­kózó Szövetség és az Egri Va­sas közös rendezésében , Eger­ben ebben az évben is sor kerül a fiatalon elhunyt olim­piai és világbajnok Kozma István emlékére kiírt „B” ka­tegóriás úttörő, kötöttfogású egyéni versenyre. A viadal igazán méltó volt névadójá­hoz, s ezt nemcsak az igen népes mezőny — összesen 264-en álltak szőnyegre —, hanem a színvonal is jelen­tette. A Ceglédi VSE hat fia­tallal képviseltette magát, kö­zülük ketten végeztek a leg­jobbak között. Rajtuk ki /ül dicséretet érdemel még Dobo­zi Tibor és Papp Ferenc is. 35 kg-ban (19 induló): 1. Tá­madt Tibor, 53 kg-ban (30): Kosik Tibor. Tatabányán ugyancsak az úttörők vetélkedtek, szabadfo­gásban. A ceglédiek eredmé­nyében erősen megmutatko­zott, hogy a Vasutasban első­sorban a kötöttfogást birkóz­zék, a szabadfogásban nem annyira jártasak a fiúk. „A” kategóriában: 29 kg: 2. Bóbis Tibor, ..B” kategóriában: 38 kg: 2. Támadi Tibor. ★ Kézilabda: A megyei női bajnokságban a Ceglédi VSE megszerezte második győzel­mét. így ötre gyarapítót*:-, pontjainak számát. Ceglédi VSE—Dány 19-8 (14-5). CVSE: Szenczi — Gyöngyö-' si (7), Bíró (1), Körösztös (2), Törőcsikné (5), Bencsik (2), Dancsó (2). Csere: Stefíner, B. Kovács. A ceglédiek fölé­nye gólokban is megmutatko­zott, a lányok tetszés szerint értékesítették helyzeteiket az újonc Dány ellenében. Jók: Gyöngyösi, Törőcsikné, Szen­czi. Ifjúsági eredmény: Dány— CVSE 9-6. Jászkarajenőn ebben az év­ben is megrendezték az „Áp­rilis 4. Kupa” férfi kézilabda villámtornát. A résztvevő csa­patokat két csoportra osztot­ták, a körmérkőzés után ját­szották a helyosztókat. A dön­tőbe a két karatetétleni csa­pat került. Eredmények: Dabas—Nagy­kőrös 13-8, Dabas—Karatetét- leni SE II. 6-16, Karatetétleni SE II.—Nagykőrös 10-6. KTSE I.—Tiszakécske 11-8, KTSE— —Albertirsa 7-3, Tiszakécske —Albertirsa 12-11. A döntőben: Karatetétleni SE II.—Karatetétleni SE I. 9-8. A döntőben a legtöbb gólt Mari szerezte (4). U. L. fl/Sotccross-verseny, kütyatautató Az MHSZ Volán Honvédel­mi Klubja Cegléden országos motocross-versenyt rendez a Pesti út melletti pályán, a ré­gi 4-es út közelében, a benzin- kúttól ötszáz méterre Május 31-én 13 órától, június 1-én délelőtt 9 órától zajlanak a versenyek, amelyeken részt vesz a Bp. Honvéd, Kiskun- lacháza, a Kaposvári Volán csapata, a teljes magyar élgár­da és a szovjet válogatott. Június 1-én reggel 8 órakor Nagykőrösről, a Szabadság tér­ről különbuszt indítanak Ceg­lédre az érdeklődőkkel, amely délután, a verseny befejezésé­vel, visszahozza a részvevőket. Az eseménysorozat színfoltjá­nak ígérkezik a díjkiosztást megelőzően az ebtenyésztők bemutatója.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom