Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-01 / 101. szám

1980. MÁJUS 1., CSÜTÖRTÖK A kormány Tájékoztatási I Hivatala közli: a Miniszterta­nács szerdán ülést tartott. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tájékoztatta a kormányt dr. Bruno Kreisky- nek, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának meg­hívására Ausztriában tett, nem hivatalos látogatásáról. A kor­mány a beszámolót jóváhagyó­lag tudomásul vette. A belügyminiszter, valamint a közlekedés- és postaügyi mi­niszter jelentést tett a közúti közlekedés biztonságával kap­csolatos 1972. évi kormányha­tározat végrehajtásának tapasz­talatairól. Ezek szerint az el­múlt években a közlekedés biztonsága javult, a balese­tek száma — a géojárműál’o- mány nagymértékű növekedé­se ellenére — nem emelkedett. A kormány a jelentést elfo­gadta, és felhívta az illetékes minisztereket, hogy a helvzet további javítására, elsősorban a halálos kimenetelű és súlyos balesetek számának csökkenté­sével, illetve megelőzésére te­gyenek intézkedéseket. A Minisztertanács elfocaclta a munkaügyi miniszter előter­jesztését a munkásszállások­ról 1976-ban hozott korrránn- határozat v^oreha^tásánoM ta­pasztalatairól. Az elmúlt évek­ben a vállalatok erőfeszítései­nek eredményeként a munkás­szállókban fokozatosan csök­kent a zsúfoltság, nőtt a meg­felelő színvonalú ellátást. h;z. tosító helyek szánva. A labők életkörülménve!nek javításá-q azonban — elsősorban a fővá­rosban — változatlanul nagy figyelmet kell fordítani. He­lyes, ha a vállalatok közös összefogással építenek és tar­tanak fenn munkásszállásokat, így nagyobb lehetőségük van ésszerűbb fejlesztéssel maga­sabb színvonalú ellátásra. Zászlófelvonás Május elseje, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünne­pe tiszteletére szerdán dél­után a Parlament előtti Kos­suth téren katonai tisztelet- adás közepette felvonták az állami zászlót. Ugyancsak katonai tiszte­letadással vonták fel a ma­gyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zász­laját a gellérthegyi Felsza­badulási Emlékműnél. A szocializmus építése nemcsak a kommunisták ügye Jakab Sándor ünnepi köszöntőié Május 1., a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepe al­kalmából Jakab Sándor, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának főtitkárhelyettese tegnap a Kossuth rádióban és a televízióban köszöntőt mon­dott. Beszédének elején megem­lékezett a magyar proletárok első, 1890-es május 1-i tünte­téséről, az 1919-es ünnepségek­ről, majd arról a 35 eszten­dőről, amióta szabad hazában köszönthetjük a munkásosz­tály nagy ünnepét. A továbbiakban azokról szólt, akik a korábbinál ked­vezőtlenebb gazdasági körül­mények között is becsülettel helytállnak, akik példát mu­tatnak abban, hogyan kell napjainkban jobban, eredmé­nyesebben, hatékonyabban gazdálkodni. Szólt belpolitikai életünk közelgő nagy esemé­nyéről, a június 8-i ország- gyűlési képviselő- és tanács­tagválasztásról. A nemzetközi munkásmoz­galomról szólva mondta el, hogy földünk egynegyedén a hatalomra jutott dolgozó nép eredményesen építi az új tár­sadalmat, s a munkásosztály a világ minden táján egyre eredményesebben küzd a ki­zsákmányolás ellen. Pártunk XII. kongresszusá­nak szellemében kell to­vább munkálkodnunk a szo­cialista építés külső feltételei­nek javításán. Tovább szi­lárdítjuk testvéri barátságun­kat, összefogásunkat a Szov­jetunióval, a szocialista kö­zösség országaival. Erősítjük internacionalista szolidaritá­sunkat a tőkés, és fejlődő or­szágok dolgozóinak, népeinek imperialistaellenes küzdelmé­vel. Járuljunk hozzá hazánk to­vábbi felvirágoztatásához, az egyetemes béke, a társadalmi haladás ügyéhez — mondta befejezésül Jakab Sándor ün­nepi köszöntőjében. Hetedszer is kiváló a dunavarsányi Petőfi Tsz ktermelés élvonalában Óvári Miklós adta át az oklevelet I Munkásgyűléseken, üzemi ünnepségeken tavalyi | eredményeikért tegnap ismét újabb gyárak és szövet- I kezetek vették át a kiváló címet elismerő oklevele- | két. A Medicor Művek ünnepségén ott volt Gáspár | Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a 1 SZOT főtitkára. A leninvárosi Tiszai Vegyikombinát I kollektívájának Korom Mihály, a Politikai Bizottság | tagja, a Központi Bizottság titkára adta át a kitün- é tetést. A győri RÁBA Magyar Vagon és Gépgyár mun- | kásgyűlésén Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, = a Központi Bizottság titkára tolmácsolta az elismerést. i A dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet dolgozóinak | Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi | Bizottság titkára adta át a hetedszer elnyert okleve- i let. Ugyancsak Óvári Miklós vett részt a Kossuth Könyv- 1 kiadó ünnepségén. = Pest megyében a dunavarsányi szövetkezeten kívül = tegnap a MÉM Műszaki Intézet, a váci Városgazdálko- | dási Vállalat és a Pest megyei Beruházási Vállalat = kapta meg e kitüntetést. Bátran vállalkozni az újra Hetedszer érdemelte ki a dunavarsányi Petőfi Termelő- szövetkezet a termelőmunka élvonalában járó vállalatok és szövetkezetek kitüntetését, a kiváló címet. A díjátadó ün­nepségen tegnap a Csepel Autógyár szigetszentmiklósi művelődési házában rendez­ték meg. Az eseményen je­len volt Óvári Miklós, áz MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Cservenka Ferencné, a Központi Bizott­ság tagja, a Pest megyei párt- bizottság első titkára, dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke. Részt vettek az ün­nepi gyűlésen a ráckevei já­rás politikai, gazdasági és tár­sadalmi életének vezetői, a társgazdaságok és az együtt­működő üzemek képviselői. A ’ dunavarsányi Petőfi Tsz híre régen túljutott már a járás és megye határain. Ha róluk esik szó, különösen a szakemberek tudják jól, hogy a gyenge adottságok ellenére is az ország legjobb termelő- szövetkezetei közé tartoznak. módot adott rá, hogy felidéz­zük a múltat, a kongresszus viszont már a jelenről szólt, s jövőt formáló határozatokat hozott. — Ebben a teremben is so­kan vannak olyanok — mond­ta a Központi Bizottság tit­kára —, akik átélték a felsza­badulás előtti évek megpró­báltatásait, a második világ­háború szörnyűségeit, de ré­szesei voltak az újjáépítésnek, cselekvő munkásai a szocia­lizmus építésének, ók tudják igazán átérezni, milyen nagy utat tett meg népünk az el­múlt 35 esztendő alatt. A párt XII. kongresszusán olyan időszakról kellett elem­zést adni. amikor kedvezőtle­nebbé vált a nemzetközi hely­zet. romlottak a gazdálkodás körülményei is. A tanácsko­zás és annak visszhangja bi­zonyította, hogy az ország népe támogatja a párt politi­káját. A Pest megyei tsz-ek — utalt a tavaly júliusi me­gyei pártbizottsági ülésre, melyen maga is részt vett — felajánlották, hogy eredmé­nyesebb gazdálkodással, ma­gasabb hozamokkal, több ex­Munka magasabb szinten Beszélgetés Jámbor Miklóssal, az SSM T vezetötitkárávaf Sokan és sokféleképpen emlékeztek már a haymar- keti vérengzésre, amely a történelemben először kész­tette földrészeket átfogó szolidaritásra a dolgozókat, s a világméretű szimbólum — május 1. — születéséhez ve­zetett. A munkát ünnepük ezen a napon az egész föld­kerekségen, mert a Hay market tér tüntetőinek áldozata a munkáért volt, a jogért, hogy dolgozhassanak, az alko­tás öröméért, amelynek gyümölcse az egyén boldogulá­sán keresztül a közösség gazdagodásában nyer értelmet. A munkához való jog évtizedeken keresztül sze­repelt — akad hely a világon, ahol még most is — a dolgozók követelései között. Ebben a harcban a dol­gozók különböző rétegeit tömörítő szakszervezetek megha­tározó szerepet játszottak. Ma már a világ jelentős ré­szén elidegeníthetetlen jog a munka, és az emberhez méltó munkakörülmény. A sok évtizedes harcban fel­nőtté, erőssé, a további fejlődésre alkalmassá vált szer­vezetekké nőttek a szakszervezetek. A szakszervezetek szerepéről, jelentőségéről, társadal­munkban betöltött funkciójáról beszélgettünk Jámbor Miklóssal, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának vezető titkárával. # Időről időre felsejlenek a viták a szakszervezetek tár­sadalmunkban kialakult hely­zetéről, szerepéről. Kétségte­len, hogy ezek a dolgozók széles rétegeit tömöríltő szer­vezetek lépést tartottak a po­litikai-társadalmi változások­kal, így a jelenlegi szakasz is nyilván magában hordozza a múltat, egyben sajátos idősze­rűséget mutat. — A szakszervezeti mozga­lom együtt fejlődött a tár­sadalommal, természetes te­hát, hogy a társadalmi fej­lődés egyes szakaszaiban vál­toztak azok a tényezők, ame­lyek meghatározták tevékeny­ségünket — mondta Jámbor Miklós. — A jelent is moti­váló múltra visszatekintve, az ötvenes évekét kell említeni, mert ekkorra alakultak ki Pest megye jelenlegi köz- igazgatási határain belül a to­vábblépést meghatározó ten­denciák. Ekkor indul szű- kebb pátriánkban is az ad­dig még sohasem látott üte­mű iparosítás. Az indulást hadd jellemez­zem néhány adattal: 443 munkahelyen 72 ezer ember dolgozott, s 77 százalékuk tartó, zott szervezeteinkhez. Büszkén valljuk, hogy a szakszerveze­tek részesei az iparosításnak, az új munkalehetőségek meg­teremtésének, az emberibb kö­rülmények biztosításának, a munka utáni jövedelemelosz­tás általánossá válásának. A nagy mértékű növekedés a Magyar Szocialista Mun­káspárt irányításával végbe­menő alapvető társadalmi vál­tozással következett be. Min­denekelőtt a mezőgazdaság szocialista átszervezésére gon­dolok. Foglalkoztatottsági gon­dok nélkül sikerült megolda­nunk ezt az óriási méretű társadalmi átrétegződést. Ko­rábbi bázisaink mellett. — ISG, Csepel Autógyár, Diósdi Csapágygyár — ekkor szület­tek meg az újak, például a DCM és a DHV. Ezzel foko­zatosan lezárult az első nagy szakasz. © A politikai munkában nem lehet éles, dátumokhoz köthető határköveket állítani. Az új munkástömeg megjele­néseivel fokozatosan, de mind nagyobb hangsúlyt kapott a szakszervezetekben is az ideo­lógiai nevelés. Hozott-e ez alapvető változásokat a szak­szervezetek munkamódszerei­ben? — Inkább úgy kellene fo­galmazni, hogy átrendeződött tevékenységünk: nagyobb hangsúlyt kapott, egyik leg­fontosabb feladatunk lett a tényleges munkássá válás fo­lyamatának elősegítése, a tu­dati változás és gazdagodás szolgálata. Érzelmileg is el kellett fogadtatnunk a ko­rábbi mezőgazdasági dolgo­zókkal az ipari környezetet, sajátos eszközeinkkel igye­keztünk megkönnyíteni szá­mukra a szervezettebb for­mákhoz való alkalmazkodást. Természetesen a pártszerve­zetekkel együttműködve, az általános fejlődést meghatáro­zó politikai iránymutatás alapján dolgoztunk. S ha már említettük az indulás jellem­ző adatait, érdemes a jelen­legi helyzetet is vázolni: ma már megközelítően 190 ezer szakszervezeti tagunk vpn és a szervezettség foka megha­ladja a 96 százalékot. © Az őn által vázoltakat Igazoljak a part XII. kong­resszusán megfogalmazottak: a szakszervezeti mozgalom hoz­zájárult rendszerünk politikai és gazdasági alapjainak erősítésé­hez, aktív részese a hatalom gyakorlásának, a politika ala­kításának és végrehajtásának. — Ez lényegében és történel­mileg nem új vonás társadal­munkban. A párt a társadal­mi fejlődés minden szakaszá­ban igényt tartott a szak- szervezetek véleményére. Ép­pen ezzel függ össze, hogy az elmúlt öt-tíz esztendő ismét változást, változtatást köve­telt, a szakszervezeti munka néhány vonatkozásában. © Hogyan, miben foglalha­tó ez össze? — Jelenleg, azt érzem a legfontosabbnak, hogy tör­vényszerűen erősítenünk kel­lett a gazdálkodást, a terme­lést segítő tevékenységünket. Hasznosnak bizonyult, hogy munkahelyi szervezeteink a dolgozók véleményére támasz­kodva még az elgondolások, az elképzelések szintjén el­mondhatják álláspontjukat a helyi gazdasági koncepciók­ról. Ez egyben az emberek munkához való új, szocialista viszonyát is gazdagítja, erősíti a munkahelyi demokráciát, hozzájárul az alkotó közössé­gek fejlődéséhez. De mi taga­dás: ebben a vonatkozásban nem lehetünk elégedettek. A szakszervezetek munkahelyi bizottságai ma még nem min­denütt képesek elég eredmé­nyesed segíteni a termelés folyamatában megmutatkozó szervezetlenségek felszámo­lását, a lazaságok megszünte­tését. © Ez a reális igény ter­mészetszerűen összefügg a munkahelyi demokrácia erő­södésével. Miként Ítéli meg ennek lehetőségét, helyzetét a gazdasági szerveknél? — A gazdasági eredméí nyesség feltétele, hogy minél több embert vonjanak be a döntések előkészítésébe, hogy minél több gondolatot össz­pontosítsanak egy irányba, mert ez aktivizálja az embe­reket. A demokratizmus szé­lesítése nélkül lassabban va­lósulhatnak meg gazdaságpo­litikai célkitűzéseink. De hangsúlyozni kell, hogy a mun­kahelyi demokrácia fejlődése elsősorban a gazdasági veze­tők és a társadalmi szervek politikai felelőssége, hiszen a demokratizmus vezetési stí­lus, a jó munkahelyi légkör kialakításának velejárója. 01 A demokratizmussal ösz- czeköthető a szakszervezetek érdekképviseleti munkája, hi­szen ez utóbbi magában fog­lalja a jogok érvényesítését, része a szociális, kommunális és kulturális ellátottság szín­vonala. — Fejlődésünk jelenlegi szakaszában az érdekképvise­let gyakorlatilag az érdekek egyeztetését jelenti. Miközben kétségtelen, hogy mindig a magasabbrendű érdekek ér­vényesítését kell figyelembe venni, nem szabad lemonda­ni az egyéni érdekek képvise­letéről sem. Bár a valós ér­dekek nem mindenki számá­ra tűnnek mindig egyértel­műnek, a csoportérdekeket nem szabad a társadalmi ér­dek elé helyezni ugyanúgy, mint ahogy hiba volna a pil­lanatnyi előnyökért lemonda­ni a távlatokban megmutat­kozó íjagyobb lehetőségekről. Az egyéni és a csoportérde­keknek mindenkor a népgaz­dasági érdek érvényesülésé­ben kell kifejezésre jutniuk. a Rövidesen befejeződnek a bizalmi- és főbizalmi-válasz­tások. összegezhetők-e már az eddigi tapasztalatok, s mit ígér az új képviseleti forma? — Általában a legrátermet­tebb embereket választották meg bizalminak. S a beszámo­lókat követő vitákból az is kitűnt, hogy o dolgozók tá­mogatják politikánkat, kiáll­nak mellette, egységesen jó­nak találják az új képvisele­ti formát. A bizalmiak új szerepköré­től, a bizalmiak tanácsának működésétől a szakszervezeti munka további javulását vár­hatjuk. — Jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy szakszervezeti tagságunk nemcsak munkájá­val, hanem önként vállalt, tár­sadalmi kötelezettségeivel is számottevő részt vállalt és vállal a megye fejlesztéséből, lakóterületének gazdagításá­ból. Ezért is érzem úgy, hogy most, május elsején, a mun­ka ünnepén, köszönet illeti az anyagiakban és szellemiek­ben egyaránt gazdagodott, lét­számában megnövekedett szervezett dolgozók táborát. Kriszt György Dr. Tresser Pál vette át Övári Miklóstól a Kiváló termelőszövetkezet címről szóló oklevelet Dr. Tresser Pál, a szövetke­zet elnöke az elmúlt eszten­dők eredményeit elemezve abban látta az országos átla­got kétszeresen meghaladó fejlődés formáit, hogy a pil­lanatnyi előnyökért soha sem cserélték el a hosszú távú népgazdasági érdekeket, bát­ran vállalkoztak minden újra, s igyekeztek a lehető leggyor­sabban követni a tudomány eredményeit a gyakorlati munkában. Ugyancsak nagy jelentőségű, hogy a megyében itt a legmagasabb a diplomá­val, érettségivel, illetve szak­munkás-bizonyítvánnyal ren­delkezők aránya. A 6405 hektáron gazdálko­dó szövetkezet tavaly például 6 millió liter tejet, 4300 ton<- na húst termelt. Hogy jól ka­matoztatták az exportfej­lesztő hiteleket, bizonyság rá, hogy nyúltelepük 15 ezer kis­termelőt lát el .törzsanyaggal, s az export mennyisége és gazdaságossága évről évre ja­vul. Óvári Miklós felszólalásá­nak bevezetőjében gratulált a szövetkezet tagságának az or­szágos mércével mérve kima­gasló eredményekhez, a he­tedszer elnyert címhez, majd beszédének további részében méltatta belpolitikai életünk két kiemelkedő jelentőségű eseményét; hazánk felszaba­dulása 35. évfordulóját és az MSZMP XII. kongresszusát. Mint mondta, az évforduló porttal segítik a gazdasági egyensúly javítását. Vállalá­sukat teljesítették. Ezt bizo­nyítja, hogy közülük 13-an érdemelték ki a kiváló cí­met. A kongresszus munkájáról és határozatairól szólva el­mondta a Központi Bizottság titkára, hogy azok őszinte, vi­lágos elemzését adták az or­szág helyzetének, kijelölték a következő évek feladatait, erősítették a népi nemzeti egységet. Ezután Óvári Mik­lós átadta a kiváló termelő- szövetkezet cím elnyerését tanúsító oklevelet. Az ünnepség hivatalos ré­szét színvonalas műsor kö­vette, melyen a szövetkezet földjein levő öt község együttesei mutatták be da­laikat, táncaikat. Óvári Miklós ezután a me­gyei, a járási, valamint s Petőfi Termelőszövetkezet ve­zetőinek kíséretében ellátoga­tott több üzemegységbe. A dunaharaszti majorban kis ki­állítás mutatta be az ipari és szolgáltató részlegek tevé­kenységét. A Központi Bizott­ság titkára megtekintette a szövetkezet 1280 férőhelyes automata berendezésekkel felszerelt tehenészeti telepét és a nyúlfarmot. Cs. A. (A további kiváló vállalati ünnepségekről lapunk 12. ol­dalán tudósítunk.) A dunavarsányi nyúltelenen. balról .jobbra: övári Miklós, dr. Tresser Pál, Cservenka Ferencné és dr. Mondok Pál Halmágyi Péter felvételei Ütést tartott a Minisztertanács

Next

/
Oldalképek
Tartalom